MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ

A tárgy oktatója Prof. dr. Szunyogh Gáborokl. bányagépész és bányavillamossági mérnökE-mail: szunyogh.gabor@bgk.uni-obuda.huSzobaszám: Népszínház u. földszint 12

A tárgy céljaA mérnökök „közös nyelvének” megismerése:

Rajzolvasási készség kialakítása

Rajztechnika elsajátítása

Műszaki rajzi szabályok megismerése

A tárgy felépítéseA műszaki képalkotás általános jellemzése

Az ábrázoló geometria alapjai

A műszaki rajz alapjai

Tűrés-számítások

Tantárgyi követelményekRészvétel a konzultációkon: kötelező

Kötelező főiskolai jegyzet:

Dr. Horváth Sándor, dr. Kósa Csabáné:

Műszaki kommunikáció, No. 3014

Műszaki kommunikáció segédlet, No. 3013

Konzultációk internetes elérhetősége:

http://www.gbi.bgk.uni-obuda.hu/oktatas/segedanyagok/muk/szunyogh levelezos konzultacioi/

A számonkérés módjai:

2 évközi rajzfeladat-csoport (6-6 feladat)

2 évközi zárthelyi dolgozat

A félévi osztályzat kialakítása

Az 1. és 2. feladatcsomag egy-egy összesített osztályzattal kerül értékelésre.

Legalább elégséges félévközi jegyet az kaphat, akinek — az 1. és 2. feladatra kapott osztályzata

külön- külön legalább elégséges, és

— a két zárthelyi dolgozat osztályzatának átlaga legalább 2.

A félévközi jegy

— a feladatokra kapott osztályzatok és

— a zárthelyik osztályzatainak átlaga alapján kerül megállapításra.

Évközi feladatokI. feladatcsoport:

6 db ábrázoló geometriai rajzfeladat

Műszaki kommunikáció segédletből:

2.33., 2.34., 3.12., 3.21., 3.44., 3.48.

Beadási határidő: 2. és 3. konzultáció

II. feladatcsoport:

6 db műszaki rajzfeladat

4.1., 4.3.a, e., 4.6.a., 5.4., 6.19., 7.1.

Beadási határidő: 3. és 4. konzultáció

Határidőn túli rajzbeadás feltétele:

Különeljárási díj befizetése

Rajzok legvégső beadási ideje: 14 hét

Vizsgaidőszakban „beadott” rajzok értéke nulla (0) pont

A tanulás javasolt módszere

A tanulás alapja:Elmélet: Műszaki kommunikáció főiskolai jegyzet

Gyakorlat: Műszaki kommunikáció segédlet feladatainak otthoni megoldása

A konzultációk célja:

A tananyag bemutatása (nem „itteni” megtanítása)

A rajzfeladatok megoldási sémájának ismertetése

Ajánlott jegyzetelési módszer:

Csak az ismertetésre kerülő témák címét érdemes feljegyezni (otthoni munka segítésére)

Amit elmondok, benne van a jegyzetben

A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS VÁLTOZATAI

A műszaki képalkotás általános jellemzése

Célja:

Térbeli alakzatok megjelenítése síkban

Eredménye:

A kép egyértelműen meghatározza a

a tárgy alakját (formáját)

a tárgy helyzetét

a tárgy méreteit

Módja: vetítés

A műszaki képalkotás

A vetítés (képzeletbeli) folyamata

A vetület

A vetítés fajtái

Centrális vetítés Párhuzamos vetítés

A párhuzamos vetítés fajtái

Merőleges vetítés Ferde vetítés

A párhuzamos vetítés fő jellemzői

Pont képe pont

Egyenes képe egyenes

Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos

Képsíkkal párhuzamos szakaszok változatlanok

Ferde szakaszok rövidülnek

Szakaszok aránya állandó

Szögek képe változik

FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK

Szemléltető ábra

Származtatása:

Egyetlen képsíkra

Szemléltető ábra

Származtatása:

Párhuzamos vetítés

Egyetlen képsíkra

Szemléltető ábra

Származtatása:

Egyetlen képsíkra

Szemléltető ábra

Származtatása:

Egyetlen képsíkra

Jellemzői:

Szemléletes

Méretlevételre nem alkalmas

Alkalmazási területe:

Magyarázó ábra

Szövegek kiegészítése

Perspektivikus ábrázolás

Perspektivikus ábrázolásSzármaztatása:Centrális vetítésCentrum a szemünkJellemzői:SzemléletesTérhatásúTávolabbi részek kisebbekMéretleolvasásra nem

alkalmasAlkalmazási területe:Építőipar

Axonometrikus ábrázolás

Származtatása:

Párhuzamos vetítés a

koordináta-rendszerrel együtt

egyetlen képsíkra

Jellemzői:

Szemléletes

Térhatású

Méretleolvasásra alkalmas

A párhuzamosok a képen párhuzamosok

Egyméretű (izometrikus) axonometria

Kétméretű (dimetrikus) axonometria

Frontális (kabinet) axonometria

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:két képsíkot használa képsíkok merőlegesek

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:két képsíkot használa képsíkok merőlegesek merőleges vetítés

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:két képsíkot használmerőleges vetítésa képsíkok merőlegesek

Monge-féle ábrázolásJellemzői:oldal és felülnézet

torzulásmentesméretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmasa tárgyat két képpel adja

megAlkalmazási területe:géprajz

Monge-féle ábrázolásJellemzői:oldal és felülnézet

torzulásmentesméretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmasa tárgyat két képpel adja

megAlkalmazási területe:géprajz

ALAPVETŐ TÉRELEMEK KÉT KÉPSÍKOS ÁBRÁZOLÁSA

A MONGE-FÉLE KÉPSÍKRENDSZER

FELÉPÍTÉSE

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

A tér felosztása a képsíkokkal

A rendezők fogalma

Egy adott pont két képét összekötő egyenes

A rendezők célja

Egy tárgy két képe közötti kapcsolat megteremtése

A rendezők fogalma

A rendezők származtatása

1. Tárgy (anyagi pont) elhelyezése a képsíkok előtt

2. A tárgy vetületének képzése

A rendezők származtatása Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

3. Vetítősugarak „levetítése” a képsíkokra

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaA rendezők származtatása

4. A tárgy (képzeletbeli) eltávolítása

5. Képsíkok leforgatása

6. Leforgatás befejezése

A rendezők tulajdonságai

A rendezők legfontosabb tulajdonsága:

Egy pont rendezője mindig merőleges a két képsíkot elválasztó (x12) tengelyre

A rendezők geometriai tartalma

Első rendező =

távolság a második képsíktól

Második rendező =

távolság az első képsíktól

Képeivel megadott tárgy rekonstrukciója

Adott egy pont két képével

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaTárgy rekonstrukciója

1. Rendezők hosszának lemérése

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaTárgy rekonstrukciója

2. Képsíkok (képzeletbeli) visszaforgatása

Tárgy rekonstrukciója Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

3. Rendezők felmérése az x12 tengelytől mérve

Tárgy rekonstrukciója

4. Rendezők felmérése P’ és P” pontokból

Tárgy rekonstrukciója

PONTOK ÁBRÁZOLÁSA

Általános helyzetű pontok lehetséges esetei

Negyedik térnegyedben található pont képének származtatása

Negyedik térnegyedben található pont képe Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

1. A pont vetítése a képsíkokra

2. A pont (képzeletbeli) eltávolítása

Negyedik térnegyedben található pont képe Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

3. A képsíkok beforgatása

Negyedik térnegyedben található pont képe

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaNegyedik térnegyedben található pont képe

A pont „szokásos” képe a rajzlapon

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaNegyedik térnegyedben található pont képe

Megállapítás: A pont mindkét képe az x12 tengely alatt található

Harmadik térnegyedben található pont képének származtatása

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaHarmadik térnegyedben található pont képe

Harmadik térnegyedben található pont képe Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

Harmadik térnegyedben található pont képe

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaHarmadik térnegyedben található pont képe

A pont „szokásos” képe a rajzlapon

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaAlapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaHarmadik térnegyedben található pont képe

Megállapítások: A pont első (P’) képe az x12 tengely felett, második képe (P’’) az x12 tengely alatt található

Második térnegyedben található pont képének származtatása

Második térnegyedben található pont képe

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaAlapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaAlapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

Megállapítás: A pont mindkét képe az x12 tengely felett találhatóA pont „szokásos” képe a rajzlapon

Különleges helyzetű pontok

Második képsíkon található pont képének származtatása

1. A pont tetszőleges helyzetű felvétele

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaMásodik képsíkon található pont képe

2. A pont fokozatos közelítése a II. képsíkhoz

Második képsíkon található pont képe

Megállapítás: a pont első képe (P’) az x12 tengelyre esik

Első képsíkon található pont képének származtatása

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaElső képsíkon található pont képe

Első képsíkon található pont képe Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

2. A pont fokozatos közelítése az I. képsíkhoz

Első képsíkon található pont képe

Megállapítás: A pont második képe (P’’) az x12 tengelyre esik

Az x12 tengelyen található pont képének származtatása

Az x12 tengelyen található pont képe

Megállapítás: A pont mindkét képe (P’, P’’) az x12 tengelyre esik

Pontpárok ábrázolása

Általános helyzetű pontpárok

1. Két pont elhelyezése a képsíkok előtt

2. A pontok vetítése a képsíkokra

3. Vetületek megszerkesztése

Megállapítás: általános helyzetű pontpárok mindkét képe külön-külön látszik

Első fedőpontok származtatása és ábrázolása

1. Két pont felvétele egymás alatt

Első fedőpontok

3. A pontok képeinek megszerkesztése

Első fedőpontok Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

Megállapítás: a pontok első képei egybeesnek (P’=Q’)

4. A képsíkok leforgatása

Első fedőpontok

Második fedőpontok származtatása és ábrázolása

1. Két pont felvétele egymás előtt

Második fedőpontok

3. A pontok képeinek megszerkesztése

Második fedőpontok Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

Megállapítás: a pontok második képei egybeesnek (P’’=Q’’)

EGYENESEK ÁBRÁZOLÁSA

Egyenesek megadása

Egyenesek helyzetének megadása Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

1. Egyenes felvétele

2. Két pont kijelölése az egyenesen, és vetítése a képsíkokra

Egyenesek helyzetének megadása

3. A két pont képeinek megszerkesztése

Egyenesek lehetséges helyzetei és ábrázolásuk

Első vetítő egyenes

1. Az első képsíkra merőleges (függőleges) egyenes felvétele

2. Az egyenes valamennyi pontjának vetítése a képsíkokra

3. Az egyenes képének megalkotása a vetített pontok összekötésével

Megállapítások: az első vetítőegyenes első képe egy pont, második képe egy függőleges egyenes

Második vetítő egyenes

első képe az x12 tengelyre merőleges egyenes

második képe egy pontMegállapítások

A második képsíkra merőleges egyenes felvétele és vetítése a képsíkokra

Második vetítő egyenes

Első képsíkkal párhuzamos (horizontális) egyenes

első képe tetszőleges egyenes

második képe az x12 tengellyel párhuzamos (horizontális)

Megállapítások:

Tetszőleges horizontális helyzetű egyenes felvétele és vetítése a képsíkokra

Második képsíkkal párhuzamos egyenes

második képe tetszőleges egyenes

első képe az x12 tengellyel párhuzamos Megállapítások:

Tetszőleges, a második képsíkkal párhuzamos egyenes felvétele és vetítése a képsíkokra

X12 tengellyel párhuzamos egyenes

Megállapítás: mindkét képe párhuzamos az x12 tengellyel

Mindkét képsíkkal párhuzamos egyenes felvétele és vetítése a képsíkokra

Egyenesre illeszkedő pontok szerkesztése

Tetszőleges pontok szerkesztése

1. Egy pont kijelölése az egyenes valamelyik képén

2. Rendező (függőleges egyenes) rajzolása a pontból kiindulva

3. A pont másik képének meghatározása

Nyompontok

1. Az egyenessel átdöfjük a képsíkokat

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaNyompontok értelmezése

2. A döféspontok vetítése a képsíkokra

Nyompontok értelmezése

3. Az egyenes vetítése a képsíkokra

5. A nyompontok szokásos jelölése (N2-nek csak második, N1-nek csak első képét jelöljük)

Két egyenes kölcsönös helyzete

Párhuzamos egyenesek

Párhuzamos egyenesek Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

1. Egy egyenes elhelyezése a képsíkok előtt

3. Egy másik, az előzővel párhuzamos egyenes elhelyezése

4. A másik egyenes vetítése a képsíkokra

5. Az egyenesek (képzeletbeli) eltávolítása

Párhuzamos egyenesek Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

A párhuzamos egyenesek „szokásos” képe a rajzlapon

Megállapítás: a párhuzamos egyenesek képei is párhuzamos egyenesek

Metsződő egyenesek

Metsződő egyenesek Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

2. Egy másik, az előzőt metsző egyenes elhelyezése

3. A két egyenes metszéspontjának ábrázolása

4. Az egyenesek és a metszéspont vetítése a képsíkokra

5. Az egyenesek (képzeletbeli) eltávolítása

A metsződő egyenesek „szokásos” képe a rajzlapon

Megállapítás: a metsződő egyenesek képeinek „látszólagos” metszéspontjai egy rendezőre esnek

Kitérő egyenesek származtatása és ábrázolása

Kitérő egyenesek Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

2. Egy másik, az előzőt nem metsző egyenes elhelyezése

Kitérő egyenesek

3. Az egyik egyenes vetítése a képsíkokra

Kitérő egyenesek

5. „Rendezők” rajzolása a képsíkokon „látszódó” metszéspontokból

Kitérő egyenesek

6. Az egyenesek eltávolítása

Kitérő egyenesek

A kitérő egyenesek „szokásos” képe a rajzlaponMegállapítás: a kitérő egyenesek képeinek „látszólagos” metszés-pontjai nem esnek egy rendezőre

Kitérő egyenesek

Fedő egyenesek származtatása és ábrázolása

Első fedőegyenes

Fedőegyenesek Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

Első fedőegyenes

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaFedőegyenesek

Első fedőegyenes

Második fedőegyenes

SÍKOK ÁBRÁZOLÁSA

Síkok megadásának módjai

Sík megadása három ponttal

1. A sík (képzeletbeli) elhelyezése a képsíkok előtt

2. Három pont felvétele a síkon

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSík megadása három ponttal

4. A pontok összekötése egy háromszöggé

5. A (képzeletbeli) sík és pontok eltávolítása

A három ponttal megadott sík (szokásos) képe a rajzlapon

Eredmény: e háromszög ismeretében e síkkal kapcsolatos valamennyi geometriai feladat (szerkesztés) megoldható

Sík megadása két egyenessel

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSík megadása két egyenessel

2. Két egyenes felvétele a síkon

3. Az egyik egyenes vetítése a képsíkokra

5. Az egyenesek metszéspontjainak kijelölése és vetítése

6. A sík (képzeletbeli) eltávolítása

A két egyenessel megadott sík (szokásos) képe a rajzlapon

Eredmény: ezen egyenesek ismeretében e síkkal kapcsolatos valamennyi geometriai feladat (szerkesztés) megoldható

Sík megadása nyomvonalakkal

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSík megadása nyomvonalakkal

2. A sík első nyomvonalának (n1) megjelölése

4. A sík második nyomvonalának (n2) megjelölése

5. Az első nyomvonal vetítése az első képsíkra (n1= n’1)

6. Az első nyomvonal vetítése a második képsíkra (n”)

7. A második nyomvonal vetítése a második képsíkra (n2= n’’2)

8. A második nyomvonal vetítése az első képsíkra (n’2)

9. A valódi sík „képzeletbeli” elhagyása

A nyomvonalaival megadott sík (szokásos) képe a rajzlapon

Eredmény: e nyomvonalak ismeretében e síkkal kapcsolatos valamennyi geometriai feladat (szerkesztés) megoldható

A síkok kitűntetett egyenesei

Első (horizontális) fővonal

1. A sík (képzeletbeli) elhelyezése

2. Az első képsíkkal párhuzamos (horizontális)egyenes kijelölése a síkon

Az első fővonal „szokásos” megjelenése a rajzlapon

Második fővonal

2. A második képsíkkal párhuzamos egyenes kijelölése a síkon

Második fővonal

A második fővonal „szokásos” megjelenése a rajzlapon

Második fővonal

Esésvonal

Esésvonal Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolása

2.a. A síkra (képzeletben) hulló esővíz lefolyási irányának megkeresése

Esésvonal

2.b. A síkra (képzeletben) hulló esővíz lefolyási irányának megkeresése

Esésvonal

2.c. Megállapítás: a síkra (képzeletben) hullott esővíz a sík (horizontális) első fővonalára merőleges

Esésvonal

3. Az esésvonal: a sík fővonalára merőleges egyenes

Esésvonal

4. Az esésvonal vetítése a képsíkokra

Esésvonal

Az esésvonal „szokásos” megjelenése a rajzlapon

Esésvonal

Síkok lehetséges helyzetei és ábrázolásuk

Dőlt sík

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSíkok lehetséges helyzetei és ábrázolásuk

Feszített sík

Első vetítősík

Második vetítősík

Profilsík

SÍKOKKAL KAPCSOLATOS ALAPSZERKESZTÉSEK

Síkra illeszkedő egyenes szerkesztése

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSíkra illeszkedő egyenes szerkesztése

Síkra illeszkedő pont szerkesztése

Adott: A síkra illeszkedő P pont első képeFeladat: P második képének meghatározása

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaSíkra illeszkedő egyenes szerkesztése

Első fővonal szerkesztése

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaElső fővonal szerkesztése

Második fővonal szerkesztése

Alapvető térelemek két képsíkos ábrázolásaMásodik fővonal szerkesztése

ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA

ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL

A HARMADIK KÉPSÍK

A harmadik képsík származtatása

Az I. és II. képsík "szokásos" felvétele

Az ábrázolandó tárgy "képzeletbeli" elhelyezése

A tárgy vetítése az I. képsíkra

A tárgy I. képének (felülnézetének) megjelenítése

A tárgy vetítése a II. képsíkra

A tárgy második képének (elölnézetének) megjelenítése

Probléma: a tárgy oldalnézete nem tükröződik az elöl- és felülnézeten

Harmadik képsíkfelvétele

A tárgy vetítése a III. képsíkra

A tárgy oldalnézetének megjelenítése

A három képsíkra történt vetítések eredménye

A tárgy képzeletbeli eltávolítása a képsíkok elől

A képsíkok beforgatása a rajzlap síkjába

A három nézet szokásos megjelenítése

A harmadik képsík használata

Célja: Az I. és II. képpel nem, vagy szemléletesen nem ábrázolható részletek bemutatása

Jellegzetessége: mindkét képsíkra merőleges

Használata: mivel az I. és II. kép egyértelműen megadja a testek valamennyi pontjának helyzetét, a III. kép „elvileg” fölösleges

Jelentősége: a tárgyak bal oldali nézetének ábrázoló geometriai alapja

A NEGYEDIK KÉPSÍK

A negyedik képsík származtatása

A pont elhelyezése a képsíkok előtt

A pont vetítése az I. és II. képsíkra

Új (IV.) képsík felvétele az I. képsíkra merőlegesen

A pont képének vetítése a negyedik képsíkra

A pont (képzeletbeli) eltávolítása

A negyedik képsík beforgatása az I. képsíkba

. A negyedik képsík beforgatása az I. képsíkba

. Az I. és IV. képsík együttes beforgatása a rajzlap síkjába

A negyedik képsíkon ábrázolt pont rajzának szokásos képe

A negyedik képsíkkal kapcsolatos fogalmak

A szerkesztés alapelve: Az új és az elmaradó rendezők hossza megegyezik

Pontok negyedik képének szerkesztése

A pont két „szokásos” képének felvétele

Az x1,4 tengely felvétele (célszerűen, tetszőlegesen)

Az x1,4 tengelyre merőleges egyenes húzása P’-ből

P második rendezőjének felmérése a merőlegesre

A negyedik rendező megrajzolása

A negyedik kép főbb jellemzői

A negyedik kép tartalma:

Az ábrázolt alakzat képe a IV. vetítési irányból nézve

Használata:

— szakaszok valódi nagyságának meghatározásához

— közbülső lépés alakzatok V. képének szerkesztéséhez

AZ ÖTÖDIK KÉPSÍK

Az ötödik képsík származtatása

A pont elhelyezése a képsíkok előtt

A pont vetítése az I. és II. képsíkra

A negyedik képsík felvétele

A pont vetítése a negyedik képsíkra

Újabb (V.) képsík felvétele a IV. képsíkra merőlegesen

A pont vetítése az ötödik képsíkra

A pont (képzeletbeli) eltávolítása a képsíkok elől

Az V. képsík beforgatása a IV. képsíkba

Az IV. és V. képsík együttes beforgatása az I. képsíkba

Az I., IV. és V. képsík együttes beforgatása a rajzlap síkjába

A IV. és V. képsíkon ábrázolt pont rajzának szokásos képe

Pont ötödik képének szerkesztése

A pont I., II. és IV. képének felvétele

Az x4,5 tengely felvétele (célszerűen, tetszőlegesen)

PIV-ből az x4,5 tengelyre merőleges egyenes húzása

Az elmaradó rendező felmérése x4,5 tengelytől a merőlegesre

PV bejelölése

SZERKESZTÉSEK KÉPSÍKOK TRANSZFORMÁCIÓJÁVAL

Egyenes (szakasz) valódi nagysága

A szakasz I. és II. képének felvétele

A szakasz térbeli helyzetének elképzelése

Az egyenessel párhuzamos (első) vetítősík felvétele

Az x1,4 tengely meghúzása e’-vel párhuzamosan

x1,4-re merőleges állítása A’-ből kiindulva

A’’ elmaradó rendezőjének felmérése a merőlegesre x1,4 -től

Az A pont negyedik képének (AIV) megjelölése

x1,4-re merőleges állítása B’-ből kiindulva

B’’ elmaradó rendezőjének felmérése a merőlegesre x1,4 -től

AIV és BIV összekötő egyenesének meghúzása

Az AIV — BIV szakasz valódi nagyságának bejelölése

MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ

Documents

Transcript of MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Üzleti kommunikáció ...szikszai/foisk/log.pdf · Tantárgy neve Üzleti kommunikáció, viselkedéskultúra, kommunikáció és gyakorlat Tantárgy

Biológiai kommunikáció

Gépszerkezettan I. Műszaki ábrázolás - gimsz. · PDF fileA műszaki kommunikáció alapjai A műszaki rajz információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágnesleme

Kommunikáció írásban

Project Number: Kommunikáció az egészségügyi személyzettel ... · Az írásbeli kommunikáció a kommunikáció másik fő típusa, a szóbeli kommunikáció mellett. Különböző

Üzleti kommunikáció

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ... · Pszichológia gyakorlat K 2/f/2 Társadalmi kommunikáció K 4/v/5 Érvelési és meggyőzési készségek K 4/v/5 Írásos

A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN · A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI Kommunikáció mindig van. A kommunikáció pszichológiai szükségszer űség. A kommunikáció többcsatornás

Közvetett kommunikáció

Kommunikáció felsőfokon

Kultúraközi kommunikáció

Kommunikáció előadás

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Üzleti kommunikáció ... · TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Üzleti kommunikáció, viselkedéskultúra, kommunikáció és gyakorlat Tantárgy

Szervezeti kommunikáció

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ - MTKmtk.bme.hu/anyag/ora/uzletikomm.pdf · • a kommunikáció forrása, azaz ki mondja • a kommunikáció tartalma, azaz mit és hogyan mondja • a kommunikáció

MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ · PDF fileA géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezés. Jelképes ábrázolás, tűrés- illesztés . A FÉLÉV PROGRAMJA, ... A műszaki rajz sajátosságai

A kommunikáció

kultúrközi kommunikáció

kommunikáció alapjai

Kommunikáció az állatvilágban óravázlat 2015ramet.elte.hu/~szamado/Kommunikáció az állatvilágban_óravázlat_2015.pdf · A kommunikáció alapfeltétele a döntési helyzet.