Benny Cartera multiinstrumentalista altszaxofonos

Benny Carter korszakának ésmûfajának egyik legjellegzetesebb

figurája, bár hosszú karrierjének tükrébennehéz lenne eldönteni, mikor is éltefénykorát. A 30-as években felbukkantfiatal titán és a nagy öreg veterán egyarántsikerekben fürdött.

Carter New Yorkban született 1907-ben, ahárom gyermek közül az egyetlen fiúként,élete elsõ zenei leckéit zongorán anyjátólkapta. 1924 és 1928 között szakmaitapasztalatait sideman-ként szerezte néhányNew York-i zenekarral. Bubber Miley, akia Duke Ellington együttes trombitamûvészevolt, ihlette trombitálásra, de amikor rájött,hogy nem tud úgy játszani, mint Mileyinkább vett egy szaxofont. A következõ kétévben játszott olyan jazzóriásokkal mint akornettos Rex Stewart, a klarinétos-szaxofonos Sidney Bechet, a zongoristaEarl Hines, Willie The Lion Smith, FatsWaller, James P. Johnson, Duke Ellington.

Elõször 1928-ban rögzített felvételt aCharlie Johnson Orchestra neve alatt.Játszott Fletcher Henderson mellett 1930-ban és 1931-ben és vezette a McKinneyCotton Pickers együttesét. A korai 1930-asévekben Johnny Hodges mellett õt tartottáka vezetõ altjátékosok legjobbjának. Sokfelvételt készített trombitán a 1930-as

években. Carter big bandje Angliábandolgozott egy ideig és a zenekarban olyannagyságok fordultak meg, mint HenryRed Allen (trombita), Dicky Wells(harsona), Coleman Hawkins (szaxofon),JC Higginbotham (harsona), és Chu Berry(szaxofon).

Hazatérve 1938-ban a Harlem SavoyBallroom zenekarát vezette. A swingkorszak alatt számos neves zenekarban éssajátjaiban is feltûnt és ebben az idõszakbankészült felvételei jelentõsen hatottak akésõbbi generáció szaxofonosaira.Ezenkívül hangszereléseire is mind többentartottak igényt: dolgozott BennyGoodman, Count Basie, Duke Ellington,Lena Horne, Glenn Miller, Gene Krupa ésTommy Dorsey nagyzenekarainak.

A korszak végén az aktív zenélés mellettegyre többet foglalkozott az elméleti,tanulmányi munkákkal. Sok könyvszakértõje, sok tanulmány készítésénekaktív résztvevõje volt. 1957-ben készítettekorszakalkotó lemezét Jazz Giants címmel,ahol a west coast irányzat legjobbjaivaljátszik. Történelmi pillanat generációktalálkozásának, remek együtt zenéléssel!Ezek után tanítással foglalkozott és 1982-ben meg is jelentette saját könyvét. Karrierjehaláláig töretlen volt.

Bohém-tagként két élményem is fûzõdikhozzá, ami jellemzi ennek a kiválóembernek jellemét. 1997-ben Oslóbanjátszottunk, és a fesztivál egyik nagyfellépõje volt Benny Carter. Ekkor készülta 90. születésnapján bejelenteni nagysajtótájékoztató alatt , hogy nem játszik

többet trombitán, mert nem bír mindkéthangszeren gyakorolni

Az egyik reggelinél éppen kerestem valamikenyeret és egyszercsak megszólított egykéssel a kezében közelítve hozzám Perszenagyon megijedtem, hiszen nem voltamhozzászokva érettségi után közvetlenülfekete öregemberek késes jelenlétéhez.Majd egy hirtelen mozdulattal megcsillantva32 hófehér fogát a kést a kezembe adta ésrámutatott egy nagy rúd sonkára:Szeletelne nekem néhányat, nem hoztamle a szemüvegemet, látom magán van

Sajnos játszani élõben nem hallottam, deutánozhatatlan nyávogós-swingelõs játékamindig mosolyt és jókedvet varázsolarcomra. Benny Carter 2003-ban, nemsokkal 96. születésnapja elõtt hunyt el.

E��������� N��������  Joe FritzA mindig kifogástalan eleganciájú Fritz Józsi 1997ben Bohémtag is volt. Rendkívül népszerû, minden szempontbólegyéni stílusú klarinétos, jelenleg saját zenekarával (Joe Fritz Band) és különbözõ formációkkal hallható, fõkéntBudapesten. Rengeteget tud a jazzrõl zenész és történész szemmel egyaránt, rovatában egyegy kevéssé ismert kiválózenésszel foglalkozik.