Post on 14-Oct-2019
ELŐADÁS
AZ ATLÉTIKA ALAPJAI
TANTÁRGYHOZ
1. Az atlétika nemzetközi és hazai története, fejlődése
2. Az atlétika jellemzése, értékei
3. Az atlétika elterjedtsége; nemzetközi erőviszonyok
4. Az atlétika mozgásanyaga
5. Az atlétikai versenyszámok legfontosabb szabályai
1. Az atlétika nemzetközi és hazai története, fejlődése
1/1. Az atlétika szó eredete görög eredet
athlos küzdő
athlein nehéz munkavégzés
athleter nehéz munkát végző ember
Kr.e. 1000 évvel Homérosz műveiben az Iliász és az Odüsszeiában többször olvasható az athlos (küzdő) kifejezés.
Pindaros Kr.e. 600 évvel már a versenyzőket nevezi atlétának.
Az atlétika gyűjtőfogalomkörébe tartozó természetes tevékenységi formák (járás, futás, ugrás, dobás) verseny jelleggel történő végzése azonban jóval megelőzi a görög időket.
Feltételezhető, hogy az emberi civilizáció hajnalán, a nagy ókori birodalmak kialakulásának idején (3-4 ezer évvel időszámításunk előtt) már versenyszerű küzdelmeket rendeztek futásokban, ugrásokban és dobásokban.
Ebben az értelemben megfogalmazhatjuk, hogy a verseny jellegű atlétika egyidős az emberi civilizáció kialakulásával.
(Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa birodalom.)
1/2. Az első dokumentált információnk az atlétikáról az antik görög játékokról származnak
- Olympia i.e. 776 – i. u. 393 (Theodosius)
- Versenyszámok az olimpián : stadionfutás (Kr.e. 776)
diaolus (Kr.e. 724)
dolichos (kr.e. 720)
gerelyhajítás
diszkoszvetés Pentatlon
távolugrás része (Kr.708)
hoplitodromos (Kr.e.520)
- Kelta játékok (Lugnas Games, Kr.e.829) Teltow, minden év augusztusában: magasugrás, rúdugrás,
kődobás, kalapácsvetés,
gerelyhajítás
1/4. Korai középkor, középkor
Germánok (Nibelung ének kődobásban, távol-
Siegfried és Brünhilda) ugrásban, futásban.
Lovagi tornák az atlétika mozgásanyaga a lovagi tornákra történő felkészülést szolgálta.
Népi játékok a rendi társadalomban a
köznép játékai számos
atlétikai jellegű
tevékenységet tartalmazott.
Pedesztiranizmus gyaloglás, távfutás
fogadások Barclay kapitász
A modern atlétika fejlődéstörténetének fontosabb évszámai
Év Esemény
1837 Eton College, első atlétikai verseny
1864 Oxford-Cambridge első egyetemek közötti atlétikai verseny
1866 London, első Angol Bajnokság
1880 Angol Amatőr Atlétikai Szövetség
1888 Amerikai Amatőr Atlétikai Szövetség
1895 New-York AC-London AC, első nemzetközi verseny
1896 Athen Olimpiai Játékok programjában az atlétika 12 férfi versenyszámmal
1912 Stockholm, IAAF megalakulása
1928 Amszterdami Olimpiai játékok női atlétika 5 versenyszámmal.
• 80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Elizabeth Robinson - 1928
• Games of the IX Olympiad Amsterdam, the Netherlands 17 May 1928 to 12 August 1928
• Five athletics events for women
• Elizabeth “Betty” Robinson of USA (bib 879) wins the first ever Olympic 100m final for women in 12.2, in what was only her fourth track competition. She also earned a silver medal in the 4x100m relay. Three years later she was badly injured in an airplane crash, remaining unconscious for seven weeks, but survived and went on to win a second gold medal as a member of the US 4x100m relay team in the 1936 Games.
• 80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Lina Radke - 1928
• Games of the IX OlympiadAmsterdam, the Netherlands17 May 1928 to 12 August 1928
• Five athletics events for women
The “International Ladies’ Games” in Gothenburg in 1926 had featured a 1000m event, and it seemed
appropriate for the nearest distance, the 800m, to be included in the 1928 Olympics. Going into those
Games, Karolina “Lina” Radke of Germany held the accepted world best for the event with 2:19.6. In the
final, Radke went to the front with 300m to go and took victory in 2:16.8, leaving Kinue Hitomi in second
place some three metres behind. Only one of the women collapsed afterwards, and none was seriously
affected by running 800m. Nevertheless, the sight of a number of seemingly distressed women led the IAAF
to remove the event from the Olympic programme for 32 years!
• 80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Babe Didricksen - 1932
• Games of the X Olympiad Los Angeles, USA 30 July 1932 to 14 August 1932
• Six athletics events for women
• Mildred Ella “Babe” Didriksen of USA is considered by many experts to be the greatest all-round sportswoman in history. At the 1932 Olympics in Los Angeles, she won the Javelin Throw and the 80m Hurdles, but also finished second in the High Jump after a jump-off. In 1932, women were restricted to competing in only three individual events in athletics. Had “Babe” been able to compete in more events, it is likely that she would have won medals in the Discus Throw, Long Jump and relay as well. After the Games, Didriksen took up golf and became the greatest female
player in that sport.
• 80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Ibolya Csák - 1936
• Games of the XI Olympiad Berlin, Germany 1 August 1936 to 16 August 1936
• Ibolya Csák of Hungary wins the High Jump after a jump-off between three athletes was needed to determine the
Olympic Champion.
Dorothy Odam (1.65m), Csák (1.61m), Doris Carter (1.609m) and Francina Koen (later Fanny Blankers-Koen,
1.605m) were the leading jumpers prior to the Games, but neither Koen nor Carter could clear 1.58m, leaving the
favourites plus two Germans to fight out for the medals. Dora Ratjen, who was later found to be a man and
subsequently disqualified, failed at 1.60m. At that height Odam cleared first time, while Csák cleared on her
second jump and Koen on her final attempt.
• 80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Fanny Blankers Koen - 1948
• Games of the XIV Olympiad London, Great Britain 29 July 1948 to 14 August 1948
• Nine athletics events for women
• Francina “Fanny” Blankers- Koen of the Netherlands was an outstanding all-round athlete who made her
Olympic debut as a high jumper in 1936. World War II deprived her of the opportunity of making further
Olympic appearances until 1948 when, at the age of 30 and the mother of two, she was the star of the London
Games winning four gold medals. She won the 100m, 200m, 80m Hurdles and ran the anchor leg of the 4x100m
relay. At the time when she was also the world record holder in the High Jump and Long Jump, she was deprived
of more medals by a rule limiting women athletes to three individual events. Throughout her career she set 16
world records in eight different events. In 1999 she was elected as IAAF World Athlete of the Century. A statue
was erected in her honour in her native Amsterdam. She passed away aged 85 in January 2004
Év Esemény
1934 Torinó, első Európa Bajnokság
1966 Dortmund, első Fedett pályás Európa Játékok (1970-től
Európa bajnokság)
1983 Helsinki, első Világ Bajnokság
1985 Mobil Grand Prix meghívásos versenyek kezdete
1987 Idianapolis Első Fedett pályás Világbajnokság
1998 Golden League
2003 World Athletics Final
2010 Diamond League
Irodalom: Koltai J. (szerk) (1980): Atlétika II. Budapest, Sport 23-30.o.
Az atlétika magyarországi fejlődésének fontosabb évszámai
Év Esemény
1875 Magyar Atlétika Club (MAC)
megalakulása
1875 Első hazai atlétikai verseny
1895 MOB megalakulása
1896 Részvétel az Olimpián (3 érem)
Első magyar Bajnokság
1897 MASZ megalakulása
A magyar atlétika létrejöttében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek:
Gróf Eszterházy Miksa, Molnár Lajos, Stankovits Szilárd, Szokolyi Alajos
: 1. Az I. Világháború előtti időszak 1908-1914 a
magyar atlétika Európa élvonalához tartozott.
2. A két világháború közötti időszak 1934-1938
3. A II. világháború után időszak 1948-1956 4. A 60-as évek elejétől 1968-ig terjedő időszak.
A magyar atlétika sikeres időszakai
A magyar atlétika képviselői 24 olimpiai játékon
vettek részt az eddig hivatalosan számozott 29-
ből (ténylegesen csak 26 verseny
megrendezésére került sor, hiszen 1916-ban,
1940-ben és 1944-ben a játékokat nem rendezték
meg). A magyar atléták összesen 39 érmet
gyűjtöttek (9 arany;13 ezüst; 17 bronz)
Férfiak: 33 érem 16 számból
Nők: 6 érem 5 számból
Az atlétikai versenyszámok fejlődését befolyásoló főbb tényezők
- A mozgástechnikák fejlődése.
- Az edzésrendszerek és –módszerek fejlődése.
- Az egész éves edzésmunka kialakulása.
- Az edzésmunka mennyiségének és intenzitásának megsokszorozódása. A hosszú távú felkészítés és a korcsoportos versenyeztetés kialakulása.
- A tehetségek jól szervezett kiválasztása.
- A tudományos és orvosi háttér tökéletesedése.
- A nemzetközi versenyrendszer kiszélesedése.
- A technikai és technológiai fejlődés eredményeinek felhasználása.
Az atlétika értékei
- Szabad téren mindenütt űzhető sportág.
- Az iskolai testnevelés egyik bázis sportága.
- Az eredményei időegységekkel és mértékegységekkel
mérhetők (objektív sportág).
- Egyéni sportág, ugyanakkor csapatok szerepeltetésére is
módot ad.
- Tudományos kutatásokra jól felhasználható.
- Alkalmas nagy tömegek foglalkoztatására (NAP program
futóversenyek).
- Alkalmas a kondicionális és koordinációs képességek
fejlesztésére atletikus képzés edzéseszközök más
sportágak számára (kiegészítő mozgásanyag, egyben
tesztgyakorlatok).
Az atlétika elterjedtsége, nemzetközi erőviszonyok
Elterjedtsége: mind az öt földrészre kiterjed, globális jellegű
Az IAAF tagszövetségeinek száma: 213 ország
Afrika 55
Európa 49
Amerika (2 terület) 45
Ázsia 44
Óceánia 20
213
Afrika
Az afrikai korszak kezdete a közép és hosszútáv-futásban
1968 (Mexico). E versenyszámcsoportban szerepének további
növekedése mind a férfi, mind a női versenyszámokban.
Európa
Nagy tradíciók, változatlanul kiegyensúlyozott atlétikával
rendelkező országokkal (Oroszország, Németország, Anglia,
Franciaország, Olaszország, Skandináv országok).
Leszakadás közép és hosszú távú futásokban.
Amerika
Az USA vezető szerepe változatlan, a karibi térség, Közép-
és Dél-Amerika mindig ad a világnak egy-egy kiemelkedő
atlétát.
Ázsia, Óceánia
A fejlődés periódusában, felzárkózás a nemzetközi élvonalhoz
Női versenyszámok és olimpiai program
1928
100 m
800 m
4x100 m
Magas
Diszkosz
5
1932
80 gát
Gerely
2
1948
200 m
Távol
Súly
3
1964
400 m
Összetett
verseny
2
1972
1500 m
4x400 m
2
1984
400 gát
Marathon
2
1988
10000 m
1
1992
Gyaloglás
1
1996
5000 m
Hármas
2
2000
Rúd
Kalapács
2
2008
3000 akadály
1