Az állatvilág sokszínűsége (32)

Post on 13-Jan-2016

24 views 4 download

description

Az állatvilág sokszínűsége (32). Leírt fajok száma: 1,3 millióBecsült fajszám: 10-200millió. AZ ÁLLAT FOGALMA - heterotróf - eukarióta - soksejtű : szerkezeti fehérjék: - kollagén - tight junction (zonula occludens) sejtkapcsolatok- dezmoszómák (macula adherens) - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Az állatvilág sokszínűsége (32)

Az állatvilág sokszínűsége (32)

Leírt fajok száma: 1,3 millió Becsült fajszám: 10-200millió

AZ ÁLLAT FOGALMA

- heterotróf

- eukarióta

- soksejtű: szerkezeti fehérjék:- kollagén- tight junction (zonula occludens)

sejtkapcsolatok - dezmoszómák (macula adherens)- gap junction (réses kapcsolat)

- specializált sejtek: izom és idegsejt

- a haploid életszakasz az ivarsejtekre korlátozódik

Szaporodás és egyedfejlődés

-Az ivaros szaporodás eredménye: diploid zigóta-Mitotikus osztódási ciklusok – barázdálódás

-Eredménye: blasztula (hólyagcsíra) gasztrula (bélcsíra)

Gasztruláció során kialakulnak a csíralemezek(endoderma, ektoderma)

Gyakran lárva jelenik meg (közvetett fejlődés)(eltérő morfológia, táplálkozás, élőhely)

Sajátos Homeobox (Hox) gének

Az állatok a földtörténet során (1,2 milliárd éves fejlődés)

Ősök: galléros ostorosegysejtűek

Az állatfajok 99%-a kihalt.

Arkarua (Tüskésbőrű?)

Tribrachidium heraldicum (Csalánozó?, Tüskésbőrű?)

Spriggina (Ízeltlábú?)

Dickinsonia (Csalánozó, Polycheta, Korall?)

Legkorábbi állati fosszíliák: Ediacara fauna (600 millió éves)

Paleozoikum (542-251 millió éve)

Kambrium (542-525 m. év):Szinte mindegyik gerinctelen törzs megjelenik (Burgess pala)Szilárd vázTrilobiták

A kambriumi „robbanást” magyarázó hipotézisek:1. ragadozó-zsákmány viszony (fegyverkezési verseny)2. a légköri oxigén-szint emelkedése (gyorsabb anyagcsere, nagy test)3. Hox-gén-komplex evolúciója (fejlődési rugalmasság, változatosság)

Ordovícium (525-440):Lábasfejűek, Pörgekarúak,Tengeri sünök, mohaállatok,

zátonyépítő korallok, kagylók, állkapocsnélküliek

Szilur (440-407):Édesvízi halak,

Sekélytengerek: korallok, csigák, tengeri liliomok

Devon (407-360):Halak virágkora, első kétéltűek és rovarok

Karbon (360-280):Hüllők megjelenéseóriás szitakötő (Meganeura), szárazföldi rovarok

Perm (280-251): Emlősök felé vezető hüllőág (Synapsida) megjelenése

Mezozoikum (251-65,5 millió éve)Triász: Dinoszaurusok, szalamandrák, békák, teknősök,

krokodilok kialakulása

Jura: Dinoszauruszok, madarak (Archeopterix), egyenesszárnyúak, kétszárnyúak

Kréta: Erszényes és méhlepényes emlősök elkülönülése

Kainozoikum (65,5 millió évtől máig)

Paleocén (67-58): Emlős- családok száma 13-ról 41-re nő, még sok ősi típus, ragadozók, rovarevők, majmok, rágcsálók

Eocén (58-37): Emlős családok száma 41-ről 91-re nő, cetek, denevérek megjelenése. Főemlősök: koboldmakifélék, makiszerűek és a félmajmok ősei.

Oligocén (37-24): Az emlős családok száma 91-ról 92-re nő

Miocén (24-5,5): Régi típusú emlőscsaládok kihalása

Pliocén (5,5-1,8): Ember-ősök: Australopithecus, Homo habilis

Az állatok alapszabása (body plan, bauplan)

Morfológiai és egyedfejlődési jellemzők (tulajdonságok) összessége, amely meghatároz egy szerveződési szintet.

Grád: ugyanazon szerveződési szinthez tartozó állatfajok alkotják

Klád: monofiletikus egység, az ide tartozó fajoknak közös őse volt

Főbb jellemzők:

1. Szimmetriaviszonyok

aszimmetria gömbszimmetria

radiális (sugaras) szimmetria

Bilaterális (kétoldali) szimmetria

Másodlagosan megváltozottszimmetria

Hemichordata

2. Szövetek: egymástól membránlemezekkel elválasztottspecializált sejtek együttese

A csíralemezek hozzák létre a szöveteket és szerveket

ektoderma: bőr és származékai, fogzománc, szemlencse, agy, gerincvelő, perifériás idegrendszer

entoderma: tápcsatorna és mirigyei, légzőrendszer, pajzsmirigy, mandulák

mezoderma: kötőszövet, izom, csont, porc, szív, erek, vese, belső nemi szervek, mellhártya, hashártya

ektoderma

entoderma

mezoderma

Diploblasztikus állatok

Triploblasztikus állatok

pszeudocöl eucöl

3. Testüregtípusok (cölómatípusok)Testüreg: a testfal és bélfal közti, általában folyadékkal töltött üreg.

Ha mezodermális sejttömeg tölti ki a teret, akkor nincs testüreg: AcölomataHa nincs mezodermális fala a folyadékkal töltött üregnek: Pseudocölomata

(nem monofiletikus egység)Ha van mezodermális fal: Cölomata (igazi testüregesek)(nem monofiletikus)

4. Ősszájú (Protostomia) és Újszájú (Deuterostomia) fejlődés4.1. Barázdálódás

Radiális,Indeterminált(Újszájú)

Spirális,Determinált(Ősszájú)

4.2. A valódi testüreg (eucöl) kialakulási lehetőségei

schizocölomikus(spirális barázdálódás)

(Ősszájúak)

enterocölomikus(radiális barázdálódás)

(Újszájúak)

4.3. Az ősszáj (blasztopórus) sorsa

Flagellata

Metazoa

Eumetazoa

Bilateria

„Porifera” Deuterostomia Lophotrochozoa Ecdysozoa

„Radiata”

Az állatok törzsfája

morfológia és egyedfejlődés alapján molekuláris adatok alapján

Azonosságok:-Egy közös ős-Szivacsok helyzete-Eumetazoa helye-Radiata polifiletikus-Bilateria-Deuterostomia léte, denem azonos tartalom!

Eltérések:(Főleg a Bilateria-n belül)-Protostomia egysége-Ízeltlábúak-Gyűrűsférgek-Lophotrochozoa klád-Ecdysozoa klád

Az állatok törzsfája

molekuláris adatok alapjánmorfológia és egyedfejlődés alapján