Bevezetés a történelemtudományba

Borbély Zoltán

Történelemtudomány

- A történelem emberekről szóló tudomány, tárgya az emberiség története

- Térben és időben zajló állandó változás

„ Ha egy nép nem ismeri a múltját, akkor nem tudja, hogy mit akar a környező világban és azt sem tudja, mit akar a környező világ vele. A múlt megismerése tehát elemi szükséglet, történelmünk megismerése nem más, mint önmagunk megismerése. „ Széchenyi István

Történeti forrás

A történelem megismerésének eszköze a forrás, vagy kútfő

Minden olyan tárgyi emlék, írott forrás, íratlan szellemi hagyaték, ami emberi tevékenység során keletkezett és ránk maradt, amely hozzásegít minket a történelem megismeréséhez.

Legfőbb jellemzője: információhordozó

A történelmkutatás fontos mozzanata a forráskritika

Források csoportosítása I. Típus szerinti csoportosítás:

I. 1. Tárgyi emlékek:

- Munkaeszközök - Mindennapos használati eszközök: ruházat, étkezés,

lakberendezés stb. - Fegyverek - Ékszerek - Pénzérmék - Címerek - Pecsétek - Templomok - Temetők

Források csoportosítása

I. 2. Írott források:

a, Elbeszélő források:

- Évkönyv (annales) - Krónika - Gesta - Életrajz - Önéletrajz - Leírások - Tanító jellegű munkák: (királytükör, intelem) - Szónoki beszéd - Emlékiratok (memoár) - Naplók

Források csoportosítása

I. 2. Írott források:

b, Levéltári források:

- Oklevelek - Okiratok - Levelek (missilisek) - Statisztikai kimutatások (összeírások) - Akták

c, Jogforrások

- Alkotmány - Törvények - Rendeletek - Kiváltság (adó -és vámmentességek) - Statutum (vármegyei vagy városi rendelet,

helyi szintű jogalkotás)

Források csoportosítása

I. 3. Informatív források:

- Médiumok - Röplapok, plakátok, röpiratok - Elektronikus média

Források csoportosítása

I. 4., Íratlan szellemi hagyaték

- Regék, mondák - Szokások - Szólások, mondások - Zene, tánc játék, nyelvi örökség

Források csoportosítása

II. Időrendje szerinti csoportosítás:

II. 1. Elsődleges(primer): Egy időben vagy közel egy időben keletkeztek a megtörtént eseménnyel, közvetlen a tudósítás.

II. 2. Másodlagos (szekunder) A forrás utólagosan vagy közvetve tudósít.

Források csoportosítása

• III. Forrásnak nem számító alkotások

- Tanulmányok - Monográfiák - Történeti szintézis - Szépirodalmi alkotás - Források alapján készült feldolgozások

Forráskritika

• Cui prodest?

• Cui bono est?

Forráskritika fajtái: 1. Külső kritika: A külső kritika a formai hitelesség megállapítására szolgál (eredeti vagy másolat).

2. Belső kritika: A tartalmi értéket vizsgálja.

a. tudatos, megtévesztő szándékkal készült hamisítványról b. az önkéntelen ismerethiányból adódó téves tudósításról c. a tényeknek megfelelő leírásról (hitelesség).

I. Történelem segédtudományai

• 1. oklevéltan (diplomatika)

• 2. Írástan (paleográfia)

• 3. Kortan (kronológia)

• 4. pecséttan (szfragisztika)

• 5. felirattan (epigráfia)

• 6. Címertan (heraldika)

• 7. Pénztörténet (numizmatika)

• 8. Származástörténet, vagy származástan (genealógia)

• 9. Méréstan vagy mérésismeret (Metrológia)

• 10. Kormányzattörténet (hatóság és hivataltörténet)

• 11. Arhontológia

• 12. Insignológia:

• 13. Irattan • 14. Könyvtörténet • 15. papirológia • 16. Zászlótan (Vexiológia) • 17. Filológia szöveg értelmezésével foglalkozik • 18. Rendjeltan(Falerisztika): kitüntetések, rendjelek • 19. Történeti földrajz • 20. Történeti névtan • 21. Történeti éghajlattan • 22. Történeti ökológia • 23. Történti ikonográfia • 24. Térképészet

I. Történelem segédtudományai

II. Történelem társtudományai

• 1. Múzeológia

• 2. Levéltártan

• 3. Könyvtártan

III. Rokon, vagy résztudományok

• 1. Régészet (archeológia) • 2. Néprajz (etnográfia • 3. Embertan (antropológia) • 4. Nyelvészet, vagy nyelvtudomány (lingvisztika) • 5. Irodalomtörténet • 6. Lélektan (pszichológia) • 7. Szociológia • 8. Jogtörténet • 9. Művészettörténet • 10. Kultúrtörténet • 11. Művelődéstörténet • 12. Demográfia • 13. Történeti statisztika • 14. Földrajz

Forrásőrző intézmények

• 1. Múzeum

Múzeum fogalma: Olyan tudományos intézmény, amelyik a művészet és a tudomány emlékeit megőrzés, tudományos feldolgozás és szemléltetés céljából gyűjti össze. A múzeumokban a tárgyi emlékeket és szellemi kultúra dokumentumait találjuk. A múzeumi munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel a muzeológia foglalkozik.

Forrásőrző intézmények

• 1. Múzeum Múzeumok csoportosítása: (gyűjtőkör szerint)

a) történelmi, b) néprajzi, c) hadtörténeti, d) szépművészeti, e) iparművészeti, f) keresztény, g) közlekedési, h) mezőgazdasági, i) természettudományi, j) stb.

Forrásőrző intézmények

• 1. Múzeum

Speciális múzeumok: Híres személyek életútját, illetve az utánuk maradt emlékeket mutatják be

Helytörténeti múzeumok: a) tájmúzeumok, b) városi múzeumok, c) falumúzeumok

Forrásőrző intézmények

• 1. Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc 1802. november 25-én felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek. Részei: a) nyomtatványokból, b) kéziratokból (kódexekből), c) térképekből, d) metszetekből, e) arcképekből, f) régiségekből, g) pénzérmekből, h) pecsétekből, i) címerekből.

• 2. Levéltár (archivum)

Forrásőrző intézmények

Levéltár fogalma: A levéltár olyan tudományos intézmény, amelyik természetes és jogi személyek iratait gyűjti, őrzi, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi.

Levéltárak működése a) alaptörvény: 1995. évi 66. tv. cikkely, b) módosításai: 1997. évi 140. tv. cikkely és 2001. évi 64. tv. cikkely.

Forrásőrző intézmények

• 2. Levéltár (archivum)

Levéltár típusai: a) közlevéltár

- általános levéltár (Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, megyei levéltárak), - állami szaklevéltár (Hadtörténeti Levéltár, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Vízügyi Levéltár), - települési önkormányzatok levéltárai (Egri Városi Levéltár), - köztestületek levéltárai (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára), - közalapítványok levéltárai, - egyéb, közfeladatokat ellátó intézmények levéltárai

Forrásőrző intézmények

• 2. Levéltár (archivum)

Levéltár típusai:

b) magán levéltárak

- egyházi levéltárak,

- pártok levéltárai

- Családi levéltárak

Forrásőrző intézmények

• 2. Levéltár (archivum)

Iratok csoportosítása a)pertinencia elve: a XVIII. századtól a meglévő iratok rendszerén tartalmi vagy formai elvek, szempontok szerinti kiemeléssel csoportosítást végeztek.

b)proveniencia elve: a történetileg létrejött iratanyag rendszerén nem szabad változtatni, azt eredeti összefüggésében kell megtartani.

• 3. Könyvtár (bibliotheca)

Forrásőrző intézmények

Könyvtár fogalma: Olyan kulturális vagy közművelődési intézmény, amely mindenféle emberi tevékenységhez információt nyújt.

Könyvtár fő feladata: A dokumentumok (főként könyvek) összegyűjtése, feltárása, rendszerezése és rendelkezésre bocsátása.

Forrásőrző intézmények

• 3. Könyvtár (bibliotheca)

Könyvtárban található dokumentumok rendszerezése:

a) betűrendes katalógus, b) tárgyi katalógus: A tárgyi katalógus a könyv fő azonosító adatait tartalmazza, szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve (4 főazonosító). c, szakkatalógus alapja: az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO),

Forrásőrző intézmények

• 3. Könyvtár (bibliotheca)

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO)

- „0” általános művek, - „1” filozófia, pszichológia, - „2” vallás, vallástörténet, - „3” társadalomtudományok, - „4” betöltetlen, - „5” matematika, természettudományok, - „6” alkalmazott tudományok (orvosi, jog), - „7” művészet, sport, szórakozás, játék, - „8” nyelvészet, irodalom, - „9” földrajz, történelem.

Források, szakirodalom

Forrás Szakirodalom

Mindig egykorú tudósítás. Valamilyen szándékkal lejegyzett írott emlék. Nem tudományos. Pl. Anonymus, jegyzőkönyv

Forrásokra támaszkodva elemző tudományos munka. Pl. jegyzet, monográfia.

Kutatás

• Országos Széchenyi Könyvtár: Első számú országos gyűjtemény. www.oszk.hu katalógus

• Debreceni Egyetem könyvtára: Második számú országos gyűjtemény

• www.mokka.hu –jelzi, hogy melyik könyvtárban van a keresett könyv.

• Folyóiratok böngészése: www.matarka.hu Cikk, szerző, téma kereső

• Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia főépületében van. A különböző tudományterületek számára gyűjti az idegen szakirodalmat.

Levéltár

• Magyar Országos Levéltár

XIX. század találmánya. Az írott forrásokat gyűjti. Oklevelek, ha 1526 előtt keletkezett. 1526 után keletkezett nem szépirodalmi munkát iratnak nevezünk. 1526 előttieket fényképmásolatokon lehet elolvasni. Különböző szekciókra vannak bontva: • Diplomatikai levéltár-100000-es tételszám • Diplomatikai fényképtár-anyaga folyamatosan bővül, most 25-30000-es tételszám Királyi könyvek: Királyi kancellária által kiadott okleveleket gyűjti. A középkori királyi kancellária könyvei 1526-ban megsemmisültek. Ami ebből a korból származik, az családi gyűjtemény

• Hiteleshelyi levéltárak: Azok a káptalanok, amelyek az uralkodótól jogot kaptak az intézetalapításra.

• Magánlevéltárak nagy része a második világháborúban megsemmisült.

• XX. század eleji forrásmunkák már megsemmisültek- • A határon túli források megtalálhatóak a MOL-ban. • Arcanum Kiadó gondozásában jelenik meg CD-ROM-on

számos forrásanyag. • Budapest Fővárosi Levéltár- Teve utca környékén • Megyei levéltárak is kutathatóak folyamatosan. • Egyházi levéltárak is megnyíltak a rendszerváltás után.

Levéltár

Kézikönyvek

• Bibliográfiák:

• A bibliográfia valamilyen témának valamilyen kutatására vonatkozó teljes gyűjtés. Pl. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba és irodalmába, Magyar történettudomány válogatott bibliográfiája.

• Repertóriumok

Szakfolyóiratok

• kifejezetten történettudománnyal foglalkoznak 1, Századok: • 1867-ben adta ki először a Magyar Történelmi Társulat.

Legrégebbi, legpatinásabb. Kéthavonta jelenik meg. Középkori, kora újkori és újkori számok.

• Általában tanulmányok szerepelnek benne. Valamely témában általános jellemzést adnak.

• A közlemények egy részletkérdést vizsgálnak. • Ismeretek, recenziók könyvről, monográfiáról.

Recenziót magyar nyelvű műről írnak. Kritikai ismertetés is van.

2, Hadtörténeti Közlemények:

• 1887-ben alapították, MTA Hadtörténeti Intézete adja ki. Negyedéves megjelenésű.

3. Történelmi Szemle: MTA Történettudományi Intézete adja ki. A TI munkatársainak publikációt biztosít. Országos érdeklődésű. Negyedévente jelenik meg.

Szakfolyóiratok

Egyéb folyóiratok

• Aetas-Szegeden jelenik meg, általános történelmi folyóirat, • Fons-Levéltári kutatás publikációja • Korall-Teleki Intézet adja ki, történetfilozófia, XIX-XX. Századi témákkal foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselik • Turull-1883-ban alapította a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság. 1950-ben beszüntették, 1983-ban indult újra.. • História-havonta megjelenő, magyar történelemmel foglalkozó folyóirat • Rubicon-havonta megjelenő, világtörténelemmel foglalkozó folyóira

Átfogó szintézisek

• Átfogó igénnyel készülő történeti munkák. Pl.:

• Horváth Mihály

• Hóman-Szekfű

• Magyarország története-10 kötetben tervezték.

• Romsics Ignác: 24 kötetben, más-más szerzőktől

Tudományos dolgozat

• Szakcikk jellemzője, hogy lábjegyzetek vannak benne.

• Szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni.

• Tartalmi idézetnél lábjegyzetet kell készíteni.

• Legelterjedtebb hivatkozási szabályzat a Századok közlési szabályzata: http://www.szazadok.hu/kezirat/pdf/kezirat.pdf - elérhető a Századok honlapjáról

Legfontosabb címadatok

• Szerző: cím; kiadás hely: év, lapszám

• Ha nincs lábjegyzet, plágiumnak minősíthető.

• Tanulmányból idézés: Szerző; cím; In: Tanulmánykötet címe, szerkesztő, kiadás helye, évszám, lapszám

• Folyóirat: Szerző, cím, In: folyóirat címe, kiadás éve, lapszám

• Internet: ugyanúgy kell vonatkozni, mint a nyomtatottan: honlapot, szerzőt, címet kell megjelölni.

• CD-ROM-ról is jelölni kell: CD-ROM címe, szerkesztő neve, kiadás helye, éve.

Történeti földrajz

• Földrajz: – Természeti földrajz: (természettudomány) földfelszín,

talajok, éghajlat vizek

- Gazdaságföldrajz: (társadalomtudomány) népesség,

mezőgazadság, ipar, kereskedelem, utak stb.

- Településföldrajz: Térbelileg zárt, egymástól

elhatárolt embercsoportok lakóhelyével foglalkozik;

gazdasági-társadaémi szerveződés, művelődés

A földrajz feladata a tájak magyarázata és interpretációja,

amelyhez a megfigyelés módszerét alkalmazza

• Tárgya: – Teleki Pál (1917): egyes tájak és országok elmúlt időkben való

földrajzi képét kell rekonstruálnia, mint ahogy a földrajznak a

Föld mai állapotát. Ehhez több faktor bevonása szükséges

– Bulla Béla: A táj és a kultúrtáj korabeli leírása. Az egyes korok

kultúrtájainak leírása, amely középpontjában a település áll.

A kultúrtáj kifejezés az emberiség és természeti környezete

közötti sokféle egymásra hatás manifesztációját jelenti.

– Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza

I-IV. Budapest, 1963-1998. (betűrendben tárgyalva megyék

szerint)

– „Egyes terület adott történeti korban fennállott természeti,

gazdasági és társadalmi viszonyainak földrajzi szempontból

rendszerezett leírása, történeti források alapján.”

Történeti földrajz

• Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica I–V. kötet (1735–1742)

• Tomka-Szászky János Compendium Hungariae geographicum (1753) 1781: Introductio in geographiam… 6 történeti térképpel

• Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon (csak 11 ÉNy-i vármegye)

Történeti földrajz

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak • A világörökségi kultúrtájak három

főkategóriába csoportosíthatók:

– 1)tervezett táj (a tájak tudatos tervezés eredményeképpen jöttek létre,pl. történeti kertek)

– 2) organikusan fejlődött táj – • a) „fosszilis”tájak (ahol a tájfejlődés megakadt és

konzerválódott egy bizonyos állapotban), -

• b) folyamatosan fejlődő tájak (ahol a fejlődés folyamatosan tart napjainkban is)

- 3) asszociatív táj (jelképes, szimbolikus tájak,

amelyek történelmi, vallási, kultúrtörténeti

eseményhez kapcsolódnak

• Magyarország 1985-ben csatlakozott az

Egyezményhez.

• Jelenleg 8 világörökségi helyszín

• Köztük 3 kultúrtáj.

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak Magyarországon

• Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)

• Kultúrtáj

• A magyar Puszta egy pásztortársadalom által

formált kultúrtáj kivételes fennmaradt példája.

• A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves

hagyományos tájhasználatok ép és látható

nyomait tartja fenn, és az ember és természet

közötti harmonikus kapcsolatot

példázza.

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak Magyarországon

• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) (határon átívelő helyszín)

• A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közti kölcsönhatás folytonosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának

eredményeként létrejött változatos táj

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak Magyarországon

• Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj

• A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn.

• A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak Magyarországon

A történeti földrajz elsősorban történeti források alapján vizsgálja

és próbálja interpretálni, magyarázni az egyes tájak

jellemzőit földrajzi szempontból.

I. Mohács előtti időszak történeti földrajzi forrásai:

- Történelem rokontudományai (régészet, növénytan,

talajtan)

- Oklevelek ( határjárások, birtokadományok, perek)

- Elbeszélő források

- Összeírások: papi tizedjegyzék 1332-1337

- felíratok, kövek, pecsétek

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor

- Országos leírások: Brodarics István: ( De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia ) Brodarics István históriája a mohácsi vészről.

- Oláh Miklós:Hungária és Attila

- Utazók leírása: Evlija Cselebi (magyarországi utazásai 1660-1664.) velencei, pápai követek leírásai, kalandorok

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor

– Mindennapi életet szabályozó dokumentumok

• Adóösszeírások (dikajegyzékek)

• Dézsmajegyzékek

• Defeterjegyzékek (legfontosabb Halil bég deftere)

• Urbáriumok, contractusok

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

III. Török kiűzésétől a polgárosodásig

- Honismereti és államelméleti munkák (Einrichtungswerk des

Königreichs Hungarn)

Bél Mátyás: Notitia (Notitia Hungariae novae historico-

geographica, vagyis "Az új Magyarország történeti-

földrajzi ismertetése" (Bécs, 1735, 1736, 1737, 1742,

1749?).

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

-Magyarország egyes részeit bemutató munkák (Bánság, Erdély,

Szlavónia, Szerémség)

- Landesbeschreibung: Udvari Haditanács rendelésére 1776-85

III. Török kiűzésétől a polgárosodásig

Központilag készült összeírások:

- Úrbérrendezés – Mária Terézia úrbéri pátense

- II. József-féle népszámlálás

- cigányösszeírások

Egyházi összeírások:

- dézsmajegyzékek

- püspökségi egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitatio

canonica)

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Képi ábarázolások:

- Térképek:

- Lázár deák térképe

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Képi ábarázolások:

- Térképek:

• Angellini várépítész familia térképei a 16. század végéről

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Képi ábarázolások:

- Térképek:

- Makoviny Sámuel: Bél Mátyás

Notitiájához készített térképei

1731-től

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Képi ábarázolások:

Térképek:

-Vármegyei geometrák

felmérései

-Arisztokraták, nagybirtokosok

birtokairól készült felmérések

a 18. század második feléből

- Úrbéri és tagosítási térképek

- Kataszteri téképek

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Katonai célból készült térképek:

. Katonai felmérések eredményeként készült térképek:

- 1776-1785 között – első katonai felmérés http://mapire.eu/hu/synchron/?zoom=15&lat=47.90083&lon=20.37431&rl=firstsurvey

- 1806-1869 második katonai felmérés

- 1867 harmadik katonai felmérés

- 18810-1884 között Ferenc József-i felmérés, amely 20. század második feléig meghatározó maradt

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Magyarország történeti földrajzának forrásai

• Képes ábrázolások

Magyarország történeti földrajzának forrásai

Eger ostroma (1596) Ortelius krónikájában

• Képes ábrázolások

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

Egykorú török miniatúra ábrázolása Szigetvár 1566-os ostromáról.

Kronológia

• Időszámítás kezdetei

- Empírikus naptárkészítés - Csillagászati megfigyelések alapján

• Nap: A Föld tengelyforgása.

• Hónap: A Hold Föld körüli keringése.

• Év: A Föld keringése a Nap körül

Az emberi számításoktól teljes mértékben független elsődleges alapegység.

Kronológia

• A nap:

Kronológia

Szoláris: A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelési pont, vagyis kulminációja – a Nap szerinti mérés esetén, tehát egy szoláris nap hossza 24 óra. Sziderikus: tetszőleges csillag

két kulminációját vesszük alapul

• Hónap: Holdnap

– Konjukció: A Föld és a Nap közé kerül, ez az újhold állapota.

– Oppozició: szemben a Nappal

Lunáció, vagy szinodikus holdhónap: 29 nap, 12óra, 44 perc, 3 mp

sziderikus lunáció:

27 nap, 7 óra, 34 perc

Kronológia

• Év:

– Ekliptikus pálya

– Tropikus napév: Nap delelési pontja egy adott földrajzi helyen ismét az égbolt ugyanazon pontjához tér vissza.

hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp

A tropikus év számításának kezdete a tavaszi napéjegyenlőség: március 21.

Kronológia

• A naptári alapegységek egyeztetésének problémái

• Luniszoláris: a hónapot egyeztették a napévvel: babiloni, zsidó, görög és Caesar naptárreformja előtti római, valamint mindettől függetlenül a kínai

• Szoláris: kizárólag csak a Nap járása alapján határozták meg az időrendszert: Caesar naptárreformja után a római, majd fokozatosan átvették más népek és a mai naptárrendszer alapját ez alkotja

• Lunáris: csak a Hold járása alapján: mohamedán naptár

Kronológia

Római naptár Caesar előtt: • Az év márciusban kezdődött, Mars istenről martius. • Venus istennő etruszk neve (Apru), április • maius - idősek tisztelete • június - ifjabbak kedvéért • quintilis – később Julius Caesar után • sextilis- Augustus • september • october • november • december • Numa Pompilius bővíti ki 2 hónappal az évet: • januarius - Janus istenről kapta a nevét • februarius - holtak szelleme

Kronológia

• Kora újkori magyar hónapnevek: • január - Boldogasszony • február - böjtelő • március - böjtmás • április - Szent György • május - pünkösd • június - Szent Iván • július - Szent Jakab • augusztus - kisasszony • szeptember - Szent Mihály • október - Mindenszentek • november - Szent András • december - karácsony

Kronológia

Napatárreformok:

- Julianus-naptár: Ie. 46-ban bízta meg Sziszogenészt

- Gergely-naptár: 1582- reform bevezetése - 1588 – Magyarország

- 1590 – Erdély

- 1753 – Anglia

- 1844 – Svédország

- 1918 - Oroszország

Kronológia

Éra rendszerek:

1. Olimpiai éra: ie. 776.

2. ab urbe condita – a város alapításától ie. 754.

3. Nabú-Nászír éra: ie. 747.

4. Szeleukida-éra

5. Zsidó éra: ie. 3671

6. Keresztény világéra: alexandriai: ie.5493 aug. 29

Bizánci: ie. 5509

Kronológia

• Krisztus születése szerinti időszámítás – polgári időszámítás

– Lukács és Máté evangéliumaiból következtettek

– Dionysius Exiguus: diocletianusi érából számolta ki (284) Az Úr megtestesülésétól számította – ab incarnatione domini nostri Jesu Christi

– Beda Venerabilis – angolszász tudós, VII. század

– 816 chelseai zsinat- minden keresztény püspök eszerint keltezze az okleveleit

Kronológia

Székely rovásírás emlékei a

Kárpát-medencében

Rovásemlékek • Szarvasi tűtartó

• Nagyszentmiklósi kincs

Rovásemlékek

Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs

Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs

• Homorodkarácsonyfalvi templom

Székely rovásemlékek

• Székelyderzsi templom

Székely rovásemlékek

• Bögözi templom

Székely rovásemlékek

• Enlaki templom

Székely rovásemlékek

• Felsőszemerédi katolikus templom

Székely rovásemlékek

• Vargyasi keresztelőmedence

Székely rovásemlékek

Székelydályi tempolom

Székely rovásemlékek

• Nikolsburgi abc

Székely-magyar rovásemlékek

Bolognai (Marsigli-féle)rovásírásos naptár

Székely rovásemlékek

• Telegdi János: Rudamenta Priscae

Hunnorum linguae (1598)

Székely rovásemlékek

• Bihar megyei anyakönyv 1786-ból

Székely-magyar rovásemlékek

A magyar oklevelezési gyakorlat

- Oklevélkiadás I. Szent István alatt indult meg – a német császári oklevél szerkezetével mutat azonosságot (Heribert C)

- István halála után a magyar oklevelezés megszakad – pecsét nélküli oklevelek időszaka, szóbeli rendelkezések

- 1181- III. Béla elrendeli az írásbeliséget – kancelláriai oklevélkiadás kezdetei

Kancellária

- 1181 – írásbeliség elrendelése, a királyi kancellária

felállítása

„Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében s az idő

előrehaladásával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt „

- XIV. század közepén (I. Lajos uralkodása) a kancellária

differenciálódása:

- Nagyobb vagy fő kancellária (Cancellaria maior)

- Kisebb kancellária (Cancellaria minor)

-XV. Századeleje – Titkos Kancellária (Cancellaria Secreta)

-1464 – I. Hunyadi Mátyás kancellária reformja:

-Egyesíti a fő és titkos kancelláriát (Summus et

secretarius cancellarius)- ketten töltik be

- kisebb kancellária élére királyi helytartó kerül

Kancellária szervezete

• vezetője a királyi kancellár (cancellarius regius), III. Béla

idejében mindig prépost töltötte be a tisztséget, később valamelyik püspök,

• jegyzők (notarius), ők fogalmazták az okleveleket nem ők a tényleges

készítők,

• írnokok (scriptor, scrila), ők írták az okleveleket.

Hiteles helyek (loca credibilia)

- Működésüket az 1231. évi XXI. tc. szentesítette „csak a megyés püspökök vagy a káptalan tanúbizonysága által (támogatva)…

kisebb ügyekben pedig a szomszédos konventek vagy kolostorok tanúbizonysága legyen érvényes.”

Hiteles hely: Olyan egyházi intézmények, amelyek meghatározott területre vonatkozóan közhitelű okleveleket állítottak ki.

Ilyen egyházi testületek: - káptalanok (székes, társas) - konventek - A hiteles helyek 1874-ig működtek Magyarországon

Feladatai: • magánjogi ügyek,

• adásvételi szerződések,

• kölcsönügyletek,

• végrendelkezés,

• birtokfelosztási ügyek.

• Tisztségviselők

• olvasó kanonok (lector): az oklevél tartalmáért felelt,

• őrkanonok (custos): a pecsételésért felelt,

• jegyzők (notarios): az oklevél megírása volt a feladata.

Hiteles helyek (loca credibilia)