A táj fogalma

A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes „tájalkotó” tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. (Új Magyar Lexikon, 1962)

A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége.(A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966)

A földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj).” (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968)

Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972)

A táj definíciója (Tvt.)

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes

felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző

természeti értékekkel és természeti

rendszerekkel, valamint az emberi kultúra

jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban

találhatók a természeti erők és a mesterséges

(ember által létrehozott) környezeti elemek.

A tájvédelem céljai

a táj jellegének megőrzése,a táj esztétikai adottságainak fenntartása,a természeti és táji értékek

fennmaradásának biztosítása,az egyedi tájértékek és a természeti

rendszerek megóvása,a műtárgyak tájba való illesztése,a felszíni tájsebek rehabilitációja.

A tájvédelem feladatai

a területi tervezés során érvényesítse a természet- és tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban,

koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését,

a tájvédelmi szakhatósági - tájvédelem szempontjai az egyedi engedélyezési eljárásokban,

védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban,végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtá-

sából adódó feladatokat.

A tájvédelem eszközei

jogszabályok és egyéb jogi eszközök,Tvt., 166/1999. (XI. 19.) Korm. r., engedélyezési eljárások

jogszabályai …

az ágazati tervekben a tájvédelmi érdekek érvényesítése,

természetvédelmi kezelési tervek,egyedi tájértékek felmérése, kézikönyvek

és szempontrendszerek,Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. tv.).

Természetvédelmi törvény - Tájvédelem

Tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát,

gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

megállapítása és nyilvántartásba vétele az NPI feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési

területen található egyedi tájértékek felsorolását.

régi természetkímélő hasznosítási módok

az épületek, építmények, utak … elhelyezése során a tájba illesztés; táj jellegéhez alkalmazkodjon;

használaton kívül helyezett épületek, építmények, új funkciójának megállapításáról, ennek hiányában, elbontásuk, terület a táj jellegéhez igazodó rendezése;

a település-, a területrendezés és fejlesztés során természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzése;

művelési ág változtatás, csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő figyelembevételével;

rendezni kell a felszíni tájsebeket;

a jellegzetes tájképi elemek fennmaradása.

Autópálya tájba illesztése

Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások

166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet – szakhatóság: KTVF építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban villamos energia termelésével, szállításával és

szolgáltatásával kapcsolatos hatósági eng. elj. gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési

eljárásban külterületi föld belterületbe vonása vagy végleges más célú

hasznosítása bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban régészeti feltárások engedélyezése esetén.

Európai Táj Egyezmény

Firenzében, 2000. október 20-án kelt

Mo. 2005. végén csatlakozott (2007. évi CXI. törvény)

Célja: elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.

Vállalt feladatok: tájvédelem törvényi szabályozása tájpolitika tájvédelem beépítése rendezési tervekbe társadalmi fogékonyság növelése (oktatás, szakértőképzés) tájak számbavétele számba vett és értékelt tájak számára minőségi célkitűzések

Nemzetközi együttműködés

Egyedi tájértékek

Kultúrtörténeti értékek

Településsel kapcs. e. t. (pl.: kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert,

emlékliget) Közlekedéssel kapcs. e. t.

(pl.:út, mélyút, útmenti fasor) Termeléssel kapcs. e. t. (pl.:

majorság, pince, halastó, táró,

malom) Történelmi eseménnyel v.

személlyel kapcs.e. t.(emlékmű, emléktábla, sírmező)

Természeti képződmények

Biológiai egyedi tájértékek (pl.: fák, facsoport, gyepsáv)

Föld(rajz)tudományi e. t. (földtani képződmény, szikla-

alakzat, morotvák, dolinató) Esztétikai tájértékek

(pl.: kilátópontok, egyedi látvány-

képek, utcakép)

Egyedi tájértékek felmérése

Célja: a települések területén, az adott közösség számára

fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatása, felvételezése, megfelelő kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása,

egész országra kiterjedő kataszter létrehozása.

Felmérés: helyszíni bejárás → adatlap, fényképek (MSZ 20381:1999) 553 település egyedi tájérték felmérése készült el (2006) összesen több, mint 7000 egyedi tájelem

Mezőgazdaság és tájhasználat

EU

intervenciós politika → többfunkciós agrármodellMagyarország

EU csatlakozást előkészítő programokNemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)SAPARD

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program

(AVOP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok - célprogramcsoportok

a) szántóföldi a-k cpcs

b) gyepgazdálkodási a-k cpcs

c) ültetvényekre vonatkozó a-k cpcs

d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k cpcs

e) kiegészítő a-k cpcs

f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k cpcs

a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport

aa) alapszintű szántóföldi célprogram,

ab) tanyás gazdálkodás célprogram,

ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram,

ad) integrált szántóföldi növénytermesztési cp,

ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp,

af) hosszú távú területpihentetési célprogram,

ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram,

ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport

ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram,

2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram,

bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható

gyepgazdálkodási célprogramok

c) ültetvényekre vonatkozó a-k célprogramcsoport

ca) integrált ültetvény célprogram,

cb) ökológiai ültetvény célprogram,

cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram

d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k célprogramcsoport

da) extenzív halastavak fenntartása célprogram,

db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok:

1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé

célprogram,

2. ívóhelyek kialakítása célprogram,

dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása

célprogram,

dd) nádgazdálkodási célprogram;

e) kiegészítő a-k célprogramcsoport

ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok

1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme

célprogram

2. szélerózió elleni védelem célprogram,

eb) füves mezsgye létesítése célprogram,

ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;

f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k célprogramcsoport

fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok:

1. magyar szürke szarvasmarha célprogram,2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram,

4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram,

fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram,

3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram.

Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)

2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet

ÉTT bevezetésének célja

- a természeti szempontból érzékeny földrészleteken

- természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása,

- támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a

tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

ÉTT kategóriák kiemelten fontos ÉTT: nemzetközi viszonylatban is

kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;

fontos ÉTT: országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása v. javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges;

tervezett ÉTT: jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.

Minta ÉTT

Kiemelten fontos ÉTT

Fontos ÉTT

Tervezett ÉTT

ÉTT-n alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

1. szántóföldi növénytermesztés túzok

élőhely-fejlesztési előírásokkal, szántóföldi

növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési

előírásokkal,

2. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési

előírásokkal,

3. szántóföldi növénytermesztés élőhely-

fejlesztési előírásokkal;

ÉTT-n alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal,

2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal,

3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal,

4. gyeptelepítés;

Természetvédelmi kezelés

Magára hagyás, bekerítés

egyensúlyi paradigma

természetes, önálló életközösségek (? van)

zárt rendszert feltételez

gátolja a természetes zavarást is

Kezelés

nem egyensúlyi paradigma

részben emberi hatásra létrejött életközösségek esetén elengedhetetlen

nyílt rendszert feltételez

védett területek kicsik

minden beavatkozásnak van kockázata

Természetvédelmi kezelések szakmai követelményei

célok pontos megfogalmazása (mérhető!)

veszélyeztető tényezők feltárása

történet (korábbi használatok) megismerése

fajvédelmi/élőhelyvédelmi terv

több kezelés alternatíváját kipróbálni

kontroll területek fenntartása

pontos végrehajtás

monitoring

tudományos dokumentálás, publikálás

Kezelés problémái

sosem elég az ismeret

sokszor gyorsan kell cselekedni

bevethető eszközök (pl. vegyszerek özönfajokra)

több védendő érték érdekének ellentéte

területhasználók ellenállása

Magyarországon

pénzhiány, politikai ellenérdek

birtokviszony, társadalmi ellenérdekek

legelő állatok hiánya

szakmai hozzánemértés

Természetvédelmi kezelési terv

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról:

a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg

A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei

1. Természetvédelmi célkitűzések- a tervezési területen kívánatos és elérendő célállapot

2. Természetvédelmi stratégiák- célállapot elérése érdekében követendő természet-védelmi kezelési irányelvek

- eszközeinek általános jellegű meghatározása

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

részletes, normatív jellegű meghatározása

Természetvédelmi kezelés

célobjektum szerintterületvédelmi

fajvédelmi

jellege szerintfenntartó (pl. régóta védett területeken)

megmentő (vészhelyzetben)

Fajvédelmi programok

egy faj populációinak egyedszám-növelésére

kis populációméret, fogyó trend

okok kivizsgálása

példákkétéltűmentő akciók

ürgementés

fehér gólya, gyöngybagoly, túzok

denevérek

rákosi vipera

magyarföldi husáng

Élőhelyvédelem

cél: biodiverziást, életközösséget megőrizni

szukcesszió gátlása vagy fenntartása

területhasználókkal egyeztetve kell végezni

Magyarországon 3 élőhelytípusravizes élőhelyek

erdők

gyepek

Vizes élőhelyek kezelése

Legfontosabb tényezőkvízborítás

mértéke

időbeli eloszlása

vízminőség

Problémákvizes élőhelyek megszűnése

vegyszerek bemosódása

eutrofizáció

illegális hulladék, szennyvíz bevezetése

növényzet változtatása

állatok zavarása

Gyepek kezelése

sokféle gyep – sokféle kezelés

legtöbb gyepünk extenzív gazdálkodás eredménye → fenntartani

történet fontos!

Gyepeket fenyegető veszélyekcserjésedés, beerdősülés

invazív fajok

szántás, gyümölcsös telepítés, erdősítés

égetés

kemikáliák

túllegeltetés/alullegeltetés

trágyázás

túlkaszálás, széna otthagyás

közlekedés, sport, idegenforgalom

szemétlerakás

szárazodás

vízrendezés

környező erdők kiirtása

Támogatási rendszer

NATURA 2000 területeken

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet

Ellenérdekelt gazdálkodókEllenérdekelt gazdálkodók

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.)

gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással kell hasznosítani

csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly

gyepterület túllegeltetése tilos

gyepfelszín maradandó károsítása tilos

trágya kiszórása tilos

terület 5-10%-át kaszálatlanul kell hagyni (forgóban)

belvíz elvezetése és a gyepterület öntözése tilos

napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) II

felügyelőség/ (fő)jegyző engedélye szükséges:

a) a nád irtásához, b) október 31. - április 23. legeltetéshez.

kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni

kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező

inváziós növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni

kaszálás tervezett időpontját legalább 5 munkanappal írásban be kell jelentenie NPInak

széna tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

Erdők kezelése

Erdő:elegyes

különböző korú egyedek

strukturális

cserjés

kidőlt fák

szálaló vágás vegetációs időszakon kívül

Veszélyeztető tényezők

gazdálkodási hibák

vadak túltartása

erdei terménygyűjtés

turizmus

invazív fajok

hulladéklerakás

környezetszennyezés

fragmentáció

katasztrófák

Környező államok erdeinek természetessége

Esettanulmányok

Cifra kankalin

jégkorszaki reliktum

Vértes, Bakony, Keszthelyi hg.

régebben több virágzó tő

ok: fekete fenyő – árnyék

kezelés (92, 96)

megerősödtek

több virágzó, termést érlelő

Rákosi vipera

FV, Berni II, CITES I., EU

már csak Magyarországon él

élőhely átalakulás

kénytelen kedvezőtlen helyen élni

Javaslatok

marha legeltetés

hosszan magas vízborítás kerülendő

élőhelyrekonstrukció

Élőhely-helyreállítás – Restaurációs ökológia

terület tudatos megváltoztatása, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma létrehozása érdekében

Típusokbe nem avatkozás

helyettesítés

rehabilitáció

kicserélés

Nyirkai-Hany vizes élőhelyrekonstrukció