A vér

• Mennyi van belőle?

• Mennyi a pH-ja?

• Milyen szövettípushoz tartozik?

A vér összetevői (56-44%)

• vérplazma

• 1.

• 2.

• 3.

vérplazma

• 90%-• Ionok:+, -• Fehérjék:1. albuminok-puffer, ozmotikus

nyomásszabályozás, aminosavakat, lipideket, ionokat szállít, MÁJ

• 2. globulinok:glükoproteidek, hormonokat szállít, véralvadás, immunglobulinok, véralvadás, MÁJ, fehérvérsejtek

• 3. fibrinogén-véralvadás, MÁJ

Egyéb szerves vegyületek

• Glükóz,

• Szabad zsírsavak,

• aminosavak,

• Szteroidok

• DINAMIKUS EGYENSÚLY!!!

Vörösvérsejtek-eritrocita

• Hol képződik?• Mennyi ideig él?• Hol hal meg? (biliverdin, bilirubin)• Mennyi van 1mm3 vérben? (hegyvidék)• Milyen az alakja?• Sejtmag? • Feladata?• Milyen molekula van benne?• Mitől függ a vvt. gázszállítása? (diagram

178.old.)

A hemoglobin felépítése

képzése

• Eritropoetin hormon (vese),

• B12,

• folsav, -C vit.

• B6

Vérlemezke-trombocita

• Hol képződik?• Mennyi ideig él? (8-9 nap)• Hol hal meg? • Mennyi van 1mm3 vérben? • Milyen az alakja?• Sejtmag? • Feladata? Kitapadási készség

Véralvadás

véralvadás

• Érfalsérülés vagy üveglap • Inaktív enzimek aktiválása• Aktiváló komplex• Ca jelenlétében protrombin• Trombin• Fibrinogén• VÉRLEPÉNY és VÉRSZÉRUM (vérsavó) ,ami tul. kép.?

fibrinogén

fibrinszálak

Leukociták:1Granulocita

2. Monocita

3. Limfocita

• Élettartamuk?

• Számuk?

• Hol születnek?

• Hol halnak?

• Sejtmag?

• mozgás:?

A vérképző szervek betegségei

• Trombózis

• Anémia-vérveszteség, tünetei?, fokozott pusztulás, képződési zavarok, vashiányos (máj, szív, vese, tojás, spenót, burgonya, savanyú káposzta) menstruációs zavar; B12 és folsavhiány-vészes; sarlósejtes-halálos, genetikai

• leukémia –, csontvelő-átültetés, őssejtes megoldás?

Hemofília

• Öröklött

• Májkárosodás (alkoholizmus)

• Ca hiány

Az erek felépítése

• Endotélium

• Szűrlet

• diffúzió

• Kereszmetszet

• Hol vannak billentyűk?

• Vér-agy gát

• Táblázat 185.o

Visszerek

A keringés adatai

A vérkeringés szerepe

A szív koszorúserei

A szív belülről

Az EKG

• Pulzus

Az AB0 vércsoportrendszer1901 óta ismert ez a megkülönböztetés - Landsteiner fedezte fel.

•A VVT-k membránjában A és B vércsoport antigének lehetnek. Az emberek egy része A agglutinogént tartalmaz, más része B-t, de vannak olyanok is, akik mindkettõt. Az elsõ az A, második a B, harmadik az AB vércsoport. Ha antigént (az antigén és az agglutinogén szinonim fogalmak) nem tartalmaz a VVT, az illetõ 0 vércsoportú. A plazmában kicsapó anyagok, izohemagglutininek találhatók, melyek a saját VVT-ket nem csapják ki. Így az AB vércsoportú egyénekben nincs egyik sem, míg a 0 vércsoportban van anti-A és anti-B izohemagglutinin is. Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak csoportazonos vér transzfúziójára kerülhet sor. Ez fontos szervátültetésnél is, mely kizárólag csoportazonos egyének között történhet.

Az ABO vércsoportrendszer

Az Rh vércsoportrendszer

• Az Rh vércsoportrendszert az 1940-ben fedezte fel - szintén - Landsteiner. Rh+ az az illetõ, akinek a VVT-jében D-antigén van. Közép-Európa lakossága 85 %-ban Rh+, a lakosság 15%-ában nincs meg ez a tulajdonság (Rh-). Hangsúlyozni kell, hogy a két vércsoport egymástól független, valamint normál körülmények között anti-D ellenanyag nincs jelen a plazmában. A jelentõsége abban áll, hogy ha Rh+ VVT-k kerülnek Rh- egyénbe, akkor ellenük ellenanyag képzõdik. Ha ez elér egy bizonyos szintet, az Rh+ VVT-ket kicsapja. Ezt véradásnál – és terhesség esetén, ha az anya Rh- – figyelembe kell venni.

A vérkörök

• A pitvarok fala vékony-

• A kamrák közül a bal kamráé a vastagabb-

• A tüdőbe azért megy a vér, hogy

A vér útja- a vérkörök

verőéraneurizma

Érszűkület a koszorúerekben

Nyirokkeringés