Milánó sziklafelhői

Post on 29-Mar-2016

216 views 0 download

description

Analysis of the architecture of the University Bocconi, Milan, Italy (hungarian)

Transcript of Milánó sziklafelhői

Milánó SziklafelhőiUniversitá Luigi Bocconi, Milánó, Olaszországtervezte: Grafton Architects - Shelley McNamara, Yvonne Farrell, Simona Castelli

Dolgozat a Középületek kritikai elemzése c. tárgyhozTóth Anikó, HCV4OX

Bevezetés

Az Universitá Luigi Bocconit 1902-ben alapította Ferdinando Bocconi. Az elmúlt száz évben ez a magániskola Olaszország első számú közgazdaságtant oktató felsőfokú intézményévé vált. Szerepe az olasz oktatásban, és gazdaságban is kimagasló jelentőségű. A Grafton Architects, egy fiatal ír építészekből álló iroda, 2002-ben nyerte el tervével a Bocconi új egyetemi épületének tervezési jogát. Pontosan száz évvel annak megalakulása után, céljuk a középkor óta változatlan városszövetbe olyan kortárs épületet tervezni, amely egyszerre fiatalos és elegáns, figyelemfelkeltő és környezetébe illeszkedő, reprezentatív és mégis visz-szafogott képes maradni egyazon időben. Ez a kihívásokkal teli feladatot egy sor bravúros szerkezeti, tömeg és térformálással, okos anyaghasználattal, valamint Milánó és az olasz építészet ismeretével és tiszteletével tudták megvalósítani.

Viale Bligny Sziklafelhő

Via Röntgen homlokzata

Milánói és olasz hatások

Az üzleti élet, a bankvilág, az ipar és a divat központjának számító Milánó inkább sikeres, mint vonzó város. Habár megtalálható benne az olasz központokra jellemző, középkori, vár-fal mögé zárt városstruktúra, várral (Castello Sforzesco), várfalkapukkal és gyűrűző utakkal, mégsem olyan benyomást kelt bennünk, mint az ország többi része. Milánó, Olaszország leggazdagabb megyéjének számító Lombardia fővárosa. Ez a státusz, valamint a vezető gazdasági szerep rengeteg bevándorlóval, légszennyezéssel, és globalizá-cióval jár. Vonzereje egyben gyengesége is, az itteni rohanó élethez pedig a lombard köd, és sok eső párosul, amely szintén megkülönbözteti más olasz városoktól. Épületállományának jelentős része historizáló, jelezve a Habsburg uralom hatását itt is akár Budapesten. Később a történelem során még hatalmas mérföldkő volt Mussolini ural-ma és grandiózus építkezései, a fasizmus építészetére jellemző monumentális racionalizmus (Stazione Centrale). A második világháború után az újjáépítési folyamatok rendszertelensége miatt a városkép is jelentősen megváltozott, és a középkori székesegyházak szomszédságá-ba modern irodaépületek épültek. Milánó egyik legjellemzőbb épülete a Pirelli-torony, amely egyike Európa legrégebbi felhőkarcolóinak. Napjainkban hatalmas építkezések folynak városszerte, ilyen például a 2015-ös Expo kiállítás teljesen új városrésze, de a régi városszövetbe is (sokszor teljesen idegen elemként) készül-nek sztárépítész alkotások. A Milánó építészetét jól ismerő Grafton Architects nem kívánt beállni ebbe a sorba. „Az ő ír építész generációjukat mélyen megérintette Giuseppe Terragni fénylő klasszicizmusa és a későbbi Aldo Rossi-féle tipológiai gyakorlatok. A Tendenza, logikával és költészettel és idő-érzékeléssel.” – írja Raymund Ryan, a Royal Institute of Architecture of Ireland, Architecture című folyóiratában. A Grafton Architects mindig lelkesen tervezett a Városba, vagy egészen pontosan Várost. Teljesen tudatosan alkottak, jól ismerve a Nagy milánói látványosságokat – a tátongó Központi Pályaudvarral, az üvegkupolájú Vittorio Emanuele Galleriával, és a szentekkel csipkézett dóm-mal, amelynek tetejéről, mint egy város felett lebegő térről, ellátni egészen az Alpokig. A terveiken a kezdetektől érzékelhető olasz hatás. Az egyik legelső kiemelkedő munkájuk, a St. Paul’s school, Oughterardban. Ez az iskola hasonló elrendezést mutat Aldo Rossi fagnano olonai általános iskolájával. Évek tapasztalatai, sok megtervezett és kivitelezett dublini okta-tási épület áll a Grafton Archtitecs mögött, amelyek sorában a Bocconi a „capolavoro”, vagyis a kiteljesedés.

St. Paul’s általános iskola, Dublin Aldo Rossi, általános iskola, Fagnano Olona

Helyszín és környezet

A tervezési helyszín Milánó történelmi kerületében, a középkori várfal Porta Romana nevű kapujának túloldalán, a IV. kerületben található. Sűrű, történelmi városszövet jellemzi ezt a területet, ahol az Universitá Bocconi campusa foglal helyet. A campus egy sor épületből áll, amely annak 100 éves történelme folyamán, különböző ko-rokban épült. 1941-ben építették például a Bocconi főépületét, a via Sarfatti 25-ben, amely remek példája Giuseppe Pagano racionalista építészetének. Ugyanebben a stílusban épült az egyetem könyvtára a via Gobbi 5-ben. Közvetlenül a Grafton épülete mellett található a cam-pus egyik legfontosabb tanulmányi központja a via Sraffa 13-ban. Ez az íves kialakítású épület 2001-ben épült, Ignazio Gardella tervei alapján, és híd köti össze az új Bocconi épülettel.Érdemes megnézni: http://www.youtube.com/watch?v=6OsJ_Dc5H2s

A Beépítés

A Grafton Architects alkotásának beépítése tökéletesen követi az őt körülölelő város formáját. A viale Bligny felé a homlokzat síkja, és magassága tekintetében is egyezik a hozzá csatlako-zó épülettel, míg a déli oldalon követi a szomszédos házak lépcsőzetességét. A via Röntgen felé egy ötletes megoldással, olyan módon őrizte meg a régi utca vonalát, hogy közben ki is szélesítette, kiteresítette azt. A ház leghangsúlyosabb részénél, a konzolosan felnyíló tömeg-nél, a tér kibővül, így felerősödik a monumentalitása, hiszen jobb rálátást ad az egész épület-re. A tömeg többi része elé kerül az irodák és üléstermek keskeny, hosszanti tömege, amely pedig a régi utca vonalát követi. A két test között így egy belső utca jön létre, amely bevonzza a járókelőket, és kényelmesen megközelíthetővé teszi az épület belső udvarát.

A Bocconi Milánó központjához képest és a campus épületei

A második építészeti elemcsoport az irodák, belső blokkok csoportja. Amennyiben a föld alatti szinteket a feltöredező tájnak tekintjük, akkor az emeleti szintek blokkjai az arra ráülő, égnek meredő „város”, amely lakatlan teteje folytatása a milánói tetők látképének. Ez egy város lép-tékű épület, amelynek egyes „házai” gerendákként merednek az ég felé, továbberesztve a fényt a belső terek felé, a ház minden egyes szintjére. A harmadik elem a Via Röntgen felé néző test, amelyben irodák és üléstermek találhatóak. Ez a hosszanti tömeg enyhén elszakad az épület többi részétől, amely hátrébb lépve már a belső terekre jellemző üveg pikkelyezésű homlokzattal bír, megszakítva ezáltal a felső homlokzati jelleget.

Tömegek egymásraépülése, viszonya

A tömeg

„Akár a sziklafelhők Magritte festményein.” – fogalmazza Raymund Ryan, a Royal Institute of Architecture of Ireland, Architecture című folyóiratában. Valóban. Az első látásra a gravitáció szabályainak ellentmondó épület megértéséhez nem elég kívülről, vagy fotókon nézegetni azt. Elengedhetetlen belépni, hiszen a szürke falak mögött, amelyek becsomagolják, elrejtik a belső tereket és nem alkotnak direkt homlokzati síkokat, egy áttetsző környezetet találunk. Egymásba összefonódó, egymásba áttekintést adó, sokféle méretű terek ezek, amelyek a zárt külsőnek szöges ellentétei. Az épületet három fő építészeti elem alkotja. Az első a rögtön szemünkbe ötlő konzolos, monolitikus Aula Magna, a Nagyelőadó. Ez a lebegő hatást keltő tömeg szinte „felhúzza az épület, vagy mondjuk úgy, hogy a város szoknyáját”, és alatta a kerettelen függönyfalakon át betekintést nyújt a Viale Bligny és a Via Röntgen felőli sarkon a föld alatti szintre. Ez a bi-zonyos „piac-szerű” mozgalmas Világ a Grafton Architects megfogalmazásában egy köztér, amely csalogatólag kíván hatni az odalátogatókra, és egyfajta szűrőként működik a város és az egyetem között. Az ablak, ahonnan rátekintünk egy szimbólum, ami jelképezi az egyetem fontos kulturális szerepét a városban, és mindemellett természetes fénnyel tölti meg azokat a tereket is, ahol nem számítanánk annak meglétére.

Felnyíló tömeg Foyer piactere a Nagyelőadó alatt

Túlhaladva a portán a főlépcsőnél találjuk magunkat, amely olyan monolitikus eleme a belső térnek, mint az Aula Magna a külsőnek. Innen, a via Röntgen keskeny tömegét, és a belső épületet összekötő nyaktag közepétől közelíthető meg az épület összes emeleti szintje. Az emeletek baldachin-szerű belső tornyai hasonló alaprajzi elrendezést mutatnak mind az öt szinten. A rengeteg iroda, amely az épületben található, a belső kerteknek köszönhetően mind természetes megvilágítást kap. A folyosók rendszere ezzel szemben már nem tud any-nyira átlátható és ötletes lenni. Hasonló, szürke, olykor belső, olykor pedig oldalsó folyosók ortogonális útvesztője ez, amelyben nagyon nehezen lehet eltájékozódni. A legfontosabb tá-jékozódási pontunk a főlépcső marad. Sok, csöndes, rejtett zug jön létre, amely teret adhat a tanuló, csoportosuló diákoknak.

Funkció és alaprajz

Az Universitá Bocconi nem csupán egyetemi épület. Kongresszusok, gazdasági és politikai (egyik legnevesebb tanára Olaszország előző miniszterelnöke Mario Monti) előadások, mo-dern kiállítások színtere, valamint emeletein kutatólaborok, irodák találhatóak. A süllyesztett szinten van a hatalmas foyer közlekedő tere, ahonnan megközelíthető a több szint magas, hatalmas Aula Magna. Ugyanezen a szinten van a belső kert felől, egy nagy külső lépcsőn lefelé haladva is bejárható kortárs képgaléria, amelyhez tartozó alkotások az épület többi terében is elszórva előbukkannak. Jó hátteret biztosít nekik a folyosók semleges, fehér-szürke jellege. A földszintet a via Röntgen felől, az eltolt tömeg mögött lehet megközelíteni, hatalmas felnyit-ható vaskapukon keresztül. Először egy belső kertbe lépünk, ahonnan balra letekinthetünk a foyerba, felfelé tekintve pedig az irodák üveg-pikkelyezett baldachinjai lógnak felettünk. A kert-ben tovább sétálva egy kétkarú lépcsőt találunk, amely az alsó kiállítóterekhez vezet. Körben üvegfalak mögött büfé, recepció és beléptető kapu, és kisebb terek műalkotásokkal, valamint egy fedett-nyitott tér, a kocsik behatására, amelyet vasbeton gerendákra helyezett üvegte-tő fed le. Az esőben, a gerendákon végigcsorgó víz a Carlo Scarpa Brioni temetőjét juttatta eszembe.

Földalatti szint alaprajza

Földszint és egy általános emelet alaprajza

1. 2.

3.

4.

1. Aula Magna belső tere szemből2. Aula Magna székei3. Aula Magna metszeti modellje4. Monolitikus főlépcső5. A „piac-tér”, foyer, mint kiállítótér6. Felső szinti folyosók, átlátások7. Külső, üvegtetővel fedett tér

5.

6. 7.

Anyaghasználat, Ceppo di Gré

A Bocconi jellegzetes szürke sziklaszerűségét egy ceppo di Gré nevezetű kőburkolat adja. A tervezők koncepcionálisan fontosnak tartották, hogy az épületet egy helyi, Milánóban gyakran használt burkolattal fedjék le, a ceppo di Gré éppen ennek az elvárásnak megfelelő, Bergamo közelében bányászott kőzetanyag. Ezt használták az utca kövezetéhez is, ami így összefűzi a külső és a belső tereket. Az Emilio Pereira által tervezett tartószerkezet megtestesítése a belső kertekben szintén kon-cepcionális elgondolás volt Yvonne Farrell és Shelly McNamara részéről. Szürke látszóbeton felületek, merevítőfalak és gerendák találkoznak a külső ceppo di Grével. Ezek a belső hom-lokzatok azonban már sokkal légiesebbek, szinte lebegnek, egyre gyakrabban töri meg őket üvegfal, üvegtető. A felső irodaszinteken tovább erősödik ez a légiesség, ez a kontraszt a külső megjelenéssel. Kerettelen opálüveg pikkelyek közé rejtett ablakok képeznek együttesen vibráló felületet. Szin-te lebegnek, rögzítésük csak egészen közelről fedezhető fel. Acél, kizárólag kiegészítő szerkezetek anyagaként jelenik meg az épületen. Korlátok, lám-patestek, valamint az utca felől nyitató-zárható kapuk sötétszürke, filigrán vonalaiként. Szinte csak grafikai elemek ezek, együtt alkotnak kompozíciót az eligazodást segítő feliratokkal, nyi-lakkal.

Anyagok: ceppo di Gré, üveg pikkelyek, acél és feliratok, belső látszóbeton felületek

A hely szelleme és a kor szelleme

A Bocconi kétséget kizáróan egy, a korunkra jellemző, divatos épületekből, amelyet azt hi-szem két tényező alakított. Az egyik tényező a reprezentáció fontos szerepe. Az Universitá Bocconi mind politikai, mind oktatási értelemben Olaszország élére kíván törni, a köztudatba akar kerülni, és nem csak saját hazájában, de külföndön is. Ehhez szükség volt olyan bravú-rokra, és figyelemfelkeltő elemekre, mint az épület „ellebegtetése”. A másik fontos tényező az építészek oldaláról az a megközelítés volt, hogy az olasz kultúrá-hoz és építészethez, a városszövethez és magához Milánóhoz a lehető legnagyobb mérték-ben alázattal, tisztelettel és tudatosan tervezett tervezzenek. Szellemes megoldásaik mind építészeti, mind szerkezeti szinten egyedülállóak, koncepciójuk logikus gondolatok koherens végigvitele egészen a belső világítástechnikai, belsőépítészeti bravúrokig (vessünk csak egy pillantást az Aula Magna szikla-szerű bőrszékeire). A jövőben folytatódik tovább a Bocconi campusának fejlesztése. Tavaly a Sanaa irodája nyer-te meg a pályázatot, hogy szinte egy új városrészt építsen Milánó szívébe.

Sanaa pályázati modellje

Források

ARCHITECTURE, The Journal of the Royal Institute of the Architects of Ireland, ír építészeti folyóirat, Progetto Universitá Bocconi cikke, írta: Raymund Ryan, December 2008/Január 2009 Il Gruppo 24 ore, ARKETIPO, olasz építészeti folyóirat, Masse sospese című cikke, írta: Debora Nezosi, 2008

www.graftonarchitects.ie, saját bemutató írásuk, amelyet a legtöbb építészeti weboldal is publikált

Képek forrásai

www. graftonarchitects.ie, saját publikált fotóik

www.milano.corriere.it/milano/notizie/arte_e_cultura/09_dicembre_15/bocconi-gallery-1602157679428.shtml, a kiállításról

www.behance.net/adrianocisani, Adriano Cisani fotói

www.behance.net/chiaratansini, Chiara Tansini fotói

www.architonic.com, Paolo Tonato fotói

www.designboom.com/architecture/sanaa-new-bocconi-university-campus-italy/

googlemaps

saját képek