Post on 05-Oct-2020
1
A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája
Készült az „Eséllyel a jövőbe
- Gyermekesély program a szerencsi kistérségben” című projekt
megvalósítása részeként
TÁMOP-5.2.3.-A-12/1-2012-0008
2014
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet ......................................................... 3
1.1 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok .......... 3
1.1.1 A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 ................................. 3
1.1.2 Új Magyarország Felzárkóztató Program .................................................................... 10
1.1.3 Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) .................................................... 10
1.1.4 Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020 ............................... 11
1.1.5 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program .......................................................... 12
1.2 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok ..................... 15
1.2.1 Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma ................................................... 15
1.2.2 A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja ....................................... 15
1.2.3 A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója .............................. 16
1.2.4 A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja ...................... 17
2. A kistérség helyzetelemzése........................................................................................................ 18
2.1 Helyzetelemzés összefoglalása ............................................................................................ 18
2.2 SWOT ................................................................................................................................... 26
3. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája ............................................................................ 30
3.1 A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei ........................................................................ 30
3.2 A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása ......................................... 32
3.3 Felhasznált források ............................................................................................................ 35
3.4 Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok ..................................................................................... 35
3.5 Fejlesztési irányok ............................................................................................................... 38
1. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 39
2. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 43
3. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 47
4. Cselekvési terv ............................................................................................................................. 50
5. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői ..................... 63
6. Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért ......................................................... 71
7. Mellékletek .................................................................................................................................. 76
7.1 Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 76
7.2 Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 81
Készült a Vitál Pro Kft. és a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete és a
Gyerekesély Iroda szakembereinek közreműködésével.
3
1. A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet
1.1 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok
1.1.1 A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032
(Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozata)
A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia elindítását a társadalmi szükséglet hívta
életre. Tervezés során látható volt, hogy a „szélsőséges szegénység több formája tartósodik,
súlyosbodik.”
A stratégia alkotói, szakemberek és politikusok, megállapították, hogy a gyermeki
„szocializációt” alapvetően befolyásoló intézmények, elsősorban az iskolarendszer, nem
enyhítik, hanem gyakran felerősítik a szegénység újratermelődésére ható tényezőket. „A tartós
szegénység, a lakóhelyi és iskolai szegregáció bontja a társadalom összetartozását, gyengíti a
közös normákat. A probléma olyan méretű és olyan veszélyekkel jár a társadalmi, gazdasági,
sőt a politikai fenntartható fejlődésre, hogy a cselekvést azonnal meg kell kezdeni, majd kitartó
szívóssággal évtizedeken át folytatni. A cselekvés motorja csak a kormányzat és a civil
társadalom együttes akarata lehet.”
„A Nemzeti Stratégia átfogó céljai a következők:
1. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik
szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek
továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
2. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges
formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
3. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és
szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez.
Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben
kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként
értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom
életébe.”
A szegénységben élők köre a Nemzeti Stratégia elfogadása óta sajnos tovább bővült, a bővülés
okai között jelentős szerepet játszanak a tágabb környezet gazdasági változásai (2008-as
gazdasági válság) és az ennek nyomán növekvő munkanélküliség és elszegényedés.
4
Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni
szükséges. Ezek a következők:
1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása
2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése
3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása
4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és
szolgáltatások, szegregáció megszűntetése
5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása
Az egyes beavatkozási területek egymással szorosan összefüggnek, egységet alkotnak, azért a
beavatkozások komplexen kezelendők.
Az egyes beavatkozási területek specifikus céljai
Foglalkoztatás
– Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok
száma és aránya;
– Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális
biztonság garantálása mellett.
A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási
szolgáltatások működése
– a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások;
– a családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése;
– a gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása;
– a lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása;
– egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése;
– megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez.
5
Szegregációmentes lakókörnyezet
– egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége
– a szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos
és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése
– a lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése
– a szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása
Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola
NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK
– a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni
ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése;
– a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő
körének működése;
– 4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket
alkalmazó óvodai férőhely biztosítása;
– a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú
iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások
működése;
– a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása.
KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS
– rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-
, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében;
– a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő
szolgáltatások biztosítása;
– a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése;
6
– a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai
képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai
tevékenységbe való bevonásuk.
KÖZOKTATÁS
– a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás
biztosítása érdekében,
– minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be
alapfokú tanulmányait;
– a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő
iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe;
– a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek
megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait;
– iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai
sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel
túlkoros gyerekek száma;
– az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása;
– felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási
intézményekben lemorzsolódók száma;
– minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a
középiskolát.
Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
– szegregációmentes intézmények
– egyenlő esély a hozzáférésben
– korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező,
együttműködő szolgáltatások;
– az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése;
– rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése;
– rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés;
– rutinszerű együttműködés a szülőkkel;
– korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése;
7
– hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása;
– korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli
erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez;
– az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése.
Egészségesebb gyermekkor biztosítása
– egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő);
– az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap-
és szakellátásában;
– a védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása;
– az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő
szakorvosi ellátórendszer;
– a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése;
– a koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése.
A Nemzeti Stratégia meghatároz ún. horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási
területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a
szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú
állampolgárrá válásuk feltételeit.
A horizontális célok a következők:
– A mélyszegénységre közvetlenül is ható horizontális célkitűzések:
o A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése,
szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése.
o A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik
érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése.
o A rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása
hátrányainak, kirekesztésének csökkentése.
o A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek)
esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások,
közösségi terek, stb.).
8
– A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre
ható célkitűzések
o A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése.
o A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati
szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló
együttműködése.
o Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek –
aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.
o A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az
informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával,
amely alkalmas a szegénység enyhítésére.
A Nemzeti Stratégia alapelveket is megfogalmaz, általános stratégiai és speciális, a gyermekek
helyzetével összefüggő alapelveket, melyek a következők:
A gyermekek helyzetével összefüggő általános stratégia alapelvek
1. A Nemzeti Stratégia indokoltsága
2. A hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve: generációs stratégia alkotása
3. A gyermekek mindenek felett álló érdekének elve
4. A jó kormányzás elve
5. A társadalmi, helyi együttműködés elve
6. A komplexitás elve
7. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve
A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek
1. A prevenció elve
2. A gyermekérdek mindent átható elvként kezelésének elve
3. A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve
4. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve
9
A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához
A kistérségi gyerekesély stratégia a ”Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégián alapul,
annak helyi leképeződése.
Hatóköre: kistérségi
Időtartama: minimum 10 év, középtáv a pályázat előírásai szerint
Céljai: azonosak az országos célokkal, azonos, de a kistérség helyzetéből,
szükségleteiből és lehetőségeiből fakadóan hangsúlyeltolódás van
Alapelvei azonosak a Nemzeti Stratégiáéval
Tartalma: rövid-, közép- és hosszú távú célokat, a célokhoz rendelhető cselekvéseket és
forrásokat fogalmaz meg
Alapja: Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti
Stratégia és a kistérség saját elköteleződése, vállalása.
Legtimációja: A kistérségi stratégiát el kell fogadtatni a Többcélú Kistérségi Társulással és a
települési önkormányzatokkal. Be kell építeni a kistérség intézményeinek
működési alapdokumentumaiba és szolgáltatásainak működésébe (pedagógia
programok, szakmai programok, működési rendek stb.). Emellett
elengedhetetlen a készítésben és megvalósításban résztvevők elkötelezettsége,
a helyben élő lakosság és a civil szervezetek általi ismertség és elfogadás.
Fenntartás: A projektgazda Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve jogutódja
felelőssége a projekt - projektzárás után - öt évig történő fenntartása és évente
történő felülvizsgálata. A fenntartásban együttműködik a Gyerekesély Iroda, a
Gyerekesély Bizottság, a kistérségi települési önkormányzatok, szakmai és civil
települési csoportok.
A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi - azaz egyszerre települési és kistérségi szintű -
célkitűzések és az azok eléréséhez szükséges beavatkozások, tevékenységek, együttműködések
és mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy:
– a kistérség gyermekszegénység elleni küzdelemében érvényesülhessenek Nemzeti
Stratégia alapelvei;
10
– a helyi szükségleteket előtérbe helyezve kistérségi szinten értelmezésre kerüljenek a
Nemzeti Stratégia célkitűzései és prioritásai,
– hogy a szegénység újratermelődését előidéző helyi (települési, mikrotérségi, régiós)
viszonyok, megváltozhassanak.
1.1.2 Új Magyarország Felzárkóztató Program
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programot indokolja, hogy
növekszik az országon belül a területek közötti leszakadás.
A programban támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az
életminőség javítására irányulnak, a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának
bővítését, tartalmi és minőségi fejlesztésüket célozza meg, mindezt a civil szerveződések
közvetítésével. Természetesen törekedni kell emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének
növelésére is. A program a jelzett területeken a termelékenység fokozását ösztönzi, segít
fenntartani, vagy növelni a foglalkoztatási kapacitásokat, de a háztartásokban, a törpe- és
kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A fejlesztési terv tematikus
programjai közül különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély Programmal, amely a
hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek esélyegyenlőségét kívánja
megteremteni és a „Tudás esély” című programmal, amely a foglalkoztatottak alsó
szegmensének a munka világába történő visszavezetését célozza.
A programnak több illeszkedési pontja van a Nemzeti Gyerekesély Stratégiához, elsődlegesen a
foglalkoztathatóság és az életminőség javításán, valamint a helyben igénybe vehető
közszolgáltatások kínálatának bővítésén, tartalmi és minőségi fejlesztésén keresztül. Az Új
Magyarország Felzárkóztató Program különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély
Programmal, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek
esélyegyenlőségét kívánja megteremteni.
1.1.3 Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP)
A TÁMOP célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási
periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális
hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést biztosítják.
11
A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, kiemelten a foglalkoztatás
bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló
intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá.
Specifikus célok között szerepel:
- A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása;
- Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése;
- A változásokhoz való alkalmazkodás segítése;
- Az egész életen át tartó tanulás elősegítése;
- Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása;
- A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.
A program prioritási tengelyei mentén megvalósuló beavatkozások megvalósításával (1) a
mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás biztosítását, (2) a társadalmi befogadás,
részvétel erősödését, valamint (3) az egészségmegőrzést és egészségügyi humán erőforrás
fejlődését kívánja szolgálni.
Számos illeszkedési pont található a Program a Gyerekesély Stratégia tervezett beavatkozásai
között, melyek
• elősegítik a társadalmi befogadást, részvétel erősítését, hiszen az egyik leghátrányosabb
helyzetű térség, és településein belüli szegregáció csökkentését célzó, komplex
fejlesztéseket valósít meg;
• javítják a helyi szociális és gyermekjóléti rendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
• szakmaközi hálózatok és együttműködések kialakítására törekszik ki a gyerekek, fiatalok és
családjaikat segítő intézmények és szolgáltatások részvételével.
1.1.4 Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan
kijelöli a felzárkózási fejlesztések irányait. Az NTFS átfogó céljai szinkronban az Európa 2020
stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival:
• a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös
tekintettel a roma népességre;
• a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása;
12
• a társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi
összetartozás erősítése.
A célok elérésében – a társadalmi problémák legfontosabb jellemzőit tekintve – az alábbi
horizontálisan érvényesítendő célkitűzések kerültek meghatározásra:
1. tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása;
2. a gyermekek szegénységének csökkentése;
3. a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése;
4. a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése;
5. a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból
származó társadalmi hátrányok mérséklése;
6. a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a
közösségekben.
A felzárkózás politika stratégiai koncepciója hozzájárul a gazdaságélénkítéshez, a
foglalkoztatottság bővítéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. Beavatkozási területei a
foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások és a
szemléletformálás. A tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi
kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése.
Az Európai Bizottság társadalmi befogadást érintő ország-specifikus ajánlásai szerint szükséges
az egyes nemzetek által
• A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében –
annak biztosítása, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden
szakpolitikai területen megjelenjen.
• a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint, hogy az
oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges
készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való
hozzáférést, különösen a romák számára.
1.1.5 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési
források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. A
13
források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági
felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a
vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják.
A Partnerségi Megállapodás (PM) az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött, a
2014–2020 időszakban az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott források
felhasználására vonatkozó megállapodás. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb
kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A magyar PM fő
célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő
gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása.
A partnerségi megállapodásokban meghatározott beruházási prioritások és célkitűzések
elérésére tervezett konkrét intézkedéseket az operatív programok tartalmazzák.
Az EFOP tervezett beavatkozásai az oktatási és a szegénység, társadalmi kirekesztés elleni
küzdelem területén kapcsolódnak az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez. 2020-ig
elérendő közös cél, hogy
• az oktatásban résztvevők körében a lemorzsolódási arány 10% alá csökkenjen;
• a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel
rendelkezzen;
• legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi
kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális
veszélyt jelent.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a humán tőke növelésével és a
társadalmi környezet javításával járul hozzá a PM-ban meghatározott célkitűzések
teljesüléséhez. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában („A társadalmi
felzárkózási és népesedési kihívások kezelése”), valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat hét
fő beavatkozási irányon keresztülvalósítja meg, melyek:
1. a szegénység elleni küzdelem,
2. a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és
esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.),
3. egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések,
14
4. a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás
csökkentésére,
5. felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése,
6. utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók
körében és a kutatás-fejlesztésben, továbbá
7. Jó Állam megerősítése.
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében tervezett
intézkedések megvalósítása elsődlegesen az EFOP 1. és 2. prioritási tengelyén keresztül
történik, melyek az alábbiak:
1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
• A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
• Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése
• Területi leszakadási folyamatok megállítása
• Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. prioritás: Befogadó társadalom
• Foglalkoztathatóság fejlesztése
• Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
• A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
• Területi leszakadási folyamatok megállítása
• Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés
• Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek
• Munkaerő-piaci integráció erősítése
15
1.2 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok
1.2.1 Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma
A leghátrányosabb kistérségek komplex felzárkóztatási programjának keretében készült el
2008-ban a Szerencsi kistérség tervdokumentuma, amely a 2007-2013-as program időszak
forrásai felhasználásának optimalizálását kívánta előkészíteni a kistérség által meghatározott
jövőkép, célrendszer és fejlesztési irányok mentén, a 2008-től 2015 végéig terjedően.
Fejlesztési irányként (1) a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, (2) a
hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, (3) településfejlesztés, (4) a
foglalkoztatás bővítése, valamint (5) a kistérség egészségügyi és szociális ellátásának fejlesztése
került meghatározásra.
A tervdokumentumban megfogalmazott célok és tervezett beavatkozások jelentős mértékben
és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez.
A fejlesztések megvalósítása jelenleg is zajlik, jelen stratégia elkészítéséért felelős projekt
finanszírozása is ezekből a forrásokból valósul meg. A programidőszak félidei értékelése ugyan
megtörtént, de kistérségi szintű adatok nem állnak rendelkezésre, így a kitűzött célok
teljesülésének mértékére vonatkozóan egyelőre nincs információnk.
1.2.2 A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja
A Szerencsi kistérség 2010-ben készült komplex fejlesztési programjának stratégiai céljaiként
(1) a gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése, (2) a minőségi élet
környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása, valamint (3) a szociális biztonság
megteremtése kerültek meghatározásra. A programdokumentum középtávon, 2015-2020-ig
vázolja fel a kistérség fejlesztésének fő irányait. A célok elérésének biztosítása érdekében 6
fejlesztési prioritást fogalmaztak meg, melyek közül a gazdaságfejlesztés (C), közlekedési és
közintézményi infrastruktúrafejlesztés (E) és a humán szolgáltatások fejlesztése (F) szorosan
illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez.
(C) A gazdaságfejlesztési prioritás központjában a térségi munkaerő magasabb foglalkoztatási
szintje áll.
(E) A minőségi életnek fontos összetevője a jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek
megfelelően a közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés prioritás egyrészt a
16
kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A beavatkozási területek kiemelten
koncentrálnak a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, az elkerülő, belterületi,
valamint gazdasági utak kiépítésére. Másrészt ezen prioritás a közigazgatás infrastrukturális
feltételeinek javítását is magában foglalja annak érdekében, hogy a közszolgáltatások
fejlesztésére rendelkezésre álljanak a felújított és mindenki számára elérhető középületek és
közszolgáltatások.
(F) A kistérségi szintű stabil szociális háttér megteremtése, a szociális biztonság erősítése fontos
célkitűzése a kistérségi stratégiának. Ennek érdekében a humán szolgáltatások fejlesztése
prioritás a kistérségi szintű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza meg. A
beavatkozási területek a prioritás keretében a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések
megvalósítására és átképzés rendszerének korszerűsítésére, foglalkoztatási programok
megvalósítására, valamint a kistérségi szociális ellátórendszer fejlesztésére koncentrálnak.
1.2.3 A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója
A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója a kistérség komplex
fejlesztését célzó tervdokumentumok készítésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódóan, azzal
megegyező időtávra készült el 2010-ben. A kistérség szociális ellátórendszere fejlesztésének
célja a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság
feltételeinek megteremtése, a rászorulóknak a személyes ellátások elérhetővé tétele és a
társadalmi, anyagi helyzetből adódó hátrányok csökkentése. Olyan ellátórendszer
működtetése, amely biztosítja a célok elérését, valamint megfelel a jogszabályi előírásoknak.
A jövőképben meghatározott szociális biztonságot a stabil gazdaságra, a foglalkoztatás
elősegítésére, valamint a rászorulóknak nyújtandó szociális szolgáltatások fejlesztésére
alapozva kívánja elérni a kistérség. A területi különbségek kiegyenlítése érdekében ezen
területek fejlesztése a térség népességmegtartó erejét növeli, a családok finanszírozási
helyzetét erősíti, valamint a rászorulók életkörülményeit javítja. A szociális ellátórendszer
hatékonyságának növelése érdekében a kistérségi társulás, a helyi önkormányzatok valamint az
intézmények és egyéb szociális szolgáltatók együttgondolkodása szükségeltetik.
A kistérség szociális szolgáltatásaihoz kapcsolódó prioritások 4 pontban kerültek
meghatározásra, melyek a (1) szolgáltatások működ_képességének megőrzése, (2) a
szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése, (3) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó
17
infrastrukturális fejlesztések, bővítések megvalósítása, valamint (4) a szolgáltatásokat ellátó
személyi fejlesztések végrehajtása.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kitűzött célok akkor valósul meg leginkább, ha
együttműködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan
változó igényekhez.
1.2.4 A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010-ben a jogszabályi
előírásoknak megfelelően és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott
módszertani útmutató („Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi
Programok Megalkotásához” című dokumentum) alapján, esélyegyenlőségi szakértő
bevonásával készült el. A program időtávja 6 év (2010-2016).
A tervezett program beavatkozások területei egyrészt infrastrukturális, másrészt „humán
befektetési” jellegűek, és a kistérség által tervezett tevékenységek az esélyegyenlőségi
célcsoportok életminőségét hivatottak javítani. A fő beavatkozási területeken (Oktatási
integráció; Munkaerő-piaci integráció; Lakókörülmények javítása; Közösségfejlesztés a
hátrányos helyzetűek integrálása érdekében; Akadálymentesítés) tervezett akciók olyan
problémákra és szükségletre épülnek, amelyek jelenleg is léteznek, aktuálisak.
A programban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség
feltételei teremthetőek meg a kistérségben, hanem további fejlesztési forrásokhoz is
hozzájuthat a kistérség. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén
az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és
törekednek a programban megfogalmazott intézkedések megvalósítására.
A program végrehajtása után várt eredmények között szerepelnek (összhangban a Nemzeti
Gyerekesély Programmal):
– a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása;
– az oktatás és a képzés területén a szegregáció megelőzése, megszüntetése;
– az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;
– a lakóhelyi szegregáció felszámolása;
– a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű
hozzáférés biztosítása;
18
– a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási
esélyeik javítása.
A program céljaival és beavatkozási területeivel teljes mértékben illeszkedik a beavatkozásai
közvetlenül és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott
célkitűzésekhez. A program megvalósítása jelenleg is zajlik, félidei felülvizsgálatára 2014
folyamán kerül sor, így nincs információnk arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben sikerült
teljesíteni a program által kitűzött célokat.
2. A kistérség helyzetelemzése
2.1 Helyzetelemzés összefoglalása
Földrajzi elhelyezkedés, megközelíthetőség
Az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhelyezkedő Szerencsi
kistérséghez 18 település található, melyek természet-földrajzilag három kistájhoz tartoznak
(Harangod, Taktaköz, Hegyalja). A kistérség négy települése (Mád, Mezőzombor, Rátka és
Tállya) a világörökség részét képező Tokaji borvidékhez, további öt település (Szerencs, Bekecs,
Legyesbénye, Monok és Golop) pedig a külső védőzónához tartozik.
A kistérség megközelíthetősége összességében igen jónak mondható. Az M3-as autópálya 20
km-re található, a kistérséget a 37. és 38. számú főutak kötik össze két megyeszékhellyel, a
20km-re lévő Miskolccal és az 50km-re lévő Nyíregyházával. A vasúti közlekedési kapcsolatok a
térségben igen fejlettek. A kistérség vasútvonalait jelenleg dominánsan az ipari és kereskedelmi
szállítások lebonyolítására használják, a tömegközlekedés súlya – a közlekedési kapcsolatok és
a ráhordás elégtelensége miatt – jelentősen kisebb.
A kistérségben élők személygépkocsival való ellátottsága, és a gépjárművek átlagos életkora a
megyei és az országos átlagtól egyaránt elmarad. Az autóval nem rendelkezők a
tömegközlekedési eszközöket használják. Az alsóbbrendű utak minősége szinte mindenhol
problémát jelent. Bár a távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma
relatíve alacsony. Szerencset a kistérség minden településéről el lehet érni busszal, de a térség
más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni, a csatlakozás lehetőségek
19
pedig kedvezőtlenek. A kerékpárút-hálózat a kistérségben egyelőre csak részlegesen került
kiépítésre. Vízi közlekedés a természeti adottságok miatt a szerencsi kistérségben nincsen.
Népesség
A kistérségnek 2011. január 1-én 41.030 lakosa volt, Borsod-Abaúj-Zemplén népességének
mintegy 6 százaléka élt itt. A kistérség népessége az elmúlt tíz év során folyamatos csökkenést
mutatott, melyben az elvándorlás játszott meghatározó szerepet, míg a természetes fogyás az
országosan tapasztalt átlagnál kisebb volt.
A Szerencsi kistérségben a népesség korösszetétele jelentősen eltér az országostól. Az
országosan jellemző 16,7%-hoz képest számottevően magasabb, 23,9%-ot kitevő a 0-19 évesek
aránya. A 18 év alattiak települési arányának nagy a kistérségen belüli szórása. Taktakenézen a
legmagasabb a gyermekek népességen belüli részaránya, 30%. További hat településen
(Megyaszó, Prügy, Újcsalános, Taktaszada, Sóstófalva és Mezőzombor) a népesség több mint
25%-a gyermekkorú.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a kistérségben a nemzetiségek között 10,6%-kal
képviseltetik magukat a romák, őket a németek követik 2,2%-kal. Jegyzői becslések alapján a
roma lakosság aránya a kistérségben 19,6%-ra tehető 2010-2012 között, a többi nemzetiség
arányára vonatkozóan nem mutatkozott eltérés. A roma lakosság aránya a kistérségben az
országos átlagot meghaladja, de jelentősen különbségek mutatkoznak az egyes települések
között is. Teljesen romák lakta település nincs a kistérségben. A legnagyobb arányban
Taktakenéz (49,5%), Prügy (45,5%) és Taktaszada (42,2%) községekben élnek romák.
Számottevő, közel egyharmados a cigány népesség aránya Tállyán (35%), Megyaszón (30,7%) és
Mezőzomboron is (31%). Roma Nemzetiségi Önkormányzat a kistérségben kilenc településen
működik.
A 2012-es jegyzői adatlapok válaszai alapján a Szerencsi kistérség területén öt településen 11
szegregátum volt található: négy Prügyön, három Taktaszadán, kettő Taktaharkányban és egy-
egy Taktakenézen és Tiszalúcon. Valószínűsíthető, hogy 2012-ben a kistérség településeinek
lakosságából hozzávetőlegesen 4,5%-ot tett ki a szegregátumban élők aránya.
A közműellátottság a Szerencsi kistérségben nemcsak az országos állapotokhoz és a megyeihez
mérten is lemaradást mutat. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
kismértékben, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát illetően jelentősen alatta marad
20
az országos szintnek. A közműellátottság tekintetében összességében a Taktaköz települései,
illetve Mezőzombor és Sóstófalva tűnnek a legfejletlenebbnek. Vezetékes ivóvízzel jelenleg a
kistérségi lakóingatlanok 88%-a rendelkezik, ebben Mezőzomboron a legnagyobb a lemaradás.
A csatornázott lakások aránya a kistérségben 48% körüli, a Taktaköz településein nincsen
kiépítve a közüzemi szennyvíz-csatornarendszer. A kistérség településein a lakóingatlanok
96,3%-ába van bevezetve az áram, de az áramot használok aránya ettől 5-10%-kal alacsonyabb.
A lakóingatlanok árammal való ellátottsága Sóstófalván a legkisebb arányú. A komfort nélküli
lakások aránya kistérségi szinten 13% körüli lehet, de Prügyön, Sóstófalván és Mezőzomboron
ez az arány eléri a 30%-ot. Az életveszélyes lakóingatlanok előfordulási aránya Sóstófalván a
legnagyobb. Az internet hozzáférés minden településen biztosított.
Gazdaság
A vállalkozásokat főbb nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a Szerencsi
kistérségben a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya jelentősen meghaladja az
országos átlagot. Az ipar jelenléte némileg, a szolgáltatási ágazaté jelentősen alatta marad az
országos átlagnak.
A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva jelentős területi eltérésekkel
találkozunk. A vállalkozói sűrűség a taktaközi településeken (Taktakenéz, Taktaszada,
Taktaharkány), Megyaszón és Monokon a legalacsonyabb, míg kiugróan magas, az országos
átlagot is meghaladó Szerencsen, Rátkán, Mádon és Tállyán.
A rendelkezésre álló kistérségi adatok alapján a földterület 79,56%-a termőterület, melynek
nagy része jó minőségű szántó. A kistérség szőlőterületei nagyon jó adottságokkal
rendelkeznek, és a szőlőterület nagysága 2004 óta folyamatosan nő a kistérség területén
működő hegyközségekben - eltérően a megyére jellemző folyamatoktól. A Taktaközre és
Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemző, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az
ipari növények dominálnak. A kistérség birtokszerkezetében jellemző a kis területtel rendelkező
apró gazdaságok működése.
A Szerencsi kistérség iparán belül két tevékenységi kör jelenik meg markánsan: a helyi
adottságokra épülő élelmiszeripar (borászat Szerencs, Mád, Bekecs, Tállya településeken) és a
bányászat (Geoproduct Kft., Colas Északkő Bányászati Kft., Zeotrade Kft.). A külföldi
érdekeltségű vállalkozások is ezeken a területeken vannak jelen a kistérségben. Összességében
megállapítható, hogy a nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező vállalkozások
21
elsősorban Szerencs, Mád, Tállya és Bekecs településeken működnek, és nemcsak munkát
adnak a környéken élőknek, hanem iparűzési adót is fizetnek a helyi önkormányzatoknak.
Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás
A kistérségben élő népesség munkaerő-piaci helyzetét alacsony gazdasági aktivitás, alacsony
foglalkoztatás és súlyos munkanélküliség jellemzi. 2011-ben a 15-64 éves korúak közül minden
ötödik személy állástalan volt (19,4%), ami jóval magasabb a 2011. évi országos értéknél
(12,6%). A kistérségben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott munkanélküliek
száma tartósan magas és 2006 óta évről évre növekszik, összhangban az emelkedést mutató
megyei, regionális és országos tendenciával.
A kistérségben a közmunka, a közcélú foglalkoztatás elterjedtsége magas, 2011-ben az országos
átlag több mint háromszorosát tette ki. A kistérség települései között azonban számottevő
különbségek vannak a közmunkában résztvevők arányában. A közfoglalkozás messze
legnagyobb mértékben Megyaszó települést jellemzi, de igen elterjedt Taktakenézen és
Monokon is. Az alacsony vállalkozási aktivitást mutató településeken a főbb munkalehetőséget
az önkormányzat és annak intézményei biztosítják: hivatal, óvoda, iskola, konyha, egészségház.
Idénymunkásokat az építőiparban, az erdészetben és a mezőgazdaságban egyaránt
alkalmaznak, ám a munkalehetőség nehezen kiszámítható, gyakran néhány nap erejéig tart.
Sokan terményért, tűzifáért cserébe dolgoznak. A vállalkozók által toborzott dolgozók gyakran
nincsenek bejelentve. A közmunka programokba való bevonás sikeressége az egyes települések
vezetésén múlik, de a közmunka szervezési és foglalkoztatási rendszerek gyakori változásai
kedvezőtlenül érintik a szervezőket és a foglalkoztatásba bevonhatókat egyaránt.
A kistérség 18 települése közül 13 elmaradott vagy munkanélküliséggel jelentősen sújtott
település. A négy legmagasabb szegénységi kockázatú település Mezőzombor, Prügy,
Sóstófalva és Taktakenéz.
A kistérségben az országos, de a megyei átlagtól is elmaradó az adófizetők aránya. Az egy
lakosra eső személyi jövedelemadó-alap 2011-ben nem érte el az országos átlag 70%-át.
2011-ben a jegyzői adatlapok szerint a kistérség háztartásainak közel negyede kapott
lakásfenntartási támogatást. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya az országos, de
a megyei arányt is meghaladja. A Szerencsi kistérségben az országoshoz mérten magas az
átmeneti segélyben részesítettek ezer lakosra vetített száma is. A közmunkáért kapott
22
fizetésből nem tudnak megélni az emberek. A segélyből élő, kereső nélküli családok
szegénysége folyamatosan mélyül, és ezzel párhuzamosan eladósodottságuk mértéke is egyre
nőtt az utóbbi években.
A népesség alacsony iskolázottsága a kistérség egyik legsúlyosabb problémája. Taktakenéz
népessége a legiskolázatlanabb, de Taktaszadán, Legyesbényén és Prügyön is nagyon alacsony
az érettségivel rendelkezők aránya. Azonban a kistérségben nemcsak a jelentős létszámú
képzetlen munkaerő foglalkoztatása jelent gondot. A szakképzett vagy diplomás munkavállalók
elhelyezkedési nehézségei és az országos átlagtól elmaradó fizetési színvonal miatt a kistérség
egyre inkább kénytelen szembenézni képzett munkaerő elvándorlásával is.
Háztartások, családok helyzete
A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a három vagy annál
több gyermeket. A gyermekes háztartások összes háztartáson belüli aránya kiugróan magas
Megyaszón (67,2%), közel 50% Taktaharkányban, és legalább 40% Taktakenézen, Taktaszadán
és Mezőzomboron. (A legalacsonyabb 11%-kal Szerencsen.) A kistérségben az országos
átlaghoz képest lényegesen gyakrabban fordul elő a sokgyermekes háztartás.
A veszélyeztetett gyermekek kistérségi aránya nem mutat lényeges eltérést az országoshoz
képest, azonban itt is jelentős területi különbségek tapasztalhatók: Taktaharkányban,
Tiszalúcon és Sóstófalván arányuk a kistérségi átlagot két-háromszorosan meghaladó. A
védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta az országos adatot, a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya pedig kétszerese volt az
országos átlagnak, elsődlegesen a Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy és Sóstófalva településeken
történt beavatkozásoknak köszönhetően.
Humán szolgáltatások
Bölcsődei ellátás a kistérségben hét településen van, felszereltségük és infrastruktúrájuk jónak
mondható. Az intézményi felvételi kérelmek és kihasználtságot mutató adatok alapján nem
beszélhetünk a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladó igényekről, pedig az
intézményi ellátás Tiszalúctól eltekintve hiányzik a Taktaköz többi településéről.
23
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen működik, a 2000 fő fölötti
települések többségén heti 40 órában. A szolgálatoknál ugyan kizárólag képzett családsegítő
munkatársak dolgoznak, ám szinte teljesen hiányoznak az egyéb segítő szakmák képviselői.
A védőnői és a háziorvosi szolgáltatás valamennyi településen biztosított. Az egészségügyi
alapellátás infrastruktúrája és megközelíthetősége a kistérségben megfelelő, Monok kivételével
nem merült fel infrastruktúrafejlesztési igény. Az eszközökkel való felszereltség a törvényi
előírásnak megfelelő elvárásokat teljesíti a rendelőkben, de a lakosság egészségi állapota
alapján jelentkező többletigény ellátásához (kiemelten a korai felismerés, az egészségnevelés,
az egészségfejlesztés feladatait) nem elegendő.
Néhány nagyobb településen (Tállya, Mezőzombor) a gyermekkorúak magas száma ellenére
sem gyermekorvos, sem gyermekorvosi szakellátás nincsen, Taktaszadán Taktaharkányban,
Legyesbényén, Újcsanáloson, Monokon, Mádon pedig mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ)
látja el a feladatot.
Óvodai szolgáltatás a kistérség összes településén elérhető. Az óvodák átlagos csoportlétszáma
csak kivételesen haladja meg a közoktatási törvényben meghatározott 25 fős határt, és nem
jellemzőek az óvodákra a férőhelyproblémák miatti elutasítások sem. Egyes településeken –
nevezetesen Taktakenézen, Mezőzomboron, Monokon és Prügyön – majdnem minden óvodás
gyermek hátrányos helyzetű, s nagyon magas (59-91% közötti) a halmozottan hátrányos
helyzetűek aránya is. A roma gyermekek óvodai aránya is Prügyön, Mezőzomboron és
Taktakenézen a legnagyobb, a becslések szerint 80% fölött van. A kistérség óvodáiban dolgozó
óvodapedagógusok egytől egyig szakképzettek, ám problémát jelent, hogy gyakorlatilag
teljesen hiányoznak az óvodákból a gyermekvédelmi felelősök és fejlesztő szakemberek.
A jelen stratégia kidolgozását, mint tevékenységet is magába foglaló TAMOP 5.2.3.-A-12/1
projekt keretében három településen (Megyaszó, Monok, Prügy) kerül kialakításra a korai
fejlesztés lehetőségét biztosító önálló Biztos Kezdet gyerekház, Mezőzomborban pedig a
projekt keretében kialakításra kerülő közösségi szolgáltatóház ad majd helyet korai fejlesztést
célzó szolgáltatásoknak. A gyerekházak szolgáltatásai 2014-től már elérhetőek a településen élő
gyermekes családok számára. További források előteremtése esetében Taktaszadán és
Taktakenézben is lehetőség nyílhat a korai fejlesztés intézményes megvalósítására. A kezdeti
szakmai tapasztalatok és igen pozitív szülői fogadtatás egyaránt azt mutatják, hogy gyermekház
működtetésére minden kistérségi településen szükség lenne.
24
Általános iskola alsó és felső tagozat – az aprófalvak kivételével – a kistérség valamennyi
településén van. Az esetek többségében az általános iskola mellett napközi vagy tanulószoba is
van, és az iskolák infrastrukturális kialakítás és felszereltsége megfelelő. Tornaterem és
számítógépterem minden általános iskolában van, és sok helyen találunk iskolai ebédlőt,
sportudvart és könyvtárat is. Fejlesztőszoba mindenütt van, kivéve a szerencsi Bolyai János
Általános Iskolát. Az infrastrukturális hiányosságok (az adatlapok alapján) a monoki iskolában a
legjelentősebbek.
A kistérség általános iskoláiban 69% a hátrányos helyzetű, és 41% a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulók aránya. Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy, Monok és Legyesbénye esetében az
iskolások zöme, legalább 90%-a hátrányos helyzetű. A cigány gyermekek aránya a kistérség
általános iskoláiban 39%. A cigány tanulók aránya a mezőzombori iskolában a legmagasabb,
eléri a 85%-ot. Kétharmados vagy afölötti arányban tanulnak romák továbbá a prügyi,
taktakenézi, taktaszadai és a monoki intézményekben is.
Az iskolai adatlapok szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya a kistérség
iskoláiban közel 8%, de jelentősek a települések közötti különbségek. Jóval a kistérségi átlag
fölötti még az SNI tanulók aránya Mezőzombor, Monok, Prügy, Taktakenéz és Megyaszó,
Újcsanálos és Mád iskoláiban is, azonban Mezőzomborban, Prügyön, Taktakenézen és
Megyaszón az ilyen tanulóknak csak töredéke részesül integrált oktatásban.
Két olyan iskolával rendelkező település van a kistérségben, ahol sem napközi, sem
tanulószoba, sem pedig iskolaotthonos oktatás nincsen: Mezőzombor és Taktakenéz. Ezek a
települések ráadásul épp azok, amelyek iskoláiban a legtöbb (80% fölötti) halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek tanul, és ahol az SNI tanulók aránya is a kistérségi átlag fölötti.
Taktaszadán is mindössze 13,8% a napközit igénybevevő tanulók aránya annak ellenére, hogy
hasonlóan hátrányos helyzetű és tanulási teljesítménnyel jellemezhető diákok járnak az
iskolába.
Tehetséggondozási programban a kistérségen belül 1 120 tanuló vesz részt, vagyis a teljes
létszám közel harmada (28,5%). A tehetséggondozás teljesen hiányzik a kistérség öt iskolájából
(Monok, Rátka, Taktakenéz, Tiszalúc és Újcsanálos).
Étkeztetésben 2012-ben összesen 2330 általános iskolai tanuló részesült a kistérségben. Ezen
belül 1 433 fő volt a térítésmentes étkezésre jogosultak száma (62%). A teljes tanulói létszámon
belül ez több mint egyharmados arányt jelentett. Az intézmények között szintén lényeges
eltérések mutatkoznak.
25
A kistérség iskoláiban ritka kivétellel pedagógiai képesítéssel rendelkező munkatársak
dolgoznak, ugyanakkor sehol nincs iskolaorvos, iskolapszichológus, gyógytornász. Elvétve fordul
elő gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógiai asszisztens, szociális munkás, szabadidő-szervező
vagy logopédus alkalmazása is. Taktaharkányban a legjobb a helyzet, ahol 4 fejlesztőpedagógus
és 3 gyógypedagógus segíti a munkát. Mezőzomboron viszont nem áll rendelkezésre sem
fejlesztő-, sem gyógypedagógus, de még gyógypedagógiai asszisztens sem, miközben az SNI
gyermekek aránya az iskolában a kistérségi átlag kétszerese (14,3%). A kistérség
pedagógusainak elkötelezettsége és együttműködése magas szintű, de a jelenlegi jelentős
szakember hiány nem ad lehetőséget az igények teljes körű és megfelelő színvonalú
kiszolgálására, a jelenlegi helyzetből való elmozdulásra.
A Szerencsi kistérség általános iskolái között a kompetenciamérések átlagai tekintetében
tetemes különbségek mutatkoznak. Miközben néhány községi iskolát nemcsak a községi,
hanem az országos átlag fölötti kompetencia pontszámok jellemeznek, addig másutt nagyon
szerény tanulói teljesítmény körvonalazódik. A legszerényebb, jóval a magyarországi községi
átlag alatti teljesítményt a mezőzombori, a monoki, a megyaszói és az újcsanálosi iskola tanulói
nyújtják. A kompetenciamérés eredményei alapján a pedagógusok által egyértelműen
megállapítható, hogy a szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye meghatározó a tanulmányi
eredmények és az iskolai előmenetel szempontjából.
A továbbtanulási arányt vizsgálva 2011-ben a kistérség általános iskoláit befejezők közül
minden második (56%) középiskolában, 43% pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. Az
átlag azonban ezúttal is tetemes eltéréseket takar, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek
elsősorban szakiskolában folytatják tanulmányaikat az általános iskola befejezése után. A
legalacsonyabb középiskolai továbbtanulási arány Mezőzomboron, Taktaszadán és
Taktakenézen tapasztalható, de Monok és Prügy általános iskoláiból kikerülő tanulók körében
is mélyen az átlag alatt marad.
A kistérség három középiskolájában a romák aránya igen alacsony (5% alatti), a lemorzsolódás
nem jelentős és a felsőoktatásban továbbtanulók aránya megközelíti az 50%-ot. Ezzel szemben
a szakiskolába járók között mintegy 40% a romák aránya, a lemorzsolódás pedig az országos
átlagot meghaladja és a továbbtanulók aránya is igen csekély (10% alatt marad).
A Szerencsi Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálata a kistérség 18 településéből 16
esetében biztosítja szolgáltatásait, amelyek minden társult önkormányzat számára elérhetők.
(Sóstófalván és Újcsalánoson a miskolci Többcélú Társuláson keresztül biztosított a
26
szakszolgálati feladatellátás.) A Szakszolgálat által teljesített feladatok közül a korai fejlesztés
terén a legkisebb az igénybevétel, amit 2012-ben mindössze hat településen végeztek a
munkatársak. Számos olyan település van a kistérségben, ahol a megfelelő korú gyermekek
létszáma alapján legalábbis indokoltnak tűnne a szolgáltatás fokozottabb igénybevétele,
amihez azonban a Szakszolgálat személyi állományának jelenlegi létszáma nem elegendő.
Az általános iskolákban az önkárosító magatartásformák közül a dohányzás a legelterjedtebb
(helyenként 20% fölötti), melyet szorosan követ az alkoholfogyasztás (akár 15%). Emellett a
drogfogyasztás sem ritka egyes iskolákban (1-5% között: Legyesbénye, Monok, Taktakenéz,
Taktaszada, Újcsanálos). A szakiskolában tanulók között a dohányzás és az alkoholfogyasztás
gyakorisága (iskolai becslések alapján) 40% köré emelkedik, a drogfogyasztásé 1-2% körül
marad.
2.2 SWOT
Erősségek Gyengeségek
– Kedvező elhelyezkedés: két megyeszékhely
található 50 km-en belül.
– A kistérség megközelíthetősége Az elmúlt
évek fejlesztéseinek eredményeként sokat
javult: közúton és vasúton egyaránt
előnyös a kistérség elhelyezkedése
– A kistérségben kiváló minőségű
szőlőterületek és mezőgazdasági
művelésre alkalmas területek találhatóak.
Integrátor szervezetek és szövetkezetek is
működnek a kistérségben.
– Vannak olyan települések, amelyek
jelentős ásványkinccsel (riolit, andezit,
riolittufa és andezit tufa) rendelkeznek, az
erre épülő bányászat fontos szerepet tölt
be a helyi gazdaságban.
– Folyamatosan csökken a kistérség
népessége.
– A fejlesztések ellenére a kistérség
alacsonyabb rendű közútjainak rossz a
minősége, és kevés a kiépített kerékpárút a
kistérségben.
– A kistérség közműellátottsága lemaradást
mutat a megyei és az országos
állapotokhoz mérten egyaránt.
– A szakképzetteket, diplomásokat érintő
munkanélküliség és az alacsony keresetek
miatt jelentős a képzett munkaerő
elvándorlása a kistérségből.
– Az aktív kereső korban lévők aránya a hazai
átlagnál jóval kisebb.
– Alacsony a foglalkoztatottak, magas a
27
– Ipari hasznosításra alkalmas területek
állnak rendelkezésre: Szerencsi Ipari Park,
cukorgyári terület.
– Internet hozzáférés minden településen
biztosított.
– A kistérségben nagyszámú képzett
munkaerő áll rendelkezésre.
– Közoktatási intézményekkel való
ellátottság megfelelő a kistérségben.
– A közoktatási, szociális és egészségügyi
szolgáltatások megfelelő színvonalú
biztosításához szakképzett személyzet áll a
kistérség lakosainak rendelkezésre.
– A humán (szociális, oktatási, egészségügyi)
alapellátás szolgáltatásai a kistérség
településein biztosítottak.
– A kistérség számos településén a kötelező
szociális szolgáltatásokon felül egyéb
ellátások is elérhetőek.
– Társulási hajlandóság és együttműködési
készség tapasztalható a szociális feladatok
ellátásában dolgozó szervezetek részéről.
munkanélküliek aránya.
– Országos átlagtól alacsonyabbak az átlagos
jövedelmek.
– Magas a segélyben részesültek aránya.
– Magas az eltartottak aránya.
– Alacsony a népesség iskolai végzettsége.
– Növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi
rétegbe tartozók aránya.
– A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi
integrálási folyamata számos szociális
problémával jár együtt
– A kistérség egyes települései között igen
jelentős társadalmi különbségek
mutathatók ki.
– Az eltérő adottságok, fejlődési lehetőségek
következtében a kistérségen belüli
különbségek tovább növekedtek az elmúlt
években.
– A kistérségi gyermekek tanulási
eredményeiben és előmenetelében a
szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye
meghatározó szerepet játszik.
– A hátrányos helyzetű gyermekek körében
alacsony a továbbtanulási arány és jelentős
a középfokú oktatásból való lemorzsolódás.
– A magas szegénységi kockázattal
rendelkező településen lakó gyerekek
között jelentősen magasabb az SNI
gyermekek száma
– Hiány van magasan képzett szociális
szakemberekből.
– A Pedagógiai Szakszolgálat kapacitásai nem
28
elegendőek a tapasztalt szükségletek
kielégítésére.
– Kevés a korai fejlesztést végző intézmény
és szakember a kistérségben.
– A közszolgáltatási területek
együttműködési hiányosságai
problémaként jelentkeznek.
– Egyes településeken az
oktatási/egészségügyi/közösségi
intézmények műszaki színvonala illetve
felszereltsége nem megfelelő.
– A gyermekorvosokkal való ellátottság nem
megfelelő és kevés a gyógyszertár.
– A kistérség népegészségügyi mutatói az
országos átlagtól elmaradnak: a lakosság
általános egészségi állapota rossz, a
szegénységben élők életkilátásai jóval
alacsonyabbak.
Lehetőségek Veszélyek
– A 37-es főút tervezett négysávosítása,
valamint a tervezett 39-es számú főút
megépülése javítja a befektetők számára a
kistérség elérhetőségét, a munkavállalók
számára a napi közlekedést.
– Nő a kereslet a magasan feldolgozott
mezőgazdasági termékek iránt.
– Gazdasági együttműködések (integrátor
szervezetek, szövetkezetek, társulások)
szerepe felértékelődik.
– Az öko-, kulturális- és borturizmus iránti
kereslet tovább növekszik.
– A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen
alakulása miatt a befektetői érdeklődés
csökken a kistérség iránt, nem bővül a
munkahelyek köre és mennyisége.
– A Szerencsi kistérség és az ország többi
kistérsége közötti jövedelmi különbség
növekszik.
– A kevesebb munkalehetőség és az
alacsonyabb kereseti lehetőségek
következtében a szakképzett munkaerő
elvándorlása fokozódik, a kistéség
képzettségi szintje még lejjebb tolódik.
29
– Befektetők vonzása a kistérségbe, ami
növeli a munkahelyek számát és javítja a
foglalkoztatást.
– Foglalkoztatási programok folytatása,
indítása.
– Szociális foglalkoztatás formáinak
elterjesztése a kistérségben
– Kormányzati fejlesztések a lakásállomány
és a közmű infrastruktúra fejlesztésébe.
– Elkezdődött országos és regionális szinten
a 2014-2020 közötti EU-s programozási
időszak tervezése – a kistérségi érdekek
érvényesítése kiemelt hangsúlyt kap.
– A területi és társadalmi egyenlőtlenségek
leküzdésére a kormányzat a jelenleginél
sokkal jelentősebb figyelmet és forrásokat
fordít.
– Munkalehetőségek hiányában a hátrányos
helyzetű rétegek életében minőségi
változás nem következik be.
– A gazdasági helyzet romlásával országos
szinten csökkenhet a szociális
támogatásokra fordítható források
összege, ami jelentős társadalmi
problémákat okozhat a segélyeken élő
rétegek számára.
– A szegényedő önkormányzatok súlyosbodó
működtetési problémákkal szembesülnek,
a szociális háló működése egyre
elégtelenebbé válik.
– A hátrányos helyzetű csoportok aránya a
gazdasági helyzet javulása ellenére tovább
növekszik az érintett településeken, emiatt
növekednek a területi és társadalmi
egyenlőtlenségek
– A társadalmi egyenlőtlenségek további
növekedése komoly feszültségekhez és
konfrontációkhoz vezethet.
– Szociális szolgáltatásokat érintő jogszabályi
változások olyan újabb terheket rónak a
kistérségre, melyeknek nem tud
megfelelni. Így a kielégítetlen szociális
igények száma növekszik.
30
3. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája
3.1 A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei
A kistérségi alapelveknek összhangban kell lennie a Nemzeti Stratégia által megfogalmazott
alapelvekkel, és olyan módon kell meghatározni azokat, hogy helyben megvalósíthatók
legyenek.
Általános alapelvek
A fentiek szem előtt tartásával az alapelvek érvényesülésének körülményei, és fejlesztendő
területek meghatározása az alábbi módon alakul:
A kistérségi gyerekesély stratégia elkészítését indokolja, hogy a kistérségben
– a gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység nem elég erős, fejleszteni kell;
– a társadalom közös irányba történő fejlesztésének érdeke (szegényeké és nem
szegényeké) még nem került általánosan, széles körben felismerésre;
– a fenntartható fejlődés feltételeként a társadalom leszakadó rétegei felemelésének
szükségessége nem általánosan elismert és felismert összefüggés.
Hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve igényli
– a hosszú távú tervezés, a stratégiai szemléletet elterjesztését a rövid távú és projekt
fókuszú, 1-5 éves tervezés helyett;
– a települések és intézmények összehangolt működését és együttműködését.
A társadalmi beágyazottság elve érvényesítéséhez
– a kistérség lakóival meg kell ismertetni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a
szegénységet létrehozzák és fenntartják. Szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a
szegénység kizárólag a szegénységben élők magatartásának, cselekedeteinek,
döntéseinek következménye;
– a kistérségen belüli társadalmi összetartozás érzését erősíteni kell.
A gyermekek érdekeinek minden más érdek felett állásának elvét szolgálva
– Kizárólag olyan fejlesztések kerüljenek megtervezésre és megvalósításra, amelyek
figyelembe veszik a gyermekek, különösen a leghátrányosabb helyzetű gyermekek
érdekeit;
31
– minden gyermek joga, hogy a szükségleteinek megfelelően, azonos feltételek mellett
kapjon segítséget, szolgáltatást;
– meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol a gyerekek is kifejezhetik érdekeiket és
bekapcsolódhatnak a közösség tevékenységeibe (pl. diákparlament, gyerekbizottság,
stb.)
A jó kormányzás elve
– A jó kormányzás elve kistérségi szinten a helyi politikákban, és a helyi intézmények
működésében is érvényesíteni kell, minden ember politikai, emberi és szociális jogainak
érvényre kell jutniuk.
– Ennek érdekében a kistérségi és települési szervezetek irányításban és vezetésben a
megegyezésre, a konszenzusra való törekvésre, a jogok és kötelezettségek
maradéktalan érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt.
A társadalmi, helyi együttműködés elve teljesülése érdekében
– a stratégiát minél szélesebb körben ismertté kell tenni és lehetőséget kell nyújtani arra,
hogy elfogadása előtt minden érintett kifejezhesse, becsatornázhassa a véleményét;
– Az elért eredményeket nyilvánossá kell tenni;
– Biztosítani kell az intézmények és szolgáltatások feletti civil kontrollt;
– A leghátrányosabb helyzetű embereket támogatni kell, hogy aktívan részt vehessenek a
stratégia megalkotásában és végrehajtásában.
A komplexitás elvének megfelelve
– minden cselekvés középpontjában a gyermeknek és családjának kell állnia, integrált
fejlesztések, programok megvalósításával, és szakítva az ágazati, szakterületi vagy
települési megközelítéssel;
– a beavatkozások, fejlesztések a megvalósítók és a kedvezményezettek
együttműködésének, együttgondolkodásának biztosításával kell, hogy történnek;
– a közösségi cselekvések sikere érdekében kiemelten fontosak az összehangoltan
működő szolgáltatások, szakmaközi megfontolások;
– a stratégia és cselekvési terv fejlesztését – a stratégia megalkotásáért felelős
szervezeteknek, személyeknek - az alulról jövő kezdeményezésekre kell építeni.
Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve teljesüléséért
32
– ki kell dolgozni az indikátorokat, melyek a stratégiában és a cselekvési tervben foglalt
feladatok végrehajtásának, ellenőrizhetőségének, számonkérhetőségének kritériumai.
Az együttműködés, mint speciális alapelv a stratégia megvalósítása során
A speciális alapelvek érvényesítésének tekintetében a Nemzeti Stratégia és a helyi stratégia
között nincs lényegi különbség. Az elvek érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok is azonosak.
A speciális alapelvek teljesülése érdekében kiemelt szerepe van a társadalmi és helyi
együttműködésnek, melynek érvényre kell jutnia a kistérség mindennapi gyakorlatában, akár
alapvető szemléletváltás eredményeként is - a helyi politikában, az intézmények működésében
és a szolgáltatásokban egyaránt.
Az együttműködésbe bevonásra kell, hogy kerüljenek a szülők, maguk a gyermekek és a
kistérség civil szervezetei egyaránt.
– A program legfontosabb partnerei maguk a szülők, így a program sikerének egyik
fontos feltétele a szülőkkel való partneri együttműködés. Ebben kiemelt szerepet kell,
hogy vállaljanak a személyes szolgáltatásokat nyújtó, a gyerekek szükségleteit szolgáló
szakemberek (védőnők, gyermekjóléti szakemberek, gyermekvédelemben dolgozók,
szociális munkások), de a gyerekek nevelésével foglalkozó valamennyi intézménynek
(bölcsőde, óvoda, iskola) fontos feladata a szülőkkel való együttműködés kialakítása és
ápolása.
– A családok és gyermekek helyzetének javításában a civil szervezetek programba való
aktív bekapcsolása, bevonása a társadalmi elfogadás szélesítésén, az együttműködő
kapacitások növelésén keresztül jelentős mértékben segítheti a szegénység elleni
küzdelem megvalósulását, a kitűzött célok elérését.
– A már gyermekkorban kialakuló szociális érzékenység és a társadalmi integráció
sikeressége fokozható azzal, ha a gyerekeket is bevonjuk a társadalmi
egyenlőtlenségek, a szegénység kérdésével foglalkozó beszélgetésekbe és
programokba.
3.2 A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása
33
• Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók
köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása.
– Előkészítés: a Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és
szervezési munkák
– a projekt vezetésének és a gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a stratégia céljáról,
szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról
– a stratégia készítés ütemtervének (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők)
kialakítása
– az elkészítési ütemterv tevékenységeihez kötődő feladatmegosztás kialakítása,
– kistérségi oktatási és szociális kerekasztal létrehozása és feladatainak, működésének
kialakítása
– a kistérség prioritásainak meghatározása: korai képességgondozás, közoktatás,
gyermekek egészsége. Ezek a területek kiemelt figyelmet kaptak mind a
helyzetelemzés, mind a tervek készítése során.
– a gyerekbizottság tájékoztatása a stratégiai készítés folyamatáról és a
kulcsproblémákról
• Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése
– javaslat a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez
– adatgyűjtéshez kapcsolódó adatlapok elkészítése a következő területeken: védőnők,
munkaügyi központ illetékes kirendeltsége, települések jegyzői, bölcsődék, óvodák,
általános iskolák és középiskola, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai
szakszolgálat
– a kistérségi stratégiai dokumentumok elemzése
– az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi tükör aktualizálása
– az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi adatfelvétel adatainak aktualizálása és
feldolgozása
– az ELTE által készített, gyermekek és családjaik igényfelmérése eredményeinek
áttekintése és feldolgozása
34
– az kistérségi oktatási és szociális kerekasztal által ágazati együttműködésben
települési, mikrotérségi és kistérségi információk, gondolatok és kezdeményezések
összegyűjtése, megosztása és továbbgondolása – ajánlás elkészítése
– a kistérségi oktatási és szociális kerekasztal észrevételeinek és ajánlásainak beépítése
– kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a kistérség (lakossága, szakemberei és
vezetői) számára véleményezésre
– a beérkezett megjegyzések, javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe
• Stratégia és cselekvési terv elkészítése
– a stratégia és cselevési terv tartalmának meghatározása
– az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése
• A stratégia, a cselekvési terv és forrástérkép társadalmasítása
– A stratégia és kapcsolódó dokumentumok megküldése véleményezésre a kistérség
szakmai és közigazgatási szervezetei és civil szervezetei számára.
– A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok kistérségi gyerekesély honlapon való
megjelentetése, és a kapcsolódó lakossági vélemények számára elektronikus postafiók
létrehozása, valamint a vélemény-gyűjtő láda elhelyezése Szerencs Város
Önkormányzatának portáján.
– Kistérség lakosságának, a stratégiában érintettek tájékoztatása és véleményük
megismerése érdekében gyerekesély fórumok szervezése települési és mikrotérségi
szinten.
– A kistérség gyerekesély munkacsoportja, szakmai kerekasztal műhelyei és a
Gyerekesély Bizottság általi megvitatása, és kapcsolódó ajánlások készítése
• A kistérség részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába, cselekvési
tervbe
– a szakmai és lakossági észrevételek írásos beépítése a stratégiába.
35
3.3 Felhasznált források
– „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032
– Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2014-2020
– Partnerségi Terv és Emberi Erőforrás Operatív Program 2014-2020, társadalmasított
verzió (2013. október)
– Jelentés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2011.
évi feladatainak végrehajtásáról
– TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0008 azonosítószámú pályázat megvalósíthatósági
tanulmánya
– Szerencsi Kistérség közoktatási és esélyegyenlőségi terve, 2010
– Szerencs város egészségképe 2007
– Kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2010
– Szerencsi kistérség, gazdaságfejlesztési tanulmány 2010
– Szerencsi kistérség területfejlesztési stratégiája, 2010
– Kistérségi Tükör, 2012
– Kistérségi oktatási és szociális kerekasztal ajánlásai, 2013-2014
– Kistérségi szükségletfelmérés, 2014
– Gyerekesély füzetek
3.4 Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok
A leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatási programjának tervdokumentumában 2008-ban
a kistérség jövőképe az alábbi módon került meghatározásra:
„A kistérségben különös hangsúlyt kap a közszolgáltatások hatékony működtetése, a fűtési
költségek csökkentése, az óvodák és az általános iskolák minőségi környezetének
megteremtése, illetve speciális programokkal délutáni napközis foglalkozások biztosítása.
Ezáltal elérhetővé válik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó, különösen a roma
gyerekek számára már óvodás kortól a minőségi oktatás, a megfelelő szocializációs háttér,
36
illetve az önkormányzatokra ezen intézmények fenntartása által rótt súly is csökken. A
nagyarányú tartós munkanélküliség kezelése érdekében gyakorlattal összekötött szakképzések,
illetve olyan foglalkoztatási programok indulnak, amelyekben a dolgozók egy-egy szakmát is
elsajátíthatnak, s egyben az önkormányzatok, illetve a rászorulók számára hasznos munkát
végeznek. Hosszú távon a jelentős idegenforgalmi presztízzsel rendelkező térség gazdasága
megerősödik a minőségi, specifikus turisztikai kínálat felépülésével. A hagyományos
mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások erősödnek, ezek munkahely-teremtő hatása nő.”
Ebben a jövőkép megfogalmazásban a jövőképi elemek mellett azonnal hosszútávú célok és az
azok elérésére tervezett beavatkozások is megjelennek. A felvázolt jövőképben jelentős
szerepet kap a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a családok és gyermekek védelme, a
felnőttképzés a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására, a minőségi oktatás és
szolgáltatások biztosítása a gyermekek számára - a szegénység újratermelődése folyamatának
megszakítása érdekében, fenntartható és hatékony közszolgáltatások biztosításával.
A tervdokumentum a jövőkép elérésére a következő stratégiai fejlesztési irányokat vázolta fel:
1. Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása
2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása
3. Településfejlesztés
4. Foglalkoztatás bővítése
5. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése
A Szerencsi kistérség 2010-ben készült Felzárkóztatási Fejlesztési Programjában a kistérség
jövőképének egy fentiektől kissé eltérő, a gazdasági-társadalmi fejlődést központba helyező
megfogalmazását találjuk:
„A Szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén
megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett
infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a minőségi élet alapját jelentik. A
természeti értékek megőrzésének figyelembevételével a kistérség fejlődését a helyi
adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, az öko-, kulturális-, és borturizmus
valamint a belső kohéziót erősítő együttműködés határozza meg.”
37
Ez a jövőkép az előzőnél ambíciózusabb. Olyan kistérséget tár elénk, amelyben fenntartható
módon fejlődő, versenyképes gazdaság biztosítja stabilan, kiterjedt módon az itt élők
foglalkoztatását, a megfelelő jövedelmeket, a biztos megélhetést. Lényeges eleme a
jövőképnek a szociális biztonság, amelyet a csökkent mértékben foglalkoztatható, vagy az
abból teljesen kiszorult lakosság számára biztosítani kíván, például a versenyszférán kívüli
megoldásokkal.
A Program átfogó célja, hogy a települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt,
hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén kerüljön megteremtésre a Szerencsi kistérség
gazdasági-társadalmi egyensúlya és a fejlődés dinamizálásának feltételrendszere.
A Szerencsi kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai:
1. A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése
2. A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása
3. A szociális biztonság megteremtése
A kistérségi Gyerekesély Stratégia megírásakor érvényes időbeli hatályú két jövőkép közül a
nem választunk, hiszen az azokban megfogalmazott tartalmakkal - eltérő megfogalmazásukkal
és hangsúlyaikkal együtt - egyrészt egyetértünk, másrészt a kistérségben élők képviselő azokat
az egyes stratégiai dokumentumok készítéséhez kapcsolódó társadalmasítási folyamat
eredményeként elfogadták.
A kistérségi jövőkép és a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában lefektetettek figyelembe vételével
a Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiájának hosszú távú, 2025-ig elérendő célkitűzései az
alábbiakban kerültek megfogalmazásra:
1. Mérhető módon javuljanak a kistérségben élő gyerekek továbbtanulási esélyei és
eredményei, kiemelt figyelemmel a szegénységben élő, hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű, és roma gyerekekre.
2. Csökkenjen a gyermekeket érő kirekesztés, a lakóhelyi és intézményi szegregáció,
valamint az életesélyeket romboló devianciák előfordulása a kistérség valamennyi
településén és intézményében.
3. Javuljanak és bővüljenek a gyermekek és családjaik számára nyújtott köz- és közösségi
szolgáltatások színvonala és köre úgy, hogy annak eredményeként csökken a szegénység
és a kirekesztettség mértéke és újratermelődése.
38
A három hosszú távú cél a kistérségben élő valamennyi gyermek életminőségének és a sikeres,
boldog élet elérése esélyének növekedését célozza meg, a hátrányos helyzetű gyermekekre
való kitüntetett figyelemmel. A második és harmadik cél kimondottan a szegénységben élő,
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra fókuszál, és azokra a
településekre, ahol a lakosság jelentős számának súlyos elszegényedése, a környezet
gettósodása miatt a kitörés lehetősége az átlagostól sokkal kevesebb.
A fenti stratégiai célok eléréséért a kistérség politikai vezetése a felelős, beleértve a Többcélú
Kistérségi Társulás vezetőit és tagjait, a települési önkormányzatokat, polgármestereket és
képviselőket. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság megfelelő működése is csak a politikai
legitimáció mellett érvényesülhet.
A fenti célok elérése érdekében szükséges, hogy a közszolgáltatás nyújtásában résztvevő
szakemberek ellátott munkakörükben maximálisan betartsák a kapcsolódó szakmai elveket,
előírásokat, és betartassák azokat a munkájuk során kapcsolatba kerülő partnerekkel és
ügyfelekkel. Szükség van a kistérség fejlődésében érintett és érdekelt vállalkozások és civil
szervezetek felkutatására, összefogására és a bevonására a meglévő erőforrások kiszélesítése,
a szükséges erőforrások biztosítása érdekében. Mindeközben elengedhetetlen, hogy a tudatos
és célzott kommunikáció eredményeként a kistérség valamennyi polgára megismerje a
gyermekszegénység és kirekesztés iránti küzdelem fontosságát, mint a kistérség harmonikus és
fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének feltételét, és közreműködjön a program
megvalósításában.
3.5 Fejlesztési irányok
A hosszú távú célok eléréséhez a kistérségi Gyerekesély Stratégia három fejlesztési irányt jelöl
meg, melyek megfelelnek a nemzeti stratégia 3., 4. és 5. beavatkozási területeinek:
1. Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása
2. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
3. Egészségesebb gyermekkor biztosítása
Bár minden szakmai vélemény által alátámasztottan a munkahelyek, a foglalkoztatás
biztosítása és a lakókörnyezet fejlesztése igen fontosak, sőt elengedhetetlenek a
39
mélyszegénység megszűntetése érdekében, a kapcsolódó tennivalók azonban messze
túlnyúlnak a Gyerekesély Stratégia lehetséges beavatkozási keretein.
A gyerekesély program keretei szűknek bizonyultak, hogy mérhető eredménnyel bíró
foglalkoztatási programelem kerüljön bele. Ennek ellenére a programban által érintettek
számára fontos cél és feladat a foglalkoztatás bővítése – akár közvetetten is. A Gyerekesély
Stratégia feladata annyi lehet, hogy megalapozza a foglalkoztathatóság mind teljesebb
lehetőségét.
1. fejlesztési irány
Fejlesztési irány meghatározása:
Korai fejlesztés, szegregációmentes oktatás és nevelés biztosítása a kistérségben élő
gyermekek, kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek maximális
kibontakoztatása, tanulási eredményeinek javítása, továbbtanulási esélyeinek növelése
érdekében.
A fejlesztési irány indokoltsága:
A kistérség lakosságának átlagos képzettségi, iskolázottsági szintje alacsony, az országos
átlag alatti. Mivel a munkaerő-piacon nagyon kevés a képzetlenek számára adódó
munkalehetőség, így a képzetlen lakosság, köztük kiugró arányban a romák körében
igen magas a munkanélküliség, és nagyon alacsony a foglalkoztatási arány.
A hátrányos helyzetű, szegénységben élő családokból kikerülő gyermekek tanulmányi
eredménye rendszerint jelentősen elmarad a kistérségi és országos átlagtól. A
gyermekek tudásszintjét tükröző kompetenciamérés eredményei a kistérség egyes
településein, kiemelten a szegények és romák által lakott településeken igen rosszak, a
kistérségi átlaghoz és az országoshoz képest egyaránt jelentősen elmaradnak. Ezeken a
településeken a továbbtanulási arány mélyen az országos alatt van, és gyakori a
középiskolába továbblépők körében is a lemorzsolódás. Egyértelműen megállapítható,
hogy a gyermekek tudásszintjében és tanulmányi előmenetelében, elért
képzettségében meghatározó szerepe van a szülők iskolázottságának, illetve a gyermek
lakóhelyének.
A hátrányos helyzetű, képzetlen szülők kevésbé látják át a gyermek fejlesztésének
fontosságát és gyakran nincs is igényük a gyermek fejlesztésére, hiszen a szülők
40
figyelmét a mindennapi, megélhetési nehézségek kötik le. A hátrányos helyzetű
gyerekek családjaiban a általános életvezetési, egészségügyi, higiénés, táplálkozási
ismeretek hiányosság és a káros szenvedélyek elterjedtsége jellemző és halmozottan
van jelen.
A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A gyermek befolyásolásához, tanulási,
fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás
elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele,
életfelfogása. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni.
Nemcsak oktatásra és készségfejlesztésre van szükség. Ugyanolyan fontos a változatos
környezeti ingerekkel való találkozás, a szélesebb világgal és lehetőségeivel való
megismerkedés. A sikeres társadalom építése érdekében az egyéni készségek
fejlesztése mellett a közösségben való működést, együttműködést, egymás
támogatásának képességét is el kell sajátítania a gyerekeknek.
A szülői képzés, munkavállalói készségeinek fejlesztése fontos, de a munkalehetőség
nélkül mit sem ér. A munkával megszerzett jövedelem jelenti a magabiztosságot a
felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek.
A fejlesztési irány céljai:
- a gyermek fejlődésének elmaradása minél korábban, idejekorán felismerésre
kerüljön;
- a hátrányos helyzetű gyermekek képességgondozása és a fejlődésükben elmaradást
mutató gyermekek fejlesztése időben megkezdődjön;
- a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátása és megfelelő felkészítése biztosított
legyen a sikeres tanulási előmenetel érdekében;
- a kistérségben minden gyerek a képességeit tükröző maximális tudással fejezze be
alapfokú tanulmányait;
- a gyermekek tudásszintjében és elért iskolai eredményeiben csökkenjen a szülői
iskolázottság, illetve a lakóhely meghatározó szerepe;
- a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményei javuljanak, és csökkenjen
a kistérség települései közötti jelentős különbségek;
41
- az általános iskolai felkészítés, tehetséggondozás és tudatos pályaválasztást
követően javuljanak a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyei, és
csökkenjen középiskolai lemorzsolódásuk;
- emelkedjen a kistérség lakosságának képzettségi szintje, a közép és felsőfokú
oktatásban résztvevők és képzettséget szerzettek számának növekedése
eredményeként.
- emelkedjen a kistérség lakosságának foglalkoztatási szintje a lakosság képzettségi
szintjének növekedése és munkavállalási kompetenciáinak fejlődése
eredményeként.
Hosszú távú célokhoz való hozzájárulás:
A fejlesztési irány beavatkozásaival közvetlenül hozzájárul az 1. és 2., közvetetten a 3.
átfogó cél teljesítéséhez
Tervezett beavatkozások
- rendszeres szűrések megvalósítása
- a korai képességgondozás és fejlesztés biztosítása valamennyi településen
o Biztos kezdet házak, fejlesztő helyszínek, gyermek-szülő klubok kialakítása
és működtetése
o szakszerű óvodai képességgondozás, iskolai előkészítés biztosítása az
intézményekben
o időben megkezdett gyógypedagógiai fejlesztés valamennyi érintett gyermek
számára
- A kisgyermekkori nevelés, fejlesztés kapacitásainak fejlesztése és
együttműködéseinek biztosítása
o fejlesztő szakemberek biztosítása
o módszertani műhely kialakítása és működtetése fejlesztésben résztvevők
számára
42
- módszertani pedagógiai műhelyek működtetése a szakmai megújulás, a modern,
alternatív pedagógiai módszerek megismerése, a pedagógusok
szemléletformálódásának elősegítése érdekében, az intézményvezetők munkájának
támogatására
- tehetséggondozás rendszerének tágítása, fejlesztése és hatékonyságának növelése
o iskolán kívüli, készségfejlesztő foglalkozásokkal
o személyiségfejlesztő, közösségformáló foglalkozásokkal, programokkal,
táborokkal
o tudatos és újraformált pályaválasztási tanácsadással
- A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerből való lemorzsolódásának
csökkentése
o Családok támogatása: hátrányos helyzetű szülők motiválása és a velük való
együttműködés javítása
o A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való részvételének
megkönnyítése (utazás, tanulási eszközök támogatása, mentori rendszer
kialakítása)
o Képzettséggel nem rendelkező szülők képzésbe, kompetenciafejlesztésbe
való bevonása, munkához segítése.
Az eredményességet mérő indikátorok
- A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma
- A korai képességgondozást biztosító programokon részt vevő gyermekek száma
- A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek és családok száma
- Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutató gyermekek aránya
- Az SNI gyermekek száma és aránya az általános iskolákban
- Az általános iskolát sikeresen elvégzők aránya
- Iskolai tehetséggondozásban résztvevő gyermekek száma és aránya
- Az általános iskolát követően középfokú oktatásban továbbtanulók száma és aránya
43
- A szakiskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot sikeresen befejezők száma és aránya
- A középfokú oktatást követően felsőfokú oktatásban résztvevők száma és aránya
- A felnőttképzésben résztvevők, új képzettséget szerzők száma és aránya
2. fejlesztési irány
Fejlesztési irány meghatározása:
Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése a
szegénység és a kirekesztettség mértéke, és újratermelődése csökkentése érdekében.
A fejlesztési irány indokoltsága:
A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a 3 vagy annál
több gyermeket. A védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta
az országos adatot, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya
pedig kétszerese volt az országos átlagnak.
Az általános iskolát jellemzően a gyermekek többsége elvégzi, a hátrányos helyzetű
családok gyermekei is, melynek oka szakemberek szerint, hogy az iskola helyben van és
a helyi közösségek relatív zártsága miatt a gyerekek kevéssé tudnak elkallódni. A közép
és szakiskolákból való kimaradás aránya azonban - elsődlegesen a hátrányos helyzetű,
szegény családokat érintően - magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a
az általános iskola után a továbbtanulás útján elindul. A mélyszegénységben élő
családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből jönnek, hogy nem tud
kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó továbbtanulási irányról, a
reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban sincs (általuk ismert)
dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer alkalmatlan
ennek a problémának a megoldására. Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek
többségében alkalmazni, mert a jelenlegi képzési rendszer nem követi a munkaerőpiac
elvárásait. Ennek a folyamatnak a megszakításában a családsegítő szakembereknek
fontos feladata van.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen biztosított, a munkatársak
képzettek, de a segítő szakmák hiányoznak. A családsegítőket felkeresők legtöbbször
44
anyagi jellegű kérdésben, adósság miatt, ügyintézésben, illetve foglalkoztatási
kérdésben kértek segítséget. A gyermekjóléti szolgálathoz leggyakrabban
gyermeknevelési, magatartászavarral összefüggő, életviteli és szülői elhanyagolással
kapcsolatos problémákkal fordultak.
A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat, a szülőket gyorsan be lehet vonni a közös
munkába. Soha nem szabad elfelejteni a fejlesztések során, hogy az alapvető kezelési
egység a család. A családból kilépve a közvetlen (települési) környezet a meghatározó,
különösen a fiatalokra van erőteljes viselkedést, életmódot, életcélokat befolyásoló
hatással a közösség.
A hátrányos helyzetű családok eladósodottsága egyre növekszik, és egyre gyakoribb a
középfokú végzettségű, szakmával rendelkezők között is. A szegénységgel gyakran
együtt járó uzsora a hátrányos helyzetű településeken, a romák körében az elterjedtebb
és egyre gyakrabban megjelenő, gyermekeket veszélyeztető probléma. Az iskolázatlan
szülők gyakrabban érzik feleslegesnek a gyermek oktatását, fejlesztését. Gyermekeik
körében jóval gyakoribb a tankötelezettség elmulasztása, a deviáns viselkedés és a SNI.
Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy
lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. A szakemberek
településekre vonzása és megtartása sürgető feladat a szociális, egészségügyi és
oktatási rendszer számára.
A fejlesztési irány céljai:
A szociális ellátó rendszer - gyermekeket célzó, segítő ellátásai – megerősítése a kistérség
településein, kiemelten a szegénységgel erőteljesebben sújtott, sok hátrányos helyzetű
családdal és magas roma lakossággal bíró településeken.
• A szociális ellátórendszerben szolgáltatási minőségének fejlesztése.
• A szociális ellátórendszerben dolgozók együttműködésének erősítése.
• A szakmai szolgáltatások elérhetőségének, a szakemberekkel való
ellátottságának javítása.
• Családsegítő szolgálat munkavégzése hatékonyságának, gyorsabb reagáló-
készségének növelése.
45
• Változásra kész, fejlesztésben résztvevő családok, közösségek számának és
méretének növelése, kiemelten a kistérség leromlott településein.
• Az egyes településeken a helyi társadalom pozitív irányú fejlődésének látható
elindulása a változásokban érintett családok és közösségek együttműködése
eredményeként.
Tervezett beavatkozások
• A szolgáltatások minőségének és a szolgáltatók együttműködésének fejlesztése
o Kistérségi Szociális Kerekasztal létrehozásával és működtetésével
o Integrált kistérségi oktatási és szociális adatbázis létrehozásával
o Önkéntes segítői rendszer kialakításával a kistérségben
o Szociális minőségügyi rendszer bevezetésével
o Jegyzői kerekasztallal való együttműködéssel
o A szociális szolgáltatások nyújtásában résztvevő szakemberek és civilek
folyamatos képzésével és a speciális, korosztályonként eltérő
feladatokra való felkészítésével
o A családsegítők be kapcsolásával az iskola rendszerébe, hogy a
jelzőrendszer működése gyorsabb és biztosabb legyen.
• Családsegítő szolgálat kapacitásnövelése a szociális rendszer reagáló-
képességének javítása, a személyre, családra szabott, szolgáltatások biztosítása,
a hatékonyabb munkavégzés és gyorsabb ügyintézés érdekében.
• A szakmai szolgáltatások körének bővítése, elérhetőségének javítása és
színvonalának növelése érdekében
o Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatásban résztvevő
családok számára, a tanulási célú pénzügyi támogatás lehetőségével.
o a szabadidő szervezésének feladatát ellátható szakemberek és
kapacitások biztosítása a hátrányos helyzetű településeken;
46
o napközbeni ellátások elérhetőségének biztosítása illetve javítása a
településeken (Biztos kezdet gyermekházak létrehozása és
működtetése; családi napközik létrejöttének támogatása);
o nyári étkeztetés, nyári napközbeni ellátás biztosítása;
o baba-mama klub, szülői klub stb. létrehozása, működtetése;
• Közösségi színterek és színtérprogramok fejlesztése
o Közösségi házak fejlesztése, kialakítása a gyermekek és szüleik közös
színtérben zajló, párhuzamos fejlesztése érdekében;
o ifjúsági ház, ifjúsági klubok kialakítása és működtetése –
� a fiatalok sikeres felnőtté válási jövőképének formálása és
életpálya lehetőségek megismertetése, tudatos kijelölése
érdekében;
� alacsony küszöbű szolgáltatások, fiatalokat célzó programok
bevezetése főként a szegregátumokban;
� a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást segítő
közösségfejlesztéssel.
� önkéntesség elterjesztése, a közösség tagjainak
ellenszolgáltatás nélküli segítése, támogatása elterjesztése
o a helyi lakosságot és civil szervezeteket aktivizáló, együttműködést
javító, közösségfejlesztő programokkal
o adósságkezelési szolgáltatás, tanácsadás családok számára;
o életvezetési tanácsadás, családi mentorálás;
o Az önkárosító magatartásformákkal kapcsolatos programok szervezése
(felvilágosítás, megelőzés, gondozás)
Az eredményességet mérő indikátorok
- Szakmaközi összejövetelek, együttműködések száma, db
- Nyilvános, hozzáférhető települési, intézményi szintű adatbázis, db
47
- Minőségügyi rendszer rendelkezésre állása, db
- Szociális szolgáltatások nyújtásában dolgozó szakemberek száma, fő
- Létrejövő új lakossági szolgáltatások száma, db
- Új szolgáltatással érintett települések száma, db
- Új lakossági szolgáltatásokat igénybe vevők száma (szolgáltatásonként), fő
3. fejlesztési irány
Fejlesztési irány meghatározása:
Egészségesebb gyermekkor biztosítása a gyermekek és a családok egészséges
életmódban való támogatásával, népegészségügyi és egészségügyi fejlesztésekkel
A fejlesztési irány indokoltsága:
A kistérség egészségmutatói és életkilátásai az országos átlagértékek alatt vannak, ami
rámutat a lakosság rossz általános egészségügyi állapotára. A szegénységben élő
emberek életkilátásai bizonyítottan rosszabbak, aminek hátterében összetett
társadalmi, gazdasági, kulturális okok, az egészségtelen lakókörnyezet, az egészségtelen
és hiányos táplálkozás, az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos
információk hiánya, a mozgásszegény életmód, a káros szenvedélyek elterjedtsége áll.
A szegénységben élők között kiemelten sok szenvedélybeteget találunk: igen elterjedt
az alkoholizmus és a dohányzás, és a fiatalok körében egyre népszerűbb a különböző
drogok fogyasztása.
A szegénységben élők ritkábban nem fordulnak tüneteikkel időben orvoshoz, ezért a
náluk felfedezett betegségek gyakrabban előrehaladottak (krónikus és daganatos
betegségek körében egyaránt).
A fejlesztési irány céljai:
- alapellátási (háziorvos és házi gyermekorvos) és szakellátási elérésének biztosítása
- a megelőzhető halálozás számának csökkentése a korai felismerés gyakorlatának
elterjesztése a jelentős népegészségügyi súllyal bíró betegségekben (méhnyakrák,
48
melltrák, tüdőrák, bőrrák, cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, mentális
betegségek, depresszió)
- az életminőség javítása és az életkilátások növelése az egészséges életmód irányába
való elmozdulással
Tervezett beavatkozások
- egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hiánnyal érintett helyszíneken
- egészségügyi humán kapacitások biztosítása és fejlesztése
- szakellátások körének bővítése és elérhetőségének javítása
- alapellátások elérhetőség biztosítása (utazás vs. helybeli ellátás)
- védőnői hálózat szolgáltatásainak fejlesztése
- kistérségi egészségfejlesztési iroda létrehozása (EFI)
• szűrési programok tervezése és lebonyolítása
• egészségi állapot kockázatbecslés és tanácsadás
• minimál intervenció elterjesztése az alapellátásban
- települési egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése
• gyermekek és családok mozgáskultúrájának gazdagítása
• egészséges életmóddal, higiénével, táplálkozással, betegségek
megelőzésével kapcsolatos ismeretek növelése;
• fiatalok családtervezési és fogamzásgátlási ismereteinek bővítése
• fiatal szülők családtervezési és vezetési ismereteinek bővítése
• A családok családi életre neveléssel, gyermekneveléssel kapcsolatok
ismereteinek bővítése
Az eredményességet mérő indikátorok
- humán és infrastrukturális fejlesztéssel érintett települések száma
- létrehozott kistérségi egészségfejlesztési iroda és telephelyeinek száma
49
- szűrési programokkal elért lakosság száma
- egészségnevelési, egészségfejlesztési programokat nyújtó települések száma,
aránya
- egészségfejlesztési, egészségnevelési ismeretekkel elért gyermekek és családok
száma
50
4. Cselekvési terv
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása
Mérhető módon
javuljanak a
kistérségben élő
gyerekek
továbbtanulási
esélyei és
eredményei,
kiemelt
figyelemmel a
szegénységben
élő, hátrányos és
halmozottan
Valamennyi
gyermek
fejlődésbeli
elmaradása
idejekorán
felismerésre
kerüljön és az
érintett gyermekek
képességgondozása
és fejlesztése
időben
megkezdődjön
• Az 5 éves korban a
koruknak megfelelő
fejlettségi szintet mutató
gyermekek aránya
• A megfelelő életkorban
iskolaérettnek bizonyuló
gyermekek aránya
• Az egyes iskolákban az
oktatásba lépő SNI
gyermekek száma és
aránya
A kistérség településein éves
gyakorisággal rendszeres szűrések
megvalósítása
• a szűrésben résztvevő
gyermekek száma
• a szűréssel lefedett
gyermekpopuláció aránya
A korai képességgondozás és
fejlesztés biztosítása valamennyi
településen
• A korai képességgondozást
biztosító működő
szolgáltatások száma
Időben megkezdett
gyógypedagógiai fejlesztés
valamennyi érintett gyermek
számára
• A korai képességgondozást
biztosító programokon részt
vevő gyermekek száma és
aránya
51
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
hátrányos
helyzetű, és
roma gyerekekre
A kisgyermekkori nevelés,
fejlesztés kapacitásainak
fejlesztése és
együttműködéseinek biztosítása
• A korai képességgondozásban
és fejlesztésben dolgozó
szakemberek száma
A kistérségben
minden gyerek a
képességeit
tükröző maximális
tudással fejezze be
alapfokú
tanulmányait, és a
gyermekek
tudásszintjében és
elért iskolai
eredményeiben
csökkenjen a szülői
• A kistérség iskoláinak
kompetencia mérési
eredményeinek változása;
• A kistérség iskolái közötti
kompetencia
eredménybeli
különbségek változása;
Az intézményekben a hátrányos
helyzetű gyermekek
szükségleteihez igazodó oktatási
feltételek (eszköztár,
szakemberek, módszerek)
kialakítása
• Integrált fejlesztést végző
intézmények száma
• integrált fejlesztésben
résztvevő tanulók száma és
aránya
A szülők bevonása az oktatási
intézmény munkájába és a
gyermek fejlesztésébe
• Szülőket bevonó programok
száma
Szakmai együttműködések
kialakítása a kistérség
szakemberei között
• szakmai hálózatok száma a
kistérségben
52
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
iskolázottság,
illetve a lakóhely
meghatározó
szerepe;
Módszertani pedagógiai
műhelyek működtetése a szakmai
megújulás, a modern, alternatív
pedagógiai módszerek
megismerése, a pedagógusok
szemléletformálódásának
elősegítése érdekében, az
intézményvezetők munkájának
támogatására
• módszertani pedagógiai
műhely működése
• képzésbe vont pedagógusok
száma és aránya
Javuljanak a
hátrányos helyzetű
gyermekek
továbbtanulási
esélyei és
továbbtanulásának
• Emelkedik a közép és
felsőfokú oktatásban
résztvevők és
képzettséget szerzettek
száma
• Emelkedik a kistérség
Az általános és középiskolák
fejlesztik, a tanulók speciális
egyéni és igényeihez jobban
igazítják az oktatás módszereit a
hátrányok leküzdés, az egyéni
tehetségek kiaknázása és a
továbbtanulásra való felkészítés
53
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
gyakorisága lakosságának képzettségi
szintje
szellemében
Tehetséggondozás rendszerének
tágítása, fejlesztése és
hatékonyságának növelése
• Tehetséggondozásba vont
tanulók aránya a kistérségben
• tehetséggondozásba vont
hátrányos helyzetű
gyermekek száma és aránya
Újragondolt pályaválasztási
tanácsadás és pályaválasztási
gyakorlat kialakítása
• átalakított pályaválasztási
módszertant és gyakorlatot
alkalmazó intézmények száma
Csökkenjen a
hátrányos helyzetű
gyermekek oktatási
rendszerből való
lemorzsolódása
• A szakiskolát,
szakközépiskolát,
gimnáziumot sikeresen
befejezők száma és
aránya
• A középfokú oktatást
követően felsőfokú
oktatásban résztvevők
Hátrányos helyzetű szülők
motiválása és a velük való
együttműködés javítása a
gyermek tanulásáért
• Együttműködésbe vont szülők
száma
• Karrier tanácsadásba vont
családok száma
Mentorrendszer kialakítása és
működtetése a továbbtanuló
gyermekkel rendelkező családok
számára
• Mentorprogramban résztvevő
diákok száma
• mentorprogramba bevont
családok száma
54
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
száma és aránya
• mentorok száma
Szak- és középiskolákban
hátrányos helyzetű diákok
tanulását figyelemmel kísérő,
segítői rendszer kialakítása
• támogatói szolgáltatást nyújtó
iskolák száma
Civil mentori (tutori) hálózat
kialakítása hátrányos helyzetű
diákok számára – a középiskolába
lépéstől a munkahelyen való
beilleszkedésig
• Civil mentorok száma
• Civil mentori programot
sikeresen elvégzők száma
A hátrányos helyzetű gyermekek
középfokú oktatásban való
részvételének megkönnyítése
(utazás, tanulási eszközök
támogatása, mentori rendszer
kialakítása)
• Tanulásban való részvételt
megkönnyítő eszközök
alkalmazásának száma
• Eszközök alkalmazásával
érintett hátrányos helyzetű
tanulók száma és aránya
Emelkedjen a • A megszakítást követően Képzettséggel nem rendelkező • Képzésbe,
55
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
kistérség
lakosságának
foglalkoztatási
szintje a lakosság
képzettségi
szintjének
növekedése és
munkavállalási
kompetenciáinak
fejlődése
eredményeként
általános iskolát sikeresen
befejezettek száma és
aránya
• A sikeresen szakmát
szerzett felnőttek száma
és aránya
• A munkaerőpiacon
sikeresen elhelyezkedő
munkanélküliek száma
szülők képzésbe,
kompetenciafejlesztésbe való
bevonása, munkához segítése.
kompetenciafejlesztésbe vont
hátrányos helyzetű családok
száma és aránya
Mentori programban résztvevő
családok felnőtt tagjainak
képzése, munkavállalói
készségeinek fejlesztése
• Képzésbe,
kompetenciafejlesztésbe vont
hátrányos helyzetű családok
száma és aránya
Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
Javuljanak és
bővüljenek a
gyermekek és
családjaik
számára nyújtott
Javuljon a szociális
ellátórendszer
szolgáltatási
minősége és
A szociális ellátórendszerben
dolgozók együttműködésének
erősítése
• Szakmaközi összejövetelek,
együttműködések száma
Integrált kistérségi oktatási és • Nyilvános, hozzáférhető
56
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
köz- és közösségi
szolgáltatások
úgy, hogy annak
eredményeként
csökken a
szegénység és a
kirekesztettség
mértéke és
újratermelődése.
szociális adatbázis létrehozása települési, intézményi szintű
adatbázis
Szociális minőségügyi rendszer
bevezetése
• Minőségügyi rendszer
rendelkezésre állása
Önkéntes segítői rendszer
kialakítása, kiemelten az alábbi
csoportok tagjainak bevonásával:
- fiatalok, fiatal felnőttek
- hátrányos helyzetű családok
- munkanélküli felnőttek
• Bevont önkéntesek száma
A családsegítők be kapcsolásával
az iskola rendszerébe, hogy a
jelzőrendszer működése gyorsabb
és biztosabb legyen.
• Együttműködő oktatási és
szociális szolgáltatók száma
A szociális szolgáltatások
nyújtásában résztvevő
szakemberek és civilek
• Képzésben részt vettek száma
57
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
folyamatos képzése és a speciális,
korosztályonként eltérő
feladatokra való felkészítése
Javuljon az
ellátórendszerben
a szakmai
szolgáltatások
elérhetősége, és a
rendszer
szakemberekkel
való ellátottsága
A szabadidő szervezésének
feladatát ellátható szakemberek
és kapacitások biztosítása a
hátrányos helyzetű településeken
• Szociális szolgáltatások
nyújtásában dolgozó
szakemberek száma
Napközbeni ellátások
elérhetőségének biztosítása
illetve javítása a településeken
(Biztos kezdet gyermekházak
létrehozása és működtetése
• Létrejövő új lakossági
szolgáltatások száma,
• Új szolgáltatással érintett
települések száma
Iskolán kívüli hiányzó ellátások
biztosítása (nyári étkeztetés,
nyári napközbeni ellátás,
táboroztatás)
• Létrejövő új lakossági
szolgáltatások száma,
• Új szolgáltatással érintett
települések száma
Szülőket bevonó és szülői • Létrejövő új lakossági
58
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
kompetenciákat fejlesztő
szolgáltatások bevezetése (baba-
mama klub, szülői klub stb.),
működtetése
szolgáltatások száma,
• Új szolgáltatással érintett
települések száma
Családi mentorálás kiterjesztése a
középfokú oktatásban résztvevő
családok számára, a tanulási célú
pénzügyi támogatás
lehetőségével.
• családi mentorhálózatok
száma
• családi mentorálásban
résztvevő családok száma
Életkorhoz igazodó közösségi
színterek és színtérprogramok
fejlesztése a hátrányos helyzetű
családok számára
• Létrejövő, megújított
közösségi színterek száma,
• Közösségi színtérprogramok
száma
• Közösségi programokba
bevontak száma
Növekedjen a
szociális rendszer w
Szolgáltatások háttérfeltételeinek
biztosítása (épület, eszközök)
• felújítással,
eszközbeszerzéssel érintett
59
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
reagáló-képessége,
a családsegítő
szolgálat
munkavégzésének
hatékonysága
települések, szolgáltatások
száma
Szolgáltatásban résztvevők
képzése, kompetenciafejlesztése
• képzésben,
kompetenciafejlesztésben
résztvevők száma
Szolgáltatásban résztvevők
létszámának bővítése
• Szociális szolgáltatások
nyújtásában dolgozó
szakemberek száma
Egészségesebb gyermekkor biztosítása
Csökkenjen a
gyermekeket érő
kirekesztés, a
lakóhelyi és
intézményi
szegregáció,
valamint az
Csökkenjen az
alapellátási
(háziorvos és házi
gyermekorvos) és
szakellátási
szolgáltatások
minőségében és
egészségügyi infrastruktúra
fejlesztése a hiánnyal érintett
helyszíneken
• felújítással,
eszközbeszerzéssel érintett
települések, szolgáltatások
száma
egészségügyi humán kapacitások
biztosítása és fejlesztése, a
térségbe vonzása és megtartása
• képzésben,
kompetenciafejlesztésben
résztvevők száma
60
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
életesélyeket
romboló
devianciák
előfordulása a
kistérség
valamennyi
településén
elérhetőségében
levő különbségek a
kistérség
településein
• alapellátás szolgáltatásai
biztosításában dolgozók
száma
• a kistérségben dolgozó
szakemberek száma
• a betöltetlen állások száma
szakellátások körének bővítése és
elérhetőségének javítása
• fejlesztéssel érintett
egészségügyi
szakszolgáltatások száma
védőnői hálózat szolgáltatásainak
fejlesztése
• védőnői tevékenység
keretében nyújtott
szolgáltatások száma
•
Csökkenjen a
megelőzhető
halálozás száma a
kistérségben
minimál intervenció elterjesztése
az alapellátásban (dohányzás,
alkoholizmus, depresszió)
• minimál intervenciót nyújtó
szakemberek száma
• minimál intervencióba vont
lakosok száma
61
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
Gondozói hálózat megerősítése a
szenvedélybetegek számának és a
családokban okozott károk
enyhítése érdekében
• Gondozásban résztvevők
száma
• Dohányzást tartósan
abbahagyók száma
• Túlzott alkoholfogyasztás
miatt támogatást kérők /
igénybe vevők száma
Javuljon a
hátrányos helyzetű
családok
életminősége és
nevekedjenek
életkilátásaik
Megelőzés és egészségfejlesztés
hálózatának kialakítása,
kapacitásainak bővítése a
kistérségben
• kistérségi egészségfejlesztési
iroda rendelkezésre állása
Egészségfejlesztés és
egészségmegőrzés
tevékenységének fejlesztése a
kistérség településein
• egészségfejlesztési
tevékenységet (is) végző
szakemberek száma
Korai felismerési és szűrési
programok tervezése és
• szűrésbe, megelőzési
programokba vont lakosság
62
Hosszú táv (10 év) Középtáv (3 év) Feladat (rövid táv)
Hosszú távú
célok
Hosszú
távú célok
indikátorai
Középtávú célok Középtávú célok indikátorai Feladat leírása Indikátor
lebonyolítása a hátrányos
helyzetű lakosság körében
száma
• szűrési, korai felismerési
programok száma
Partnerségi hálózat kialakítása
egészség megőrzési,
egészségfejlesztési programok
megvalósítására szakmai és civil
szervezetek, önkéntesek
bevonásával
• Partnerségi hálózat tagjainak
száma
• Egészségfejlesztési hálózat
civil partnereinek száma
• Egészségfejlesztési programok
megvalósításába bevont
önkéntes segítők száma
63
5. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
Stratégiaalkotás
előkészítése
A szakértővel történő
előtervezés; egyeztetés és
szerződéskötés.
TKT Gyerek-
iroda
szakértő TKT Többszörös egyeztetésre és szakértői
látogatásra volt szükség a szerződéskötésig.
Stratégiaalkotás
Az érintettek tájékoztatása az
elkészítés folyamatáról,
bevonhatók és bevonandók
köréről, feladataikról.
TKT Gyerek-
iroda
Gyerek-bizottság TKT az érintettek tájékoztatása a Stratégia
céljáról, szükségességéről, és az
elkészítésének folyamatáról (KT Elnökség;
KT Társulási tanács; GYB; 523 projekt
szakmai személyzete – települési, és
szakterületi koordinátorok; szakmaközi
bizottság; szakmai szervezetek és szakmai
szolgáltatók; civil szervezetek képviselői;
intézményvezetők; szülői szervezetek
képviselői, települési cigány kisebbségi
önkormányzatok képviselői, hátrányos
helyzetű emberek képviselői, egyházak,
diákönkormányzatok képviselő
64
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
A tervezett tevékenységekhez
kapcsolódó elvárások tisztázása
Gyerek-
bizottság
Gyerek-
iroda
szakértő TKT Az elvárások tisztázódtak, a szakértő és a
kistérség feladatmegosztása is elkészült.
Gyerekbizottsági ülés: stratégiai
tervezés
TKT Gyerek-
bizottság
Gyerekiroda,
szakértő
TKT A Stratégia elkészítési ütemtervének
véglegesítése, elfogadása megtörtént. A
stratégia készítés ütemtervének GYB. általi
elfogadása megtörtént.
Projekt-team: stratégiai
tervezés elindítása
Gyerek-
bizottság
Gyerek-
iroda
szakértő TKT Szakterületi és szakmaközi team-et, illetve
projekt-teamet nem volt szükséges
létrehozni, mivel a gyerekiroda a stratégia
megírásában csak minimális közreműködést
vállalt (dokumentációk; beszámolók
átadása, illetve az adatlapokat is csupán a
védőnőktől kérdezte le.
A kistérségi tükör adatainak
felülvizsgálata, a változások
összegyűjtése
TKT Gyerek-
iroda
Gyerek-
bizottság,
kistérség
intézményei,
iskolák, óvodák,
védőnők
TKT AA meglévő (eredeti) térségi tükör
aktualizálása, kiigazítása és bővítése
(szakterületenként és település szinten is) a
menedzsment és a szakterületi
koordinátorok irányításával történik. A
szakterületi korrdinátorok javaslatot tesznek
az adatlapok tartalmára és egyéb,
65
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
informatív adatok elérésére. Az adatlapok
kijuttatását és begyűjtését, valamint az
összesítések elkészítését a Gyerek-iroda
végzi.
Kistérségi szükségletfelmérés
elkészítése
TKT ELTE
szakértő
csoportja
Gyerek-iroda TKT A szükségletfelmérés elkészítése a z MTA
módszertani útmutatója alapján történik.
Lebonyolítását az ELTE megbízott szakértői
és munkacsoportja végzi, a kistérség
településein és családjainak körében végzett
reprezentatív felmérés alapján.
Kistérségi Oktatási és Szociális
Kerekasztal vélemény ének
kialakítása a települési, mikro és
kistérségi szükségletekről, és a
fejlesztési irányokra vonatkozó
ajánlások elkészítése
Gyerek-
bizottság
Oktatási és
Szociális
kerekasztal
Gyerekiroda TKT Oktatási és szociális kerekasztal települési,
mikrotérségi és kistérségi szintű
megbeszélései, egyeztetései során
felderítésre és összegyűjtésre kerülnek az
egyes szakterületeken és intézményekben
zajló szolgáltatásokkal kapcsolatos
eredmények, a sikerek és a hiányosságok. A
kerekasztalok kialakítják a kistérség egyes
humán szolgáltatásainak működtetésére
vonatkozó összegző véleményüket, az egyes
66
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
hiányterületek, fejlesztési szükségletek
meghatározásra kerülnek. Elkészül a
kerekasztal kistérségi szintű, de
mikrotérségi és települési szintet is érintő
ajánlása a fejlesztési célokra és beavatkozási
irányokra, tevékenységekre vonatkozóan.
Stratégiaalkotás
A kistérségi tükör
felülvizsgálata, kiegészítése a
megváltozott adatokkal és a
szakmai kerekasztal ajánlásaival
Gyerek-
bizottság
szakértő Gyerekiroda;
védőnők; iskolák,
óvodák
TKT A kistérségi vállalások alapján nem került
áttekintésre a szakterületi koordinátorokkal
a meglévő (eredeti) kistérségi tükör
aktualizálása, kiigazítása és bővítése
(szakterületenként és település szinten is a
menedzsment és a szakterületi
koordinátorok irányításával). Szakterületi
adatlapok kijuttatása és begyűjtése is csak a
védőnőkre korlátozódott. Év közben
közoktatási intézmények nyújtottak még
adatokat. Javaslat a kérdőívek tartalmára
nem jött; települési közösségi beszélgetések
megszervezése és lebonyolítása nem került
sor.
67
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
Probléma – és erőforrás
összevetése, fókuszterületek
meghatározása
Gyerek-
bizottság
Gyerekiroda szakértő,
szakmai
kerekasztalok
TKT Három fókuszterület körvonalazódott: korai
képességgondozás és fejlesztés; közoktatás
és egészségügy.
Stratégiaalkotás
Stratégia megírása TKT szakértő Gyerekiroda TKT folyamatos konzultáció volt és szükség
esetén egyéb információszolgáltatás.
Stratégia bemutatása,
megvitatása az érintettekkel,
érdekeltekkel
TKT Gyerekiroda Gyerek-
bizottság,
szakmai
kerekasztalok,
szakértő
TKT Az elkészült stratégiát a menedzsment és a
projekt-team megismeri. A gyerekirodának
előterjesztések elkészítését; bemutatást,
fórumok szervezését és megvitatást: GYB.;
Társulás, ágazati, az érintettek szintjén is, pl.
kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb.
kell majd vállalnia.
Javaslatok, vélemények
beépítése a stratégiába
Gyerek-
bizottság
szakértő Gyerekiroda TKT A javaslatok a véglegesítés során kerülnek
be a stratégiába.
Cselekvési terv tartalmi
elemeinek meghatározására
javaslatok megfogalmazása és
összegyűjtése a stratégia
alapján
TKT Gyerekiroda Gyerek-
bizottság,
szakmai
kerekasztalok,
szakértő
TKT Munkacsoportok felállítása az egyes
célterületekhez (ágazati/szolgáltatási,
települési és szakterületi koordinátorokból))
Folyamatos konzultációk megszervezése és
folytatása ágazati/települési/kistérségi
68
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
szinten
Stratégiaalkotás
Cselekvési terv elkészítése a
szakmai illeszkedések és az
ágazati javaslatok beépítésével
TKT szakértő Gyerekiroda TKT Az összegyűjtött javaslatok, és az azok
alapján megfogalmazott ajánlások alapján, a
szükséges illeszkedések figyelembe
vételével a cselekvési terv elkészítése
Forrástérkép elkészítése TKT szakértő Gyerekiroda TKT Országos adatbázisok feltérképezése,
Térségi anyagok feltérképezése és
áttekintése, a kapcsolódó jogszabályok
áttekintése után a forrástérkép elkészítése
Cselekvési terv és Forrástérkép
bemutatása, megvitatása az
érintettekkel, érdekeltekkel
TKT Gyerekiroda Gyerek-
bizottság,
szakmai
kerekasztalok,
szakértő
TKT Az elkészült cselekvési tervet a
menedzsment és a projekt-team megismeri.
A gyerekirodának előterjesztések
elkészítését; bemutatást, fórumok
szervezését és megvitatást: GYB.; Társulás,
ágazati, az érintettek szintjén is, pl.
kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb.
kell majd vállalnia.
Javaslatok, vélemények Gyerek- szakértő Gyerekiroda TKT A javaslatok a véglegesítés során kerülnek
69
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
beépítése a cselekvési tervbe és
Forrástérképbe.
bizottság be a cselekvési tervbe.
A stratégia és a
cselekvési terv
elfogadása
A Gyerekbizottság és a TKT
tanácsa elfogadja az előzetesen
véleményezett Stratégiát, a
kapcsolódó Cselekvési tervet és
Forrástérképet.
TKT Gyerek-
bizottság;
TKT
Gyerekiroda TKT Ezzel megkezdődik a stratégia
társadalmasításának és megvalósításának
időszaka. Vége a stratégia eddigi rejtett
korszakának, a nyilvánosság elé lépett a
dokumentum.
A stratégia
végrehajtása
A TKT, a Gyerekbizottság és a
Gyerekiroda közreműködésével
a cselekvési tervben foglaltak
alapján és a forrástérkép adta
lehetőségek figyelembe
vételével megvalósítja a
kistérségi stratégiát.
TKT Gyerek-
bizottság
Gyerekiroda;
Többcélú
Kistérségi
Társulás; Helyi
önkormányzatok;
intézmény-
fenntartó
Társulások
Megyei
Kormány-hivatal;
Felügyeleti
szervek;
Közoktatási,
TKT Fontos lesz a stratégia, a cselekvési terv és a
forrástérkép párhuzamos figyelése és
görgetése. Egymásra épülő elemek, de a
forrástérkép által nyújtott lehetőségek és a
politikai, gazdasági környezet változásai
nagymértékben befolyásolják majd a
megvalósítást.
70
Feladat
megnevezése Feladat leírása Felelős Végrehajt Együttműködik Ellenőriz Megjegyzés
szociális,
gyermekjóléti,
egészségügyi,
stb.
intézmények;
egyházak; civil
szervezetek helyi
lakosság,
közösségek.
Társadalmasítás A kistérségi szereplők és a
lakosság lehető legnagyobb
csoportja számára ismert,
hozzáférhető lesz a stratégia.
TKT Gyerek-
bizottság
Gyerekiroda TKT Szükséges lesz minél több szereplő
bevonása, fontos, hogy a lehető legtöbben
megismerhessék és magukévá tehessék a
kistérségi stratégiát.
Felülvizsgálat,
korrekció
Maghatározott időnként a
stratégia (cselekvési terv és
forrástérkép) felülvizsgálata,
újraértékelése és a szükséges
változtatások megvalósítása.
TKT Gyerek-
bizottság
szakértő TKT Megtervezett időközönként (évente) a
felülvizsgálatot meg kell csinálni. Legalább 2
évente a tükör újraértékelése és frissítése
elengedhetetlen.
71
6. Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért
Egy stratégia sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a stratégia közösség általi
elfogadása és támogatása, valamint a megvalósítás a helyi társadalom intenzívebb
részvételével. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ezt a sikert kívánja elérni a stratégia
társadalmasításával, melynek folyamata a stratégia tervezésének kezdetétől a stratégia
megvalósításán keresztül az eredmények értékeléséig tart. A siker érdekében kialakította a
stratégia szakmai hátterét: létrehozta a Gyerekesély Irodát, a Gyerekesély Bizottságot és
támogatja azok működését. A szakmaiság mellett a projektgazda kiemelt figyelmet fordított a
partnerség építésére: a lakosság, a stratégiában érintett szakmai és civil csoportok bevonására
annak érdekében, hogy olyan stratégia szülessen, amely maximálisan épít a kistérség
polgárainak, intézményeinek és vállalkozóinak egyéni és szervezeti tapasztalataira, tudására és
amelynek megvalósításában az érintettek tevékenyen részt is kívánnak venni.
A széleskörű szakmaiság és társadalmi részvétel érdekében jött létre a Gyerekesély Bizottság,
melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi
közösségekkel való megismertetése és elfogadásának támogatása, megvalósulásának nyomon
követése. A bizottság megjeleníti a gyermekek érdekeit a kistérség a települések és
intézményeik és a lakosság felé, és társadalmi kontrollja a program végrehajtásának is. A
bizottság működése a civil és szakmai szektor összefogását is jelenti. A Szerencsi
Gyerekbizottságban a gyerekekkel foglalkozó szolgáltatások szakemberei, a helyi döntéshozók,
a nemzetiségi önkormányzatok, valamint civil szervezetek képviselői vállaltak szerepet.
A Gyerekesély Iroda biztosítja a Gyerekesély Bizottság működését, illetve a projekt
megvalósításának adminisztratív és szakmai hátterét, mellyel hozzájárul a „Legyen jobb a
gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseinek a célcsoporthoz való eljutásához. A
stratégiával kapcsolatos társadalmi párbeszéd szervezése és működtetése azonban nem lehet
csupán a Gyerekesély Iroda feladata, hiszen nem egyszerűen projektmegvalósításról van szó,
hanem egy újfajta, az eddigiektől eltérő működési módról, amelyben az együttműködés, a
nyilvánosság, az érintettek folyamatos partneri párbeszéde jellemző.
A Gyerekesély Stratégia elkészítésére munkacsoport kerül felállításra. A munkacsoport tagja a
projektmenedzser, szakmai vezető, szakterületi koordinátorok, a társulási tanács egy tagja és
egy külső szakértő. Elkészítésének kezdetétől az érintettek legszélesebb körű bevonása
72
történik, így ennek érdekében már az előkészítő munkába bevonásra kerülnek a különböző
szociális, gyermekjóléti, közoktatási intézmények képviselői. A stratégiát is készítő
munkacsoport üléseinek keretében készítjük el a cselekvési programot és forrástérképet, a
helyi szükségletek figyelembe vételével pedig azon beavatkozási területeket, ahol fejlesztések
szükségesek.
Tehát a társadalmasítás megtervezéséért és megvalósításáért felelős a Többcélú Kistérségi
Társulás, a települések képviselőtestületei, és a Gyerekesély Bizottság tagjai is. Valamennyien
együttesen közvetítik a részvétellel kapcsolatos elvárásokat, illetve segítik a részvételt. A
társadalmasításhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységek megvalósításában szervesen
együttműködik velük, annak hátterét szervezi, adminisztratív tevékenységeit elvégzi a
Gyerekesély Iroda.
A partnerség építésének folyamata:
A stratégia megalapozásának és kialakításának időszakában tematikus jellegű
munkaértekezletek (workshopok) sorozatát rendezzük meg az alábbi témakörök szerint:
• oktatási, fejlesztési, felnőttképzési szempontok
• egészségügyi, szociális és lakhatási
• gazdasági, foglalkoztatási
A partnerségi találkozók, munkaértekezletek első szakaszában a stratégia helyzetértékelő
részéhez kapcsolódó szakértői megállapítások kerülnek megvitatásra és lehetőség nyílik arra is,
hogy a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetére építve a gyerekesély stratégia fő fejlesztési
irányairól is véleményt mondjanak a résztvevők. Ezen megbeszélésekre 2013 szeptemberétől
2013. november végéig kerül sor annak érdekében, hogy az elhangzott véleményeket a
stratégia tervezése és egyeztetése során a tervező szakemberek figyelembe vehessék,
beépíthessék.
A társadalmasítás második szakaszában – 2014 márciusától 2014. június végéig - újabb
találkozókra és munkaértekezletekre kerül sor, melyeken már a stratégia céljai és az azokhoz
kapcsolódó lehetséges fejlesztési projektek állnak a közös munka középpontjában.
A tematikus jelleggel meghatározott megbeszélések mellett a kistérségi települések vezetőinek,
polgármestereinek és jegyzőinek bevonásával is kerülnek megrendezésre a stratégiához
kapcsolódó megbeszélések, kistérségi és mikrotérségi ülések formájában.
73
A negyedéves rendszerességgel megtartott szociális szakmai műhely és az oktatási kerekasztal
folyamatában kíséri végig a stratégia elkészítését, és formálja annak tartalmát. Nemcsak a
műhelyek véleményét kérjük ki és jelenítjük meg a dokumentumokban, hanem az egyes
szakembereket is megszólítjuk, akik véleményezik a számukra megküldött munkaanyagokat,
ahhoz javaslatot, észrevételt tesznek.
A Gyerekesély Bizottság negyedévente szervezett ülésein tekinti át a Gyerekesély program
előrehaladását, benne a stratégiakészítés folyamatát, az egyes tevékenységek megvalósítását
és a projekt eredményeit. A Bizottság ülései minden alkalommal meghirdetésre kerülnek. A
Bizottság ülései nyitottak, az érdeklődők által látogathatóak.
A kistérség lakosságának, a stratégia által érintett célcsoportok, kiemelten a hátrányos
helyzetű családok, a szakmai és gazdasági szervezetek és szakemberek, civil szervezetek
tájékoztatása, bevonása, véleményének és javaslatainak megismerése érdekében (a
kommunikációs tervben is meghatározott módon) több csatornás kommunikációs program
kerül megvalósításra. Ennek részeként az alábbiakat valósítjuk meg a tervezés teljes
időtartamában:
– A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok honlapon való megjelentetése: A közös
információs portál a kistérségi gyerekprogram honlapja, amely a
www.szerencsigyerekesely.hu címen érhető el. A stratégiával, a cselekvési tervvel és a
forrástérképpel kapcsolatosan a közérdekű információk megosztására, fejlesztési
fórumok indítására, online viták biztosítására, közvélemény kutatásra egyaránt
alkalmas a honlap, melyen keresztül interaktív módon végigkísérhető a stratégia
megalkotása és végrehajtása, a kapcsolódó dokumentumokon és programokon
keresztül. A a tervezési folyamat egyes lépcsőiben elkészült és a honlapon
megjelentetett munkaanyagokat bárki véleményezheti, ahhoz észrevételt, javaslatot
tehet.
– A lakossági vélemények kinyilvánítására elektronikus postafiók létrehozása: a
személyes vélemények, javaslatok beküldése válik lehetővé. Fontos, hogy minden
egyes véleményre személyesen reagáljunk. A személyazonosságukat felfedő, javaslatot
tevő személyekre kiemelt figyelmet fordítva levelezőlistát hozunk létre, és minden
társadalmasítási eseményről tájékoztatjuk őket a stratégia és cselekvési terv
készítésének további szakaszaiban.
74
– Vélemény-gyűjtő láda elhelyezése Szerencs Város Polgármesteri Hivatalának portáján:
a véleménynyilvánítás konzervatívabb formáit kedvelők számára biztosítjuk a
lehetőséget, hogy levélben és akár anonimitásuk megőrzése mellett mondják el a
kistérségben élők személyes véleményüket.
– Gyerekesély fórumok szervezése: a lakossághoz közeli módon, települési és
mikrotérségi szinten fórumokat szervezünk a települések szakembereinek
részvételével, a lakosság, az érintett családok bevonása érdekében. A fórumok
megszervezésére elsődlegesen olyan módon kerül sor, hogy az kapcsolódjon más, a
helyiek érdeklődését felkeltő, érdeklődésére számot, megjelenésüket nagyobb
létszámban valószínűsítő rendezvényhez (pl. egészségnap, falunap, önkormányzati
meghallgatás).
A stratégia készítése során elkészült munkaanyagokat a kistérségben lévő nemzetiségi
önkormányzatok részére is elküldjük, tájékoztatásra és véleményezésre egyaránt.
Az elkészített stratégiát, valamint a kapcsolódó cselekvési programot és forrástérképet a
gyerekesély bizottság és a kistérségi társulás társulási tanácsa tárgyalja és fogadja el.
A stratégia partnerségi köre az alábbi csoportokra és szervezetekre terjed ki:
- Önkormányzati partnerek
o települési önkormányzatok (18)
o Szerencsi Kistérségi Társulás (1)
- Államigazgatási szervek
o Szerencsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége
o Szerencsi Rendőrkapitányság
- Térségi, kistérségi, települési és egyéb közintézmények, közszolgáltatók
o Szerencsi Művelődési Központ
- Fejlesztéspolitikában érintett szervezetek
- Gazdasági partnerek, jelentősebb vállalkozások
- Szakmai szervezetek, kamarák
- Oktatási és felnőttképzési intézmények és szolgáltatók
o Tállya Intézményfenntartó Társulás
o Önálló települési általános iskolák és óvodák
o Pedagógiai Szakszolgálat
o Türr István Képző és Kutatóintézet
75
- Szociális intézmények és szolgáltatók
- Egészségügyi intézmények és szolgáltatók
- Civil szervezetek
o Alsódobsza (2)
o Megyaszó (15)
o Sóstófalva (3)
o Újcsalános (0)
o Prügy (10)
o Tiszalúc (23)
o Bekecs (14)
o Golop (5)
o Taktaharkány (17)
o Taktakenéz (4)
o Taktaszada (11)
o Legyesbénye (5)
o Mád (130)
o Mezőzombor (11)
o Monok (15)
o Rátka (7)
o Tállya (19)
o Szerencs (101)
- Helyi média
Az egyes partnereket partnerség szintje (települési, mikro-térségi, kistérségi) és a stratégia
megvalósítása során betöltött szerepe (döntéshozói, szakmai, civil) szerint is
megkülönböztetjük.
76
7. Mellékletek
7.1 Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai
A kistérségi oktatási kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való
kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések
elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk
össze.
Délutáni és szabadidős foglalkozás
Néhány iskolában ugyan nincs napközi otthon vagy tanoda, de a szabályozás elvárásainak
megfelelően megoldott, a gyerekek iskolában történő felügyelete, tanulási lehetősége,
foglalkoztatása du.4-ig - igény szerint.
Taktakenézen az IPR 10 éve működik már és a kezdeti bizalmatlanságot követően igen jók a
tapasztalatok, a gyerekeken és a szülőkön egyaránt érződnek pozitív hatások. A
nevelőtestületet is formálja a módszer és a szülőkkel, családokkal való szorosabb
együttműködés.
Javaslat:
- a gyermekek számára a foglalkozásokat ki kell terjeszteni a nyári időszakra, a
készségfejlesztést nyáron is folytatni kellene egyéni szinten is (heti 1-2 óra), nem csak
csoportosan
Tanulás, továbbtanulás, felnőttképzés
Kiemelten fontos a szülő szerepe, ő határozza meg a nevelés irányát, az iskola csak a szülő
megnyerésével tudja a gyereket a célzott irányba elindítani, úton tartani, befolyásolni. Az
általános iskolából való lemaradás aránya mindennek köszönhetően igen alacsony.
A középiskolába, szakiskolába továbblépő gyermek megszokott védelme megszűnik, a
családokkal való intézményi kapcsolattartás megszűnik. A mentális támogatás nélkül maradó
HH gyermekek lemorzsolódási aránya igen magas.
Javaslat:
- középiskolára is áthúzódó szülői program kialakítása, szülői együttműködés kiépítése
77
SNI, Integrált oktatás, felzárkóztatás
A települési iskola tanulmányi szintjét első lépésben a szülők határozzák meg: ha a szülők
gyakran nem tolerálják az IPR-t, elutasítják az integrációt. Ha a gyermeket a gyorsabb és általuk
optimálisnak tartott fejlődési pálya érdekében elviszik más iskolába, más településre, akkor a
helyben maradók gyermekek fejlettségi színvonala ugyan egységesebb lesz, de így sokkal több
a HH és SNI gyermekek száma az iskolákban a romák lakta településeken. A pedagógusnak
ilyenkor nagyon nehéz a dolga, rendszeresen kevésnek bizonyulnak a rendelkezésre álló
pedagógusi, fejlesztői kapacitások.
Gyakran előfordul az is, hogy az ilyen településen a gyermekek között az SNI arány nem
magasabb az átlagosnál, de ennek hátterében ott áll, hogy számos szülők nem viszi el a
gyermeket vizsgálatra, akiről így az SNI-t sem állapíthatják meg. A szülői felelősség hiánya miatt
nem teljes az SNI diagnózis köre, közöttük pedig igen súlyosan elmaradott gyermekek is
vannak. A fogyatékos gyermek az integrált osztályba sem képes beilleszkedni és nemcsak a
többieket akadályozza, de ő maga sem fejlődik, komolyam kínlódik az iskolában.
Sok szülő – akik még nem süllyedtek nagyon mélyre a szegénységben vagy csak egy rövid ideje
kerültek abba – nem ismeri el sem a hátrányos helyzetét, sem gyermeke veszélyeztetettségét.
Ők nem működnek együtt, aminek következtében kerül a gyermek még veszélyeztetettebb
helyzetbe.
Az SNI-s gyermekek közül sokkal többnek van esélye arra, hogy nem lesz szakmája, a
településen marad egész életére, korán alapít családot, és a gyermekei hozzá hasonlóan SNIs
gyerekek lesznek. Az SNI családok életciklusa sokkal gyorsabb, mint az átlagos családé. A
jelenlegi erőforrásokkal nem lehet ezt a folyamatot megszakítani, legfeljebb lelassítani. Ez
azonban nem eredményként mutatkozik meg, hanem a település helyzetének további
romlásaként (pl. Taktaszada). A rendszer pedig jelenleg nem úgy működik, hogy a tényleges
pedagógusi erőfeszítéseket és az ennek nyomán elért változásokat méri, hanem a kiindulási
helyzettől és környezettől függetlenül elért tanulmányi eredményt.
Azokon a településeken, ahol kevés a hátrányos helyzetű család, kisebb réteget érint a
probléma, ott az egyes gyerek-csoportok közötti különbségek jelentenek plusz veszélyt. Ebben
a helyzetben a gyermek gyorsan és kevésbé nyilvánvaló módon válik kitaszítottá, aminek
következtében a gyermek nehezen kezelhetővé, a család elutasítóvá válik.
78
A kistérségi képzési, továbbképzési rendszer igen jól működik. A kistérségben tapasztalható
jelentős eltérések mellett is nagyon jó, támogató az együttműködés a pedagógusok között.
Az egyéni tanulási készségek mellet a közösségben való működést is meg kell tanulniuk az
ingerszegény környezetből származó gyerekeknek. Ehhez közösségi programok kellene és
változatosak: sportolás, munka, ünneplés, kirándulás.
Nemcsak készségfejlesztésre van szükség. ugyanolyan fontos a változatos környezeti ingerekkel
való megismertetés, találkozás. Ehhez iskolán kívüli és szabadidős programok, nyaralás,
táborozás, kirándulás lehetősége kell. Emellett ezek az aktivitások a közösségi nevelés
eredményeihez is hozzájárulnak.
Javaslat:
- A kompetencia pályázatok nagyon jók, sikeresek a gyermekek és a pedagógusok
körében is. Minden iskolában szükség lenne rá. Folyamatosan és nem csak időszakosan.
- A tényleges igényekhez kellene alakítani a pedagógus és fejlesztő kapacitásokat.
- Változás eléréséhez mindenképpen szükség van plusz személyi segítségre, kapacitásra.
Ezzel lehet a legtöbbet elérni.
- Védőhálót azokra is ki kellene terjeszteni, akik most csúsznak bele a szegénységbe, mert
ezek a családok még könnyen és sokkal kevesebb forrással megmenthetők,
kimozdíthatók.
- Az egyes családok eltérő felzárkóztatási igényeihez illeszkedő program, megoldások
kellenek.
- A jól fejleszthető és jól tanuló gyermekek szempontjából nagyon fontos nem csak a
tehetségfejlesztés. Nekik is plusz felkészítésre van szükségük – az újabb és további
lépések sikeres megtétele érdekében. Iskolai eredmények javulása, versenyeken
eredmény elérése, a továbbtanulás sikeressége csak így javítható.
- A fejlesztéshez és a tehetséggondozáshoz egyaránt kellenek az egyéni és a kiscsoportos
foglalkozások – és a kapcsolódó szakember kapacitás és pénz.
79
Családokkal, gyermekekkel és felnőttekkel való együttműködés
A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi
példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele,
életfelfogása. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A szülőt az együttműködés
érdekében motiválttá kell tenni.
Számos esetben a szülő mentális támogatása, a beszélgetések, a tanácsok elegendőek ahhoz,
hogy a szülő támogassa az iskola képzési programját és gyermekét a tanulásban,
továbbtanulásban. Az érdektelen (és gyakran képzetlen) szülőt motiválttá kell tenni: a
juttatások és a fegyelmezés közösen használt eszközeivel.
Sajnos a „csak kapni-kapni” és a „minden ingyen jár” szemlélet nagyon elterjedt a
mélyszegénységben élő, főként romák által lakott településeken. Olyan programra lenne
szükség, amiben tenni is kell a juttatás elnyeréséért, és többet kapnának azok, akik többet is
tesznek (gyerek és szülő egyaránt).
Javaslat:
- A hátrányos helyzetű családok tartós mentorálása igen hatékony és eredményes.
Szükség van folyamatos kapacitásokra és a pedagógusok fejlesztésére is.
- Az egyre nehezedő helyzetben az újabb és újabb módszerek mind a személyes
közreműködés, folyamatos családi szintű támogatást tartják szükségesnek. A
pedagógusok javadalmazása azonban nem kellő mértékű, az elvárt erőfeszítésektől
mélyen alul marad. Ez ellehetetleníti a jelenlegi pedagógusokat és az utánpótlás
biztosítását is.
- Nem elég egyes családok mentorálása, hanem folyamatos és mindenre kiterjedő
figyelést kellene végezni annak érdekében, hogy ne csússzanak ki a védőhálón olyan
családok, akik felemelhetőek lennének.
Felnőttképzés, készségfejlesztés, ismeretterjesztés
A szülői képzés, munkavállalói készségfejlesztés fontos, de a munka nélkül mit sem ér. A szülő
dolgozzon! Ez jelenti a magabiztosságot a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a
gyereknek.
80
A közmunka biztosítása a felnőttek számára sokat segít, de nem jelent megoldást. Állandó
munkahelyekre lenne szükség.
Az igyekvő, szegény családok – képzetlenségük és lehetőségeik híján – is csak nagyon
ingerszegény környezetet tudnak biztosítani gyermekeiknek. Fontos, hogy érzékeljék, melyek
ezek a családok, mert ők még kimozdíthatóak a jelenlegi depresszíós helyzetből.
Sajnos általános tapasztalat, hogy a kezdeményezés kötelezettsége mindig az iskoláé. A
családok pedig hozzászoktak, hogy őket kiszolgálják, és csak ingyenesen hajlandók részt venni
az oktatásban, a képzésben.
Javaslat:
- a szülőkkel foglalkozni kell, ehhez személyi kapacitások szükségesek
- a szülőket oktatni, mentorálni, támogatni kell – folyamatosan, állandó odafigyeléssel
- helyben szervezhető műhelyekre van szükség, amik illeszkednek a lakosság szintjéhez,
igényeihez, állapotához. A helyben szervezett műhelyek működtetése olcsóbb,
költséghatékonyabb is.
- A felnőttek képzése során is figyelmet kell fordítani a jutalmazás és szankciónálás
egyensúlyára. Csak jutalmazással nem működik. A jelenlegi rendszerben egy-egy
juttatás megvonása esetén a jövedelmet másik juttatással pótolják a szülők.
Vezetői munkaértekezlet összefoglaló:
A problémák, a helyzet értékelésében nagyon fontos a helikopter szemlélet – kistérségi szinten.
Távolabbról már összemosódnak a különbségek és egyformává válik minden.
Munkavégzés nélkül nincsen eredményes beavatkozás, akárhonnan közelítünk a családokhoz. A
közmunkaprogram átmenetileg segít csak, állandó megoldásra van szükség minél előbb és
minél több emberre kiterjedően.
Az alacsony fizetések, a teljesítményértékelés és jutalmazás hiánya, a nehéz és súlyosbodó
környezeti feltételek demotiválják a pedagógusokat. A területi pótlék csak gesztusértékű
juttatásnak tekinthető.
Javaslatok:
- kistérségi szintű pályázati rendszer, források és azok allokációja
81
- kistérségi szinten szervezett közmunka programok
- minden közmunkával érintett felnőtt kötelező beléptetése a felzárkóztatási
programokba
- iskolában kezdődő és tudatos munkára nevelés
- az IPR általános, minden intézményre kiterjedő bevezetése a kistérségben
- személyi feltételek biztosítása: nemcsak a törvényi előírás által létrehozott helyek
betöltése, hanem ezen felül újak kialakítása a kistérségben.
7.2 Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai
A kistérségi szociális kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való
kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések
elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk
össze.
Gyermekkor (0-16 év)
A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat. A szülőket gyorsan be lehet vonni.
Az alapvető kezelési egység a család!
A védőnői rendszer jól működik, de csak a gyermek 6 éves koráig tart a védelem. A védőnők
feladata, hogy a gyermek köré annak első éveiben plusz védőhálót vonjanak, és szociális
szakemberekkel közösen a szülők, a családok számára támogatást nyújtsanak a gyermek
megfelelő és egészséges nevelésében.
Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy
lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. pl. Taktakenézre nem tudnak se
gyerekorvost találni, se szakorvosokat részmunkaidőben odavinni. De elmenekül a
gyógyszerész és a tanító is. Az orvosok, a gyógyszerészek nagyon nehezen vonhatók be a
szakmaközi együttműködésekbe, beszélgetésekbe.
82
A kistelepülések gyakran közösen alkalmaznak egy családgondozót, mert így olcsóbb –
függetlenül a tényleges szükségletektől. Az ellenőrzés pedig nem szankcionálja az
önkormányzatot, tehát minden marad a régiben.
Javaslat:
• Adni, de mindenkinek (család, gyerek, felnőtt, szakdolgozó) a rendszerben! De csak apró
előnyöket, cserébe az együttműködésért, a megszokásért, a folyamatok elkezdődéséért.
• A problémakezelés folyamatosságát biztosítani kell, valamint a megfelelő infrastrukturális
és szakember hátteret a helyszínen.
• Először mindig a család kerüljön kezelésre. Csak a szülői elfogadás után következhet a
gyermek megközelítése.
• Életkori sajátosságoknak megfelelő kezelés és program szükséges. Minden életkor
ugyanolyan fontos: a kisgyermekkor, az óvodás-iskolás időszak, a tinédzser kor, a fiatal
felnőtté válás, a családalapítás stb. Egyik szakaszt sem szabad kihagyni!
• A családsegítőknek az íróasztal mellett foglalkoztatóra, játéktérre és kiscsoportos térre is
szüksége van.
• Kapacitásfejlesztés minden módon: hivatásos, önkéntes, helyi segítő. De bővítés!
Alacsony képzettségi szint, alacsony szakmai tudás
A hátrányos helyzetű települések relatív zártsága miatt a gyermekek az általános iskolát
többnyire elvégzik, kevesen hagyják abba a tanulást. A közép és szakiskolákból való kimaradás
aránya azonban már magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a az általános iskola
után elindul a továbbtanulás útján.
A mélyszegénységben élő családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből
jönnek, hogy nem tud kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó
továbbtanulási irányról, a reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban
sincs (általuk ismert) dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer
alkalmatlan ennek a problémának a megoldására.
Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek többségében alkalmazni. Nincs szükség a
településeken 20 fodrászra, működő építőipar nélkül 20 kőművesre. A tanult szakmák emellett
főként elméleti képzést jelentenek, a gyakorlat megszerzése hiányzik a többségükből.
83
A család életmódja, példamutatása meghatározó a gyermek számára. Nem csak azt látja, hogy
a szülők nem dolgoznak, de azt is, hogy a pénzzel hogyan gazdálkodnak. Segély
megérkezésekor 2-3 napig, egy hétig mindenfélére költenek, szórják a pénzt, aztán pedig
marad megint az éhezés és a nyomor. Ha otthonról nem hozza, otthon nem látja, akkor szinte
lehetetlen a gyerekben feléleszteni a változási, előrehaladási vágyat. A szülővel is, az egész
családdal foglalkozni kell.
A rossz családi példa és a környezet csábítása miatt egyre fiatalabb korban jelenik meg az
uzsora. Ha az adósságspirál elkapja a könnyen befolyásolható fiatalokat, akkor az nagyon
gyorsan a törvénytelenségbe vezeti őket. Ez minden mélyszegénységben élő családot fenyeget
és halmozottan jelenik meg az ilyen, főként romák lakta településeken (Taktakenéz különösen
fertőzött). Utolérése nagyon nehéz.
A szülők motiválásában a juttatás (segély, adomány, ajándék) nem elég, sőt kevés. Ha valaki
mindig ingyen, ellentételezés nélkül kap, az nem tanít meg az értékelésre. Be kell vonni, meg
kell győzni a változás, az új fontosságáról, annak elérése lehetőségéről. Minden siker feltétele,
hogy a szülő egyetértsen, támogató legyen a célokat illetően is. Ehhez szankciókra is szükség
van.
A szülői életstratégiát nehéz megváltoztatni, hiszen mindenki a saját tapasztalatára építi fel. A
változtatáshoz közvetlenség, kitartás, folyamatosság és példamutatás kell a segítők részéről is.
Javaslat:
• A pályaválasztási rendszer átalakítása. Az általános iskola időszaka alatt be kell vezetni a
gyerekeket a fizikai munka, műhelymunka világába. Ehhez kapcsolódva, hosszabb időt
eltöltve különböző szakmák, közelében kellene kialakítani a szakmaválasztást.
• Családi szintű, összehangolt program: minden érintett család mentorálása, szülők
foglalkoztatása (nőknek ház körül vagy négy órában), minden munkanélküli felnőtt
készségfejlesztése, képzése, oktatása.
• A családi mentoráláson túl fontos a közösség tagjai számára életpálya, életkilátások,
személyes célok felépítése. A közös kiútkeresés és probléma megoldás során kovácsolódik a
közösség. Ez lehet az alapja az újabb programoknak, amelyek fókusza pl.
• A leánygyerekek a korai családalapítás és szülés helyett szerezzenek
szakmát, érettségit, hogy saját munkájukkal jussanak forráshoz, és ne csak a
családi pótlék jelentsen számukra jövedelmet;
84
• Minden közösségben vannak még sérülékenyebbek, mint például az idősek,
a gyermeket egyedül nevelők. A közösség tagjai fedezzék ezt fel és
tudatosan, önkéntességi alapon segítsék egymást.
• Olyan projektekre van szükség, amiben a különböző szakmák együttműködnek (nemcsak
egymás mellett!), hogy közösen és több oldalról egy időben kezeljék a problémát.
• Fontos lenne minden településen szocializációs csoportok működtetése. A gyerekeket és
szüleiket is magukba foglaló csoportokban közösen kibeszélik a gondolataikat, megbeszélik
a család és a családtagok kilátásait, életcélokat fogalmaznak meg. Emellett közösen
keresnek kiutat a nehézségekből és megvitatják egymással a felmerülő lehetőségeket.
• Olyan projekt kell, amiben közösségi életre és közösségben végzett munkára szoktatják a
gyereket, a szülőt és a családot egyaránt (pl. közösségi tér takarítása, otthonok közös vagy
kalákában történő felújítása stb.).
• A közösségformálás során a fontos értékekre való komplex nevelés: sport + kultúra + vallás
+ munka együttesen. Pl. sportegyesület, színjátszókör létrehozása és működtetése
fiataloknak és felnőtteknek. Segítő önkéntesség kiépítése idős és egyedülálló emberek
megsegítésére.
• Minden tevékenységet ki kell terjeszteni az egész évre, tehát nyárra is.
• A látókör szélesítése érdekében fontosak az utazások, színházlátogatás, kirándulás,
táborozás. Minden cselekedet központjában a tanulás áll: bármi újat, folyamatosan,
elszakadás nélkül.
• Pozitív minták adása, példák mutatásával motiválni a szülőket és a gyermekeket, pl. sikeres
(egyetemet végzett, tanult, dolgozó, vállalkozó stb.) roma fiatalok, felnőttek meghívása.
• Jogszabályi, támogatások rendszerét érintő változtatások: a nem teljesítők ne vehessék el
a tényleges változásra készek elől a forrásokat.
• Jelentős családgondozói létszámemelés szükséges. Egyrészt a szükségek kielégítésére
(meglévő és új szolgáltatások esetében is), másrészt az arányos szakemberi terhelés
biztosítására (a törvényi előírás ezt nem veszi figyelembe és nem biztosít forrásokat
hozzá).
85
Továbbtanulás, lemorzsolódás
A középiskolákban már nincs meg a személyes és családi szintű odafigyelés se mentálisan, se
pénzügyileg. Sajnos a gyermek hiányzásairól is későn értesítik a szülőt, esetleg a szociális
munkatársat, amikor a helyzet már oldható meg kimaradás nélkül. Vagyis a közép és szakiskolai
visszajelző rendszer hiányos, nem működik.
A gyerekek főként szakiskolába mennek, nem pedig érettségit adó középiskolába. Érettségit
csak nagyon ritkán szereznek. A középiskolában további hátrányba kerülnek szegénységük
miatt (nem tudják megvenni a szerszámokat, védőruhát, de akár a közlekedési bérletet).
Nagyon nehezen találnak a hátrányos helyzetű gyerekek gyakorlati helyet is, mert a kistérség
vállalkozói – gyakran rossz tapasztalataik alapján – nagyon elutasítóak alkalmazásukkal
szemben.
Veszélyforrást jelent a szakközépiskolába járók számára a kriminalizálódás, a lezüllés irányába
azoknak a fiataloknak a csoportja is, akik nem tanulnak tovább, otthon maradnak és csak
tengenek a világban. Nagyon gyakran már az iskolába menet vagy hazafelé jövet lekapcsolják,
elcsábítják őket mindenféle balhéba, buliba, szórakozásba.
A roma szülők mindezek miatt nem szívesen engedik gyerekeiket a városba tanulni. Hiába
teljesítenek jobban a kollégiumban tanulók, hiába jelent minimális vagy nulla költséget a
benntanuló státusz, a kollégium iránt is ugyanezen okok miatt bizalmatlanok. Legjobbnak még
ebben a helyzetben is azt tartják, ha a gyerek otthon marad.
Sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon nehéz munkát találni még szakvégzettséggel is, különösen
kezdőként. Egy-két év fiatalon eltöltött munkanélküli év után pedig teljesen elkopik az addig
felszedett tudás és készség.
Javaslat:
• A családsegítőket be kell kapcsolni az iskola rendszerébe, hogy a jelzőrendszer működése
gyorsabb és biztosabb legyen.
• Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatás időszakára, a tanulási célú pénzügyi
támogatás lehetőségével. A családi mentor tartaná a középiskolában kijelölt szakemberrel
a kapcsolatot, természetesen nem a szülő helyett, hanem amellett.
• A délutáni foglalkozást ki kellene terjeszteni a középiskolásokra is. Fontos a szakmát szerző
gyerek számára a tanulási kontroll és segítség. Optimális lenne, ha minden
továbbtanulásban résztvevő kapna egy személyes mentort – akár a civilek közül.
86
• Emellett a szakképzési rendszer is átalakításra vár. Egyrészt a képzési palettát
folyamatosan bővíteni, modul rendszerűvé kellene tenni, másrészt sokkal szorosabb
együttműködést kellene kialakítani a munkaügyi központokkal.
• A szakképzésbe a tényleges munkahelyeket is be kell vonni, pénzügyi támogatással és a
dolgozók képzésével az elfogadásra, az együttműködésre.
Felnőttképzés, munkavállalásra való felkészítés
A felnőttképzés fontos, a szakmaszerzés fontos, de munkalehetőség és munkahely nélkül
keveset ér.
A munkavállalás kérdésében alapvető fontosságú, hogy megkülönböztesse a dolgozót a nem
dolgozótól. Ezeknek az embereknek a számára a jelenleg elérhető fizetések éppen csak elérik
vagy alig haladják meg a segélyek összegét. A munkaért kapott fizetés jelenleg egyáltalán nem
ösztönöz munkavállalásra és a segélyezés elhagyására.
Gondot jelent, hogy a fizetések és a segélyek közötti jelentéktelen különbségben, hogy gyakran
rosszabbul jár a dolgozóval bíró család, mert nem jut hozzá számos természetbeni
támogatáshoz (füzet, ruha, írószer, étkezés, kirándulás, tűzifa stb.). Ezeken a településeken
fontos, hogy a természetbeni juttatások mindenki számára azonos feltételekkel legyenek
elérhetőek, különben a támogatások az ellenkező hatást váltják ki.
Javaslat:
• Szociális segítők képzése a romák körében. Önkéntes és fizetett roma szociális segítők
alkalmazása különböző foglalkoztatási és szociális fejlesztési projektekben.
• A képzési programok szükségesek, de minden képzésnek legyen szakmai, készségfejlesztési
és együttműködést javító, közösségfejlesztő komponense is.
• A képzési és készségfejlesztési programok mellett meg kell jelennie olyan
szolgáltatásoknak, mint pénzügyi és gazdálkodási ismeretek, a pénzügyi tanácsadás,
adósságkezelési tanácsadás.