2 f *

Szerda, 1976. október 13:

flz NDK-ba érkeztek a Szojuz—22 íírliajósai Berlin (MTI)

Erich Honeckernek. az NSZEP KB főt i tkárának meghívására kedd délelőtt a Német Demokrat ikus Köz- . , . . . . . társaságba erkezett a Szo- b a n ; _ 4 „ t 0 í a t Í - S ? k ° n :

kezest és az ünnepélyes be-vonulást

A szovjet űrhajósok kör-uta t tesznek a vasárnapi vá -lasztásokra készülő NDK-

jüz—22 két szovjet utasa, Valerij Bikovszkij és Vlagyi-mir Akszjonov. Berl inben a legmagasabb rangú vendé-geknek szokásos módon üd-

zókon és gyűléseken vesznek részt Berlinben, Lipcsében, Er fur tban , Kar i Marx-Stadt -ban,

Berl inben kedden bejelen vözölték a két ű r h a j ó s t akik tették, hogy megkezdődött legutóbbi űrutazásuk során a z MKF—6 kamera ál tal a — a szocialista országok kö- Szovjetunió, az NDK és Bul-zös Interkozmosz programjá- K a r i a f ö l ö t t készített csak-nak részeként — tudomá- n e m 2 5 0 0 felvétel kiértéke-r.yos felvételeket készítettek lése. a szovjet—NDK együt tműkö-

Gáspár Sándor és P. Gensous megbeszélése

9 Budapest (MTI) Pierre Gensous, a Szak-

szervezeti Világszövetség fő-t i tkára rövid látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizott-ságának tagjával , a SZOT főti tkárával . Véleményt cse-réltek a nemzetközi szak-szervezeti mozgalom aktuá-lis kérdéseiről.

dés eredményeként , a jénai Zeiss Müvekben készített „röntgenszemű" MKF—6 multispektrális fényképező-géppel. A schönefeldl repü-lőtéren fogadta tásukra Erich Honeckerrel az élen megje-lentek az NDK pár t - és ál-lami vezetői.

A két szovjet űrhajósnak Erich Honecker kedden dél-után átadta az NDK legma-gasabb kitüntetését, a Marx Károly Érdemrendet.

A berlini lapok orosz és német nyelvű szalagcímekkel köszöntötték a szovjet ven-dégeket. A schönefeldi repü-lőtérről bevezető hosszú út-vonalon és a város központ-jában — az NSZEP és az NDK Nemzeti F ron t j a ber-lini bizottságának felhívásá-ra — tíz- és tízezrek üdvö-zölték az ű r h a j ó s o k a t Az NDK televízlója egyenes adásban közvetítette az ér-

Véget ért a francia tv szovjet hete ,

9 Párizs (MTI) A Moszkvai Nagyszínház gálaest jének közvetítésével

ér t véget kedden este a f rancia televízió első műsorának szovjet hete, amely a „Nyitott kapuk a vi lágra" program első sorozataként, egy héten át mindennap a szovjet élet különböző színhelyeiről sugárzott egyenes közvetítést a f ranc ia nézők számára. A szovjet hét keretében hangzott el egy hete Leonyid Brezsnyev, kedden pedig Giscard d 'Estaing i n t e r j ú j a — mindkettőt lá that ták mind a f r a n -cia, mind pedig a szovjet nézők.

Párdi Imre találkozott a Líbiai QSZU KB titkárával

Budapest (MTI) ja, a KB gazdaságpolitikai

A teljes igazság hangja 9 Kommentárunk tudományos alapossággal Gus Hall, az Egyesült Ál- a jelenségek o k a i t

lamok Kommunista Pá r t j á - Fordék sok mindent nak főt i tkára nyilatkozott mondanak Carterékről egy amerikai televíziós tár- Carterék sok mindent saság, a Public Broadcasting mondanak Fordékról. Service programjában. Sza-vait ezúttal kétféle minő-ségben intézte az amerikai közvéleményhez: nemcsak a

él-és el-De

mindez a felszín. A mélyből az igazság egyetlen tiszta forrása tör fel : a marxista— leninista amerikaiak, a kom-

tes. hogy minden a lka lmat megragadnak arra . hogy ezt a hangot minél többen hall-ják .

pá r t f ő t i t ká rakén t hanem munis ták hangja . Természe-egyben elnökjelöl t jeként is. És i t t á l l junk meg egy pil-lana t ra !

Megéri maga a jelenség, hogy az amerikai kommu-nisták egyáltalán jelöltet in-dí tanak a novemberi válasz-tásokon. Ez a döntésük nem-csak a jobboldalt csoportok eszelős dühének, sőt — min-den alkalommal — rossz ízű gúnyolódásának tárgya, de vannak mérsékel t körök Amerikában és messze Ame-rikán túl is. amelyek értet lenül fogadják a jelöltindi-tás t é n y é t

Vannak, méghozzá sokan, akik nem rosszindulatból, gyűlöletből, hanem őszinte érdeklődésből és politikai tá-jékozatlanságból őszintén kérdezik — maguktól is és nem r i tkán az amerikai kommunistáktól is — csak nem gondolják komolyan, hogy Gus Hall, vagy egy másik kommunista az Egye-sült Államok elnöke lehet?

A világos kérdés világos, őszinte választ érdemel. Nem, egy pi l lanatra sem gondol-ják komolyan. Ha valakik, éppen a kommunis ták isme-rik a legjobban ennek az á thághata t lan akadá lya i t ö k aztán tud ják — naponta, percenként érzik a sa já t bő-

erükön —, hogyan sú j t le a monopoltőke jól olajozott erószakgépezete a pá r t ak-tivistáira.

Sehol a világon nem esflc annyi szó a „demokrat ikus játékszabályokról", a „tiszta demokráciáról", az amer ika i a lkotmány által maradékta-lanul biztosított — d e ter-mészetesen papíron maradó „népképviseleti jogról".

Há t akkor mié r t ? A vá-lasz egyszerű: azért, mer t a választási kampány igen nagy nyilvánosságot biztosí-tó alkalom az amerikai kom-munis ták pá r t j ának . hogy magas rangú tisztségviselője e lmondja a közvéleménynek a teljes, a maradéktalan igazságot, és fel is tál ja —?

találkozott és megbeszélést folytatott Abtt Bakr Abu Shamaval, a Líbiai Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának t i tkárával , aki a líbiai küldöttség élén részt vett a fejlődési vi lágkonfe-rencián. Szívélyes, baráti légkörben véleménycserét folytat tak néhány kölcsönös érdeklődésre számot ta r tó kérdésről, közöttük az MSZMP és a Líbiai ASZÚ együttműködésének lehetősé-geiről. A találkozón részt vet t dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyet-tes vezetője.

RÁDIÓTELEX GENFBE UTAZOTT

A BVT KÜLDÖTTSÉGE Kedden Romes Csandrá-

nak, a BVT fő t i tkárának ve-zetésével Genfbe utazott a Béke-világtanács ismert po-litikusokból, közéleti szemé-lyiségekből, tudósokból álló magas szintű küldöttsége. Magyar részről dr . Réczei László, az Országos Béketa-nács alelnöke tagja a dele-gációnak, amely a világkon-ferencián elfogadott okmá-nyokat á t ad j a az ENSZ (ke-reskedelmi és fejlesztési ér-tekezlete (UNCTAD) főti t-kárának, valamint a keres-kedelmi és fejlődési tanács-nak.

LAOSZI PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG

MOSZKVÁBAN Kaysone Phomvihane-nak,

a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főt i tká-rának, a Laoszi Népi De-mokrat ikus Köztársaság mi-niszterelnökének vezetésével kedden Ulánbátorból Moszk-vába érkezett a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége.

GANDHI—NYERERE-MEGBESZÉLÉS

* Indira Gandhi, indiai mi-niszterelnök tanzániai láto-gatásának második nap ján kedden Dar-es-Sallamban megbeszéléseket folytatott Jul ius Nyerere elnökkel Af-rika déli részének problé-máiról és a kétoldalú kap-csolatokróL

•

GRIBKOV KINEVEZÉSE

A Varsói Szerződés tagál-lamainak kormányai Anato-l i j Gribkov vezérezredest ki-nevezték a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegy-veres erői törzsének főnőké-vé. Az 57 éves Gribkov ve-zérezredes 1973-tól 1976-ig a Leningrádi Katonai Körzet-nek volt a parancsnoka.

BEFEJEZŐDTEK A TÁRGYALÁSOK

Moszkvában kedden befe-jeződtek a szovjet—angolai gazdasági és műszaki együtt-működés fejlesztéséről foly-tatott tárgyalások.

Moszkvában megnyílt a KGST vb 78. ülése

és tökéletesítésével, a szocia-cialista gazdasági integráció

, . . , , . . komplex programjának meg-V e ? I C : h a Í ^ ,b!" valósításával összefüggő kér-

9 Moszkva (MTI) Moszkvában kedden n>eg-

zoftságának 78. ülése, amely nek munká jában a tagálla-mok állandó képviselői, mi-niszterelnök-helyettesek — magyar részről Szelcér Gyu-la— vesznek részt.

A végrehaj tó bizottság ülésén jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST t i tkára.

Az ülésen Kazimierz Ol-szewski, Lengyelország kép-viselője elnököl.

A végrehaj tó bizottság a tagállamok gazdasági együtt-működésének elmélyítésével

déseket v i t a t j a meg. * Timár Mátyás, a Magyar

Nemzeti Bank elnöke és Marjai József nagykövet kedden Moszkvában fogadást adott a Nemzetközi Gazda-sági Együttműködési Bank tanácsának 43. ülésszaka al-kalmából. A fogadáson jelen volt Nemeslaki Tivadar ko-hó- és gépipari miniszter, K. I. Nazarkin, a Nemzetkö-zi Gazdasági Együttműködé-si Bank elnöke.

Magyar felszólalás az ENSZ-ben

9 New York (MTI) Az apartheidellenes speci-

ális bizottság hétfőn a dél-afr ikai politikai foglyok szo-lidaritási napján emlékülést tartott , amelyen megjelent és felszólalt az ENSZ főtit-kára, valamint a közgyűlés és a Biztonsági Tanács el-nöke is. A magyar ENSZ-küldöttség nevében felszó-

miniszter-helyettes a magyar nép támogatásáról és szoli-daritásáról biztosította a fa-ji megkülönböztetés ellen, a nemzeti függetlenségért küz-dő dél-afr ikai népeket. Hangsúlyozta, hogy a dél-afr ikai hazaf iak a bebör-tönzött politikai foglyok azonnali és fel tételmentes szabadonbocsátása nélkül nem képzelhető el kibonta-

laló Szarka Károly külügy- kozás Af r ika déli részén.

Magyarország és az IINEP együttműködése

Budapest (MID renc ián: az UNEP és Ma-gyarország együttműködésé-nek időszerű kérdéseiről tár-gyalt Bondor Józseffel é sd r . Láng Istvánnal, az MTA

hazánkban " t a r - Mtltkárhelyettesével, megbe-szélést folytatott dr . Ra-konczay Zoltánnal, az Or-szágos Természetvédelmi Hivatal elnökével. A vendé-get — aki tegnap elutazott Budapestről — fogadta Nagy János külügyminiszterhelyet-tes.

Október 9—12. között — Bondor József miniszternek, az Országos Környezetvédel-mi Tanács elnökének meg-hívására tózkodott Mosztafa Kamal Tolba, az ENSZ Környezet-védelmi Program (UNEP) igazgatója.

Budapesti tartózkodása során részt vet t és felszó-lalt a fejlődési világkonfe-

BÁTYAI JENŐ:

Lanok a szened! t udo mán V" é s technikatörténetből . 1

194. A város egészségügye történeti át tekintésének

befejezéseként tegyünk néhány visszapillantást a közegészségügyi viszonyokra vonatkozóan, a negyvenes éveket vizsgálva.

A száz évvel korábbi közegészségügyi helyzet-r e jellemző volt, hogy az e lhal tak fele az ötven évet éppen hogy megérte. A lakosság tíz százalé-ka pincelakásokban élt. A vízellátás, a csatorná-zás elmaradot tsága jelentősen já ru l t hozzá a fe r -tőző betegségek; a vérhas , a hastífusz nagy szá-mához. A halálozási a rányszám nagy vo l t A ha-lálokok között több min t húsz százalékkal a tbc állt az első helyen. Ezek a jellemzők az országos át lagra vonatkoznak, amelyeknél a száz évvel korábbi szegedi viszonyok sem lehettek sokkal rózsásabbak. Az 1879-es nagy árvizet követő mo-dern városépítés nagy gondot fordított a köz-egészségügyi no rmák betar tására is, így a város közegészségügyi helyzete korántsem volt olyan elmaradott , min t az ország más vidékein.

Szegeden a negyvenes években a hatósági gyó-gyító orvosok teendőit 14 városi orvos lát ta el. Ezek közül hat a városban, nyolc a külterülete-ken dolgozott. Érdemes megjegyezni, hogy a vá-ros a külterületi orvosellátás kérdését még a szá-zadfordulón megoldotta, az akkori lehetőségek-hez mérten, amit a későbbiekben tovább fejlesz-tett. Ebben az időben háromszáznál is nagyobb volt a Szegeden élő orvosok' száma, akik na-gyobb részt magánorvosként, klinikai vagy kór-házi a lkalmazottként dolgoztak. A klinikák mel -lett a gyógyítás szolgálatában áll tak a kórházak, a tüdőbeteg-gondozó intézetek és egy magánsza-natór ium. Így az egészségügyi létesítmények fé-rőhelyei a helyi igényeket megközelítően kielégí-tették.

A város területén huszonhat nyilvános, két há-zi és öt kézigyógyszertár volt. Ezek közül négy nyilvános és öt kézigyógyszertár a várostól távol eső, külterületi tanyaközpontokban nyúj to t t se-gítséget a rászorulóknak.

Ami a szülészeti ellátottságot illeti, azt legin-kább a bábák számával t u d j u k megvilágítani. A város belterületén 19 hatósági és 21 magánbába működött, de a külső területek is ellátottak vol-

tak e vonatkozásban, bá r a tanyai lakosság ke-véssé vette igénybe a bábák felkészültségét.

A város közegészségügyi szakembereinek még a negyverfés években is a legnagyobb gondot a gümőkór elleni védekezés, illetve a megelőzés jelentette. Ez annál is inkább jelentős erőket kö-töt t le, mer t Szegeden az országosnál nagyobb volt a halálozási arányszám. A védekezés már csecsemőkorban megindult , ekkor tá j t vezették be nagyobb arányokban a BCG-oltást a gümőkór ellen. Az iskolákban, az óvodákban megszervez-ték a hordozható készülékkel végzett röntgen-átvilágításokat.

A vizsgált időszakban m á r működtek a város-ban a közegészségügy megelőző, felvilágosító szervezetei, amelyek a tanyavidéken, elszórtan élők között is fe j te t tek ki hasznos tevékenységet. A csecsemő- és anyavéöelemmel is behatóan fog-lalkoztak, igaz, inkább csak a város központjára összpontosítva.

A tbc elleni védekezésre több akcióprogramot dolgoztak ki, amelyek nyaral tatásokból. tízórai és uzsonnái tejakciókból álltak.

A város közegészségügyi helyzete tehá t m á r a negyvenes években sem volt túlságosan e lmara-dott, de korántsem ér te el azt a színvonalat, amit a százezren felüli lakosú várostól a normatívák meg követelnek.

A város közegészségügyi helyzete a ha rmin-cas-negyvenes években mutatot t jelentősebb fe j -lődést, de ekkorra évszázadok elmaradottságát kellett behoznia. Több szociális vagy szociális jellegű intézmény működöt t m á r ekkor. A csa-ládgondozó intézmény szegény, magáramarad t családokat gyámolította. A szeretetházban és a hozzá csatlakozó sínylődök házában elagott, be-teg embereket ápoltak. Érdemes megjegyezni, hogy Szegeden az első szeretetházat, szegény-ápoló néven, 1856-ban nyitották meg. Az orszá-gos gyermekvédő liga Szegeden külön gondot fordított a tbc megelőzésére, azzal, hogy ál lan-dósította a városi orvosi intézményeivel össze-hangolt szűrővizsgálatokat, és két fekvőcsarnokot hoztak létre a fertőzött gyermekek részére.

A közegészségügyi kérdések állandó felszínen

t a r tása ma is mindennapi fe ladat , nemcsak az egészségügyi szakemberek, h a n e m minden kultúr emberközösség számára.

* A műszaki- tudományos forradalom a legna-

gyobb fordulat , amely va laha ls végbe ment a természet tudomány és a technika történetében Mindennapi é le tünkbe beleszól, és alapvető je-lentőségűvé vál t az egész emberiség jövőjét il-letően. A jelen eredményei azonban a múl t te r -mészettudományos és technikai sikerei nélkül el sem képzelhetők, m e r t az emberi ku l túra és ci-vilizáció fej lődésének alapjai az előbbi korok áldozatkész munká jában találhatók meg Az előbbi korok eredményei t nagyszerű alkotóknak köszönhetjük, ak ike t ma is tisztelünk. A jövő fejlesztéséhez a múl t fejlődését is meg kell Is-mernünk , ezért kísérel tük meg szűkebb világunk. Szeged természet tudományának — benne agrár-és orvostudományának — és műszaki múl t j ának eredményeit , jelentősebb személyiségeit bemuta t -ni. Ezen túlmenőleg, ez nemzedéki kötelességünk is, amiből, remél jük, e sorozattal egy keveset törlesztettünk.

(Vége.)

A szerző a számos kutató és fel táró gazdag iro-dalmi jegyzéket lapunkban n e m teszi közzé, csu-pán a legfontosabb fo r rásmunkáka t közöljük: Lechner Lajos: Szeged újjáépítése, Bp., 1891., Szűcs Mihály: Szeged mezőgazdasága, Szeged, 1912., Hilf László: Szeged iparossága. Szeged, 1929., Balanyi György: Magyar piaristák a XIX. és a XX. században, Bp., 1942., Tonelli Sándor: Szeged, Szeged. 1925., Tonelli Sándor: A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ötvenéves története, 1890—1940., Szeged, 1940., Magyar városok mo-nográf iá ja , Szeged (szerk.: Kiss Ferenc, dr. To-nelli Sándor és Sz. Szigethy Vilmos), Bp., 1927., Nagy Zoltán és Papp Imre: Városképek — mű-emlékek, Szeged, Bp., 1960., Oltvai Ferenc: Sze-ged mú l t j a írott emlékekben, Szeged, 1968., ö t -venéves a mezőgazdasági kuta tás Szegeden (szerk.: Somorjai Ferenc és Magassy Dániel), Szeged, 1974., Reizner János: Szeged története I.—IV., Szeged. 1900., Kulinyi Zsigmond: Szeged ú j kora, Szeged, 1901., Bálint Sá/idor: Szeged vá-rosa, Bp., 1959., Szegedi Egyetemi Almanach, 1921—1971 (szerk.: Lisztes László és Zallár An-dor), Szeged, 1971., Tanárképző Főiskola, Szeged, 1873—1973, Almanach (szerk.: dr. Megyeri János és d r . Moholi Károly), Szeged, 1973.