Az iskolaérettség kérdése

Újszentes, 2009. május 15. Tanítók- Óvodapedagógusok

módszertani találkozója

„Érettség – fejlesztés” Óvoda – iskola feladata

MIT? – MIVEL?

Testi fejlettség120-130 cm magas, 20-22 kg súlyú,megkezdődik a fogváltás – idegrendszer

érettségecipőfűző megkötése – finommozgás

fejlettsége, térbeli tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség.

Ép érzékszervek (a rutin szűrővizsgálat nem derít fel olyan hiányosságokat, mint a rejtett kancsalság, látótérkiesés, lusta pupillareflex, lassúbb beszédhallás stb.)

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés Elemi mozgások összerendezettsége

Jó egyensúlyérzék Pontos finommozgások A keresztcsatornák jó működése (a

gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni végtagjait)

Testséma (ismerje, tájékozódjon rajta)

Kézdominancia Lábdominancia (jó, ha azonos oldalra

esnek) Szemdominancia Füldominancia A szemmozgás koordináltsága (fixálás,

pupillareflexek)

Jó térérzékelés Térirányok felismerése térben és síkban Reprodukáló képesség térben és síkban Soralkotás, sorritmus folytatása

Szem- kéz koordináció Az iránykövetés képessége Biztos alak- háttér megkülönböztetés Alak- , forma- , szín- és

nagyságállandóság (konstanciák felismerése)

Gestalt- látás (a részek egészként értelmezése)

Azonosság felismerése Különbözőség felismerése Auditív megkülönböztetés Analizáló – szintetizáló képesség

Átfordítási képesség (az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk)

Általános tájékozottság Beszédkészség Gondolkodás (összefüggések felismerése,

következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás)

Problémamegoldó gondolkodás Emlékezet (vizuális, auditív, ritmus)

Figyelem Emberrajz Szocializáció

Feladattudat Jó kudarctűrő képesség Felnőttekhez való viszony

A hét kritikus alapkészség (DIFER)

1. Írás – mozgás koordináció

2. Beszédhallás

3. Reláció – szókincs

4. Elemi számolási készség

5. Tapasztalati következtetés

6. Tapasztalati összefüggés-megértés

7. Szociális kompetencia

HOGYAN?

Nem a tartalmat, hanem az együttműködést dicsérjük

Az eredményt a korábbi eredményhez mérjük

Gyerekrajzok vizsgálata

2 alapvető típus:Tematikus (ember-, ház-, fa-, család-, állatrajz)Nem tematikus (szabadrajz, firka)

2 alapvető tartomány: formális, grafológiai elemzés tartalmi, szimbolikus elemzés

Általános alapelvek:

Rajzi tapasztalat!!! A rajz globális szemrevételezése

Érzelmi-hangulati tónus Egészséges, kiegyensúlyozott gyerek

Meleg, kedves, harmonikus Vidám, játékos, boldog

Szorongó, megfelelni vágyó gyerek Félelemteli, feszült

Érzelmi és alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermek Üres, hideg, depresszív Dühös, vad, félelelmkeltő, ellenséges izgatott, nyugtalan Kusza, nehezen érthető, bizarr

1. Az értelmezés individualitásának elve Egy bizonyos rajzi ismérvet több ok is

létrehozhat (pl. emberrajz - nagy méret) Ugyanazt a rajzi jelenséget különböző

személyeknél másképp értelmezhetjük (pl. kinyújtott kéz)

Egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvet is létrehozhat (pl. magas önértékelés)

2. Komplex mintázatok elemzésének alapelve (nem egyedi jegyek, nem szótárszerű elemzés)

3. Konvergencia elve (információ több forrásból) Rajz készítésének körülményei A rajzoló verbális és nem verbális megnyilatkozásai a

rajzolás folyamán Kérdésekre adott válaszok A gyerek viselkedése rajzolás alatt Időtartam (ha nagyon eltérő) Aktuális érzelmi állapot Egyéb JEGYZŐKÖNYV

Elvárások az elemző részéről:

Empátia, érzékenység Rajzi jegyek konvencionális értelmezése Objektivitás Egyéb információk bevonása Következtetésekben körültekintés,

óvatosság, mértéktartás

Formális, grafológiai vizsgálat

Területei: A. Vonalminőség B. Térhasználat C. Formaalakítás

A. Vonalminőség

1. Nyomáserősség Gyenge nyomaték/halvány vonal - Erős nyomaték/erős vonal Változó - stabil

2. Vonalszélesség (vékony – vastag)3. Vonalvezetés (milyen a vonal menete, alakulása)

Biztos – bizonytalan Rugalmas – rugalmatlan Oldott - merev

4. Vonalhosszúság Hosszú vonalak – rövid, megszakított, töredezett

5. Felületkezelés Kitöltöttség, sűrűség Színezés, árnyékolás

B. Térhasználat

Információt adhat: Én-hez való viszonyról Másokhoz való viszonyról Affektivitás szintjén: félelmek,

szorongások stb. Kogníció szintjén: strukturáló képesség,

lényeglátás

Magába foglalja: B. 1 A térfelosztást B. 2 Az ábrázolt alakok, formák

méretarányait B. 3 Részletezést, nagyságrendi

viszonyokat (arányosság, ritmikusság)

B.1 Térfelosztás Vízszintes térfelosztás (Pulver)

Szellemiség, intellektus, Szellemiség, intellektus,

ideák, álmok, fantáziák, tervekideák, álmok, fantáziák, tervek

Mindennapi én Mindennapi én

gondolkodó és érzelmi funkcióigondolkodó és érzelmi funkciói

Stabilitás, matéria, realitás, Stabilitás, matéria, realitás,

ösztönkésztetése, kora gyermekkori élmányekösztönkésztetése, kora gyermekkori élmányek

Függőleges térfelosztás (Pulver)

Múlt

Visszafogottság, emlékezés,

távolságtartás,

érzelmek,

regresszió

Anyai oldal

Jelen

én

Jövő

Érdeklődés az életesemények iránt, aktivitás,

fokozott intellektuális

kontroll, szociabilitás, extroverzió

Apai oldal

CSAK óvatosan, szűk keretek között Kultúrafüggő (balról jobbra) Preferenciák:

KözépErőteljes szél- ill. sarokpreferenciák

B. 2 Méretarányok pszichológiai jelentéstartalmai Az ábrázolt tárgy, személy fontossága Önértékelés Teljesítménymotiváció Szorongás Félelem Depresszió

B. 3 Részletezés, arányosság

Részletezés – jó kognitív séma, jó kapcsolat a környezettel

Arányosság – a rajz általános harmóniáját adja (érzelmi egyensúly)

Formaalakítás

Kognitív érettségre, a motorikus fejlettséggel, az akarati rendszer működésével, teljesítményszinttel függ össze

Mit figyelünk?Formák összhatását (jó, kialakulatlan zavart)Módozatokat (szegényes – gazdagított)Egyediséget ( sematikus – egyéni)