IKT-eszközök,

digitális tananyagok,

műveltségi területek a pedagógusok szemével

XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia – EGER – 2013. november 7-8-9.

TÁMOP-3.1.2-12/2

Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

Eszközök: számítógép, projektor, interaktív tábla

Mérőeszköz I.

• az IKT-eszközök hazai elterjedtségét, használatát vizsgálta az intézményrendszer és a NAT műveltségterületeinek a tükrében online kérdőív formájában http://bit.ly/Y1dKvS

• a digitális anyagok minőségfejlesztésnél már megszokott SWOT analízisét készítettük elő online kitölthető formában. http://bit.ly/X2Qnff

• a műveltségi területeknél a digitális tananyagok iránti igényt mértük fel egy online kérdőívvel http://bit.ly/VT0CpN

• az oktatási intézményeken belüli digitális anyagok és IKT-eszközök használatát vizsgálja http://bit.ly/13qTSBz

Minta

• Válaszadók: pedagógusok, akik használják az internetet szakmai informálódásra

• Minta forrása: eTanárikar - pedagógus panel (5100 fő)

• Minta elemszám: kutatási részenként változó (1) 626 fő (2) 120 fő (3) 197 fő (4) 81 fő

• Adatfelvétel ideje: 2012. augusztus – szeptember

eTanárikar

• Kutatás idején: 5100 fő• 2013. november: 6700 fő• Aktív, IKT-t használó pedagógusok

Hol dolgozik?

Rend

elke

zésr

e ál

lás

Has

znál

at

Igén

y

Mire lenne igazán

szükség?

SWOT analíziserősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek

Mily

en d

igitá

lis ta

nany

agot

ha

szná

l?

Erősségek

Gyengeségek – szórt vélemények

• Ergonómiai, vagy felhasználási hibát 23-an említették.

• Tartalomhoz kapcsolódó hibák száma 32. Némely anyag

„nevetségesen” egyszerű, míg mások feleslegesen hosszúak,

terjengősek.

• Az eszközökkel összefüggő észrevételek: technikai problémák,

eszközhiány, illetve a digitális tananyagok kompatibilitási hiánya.

• A legtöbbet említett gyengesége a digitális tananyagoknak a

testreszabhatóság hiánya. 19 említéssel. Ez az összes kitöltő 15,8%.

Lehetőségek

• „integrált, illetve differenciálásra is jól használható”,

interaktivitást erősítő formában

• testreszabhatóság, bővíthetőség - a meglévő anyagokhoz,

illetve a digitális galériák bővítése, ahol az elemek, kép, hang,

videó, animáció, szimuláció külön is elérhetők.

• pedagógusképzések

• pályázatok - mint lehetőségek a digitális tananyagok

felhasználásában.

Veszélyek

A pedagógusoknak nincs rálátása az összes piaci szereplőre, a veszélyeket és a lehetőségeket saját gyakorlati felhasználásukon át értelmezték.

• legtöbbet említett a drága ár, de nemcsak a digitális tananyagokra vonatkoztatva, hanem a képzésekre is

• technikai problémák a környezetre vonatkoztatva: a nem megfelelő hálózat, vagy a projektor élettartama. „Én fél éve nem tudom használni az anyagaimat”.

A költségek és a technikai problémák említése összefüggenek. Spontán említésként a válaszadók 48,3%-a tüntette fel veszélyként őket.

• technikai probléma még a többek által emlegetett „technika ördöge”. „Például bemutató órán nem működött, pedig előtte kipróbáltam, s minden rendben volt”. Ilyen és ehhez hasonló említések a válaszadók 12,5%-át érintették.

• A pedagógusok egy része aggódik, hogy a diákok motivációja és bizonyos kompetenciái eltűnnek vagy háttérbe szorulnak: „túlságosan akarjuk motiválni, 'kiszolgálni' a gyereket- elkényelmesedik” „vizualitás túlsúlya”, „megfelelő agyi területek tréningje hiányzik”, „kézírás visszaszorulása”.

• Minőségi veszélyek: 12,5%-uknál megjelenik az igény a minőség iránt: „Olyan "tananyagnak" álcázott tartalmak jelennek meg, amelyek semmiféle értéket nem közvetítenek.”, „Ne legyen a fejlesztett anyag automatikusan működő, a gyerek ne csak „nézzen”, - beavatkozás, cselekedtetés, interaktivitás szükségessége stb.”

Műveltségi területek - hasznosság

Milyen elvárások vannak a digitális anyagokkal szemben?

Internetre fejlesszünk vagy internet nélkül is futtatható anyagot?

Hol hasznos

? (A

pedagógusok

megítélése szerint)

Műveltségterület Hasznos a digitális anyag? A válaszadók %

Matematika 161 82%

Ember és természet 149 76%Földünk – környezetünk

147 75%

Magyar nyelv és irodalom

143 73%

Művészetek 138 70%

Informatika 124 63%

Élő idegen nyelv 117 60%

Ember és társadalom 115 59%

Életvitel és gyakorlat 73 37%

Testnevelés és sport 28 14%

Egyéb 27 14%

Hogy készítené fel a pedagógusokat (a teljes tantestületet) intézményében az IKT-eszközökkel való oktatásra?

• „tanfolyammal, de úgy hogy a 30 óra ténylegesen 30 óra legyen!”.

• fontos a helyszín is, ne kelljen utazni, utazási költséget fizetni.

• gyakorlatorientált helyszíni képzés és a folyamatos további mentorálás.

• a helyi 30 órás képzéseket hatékonyabbnak tartják, mint a 10 órást, és kizárták, hogy ez utóbbi más helyszínen legyen.

Az ellenőrzés szükségességéről

„Az a fontos, hogy ellenőrizzünk? Legyenek meg az eszközök mindenki számára hozzáférhetően, tudjanak bánni vele a pedagógusok, akkor biztosan nem hagynak ki ilyen lehetőséget. Mindannyiunknak fontos, hogy a gyerekek élvezettel üljenek az óráinkon. Ha ott van a termemben, tudom használni, miért ne tenném? A saját munkámat könnyíti. Azt sem kell ellenőrizni, hogy az irodalom könyvet használja-e a tanár. Néhány év múlva szerintem ugyanilyen természetes lesz az IKT-eszközhasználata, ha lesz eszköz, ha ért hozzá a pedagógus, ha a személyes kommunikációra is lesz elég ideje.”

Mire

köl

tene

inté

zmén

yébe

n?

IKT

hasz

nála

t hog

y el

lenő

rizhe

tő?

Egy kolléga a SWOT veszélyei között említette:

……a fejlesztőket nem fizetik meg munkájukkal arányosan

a pedagógusokat nem ösztönzik elég hatékonyan a táblák használatára

a továbbképzések ötletszerűek, nem elég hatékonyak, vagy drágák

nincs még hatékony műhelymunka fejlesztő és felhasználó között

hiányoznak az alkotó teamek

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Bedő Andrea - PhD hallgatóTémavezető: Csíkos CsabaSzegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola