A hamvas rétihéja táplálkozásáról. -...

Post on 07-Sep-2019

1 views 0 download

Transcript of A hamvas rétihéja táplálkozásáról. -...

308 D R . V A S V Á R I MIKLÓS [Aquila

A hamvas rétihéja táplálkozásáról.

I r t a : D R . V A S V Á R I M I K L Ó S .

Rétihéjá ink közül a h a m v a s rétihéja v o l t az , a m e l y e t s z e m b e n több i három fajrokonával nálunk elég r i t k a madárnak t a r t o t t a k még vonuláson i s . C s a k az utolsó években , 1929 ó ta t u d t u k m e g , h o g y egyes vidékeinken köl t , sőt h e l y e n k i n t n a g y o b b számban. E n n e k tulajdonítható azután, h o g y a táplálkozástani kutatások keretébe is c sak legújabban sikerült o l y mér tékben b e v o n n i , h o g y m a elég vi lágos képet k a p u n k már e faj táplálkozására nézve .

Vizsgálataimat 81 pé ldány gyomor ta r ta lmán végeztem, t o v á b b á összesen 27 fészeknél gyű j tö t t e ledelmaradvány és köpe t elemzése útján. A g y o m o r t a r t a l m a k l e g n a g y o b b része a lébényi Hanságon e le j te t t h a m v a s rét ihéjákból származik, m e l y e k n e k gyérítését , n a g y számban való f e l ­lépésük m i a t t , az okszerű fácán-, i l l . apróvadtenyésztés érdekében foga­natosí tot ták. A vizsgálati a n y a g tú lnyomórész t S T U D I N K A L Á S Z L Ó ki tűnő ügybuzgóságának köszönhető , a k i kérésemre szíves v o l t a fészkeknél i s gyűjteni az említett táplálkozási maradványoka t , amiért n e k i hálás köszönete t m o n d o k .

A gyomortartalmak a következők:

Die Mageninhalte sind folgende:

1. K u 1 a, 1914 febr . 10. Pacsirtaféle — L e r c h e n a r t . 2. C s o r n a , 1931 ápr. 28 . Pacsirtafióka — L e r c h e n j u n g e . 3. S á r á s p u s z t a , 1931 a u g . 14. Egész kevés (meghatároz­

h a t a t l a n ) t o l l - és n ö v é n y m a r a d v á n } ' (sás). — G a n z wenige unde te r -m i n i e r b a r e F e d e r - u n d P f l a n z e n r e s t e .

4. T u r a, 1931 a u g . 3 1 . K i snyú l — J u n g h a s e . 5. Ú j v e r b á s z , 1932 j a n . 4. 1 Alauda arvensis. 6. Ó v e r b á s z , 1932 febr . 15. 1 pintyféle, valószínűleg

Acanthis — F i n k e n v o g e l , v e r m . Acanthis. 7. ^ L é b é n y , 1932 ápr. 29 . 1 Alauda arvensis és fészekalja —•

L e r c h e u n d Gelege , 1 Lacerta sp . 8. L é b é n y 1932 ápr. 29 . 1 Microtus arvalis, 5 Lacerta

vivipara, bogármaradvány (gy íkokból ) — Käferreste (aus E i d e c h s e n ­magen) .

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 309

9. $ L é b é n y , 1932 máj . 16. 19'' 1 Alauda arvensis, 1 Lacerta vivipara, bogármaradvány , valószínűleg a p a c s i r t a gyomrábó l — Käferreste, w a h r s c h e i n l i c h aus d e m L e r c h e n m a g e n .

10. $ L é b é n y , 1932 máj . 17. 2 Alauda arvensis, ezek g y o m o r ­tar ta lmából b o g a r a k — aus d e n Mägen derse lben Käferreste, 1 Tro-pidiscus planorbis.

11. ( J L é b é n y , 1932 máj . 17. 4 Lacerta vivipara és néhány tojás­héj (pacs i r ta?) — E i s c h a l e (von A l a u d a ? ) .

12. ^ L é b é n y , 1932 máj . 17. Kisnyúl , k i s m a d á r — J u n g h a s e , K l e i n v o g e l — 1—2 Lacerta vivipara.

13. (J L é b é n y , 1932 a u g . 18. Fácáncsibe — Fasanküchlein. 14. L é b é n y , 1932 a u g . 18. 1 Alauda arvensis. 15. L é b é n y . 1932 aug . 18. Microtus arvalis (szőr- és fog­

maradvány — H a a r - u n d Zahnres te ) , 1 Lacerta vivipara, 2 Mantis reli-giosa, 1 Acridiidae.

16. 3 L é b é n y , 1932 a u g . 18. 1 Phasianus p u l l . . 1 A c r i d i i d a e , o rmányosbogár (lehet, h o g y fácánból) — Rüsselkäfer (v ie l l e i ch t aus d e m F a s a n ) .

17. $ L é b é n y , 1932 aug . 18. 1 Microtus arvalis. 18. j u v . L é b é n y , 1932. a u g . 18. 1 Alauda arvensis, 1 Lacerta

vivipara. 19. L é b é n y , 1932 a u g . 18. 1 Microtus arvalis. 1 Alauda arvensis. 20. L é b é n y , 1932 aug . 18. Kisnyúl — J u n g h a s e . 21 . L é b é n y , 1932 aug . 2 5 . 4 Lacerta vivipara, bogármarad­

vány (gy íkgyomorbó l ) — Käferreste ( v e r m . aus E i d e c h s e n m a g e n ) . 22. $ L é b é n y , 1932 aug . 25. 1 Alauda arvensis, pacsirtatojás­

héjak — L e r c h e n e i s c h a l e n . 23. C s ó r , 1932 a u g . 28. K e v é s aprómadártol l . sáska — wenige

K l e i n voge l fede rn , H e u s c h r e c k e . 24. <J K é t ú t k ö z, 1932 aug . 30. Microtus, 2 Pratincola

( rube t ra? ) , sáskamaradvány — Heusch recken re s t e . 25. C s i b r á k , 1932 szept . 6. 1 Microtus arvalis, 15—16 szöcske

— H e u p f e r d e . 26. ( „Fészke lő" — „nis tend" . ) O r o s h á z a , 1933 ápr. 25.

Kisnyúl — J u n g h a s e . 27. ^ L é b é n y , 1933 ápr. 28. Tojáshéj , fű — E i s c h a l e , G r a s . 28. $ L é b é n y , 1933 ápr. 28. 1 Alauda arvensis. 29. $ L é b é n y , 1933 máj . 15. 1 Alauda arvensis ( juv?) , 1

Lacerta (vivipara?). 30. L é b é n y , 1933 máj . 26. 2 Alauda j u v . , Alauda- tojás-

héjak — E i s c h a l e n , 1 Lacerta agilis. 31. L é b é n y , 1933 j u n 5. 6 h 1 Alauda-láb — F u s s .

310 D R . V A S V Á R I M I K L Ó S [Aquila

32; L é b é n y , (fig.*) I I I . ) 1933 j u n . 28. (20 h 3 0 ) 1 Arvicola sherman j u v . , 2 Microtus (?) 1 Alauda.

33. L é b é n y , (fig. III.) 1933 j u n . 29. 1 Alauda j u v . 34. j u v . L é b é n y , (fig. III.) 1933 j u l . 4. 2 Alauda arvensis,

1 más aprómadár — e i n anderer K l e i n v o g e l . 35. $ L é b é n y . (f ig. III.) 1933 j u l . 5. 2 A l a u d a j u v . , 1 A l a u d a -

tojás — E i . 36. <$ L é b é n y . (fig. X . ) 1933 j u l . 5. F i a t a l nyúl — J u n g h a s e ,

f i a t a l madár , ennek g y o m r a r o v a r o k k a l és néhány m a g g a l — J u n g -vogel res te , m i t M a g e n , u n d d a r i n m i t I n s e k t e n u n d e in igen Körnern , 1 Locusta fej — K o p f .

37. L é b é n y , 1933 j u l . 5. 1 Phasianus p u l i . , bogá rmaradványok — Käferreste.

38. L é b é n y , 1933 j u l . 5. 1 Phasianus p u l i . 39 . $ L é b é n y , (fig. I X . ) 1933 j u l . 6. 1 kisnyúl — J u n g h a s e ,

1 Locustella naevia, szárny — Flügel, 1 Phasianus p u l l u s , 1 Decticus verrucivorus.

40 . Q.. L é b é n y , (fig. I X . ) 1933 j u l . 6. Microtus- i l l . apróemlős­szőr, 1 Phasianus p u l i . (?), kevés r o v a r maradvány (bizonyára másod­lagos) — Kleinsäugerhaare, Insek tenres te ( w a h r s c h e i n l i c h secundär) .

41 . L é b é n y , (fig. I I I . ) 1933 j u l . 8. 1 Alauda arvensis. 42. $ L é b é n y (fig. I I I . ) , 1933 j u l . 10. Egérszőr — Mäuse­

haa re . Aprómadár f ióka — K l e i n v o g e l j u n g e , 2 Decticus verrucivorus, rova rmaradványok és hangyatojás — Insek tenres te u n d A m e i s e n p u p p e .

43. ( j L é b é n y , (f ig. I X . ) 1933 j u l . 11. Aprómadár to l l — K l e i n ­voge l federn , Lacerta vivipara és ennek tojásmaradványa — u n d R e s t e v o n i h r e m E i e . Locustidae pete — E i , kevés chi t inmaradvány — wen ige C h i t i n r e s t e .

44. $ L é b é n y , (fig. I X . ) 1933 j u l . 11. 1 Phasianus p u l l . 45 . $ L é b é n y , (fig. X . ) 1933 j u l . 11. 2 Microtus arvalis, 1

Pratincola rubetra. 46. $ L é b é n y , 1933 j u l . 11. 1 Alauda arvensis, p a c s i r t a

tojáshéj — L e r c h e n e i s c h a l e n . 47. $ L é b é n y , 1933 j u l . 11. 1 Microtus arvalis, 2 Phasianus p u l l . 48 . O. L é b é n y , 1933 j u l . 11. 1 Phasianus p u l l . , valószinűleg p a ­

csir ta tojáshéj- törmelék— E i s c h a l e n f r a g m e n t e , w a h r s c h e i n l i c h v o n L e r c h e .

*) A „ f i g " j e l zés a z o n n é g y s z ö g l e t e s t e rü le teke t j e l e n t i , m e l y e k e n r égebben

t ő z e g e t t e r m e l t e k k i és k é s ő b b rét i n ö v é n y z e t sással és g y é r nádassal h o n o s o d o t t

m e g . E h e l y e k a l é b é n y i r é t ihé ják i g a z i fészkelő t a n y á i .

D i e B e z e i c h n u n g „ f i g . " b e d e u t e t d i e v i e r e c k i g e n S t e l l e n , w o früher T o r f aus ­

g e s c h n i t t e n w u r d e u n d später W i e s e n p f l a n z e n , v o r z ü g l i c h S c h i l f u n d R o h r s i c h ver ­

b r e i t e t h a t t e n u n d d i e v o r z ü g l i c h e n Bru tp l ä t ze für d i e d o r t i g e n W i e s e n w e i h e n l i e f e r t e n .

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 311

49. j u v . L é b é n y , 1933 j u l . 11. Egérszőr és nyúlszőr — Mäuse-u n d H a s e n h a a r e , 1 Pratincola rubetra.

50. j u v . L é b é n y , 1933 j u l . 11. 1 Phasianus p u l i . 51 . $ L é b é n y , 1933 j u l . 11. 1 Phasianus p u l i . , tojáshéj törme­

lék (pacs i r ta?) — E i s c h a l e n r e s t e ( L e r c h e ? ) , 3—4 Decticus verrucivorus, bogármaradványok , b i z o n n y a l másodlagosan — Käferreste, v e r m . sekundär.

52. ( j K é t ú t k ö z , 1933 aug . 31 . (ca 1 8 h ) 3—5 Microtus arvalis, g y i k p i k k e l y — E i d e c h s e n s c h u p p e .

53. S j u v . K é t ú t k ö z , 1933 a u g . 31 . (ca 1 8 h ) 4—5 Microtus arvalis (néhány szem vörös köles, valószinüleg a p o c k o k b ó l — einige Hirsenkörner, w a h r s c h e i n l i c h aus d e n Wühlmäusen) .

54. $ K é t ú t k ö z , 1933 aug . 31 . 2—3 Microtus arvalis, 1 Mus spicilegus, 1 Lacerta agilis.

55. $ K é t ú t k ö z , 1933 a u g . 31 . 2 Microtus arvalis. 56. $ L é b é n y , 1934 ápr. 16. F i a t a l nyúl — J u n g h a s e , tojás­

héj törmelék (pacs i r t a? ) . — E i s c h a l e n - F r a g m e n t e ( L e r c h e ? ) , gy íkmarad­v á n y — Eidechsenres t e , bogármaradvány — Käferreste.

57. £ L é b é n y . 1934 ápr. 23. F i a t a l n y u l — J u n g h a s e ,

tojáshéj törmelék (pacs i r ta?) — E i s c h a l e n r e s t e (Alauda?).

58. <J L é b é n y , 1934 ápr. 26. 1 Microtus arvalis, p a c s i r t a ­

tojáshéj — Le rchene i s cha l e .

59. L é b é n y , 1934 máj . 1. Alauda j u v . , tojáshéj törmelék —

E i s c h a l e ( A l a u d a ? ) , rovarchi t intörmelék — C h i t i n r e s t e .

60. L é b é n y , 1934 má j . Microtus arvalis, 2 Alauda ( juv .? ) ,

1 Lacerto-maradvány — R e s t e .

61. L é b é n y , 1934 máj . 3 Alauda ( j uv . ? ) . tojáshéj (pacs i r ta?)

— E i s c h a l e (Le rche? ) , Lacerta.

62. L é b é n y , 1934 máj . 3 Microtus arvalis, f i a t a l nyú l —

J u n g h a s e . pacsir ta(?)-tojáshéj — L e r c h e n ( ? ) -E i scha l e .

63. L é b é n y . 1934 máj . 21 . 2 Alauda és tojáshéj — E i s c h a l e .

64. L é b é n y , 1934 máj . 21 . Microtus szőr — H a a r , 1 Alauda. 65. L é b é n y , 1934 máj . 21 . Alauda j u v . m a r a d v á n y — - R e s t e ,

pacsirtatojáshéj — Lerchene i scha l e , Lacerta vivipara, C a r a b i d a e — (szárnyfedő — Flügeldecke) , rovarchi t inmaradvány — Insek t ench i t i n r e s t e .

66. $ L é b é n y , 1934 máj . 21 . Apróemlősszőr — Kleinsäuger­haare , 1 Locustella naevia, 1 Lacerta vivipara, növénymaradvány (sás) — Pf l anzenres t e .

67. L é b é n y , 1934 máj . 28. , .Apró m a d á r " kevés m a r a d ­ványa — wenige R e s t e v o n K l e i n v o g e l , tojáshéj törmelék — E i s c h a ­lenf ragmente .

68. $ L é b é n y , 1934 máj . 28. Alauda j u v .

312 D B . V A S V Á R I M I K L Ó S [Aquila

69. d t o . K e v é s aprómadárrnaradvány (2 Alauda'1.). ezeknek a g y o m r a i s , b o g a r a k k a l — wenige K l e i n v o g e l r e s t e ( v e r m u t l i c h v o n z w e i A l a u d a , m i t d e n Mägen, d a r i n a u c h Käfer ) .

70. (J d t o . 1. Microtus arvalis, ^Zcrada-tojáshéjak — Alauda-Eischa l en re s t e , 1 Lacerta.

71. 2 d t o . Aprómadá r kevés maradványa — wenige R e s t e v o n K l e i n v o g e l .

72. $ d t o . 1 Lacerta. sásmaradvány — Schi l f res te . 73. d t o . 1 Alauda. 74. M a g l ó d 1934 má j . 31 . Alauda, Ligurinus chloris evező-

t o l l a i — S c h w i n g e n v o n Ligurinus chloris. 75. L é b é n y , 1934 j u l . 4. 2 Microtus arvalis. 76. L é b e n y , 1934 j u l . 5. 2 Microtus arvalis, 1 Alauda arvensis

j u v . , 1 Lacerta vivipara. 77. d t o . 2 Alauda arvensis, 1 Locustella naevia. 78. L é b é n y , 1934 j u l . 24. 1 Alauda j u v , Alauda-toja.sh.ej (?)

— ^4Za?«Za-Eisckale. 79. (J L é b é n y , 1934 j u l . 24. 1 Pratincola rubetra. 80. $ L é b é n y , 1934 j u l . 27. Microtus arvalis. főleg szőr, köpe t t é

a l a k u l v a , kevés csont — besonders H a a r e als Gewöl le ge fo rmt , wen ige K n o c h e n , Alaudu-maradvány bogármaradványokkal — R e s t e v o n Alauda m i t Käferresten.

81. d t o . 2 Alauda juv.

A fészkeknél gyűjtött köpetek és eledelmaradványok elemzésének eredményei — Analyse der bei den Horsten gesammelten Gewöllen

und Nahrungsresten:

1932. 1. fészek — H o r s t . 5 j u v . V I . 20. 1 Emberiza calandra. 1 Phasianus p u l l . V I . 21 . C a 7 k ö p e t — Gewöllen. 1 óriási köpe t — Riesengewöl le :

4 6 x 2 x l ' 3 , egyéb mérhető — ande ren messba ren 3'3 x l ' 7 x l " 2 c m , Microtus szőr — H a a r e , Alauda arvensis, gyíkpikkely , rova rmaradvány és k a v i c s o k , sásdarabok — E i d e c h s e n s c h u p p e n , Insek tenres te , S t e i n c h e n u n d Sc h i l f res te .

V I . 27. 1 Alauda juv. evező t o l l a és néhány cson t j a — S c h w i n g e u n d e in ige K n o c h e n v o n Alauda j u v .

V I . 28. C a 2 k ö p e t : apró emlősszőr. t o l l a k , néhány gyíkpikkely , r o v a r - és n ö v é n y m a r a d v á n y o k z w e i G e w ö l l e : Kleinsäugerhaare, F e d e r n , e inige E i d e c h s e n s c h u p p e n , In sek ten - u n d P f l anzen re s t e . V I I . 2. C a 7—8 köpet , e g y i k mérete 2 - 8 x l " 3 c m . , a t ö b b i is hasonló nagyságú: nyúl - és egérszőr, aprómadár (Alauda?), rovarmaradvány — H a s e n -u n d Mäusehaare, K l e i n v o g e l (Alauda?), Insek tenres te . V I I . 14. Pratin-

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 3 1 3

cola rubelra. Phasianus p u l i . (?), rovarmaradványok , apró k a v i c s — Insektenres te . w i n z i g e S t e i n c h e n . V I I . 20. Egérszőr, p a c s i r t a t o l l a k és cson tok , gyíkpikkelv . r o v a r o k , növény i m a g v a k a madárgyomorbó l — Mäusehaare, Alauda F e d e r n u n d K n o c h e n , E i d e c h s e n s c h u p p e n , In sek ­t e n u n d P f l a n z e n s a m e n aus d e m L e r c h e n m a g e n .

2. fészek — H o r s t . 5 j u v . V I . 29. 3—4 köpe t (2-5 xl"5 c m ) , nyúl­szőr, Locustella naevia. apró madárgyomor , rovarmaradványok , apró k a v i c s , sás — H a s e n h a a r e . Locustella naevia. K l e i n v o g c l m a gen , Insek tenres te u n d S t e i n c h e n , S c h i l f .

V I I . 2. 7—8 köpet , (2'3 X l ' ő c m ) , sok apróemlősszőr, néhány madárcsont , kevés gyíkpikkely , apró r o v a r és m a g (bizonj^ára főleg a madárból ) , búzaszem — v i e l e Kleinsäugerhaare, e in ige K l e i n v o g e l ­k n o c h e n , wen ige E i d e c h s e n s c h u p p e n , k l e i n e I n s e k t e n u n d S a m e n (wahr sche in l i ch besonders aus d e m V o g e l m a g e n ) , W e i z e n k o r n .

V I I . 14. Néhány köpe t — einige Gewölle , 1 mérhető 3 x 1*4 x 1'4 c m . A köpe tek to l lból álltak és belőle kikerült még Alauda hátsóujj k a r m a és csőrdarabja i s . T o v á b b á m i n t maradványok : Phasianus p u l i . , Turdus j u v . , Alauda-to\\. rovarmaradványok , g a b o n a s z e m e k és más m a g v a k , sásféle maradványok — die Gewölle b e s t a n d e n aus F e d e r n , H i n t e r k r a l l e u n d Schnabels tück v o n Alauda. W e i t e r s als N a h r u n g s r e s t e : Phasianus p u l l . , Turdus j u v . . F e d e r v o n Alauda, Insek tenres te , G e ­t re ide- u n d andere Körner . Sch i l f res te .

V I I . 20. Egérszőr. madártol lak és c s o n t o k , gyíkpikkelyek , g a b o n a s z e m e k — Mäusehaare, Voge l r e s t e : F e d e r n u n d K n o c h e n , E i d e c h s e n s c h u p p e n , Insek tenres te u n d Getreidekörner.

3. fészek — H o r s t . 4 j u v . V I . vége — E n d e : 1 Alauda j u v . , 1 Phasianus p u l l . ; c i r c a 2—3 köpe t p a c s i r t a - és fácáncsibe tol laiból , rovarmaradványok , sásmaradványok — 2—3 Gewölle aus L e r c h e n - u n d Fasankückenfedern, Insek tenres te , Sch i l f res te .

V I I . 2. Locustella naevia ad. evező-, hát és h a s t o l l a k — S c h w i n ­gen- , Rücken- u n d B a u c h f e d e r n .

V I I . 10. Aprómadár to l lak és c son tmaradványok , r o v a r m a r a d ­v á n y o k , apró k a v i c s — K l e i n v o g e l f e d e r n u n d K n o c h e n r e s t e , I n s e k t e n ­reste, k l e i n e S t e i n c h e n .

1933. I . F i g u r a a) fészek — H o r s t . 5 j u v . V I . 26. 4—5 köpe t — Gewölle , valószínűleg a fiataloktól, egérszőr,

aprómadártol l , gyíkpikkely , r o v a r - és n ö v é n y m a r a d v á n y o k - - Mäuse­haare , K l e i n voge l fede rn , E i d e c h s e n s c h u p p e n , I n s e k t e n - u n d P f l a n z e n ­reste.

V I I . 11. 14 k ö p e t — Gewöl le , 6 d a r a b mérete — M e s s u n g e n v o n sechs S tücken: 1.) 3-6x1-7, 2.) 4 x P 9 , 3.) 31x1-9, 4.) 4"5xl-8, 5.) 2-4 xl'2, 6.) 2-3 x l ' 4 c m . 1.): egérszőr, zápfog, t o l l a k , bogármaradvá-

314 D R . V A S V Á R I M I K L Ó S [Aqull;

nyok—Mäusehaa r , Z a h n , F e d e r , Käferresten, 2.): egérszőr, A l a u d a - t o l l a k , há tsókarom, lábszárcsont, bogá rmaradványok — Mäusehaare, A l a u d a -federn , H i n t e r k r a l l e u n d F u s s k n o c h e n , Käferreste, 3.): egérszőr ( legna­gyobbrész t ) , apró madártol l , kevés csont , r o v a r - és növény i m a r a d ­v á n y — Mäusehaare ( z u m grössten T e i l e ) , K l e i n v o g e l f e d e r n , wen ige K n o c h e n r e s t e , I n s e k t e n u n d P f l anzen res t e , 4.) : t o l l , rova rmaradványok — F e d e r u n d Insek tenres te , 5.): t o l l , rova rmaradványok , apró m a g v a k — F e d e r , Insek tenres te , k l e i n e Körner , 6.) : egérszőr, kevés c s o n t m a r a d ­vány , gyíkpikkely , rovarmaradvány , m a g — Mäusehaare, wen ige K n o c h e n r e s t e , E i d e c h s e n s c h u p p e n , Insekrenres te , S a m e n k o r n , 7.): egér­szőr, c son tmaradvány , apró t o l l , gy íkpikkely — Mäusehaare, K n o c h e n ­reste , k l e i n e F e d e r , E i d e c h s e n s c h u p p e n , 8.) : egérszőr, t o l l , gy íkpikkely , n ö v é n y maradvány , m a g — Mäusehaare, F e d e r , E i d e c h s e n s c h u p p e n , P f l anzen re s t e , S a m e n k o r n , 9.): t o l l , n ö v é n y m a r a d v á n y — F e d e r u n d P f l anzen re s t e , 10.:) t o l l , r ova rmaradványok — F e d e r , Insek tenres te . 11.) : szőr, rova rmaradvány — H a a r , Insek tenres te . 12.) : t o l l , r o v a r ­maradvány — F e d e r , Insek tenres te , 13.) : t o l l , rovarmaradvány — F e d e r , Insek tenres te , 14.) : t o l l és n ö v é n y m a r a d v á n y — F e d e r u n d P f l anzen re s t e .

I. Figura b) fészek — Horst. 1 j u v .

V I I . 11. C c a 2 köpe t — Gewöl le : Egérszőr, madártol l , kevés cson tmaradvány , gy íkmaradvány , Locustidae rágója . 1 cs iga madár­g y o m o r b ó l , 2 szem k u k o r i c a — Mäusehaar, F e d e r n . E i d e c h s e n r e s t e , wen ige K n o c h e n r e s t e , M a n d i b e l n v o n Locustiden u n d 2 Maiskörner, S c h n e c k e aus d e m V o g e l m a g e n .

II. Figura a) fészek — Horst. 5 j u v .

V I . 23 . 1 Locustella naevia szárnyak és f a rok nélkül — ohne Flügel u n d S c h w a n z .

V I I . 5. C c a 1 köpe t — Gewölle : Alauda-tollak — F e d e r n , Emberiza schoeniclus (?) t o l l a k — F e d e r n , 1 Locusta, m a g v a k — S a m e n ­körner.

II. Figura c) fészek — Horst. 4 j u v .

V I . 22. Emberiza schoeniclus ( ? ) - to l l — F e d e r . V I . 23. A p r ó emlősszőr, apró t o l l a k , talán nádi sármányé —

Kleinsäugerhaare, K l e i n f e d e r , v i e l l e i c h t v o n R o h r a m m e r . V I I . 3 . 1 köpe t mérete : 2 - 4 x l ' ö c m . Alauda j u v . , ennek g y o m r á b ó l

rovar törmelék és ké t m e z e i p o l o s k a , Eurygaster, m a g v a k — aus d e m L e r c h e n m a g e n Insek tenres te , z w e i F e l d w a n z e n , Eurygaster, Samenkörner.

V I I . 6. 3 Alauda arvensis j u v . maradványai — R e s t e . V I I . 7. Ké t , k e s k e n y orsóalaku k ö p e t : 3'2 x l " 2 , 2'7 x l ' 5 c m .

Egérszőr, fogak, apró t o l l . gyíkpikkely , bogár- és növénymaradvány ,

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 3 1 5

k a v i c s — Mäusehaare, Zähne, K l e i n f e d e r n , E i d e c h s e n s c h u p p e n , Käfer-u n d Pf lanzenres te , S t e i n c h e n .

V I I . 7. 1 Passer domesticus § , 1 Alauda ad . , 1 Alauda j u v . , 1 Phasianus p u l l .

V I I . 9. 3 Alauda maradványai — R e s t e , rova rmaradványok a pacs i r ta-gyomorból — Insek tenres te aus d e m L e r c h e n m a g e n .

V I I . 11. C c a . 7 köpe t — Gewölle : 1. A p r ó t o l l a k , bogármarad­v á n y o k — K l e i n f e d e r n , Käferreste ; 2. egérszőr — Mäusehaare ; 3. t o l l , r o v a r , apró k a v i c s , növénymaradvány — F e d e r , I n s e k t e n , P f l a n z e n ­reste, S t e i n c h e n ; 4. t o l l , sásmaradvány — F e d e r , Schi l f res te ; 5. t o l l , r o v a r — F e d e r , Insek tenres te ; 6. t o l l — F e d e r ; 7. t o l l , aránylag n a g y k a v i c s — F e d e r , S t e i n c h e n ( 0 5 x 0 ' 5 c m ) .

//. Figura d) fészek — Horst. 4 j u v .

V I I . 6. 3 köpe t —• Gewöl le : Phasianus j u v . t o l l — F e d e r , , , t o l l a k " — unde t . F e d e r n , rova rmaradványok , m a g — Insek tenres te , S a m e n ­körner.

T o v á b b á — wei te rs : 1 Microtus arvalis. V I I . 11. C c a . 15 köpe t — Gewölle : 2 d a r a b mérhető — z w e i

messba ren S tücke : 4 - 6 x l ' 8 , 3 9 x l - 5 c m . A köpe tek főleg pocoksző rbő l állnak, kevés k o p o n y a - és fogmaradvánnyal , t o v á b b á kevés kisnyúl-szőrből, kevés cson tmaradványból . — D i e Gewölle bes tehen me i s t aus F e l d m a u s h a a r e n u n d w e n i g e n Schädelknochen u n d Z a h n r e s t e n , aus w e n i g e n J u n g h a s e n h a a r e n u n d e in igen K n o c h e n . — T o v á b b á — wei ters :

Alauda j u v . evezője , apró t o l l a i és csontmaradványai — S c h w i n g e , K l e i n f e d e r n u n d K n o c h e n r e s t e , Locustidae c c a . 3, bogár- , növénymarad­v á n y o k , m a g — Käfer-, P f l anzen res t e , Samenkörner.

II. Figura e) fészek — Horst. 3 j u v . V I I . 4. C c a . 2 köpe t — Gewölle : Mezeipocokszőr , t o l l , gy ík­

pa jzsok , bogár maradvány o k — F e l d m a u s h a a r , F e d e r , E i d e c h s e n s c h u p p e n , Käferreste.

V I I . 6. 2 köpe t — Gewölle : A p r ó madártol lak, r o v a r és sás, m a g — K l e i n v o g e l f e d e r n , I n s e k t e n , S c h i l f u n d Samenkörner .

II. Figura f) fészek — Horst. 4 j u v .

V I I . 3. 1 Alauda arvensis j u v . V I I . 11. 1 köpe t — Gewöl le : apró t o l l a k — K l e i n f e d e r n , madár-

m a r a d v á l t o k , r o v a r — Voge l r e s t e , C h i t i n .

II. Figura g) fészek — Horst. 4 j u v .

V I . 29. Locustella naevia fej és n y a k — K o p f u n d H a l s .

3 1 6 D R . V A S V Á R I MIKLÓS (Aqui la

V I I . 3. 1 köpe t — Gewölle (cca. 3 -3xl'5 c m . ) : Egérszőr, eset leg igen kevés nyúlszőr is , apró madártol l , kevés csont , r o v a r , fűféle, m a g v a k és apró k a v i c s — Mäuseliaare, even t . a u c h wen ige H a s e n h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r , wen ige K n o c h e n , I n s e k t e n , G r a s , Samenkörner u n d winz iges S t e i n c h e n .

V I I . 11. 6—7 köpe t — Gewöl le : Egérszőr, apró madártol lak, gyíkpajzsok, bogá rmaradványok , növény i részek — Mäusehaar, K l e i n ­voge l federn , E i d e c h s e n s c h i l d e r , Käfer- u n d Pf l anzen res t e .

II. Figura h) fészek —- Horst. 4 j u v .

V I I . 11. c c a . 14—15 k ö p e t — Gewöl le : kevés egérszőr és nyú l ­szőr, sok t o l l (Locustella naevia, Phasianus p u l i . , Circus pygargus j u v . ) , madárcsontok , g y i k p i k k e l y , bogá rmaradványok , g a b o n a s z e m , apró k a v i c s o k —- W e n i g e Mäuse- u n d H a s e n h a a r e , v i e l e F e d e r n (Locustella naevia, Phasianus p u l l . , Circus pygargus j u v . ) , V o g e l k n o c h e n , E i d e c h s e n ­s c h u p p e n , Käferreste, G e t r e i d e k o r n , w i n z i g e S t e i n c h e n .

II. Figura i) fészek — Horst. 4 j u v .

V I I . 11. c c a . 12 köpe t — Gewölle : (z. B . 3 4 x 1 4 , 3'5xl'6, 43 x l ' 7 c m . ) : Pocokszőr , kisnyúlszőr, p a c s i r t a t o l l a k , bogármaradványok , k i s k a v i c s o k , apró m a g v a k , fűféle; azonkívül Microtus feje, Alauda arvensis j u v . t o l l a , c son tmaradványok — F e l d m a u s - , u n d J u n g h a s e n h a a r e , L e r ­chenfeder , Käferreste, w i n z i g e S t e i n c h e n u n d S a m e n , G r a s ; ausse rdem K o p f v o n Microtus, F e d e r n v o n Alauda arvensis j u v . , K n o c h e n r e s t e .

V I I . 6. 6 köpe t — Gewöllen (2'7 Xl"5 cm. ) : Pocokszőr , p a c s i r t a ­t o l l a k , c son tmaradványok , rovarmaradvány , n ö v é n y m a r a d v á n y o k — F e l d m a u s h a a r , L e r c h e n f e d e r n , K n o c h e n r e s t e . Insek tenres te u n d P f l a n ­zenreste .

III. Figura a) fészek — Horst. 4 j u v .

V I . 23. Alauda arvensis apró t o l l a i — K l e i n f e d e r n . V I . 26. 1 Phasianus j u v . t o l l a — F e d e r . V I I . 7. 5 k ö p e t — G e w ö l l e : (5-6x18; 3*5 X l ' 6 ; 3*7 X l - 8 ;

48 x l ' 6 ; 5"lxl'5 cm. ) . : P o c o k - , nyúlszőr, aprómadártol l , fácántoll , Locustella naevia-toll (?), rovarmaradványok , k a v i c s o k , növénymarad­v á n y o k — F e l d m a u s - , H a s e n h a a r , K l e i n v o g e l - , F a s a n - , Locustella naevia(\)-Federn, Insek tenres te , S t e i n c h e n , P f l anzen re s t e . — A z o n ­kívül f i a t a l nyúl lába, f i a t a l fácán szárnyai és lába — ausserdem J u n g h a s e n l a u f , Flügel u n d F u s s v o n e i n e m J u n g f a s a n .

V I I . 11. F i a t a l fácán (körülbelül gerlenagyságú) lába — F u s s v o n e i n e m J u n g f a s a n (cca. v o n Turtur-Grösse) .

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 317

/ X . Figura a) fészek — Horst. 4 j u v . V I . 20. 1 Alauda arvensis j u v . V I . 26. c c a . 2—3 köpe t — Gewölle : pocokszőr , madártol lak

(Emberiza schoeniclus ?), rovarmaradványok , növény i részek, m a g , apró k a v i c s o k — F e l d m a u s h a a r , F e d e r n (Emberiza schoeniclus?), I n s e k t e n ­reste , P f l anzen res t e , Samenkörner, w i n z i g e S t e i n c l i e n .

V I I . 1. 1 köpe t — Gewölle (3-7 xl'8 c m ) : pocokszőr , k o p o n y a ­d a r a b o k t o l l a k (Emberiza schoeniclus?). rovarmaradványok , cs igahéj , d a r a b , n ö v é n y maradvány o k . apró m a g — F e l d m a u s h a a r , Schädelreste, F e d e r n (Emberiza schoeniclus?), Insek tenres te . Schneckenschalestück, P f l a n z e n r e s t e , w i n z i g e Samenkörner.

V I I . 6. 4 köpe t — Gewölle (35 Xl'4 c m . ) : apró madártol lak (Em­beriza schoeniclus?), r o v a r és k a v i c s — K l e i n v o g e l f e d e r n (Emberiza schoeniclus?), I n s e k t e n u n d S t e i n c h e n .

IX. Figura b) fészek — Horst. 4 j u v .

V I I . 2. 4—5 köpe t — Gewöllen : pocokszőr , apró madártol l és c son tmaradványok (Locustella naevia?), gy íkpikkely , rovarmaradvány, apró k a v i c s — F e l d m a u s h a a r , K l e i n v o g e l f e d e r n u n d K n o c h e n r e s t e (Lo­custella naevia?), E i d e c h s e n s c h u p p e n . Insek tenres te . w i n z i g e S t e i n c h e n .

V I I . 6. 1 Phasianus p u l l . , 1 Microtus arvalis.

X. Figura a) fészek — Horst. 4 j u v .

V I . 21. 1 köpe t — Gewölle : pocokszőr , apró madártol lak, r o v a r ­maradvány — F e l d m a u s h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r n , Insek tenres te .

V I . 22. 1 köpe t — Gewölle : pocokszőr , apró madártol l — F e l d ­maushaa r , K l e i n v o g e l f e d e r .

V I . 28. 1 Pratincola rubetra j u v . V I I . 1. 1 köpe t — Gewölle : apró madártol lak (Emberiza schoe­

niclus?), bogármaradványok , sásrészek, apró k a v i c s o k — K l e i n v o g e l -federn (Emberiza schoeniclus?), Insek tenres te . Schi l f res te , w i n z i g e S t e i n c h e n .

V I I . 3. 3 köpe t — Gewölle : pocokszőr , apró madártol lak és c s o n t o k (Pratincola rubetra?), rovarmaradvány — F e l d m a u s h a a r , K l e i n -voge l federn u n d K n o c h e n (Pratincola rubetra?), Insek tenres te .

V I I . 3. 1 Passer sp. V I I . 6. c c a . 3 köpe t — Gewölle : pocokszőr , koponyarészek,

aprómadártol lak és egyéb maradványok : (Motacilla flava és valószínű­leg Pratincola rubetra i s) , r o v a r - és n ö v é n y maradvány ok , m a g és k a v i c s — F e l d m a u s h a a r e , Schädelteile, K l e i n v o g e l f e d e r n u n d andere R e s t e (Motacilla flava u n d even t . Pratincola rubetra), I n s e k t e n - u n d P f l a n z e n ­reste, Samenkörner, S t e i n c h e n .

318 D R . V A S V Á R I M I K L Ó S [A quila

X. Figura b) fészek — Horst. 5 j u v . V I . 22. Alauda arvensis t o l l a i — F e d e r n . V I . 28. 1 köpe t — Gewölle : t o l l a k (Pratincola v . Emberiza schoe­

niclus), gyíkpajzsok, r o v a r - , n ö v é n y m a r a d v á n y o k — F e d e r n (Pratincola oder Emberiza schoeniclus?), E i d e c h s e n s c h u p p e n , In sek t en - , P f l anzen re s t e .

V I I . 1. Pratincola rubetra t o l l a i — F e d e r n . V I I . 3. 1 Alauda arvensis, 1 Phasianus j u v . V I I . 6. Emberiza calandra (?) maradványai — R e s t e .

X. Figura c) fészek — Horst. 4 j u v .

V I . 22. Alauda arvensis p u l i . V I . 23 . 1 köpe t — Gewöl le : aprómadár tol lak (Pratincola?),

tojáshéj- , r ova rmaradványok — K l e i n v o g e l f e d e r n (Pratincola ?), E i ­scha len- , Insek tenres te .

V I . 26. apróemlőscsontok — Kleinsäuger k n o c h e n , 1 Alauda arvensis j u v .

V I . 28. 1 Alauda arvensis fej nélkül, k o p a s z t v a — ohne K o p f , gerupf t .

V I . 28. 2 köpe t — Gewölle (2-7 X l * 7 ; 2 - 3 x 1 - 4 cm. ) : pocokszőr , aprómadár to l lak (Emberiza schoeniclus?), c son tmaradványok , gy ík ­pa j z sok , r o v a r maradvány , apró m a g v a k , apró k a v i c s o k — F e l d m a u s ­haare , K l e i n v o g e l f e d e r n (Emberiza schoeniclus?), K n o c h e n r e s t e , E i -dechsenschuppen , Insek tenres te , k l e i n e Samenkörner, k l e i n e S t e i n c h e n .

V I I . 3. 1 Alauda arvensis j u v . ; 1 Phasianus juv. — láb — F u s s . V I I . 6. 3 köpe t — Gewölle : pocokszőr , p o c o k zápfoga, kevés

nyúlszőr, aprómadártol lak, gyíkpajzsok, r o v a r - , növénymaradványok , apró k a v i c s o k — H a a r e u n d M a h l z a h n v o n F e l d m a u s , H a s e n h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r n , E i d e c h s e n s c h i l d e r , I n s e k t e n - , P f l anzenres t e , k l e i n e S t e i n c h e n .

X. Figura d) fészek — Horst. 3 j u v .

V I . 22. 1 Perdix p u l l . V I . 23 . Alauda 3 t o l l a — 3 F e d e r n . V I I . 3. 1 Perdix p u l l . V I I . 6. Pratincola rubetra j u v . t o l l a i — F e d e r n . V I I . 9. 4 köpe t — Gewölle : pocokszőr , aprómadár tol lak (Em­

beriza schoeniclus?), kevés cson tmaradvány , bogár , növénymaradvá­n y o k , m a g v a k — F e l d m a u s h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r n (Emberiza schoe­niclus?), wen ige K n o c h e n r e s t e , Käfer , P f l anzen re s t e , Samenkörner.

XI. Figura a) fészek — Horst. 2 j u v .

V I . 21 . 1 köpe t — Gewölle : pocokszőr , aprómadártol l , r o v a r ­maradvány — F e l d m a u s h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r , Insek tenres te .

1933/34] A HAMVAS RÉTIHÉJA TÁPLÁLKOZÁSÁRÓL 3 1 9

V I . 26. 1 köpe t — Gewölle : apróemlősszőr . aprómadártol lak (Motacilla flava és Emberiza schoeniclus?), c son tmaradványok, r o v a r ­maradvány — Kleinsäugerliaare, K l e i n v o g e l f e d e r n (Motacilla flava u n d Emberiza schoeniclus?), K n o c h e n r e s t e , Insek tenres te .

V I I . 3. c ca . 2 köpe t — Gewölle : aprómadártol lak, c s o n t m a r a d ­ványok , gyíkpajzsok. 1 g abonaszem, növényrészek — K l e i n voge l fede rn , K n o c h e n r e s t e . E i d e c h s e n s c h u p p e n , 1 G e t r e i d e k o r n . P f l anzenres te .

V I I . 6. c ca . 5 köpe t — Gewölle (35xl '8 c m ) : m e z e i p o c o k -és nyúlszőr, aprómadár tol l (Emberiza schoeniclus?). madárcsontmarad­v á n y o k , gyíkpajzsok, szöcske-mandibula, rovarmaradványok , apró m a g , apró k a v i c s — F e l d m a u s h a a r e , H a s e n h a a r e , K l e i n v o g e l f e d e r n (Emberiza schoeniclus?), V o g e l k n o c h e n , E i d e c h s e n s c h u p p e n , M a n d i b e l v o n „ H e u p f e r d " , Insek tenres te , k l e ine s S a m e n k o r n , k l e ines S t e i n c h e n .

V I I . 9. 4 köpe t — G e w ö l l e : nyúlszőr , Pratincola-toM (?), gy ík ­pajzs , r o v a r . sás. m a g , k a v i c s — H a s e n h a a r e , Pratincola-F eder (?), E i d e c h s e n s c h u p p e n , I n s e k t e n , S c h i l f , Samenkörner, S t e i n c h e n .

A z a n y a g becsét növel i , h o g y tú lnyomórész t a fészkelési időre v o n a t k o z i k és úgy öreg m a d a r a k , m i n t f iókák táplálkozására nézve szolgáltat b izonyí tékokat .

A g y o m o r t a r t a l m a k b a n szereplő táplálék a köve tkező arányban v a n képvise lve , a gyakoriság sorrendjében fel tüntetve az t :

Besonder s w e r t v o l l i s t dieses M a t e r i a l d a d u r c h , dass es h a u p t ­sächlich aus de r B r u t z e i t s t a m m t , w o d u r c h E n i b l i c k e i n d ie Ernährung s o w o h l der a l t en Vöge l als a u c h der J u n g e n ermöglicht w e r d e n .

D i e i n den M a g e n i n h a l t e n vorgefundene N a h r u n g is t , i n der Re ihen fo lge der Häufigkeit angeführt, i n P r o z e n t e n w i e fo lg t v e r t r e t e n : A l a u d a a rvens i s 34 eset (12 j u v . ) — F ä l l e 41-9% M i c r o t u s a r v a l i s 21 „ „ 25-9% L a c e r t a 21 ( L . v i v i p a r a 11,

L . ag i l i s 2, L . sp . 8) 25-9% Tojás — E i 20 eset — Fälle 24-6% P h a s i a n u s p u l l . 11 „ „ 13'5%. L e p u s 10 „ „ 123% Aprómadár — Kle invöge l 5 „ „ 6-5% Apróemlősszőr—Kleinsäugerhaar 4 „ „ 4-9% A c r i d i i d a e 4 „ „ 4'9% P r a t i n c o l a r u b e t r a 3 „ „ 3-7% L o c u s t e l l a n a e v i a 3 „ „ 3*7% „Madár to l l " — „Voge l feder" 3 „ „ 3-7% L o c u s t i d a e 3 „ „ 3-7% D e c t i c u s v e r r u c i v o r u s 3 „ „ 3-7% M u s sp ic i legus (?) 1 „ „ 1*2%

3 2 0 D R . V A S V A R I MIKLÓS [Aquiía

A r v i c o l a s h e r m a n A c a n t h i s c a n n a b i n a ( ? ) L i g u r i n u s ch lo r i s M a n t i s r e l ig iosa

1 eset -— Fälle

* 5 5 55

1 55 55

1 *

1-2% 1-2%

1-2% 1'2%

A köpe tek és e lede lmaradványok alapján megál lapí tot t táp­lálék ped ig — szintén a gyakorisági s o r r e n d b e n fel tüntetve — :

D i e aus d e n Gewöl len u n d B e u t e r e s t e n s ieb e rgebende N a h r u n g i s t — ebenfal ls i n der R e i h e n f o l g e der Häufigkeit angeführt — folgende: „ M a d á r " — „ V o g e l " A l a u d a a rvens i s M i c r o t u s L a c e r t a P h a s i a n u s p u l l , et j u v . M u r i d a e L e p u s j u v . L o c u s t e l l a n a e v i a P r a t i n c o l a r u b e t r a E m b e r i z a schoen ic lus L o c u s t i d a e Emlősszőr — Säugerhaar M o t a c i l l a f l a v a P e r d i x p u l l . Pas se r E m b e r i z a c a l a n d r a P r a t i n c o l a sp . T u r d u s j u v . Tojáshéj — E i s c h a l e Emlőscson t — Säugerknochen Madártol l — Voge l fede r A c r i d i i d a e (?) G r y l l u s

M i n t az összehasonlí tásbó

31 eset—Fälle 25 „ „ (12 j u v . ) 21 20 12 10

9 5 5 5 5 4 2 2 2

42 34 28 27 16 13 12

6 6 6 6 5 2

2 2

4 % 2 % 7 % 3 % 4 % 6 % 3 % 8% 8% 8% 8% 4 % 7 % 7 % 7 % 3 % 3 % 3 % 3 % 3 % 3 % 3 % 3 %

n a g y egyöntetűség állapít-i l l . e lede lmaradványok n y u j -

kitűnik, ható meg a g y o m o r t a r t a l m a k és a köpe tek , t o t t a tanulságok közö t t , a m i a z t bizonyít ja , h o g y az áprilistól s zep tem­ber ig terjedő időszakban m a d a r a i n k — és p e d i g úgy az öreg, m i n t a f i a t a l m a d a r a k — tápláléka c s a k n e m azonos . A hansági élettér bőségesen nyújtja a táplálékot, a l k a l m a m v o l t m a g a m n a k is egy héten keresztül a n n a k a b i o t o p n a k „fajbeli összetételét" tanulmányozni és a zsákmányo-lási arányszámot i l y e n t e k i n t e t b e n is m e g o k o l v a lá that tam. Szembe­szökő különbséget a l i g t u d u n k találni, még leginkább i l y e n n e k m o n d ­ható az , h o g y tojások a fiókák táplálásában a l i g szerepelnek , e l l enben

X931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 321

f i a t a l m a d a r a k , különösen a már röpképes, de még eléggé ügyet len f i a t a l pacsirták g y a k r a n szolgálnak eledelükül.

A két i v a r közt i nagyság-, i l l e t v e testsúlybeli különbség n e m o l y nagymérvű, hogy a teljesítőképességben, a táplálkozás terén szembe­s z ö k ő b b különbséget tételezhetnénk fel ; a hímek átlag 2 6 0 — 3 0 5 g r . , a to jók átlag 340 gr . súlyúak; a cf tehát n e m egyszer k i sebb súlyú, m i n t a karvaly- tojó (mértem csupán 254 gr . súlyút is) . M i n t l e g k i s e b b rétihéja-fajunknak táplálékszerzési rátermettségét k i c s i n y s é g e is e lőmozdí t ja .

A hamvas-rétihéja madártápláléka általában m e z e i pacsir tákból áll. P A R I S P . 75 ( i l le tve 71 , m e r t 4 g y o m o r üres v o l t ) példány közül 1 3 - b a n talált meze i pacsirtát. E z e k e n kívül 12 -ben találta a pacsirta-tojások maradványát , míg más aprómadár tojását 4 esetben. A z általa vizsgál t g y o m o r t a r t a l m a k szintén a fészkelési időből , május, június és július havábó l valók v o l t a k . A p r ó emlős-maradványokat 37 ese tben talált, a gy íkok 27 példány gyomrában szerepelnek, v . i . eléggé meg­egyezően a magyarországi a n y a g g a l . G U É E I N május, július, augusz tus és s z e p t e m b e r hónapokból származó 28 pé ldány gyomortar ta lmát vizssgálta m e g , p o c o k mindnyájában v o l t . M a d a r a k közül három gyomrában v o l t p i p i s , 1 — l - b e n ped ig őrgébics és tövisszúrógébics ; 6 pé ldányban v o l t szöcske és négyben sáska. D E L A F U Y E 6 példány közül 4 ese tben rágcsálót , i l l . emlőst, 2 esetben pacsirtát, i l l . m a d a r a t , 1 esetben béka­cson to t , 1—1 ese tben r o v a r t , i l l . Vespa crabro-t talált. M Á D O N 10 május— a u g u s z t u s i g y o m o r t a r t a l o m b a n p o c k o t 6 esetben, c ickányt (Sorex) 1 esetben, pacsirtát, p i p i s t 1—1-szer , Decticus-t 2-szer, Locusta-t 1-szer, Polycleis-t 1-szer talált. R Ö R I O 31 pé ldányban 2 8 egeret, 1 v a k o n d o t , 8 pacsirtát , 2 sármányt, 1 p i p i s t , 1 e rde i p i n t y e t , 1 f og lyo t , 3 apró m a d a r a t , 2-szer tojáshéjat, 1-szer szöcskét talált ; L L I S E W I T Z 9 pé ldányból m a d a r a t ö t esetben (Alauda-t egyszer) , Micro­tus arvalis-t ötször, Lacerta agilis-t egyszer m u t a t o t t k i . U T T E N D Ö R F E R

a fészekhez h o z o t t zsákmányból m e z e i pacsirtát ( többnyire f i a t a l t ) hétszer, f i a t a l g u v a t o t egyszer és békát kétszer határozot t m e g , 14 köpetben p e d i g legnagyobbrészt m e z e i pocokszőr t talált; a köpe tek legtöbbje egészében v a g y részben ebbő l állt, néhány a z o n b a n csekély részben tol lból és gyíkpikkelyből , egy p e d i g f i a t a l nyú l szőréből, ismét egy részint tojáshéjból , kettő ped ig meghatározhatat lan madár­tol lból ; vé leménye szer in t főzsákmánya a m e z e i p o c o k (v . ö . : Schuster). D Ö B B R I C K kétszer talált c i t r o m sármányt a fészkeknél. J Ä C K E L h i v a t k o z v a L i : r - r e mezei p o c k o t , c ickányt , sármányt, pacsirtát, gy íko t és vetési varjút említ zsákmányként . C H E R N É L 6 pé ldányban meze i pacsirtát 2-szer, búbos pacsirtát 1-szer, f og lyo t 2-szer, egérmaradványokat 1-szer talált. B I T T E R A 13 h a m v a s réti héjában Microtus arvalis-t négyszer, „ p o c k o t "

2 1

322 D R . V A S V Á R I M I K L Ó S [Aqui la

kétszer, egérszőrt kétszer, Cricetus-t kétszer, Alauda-t egyszer , Emberiza citrinella-t egyszer , f ogo ly fiókát egyszer , t o l l a t kétszer, Lacerta-t egy­szer, szöcskét kétszer, sáskát egyszer , Oryllus melas-t egyszer talált. F E R D I N A N D és P A L U D A N 2 rf pé ldányban pacsirtát 1, apró m a d a r a t és szöcskét 1—1 ese tben találtak. J A R K O F F és T E R L O F F 19 példány g y o m ­rában 2 Apodemus agrárius, 1 Apodemus flavicollis, 11 Microtus arvalis, 1 Evotomys glareolus, 1 Arvicola amphibius, 3 Coturnix communis, 1 meghatározhatat lan madár, 1 Lyrurus tetrix, 1 Acanthis, 1 Passer domesticus jelenlétéről számol be. D O M B R O W S K I sze r in t a h a m v a s rétihéja előszeretettel fogja e l a fürjet és az apró emlősöket , de gy íko t , béká t és n a g y o b b r o v a r t is g y a k r a b b a n talált a g y o m r u k b a n s szer in te t a v a s s z a l sok köl tés elpusztítása által igen károssá vál ik .

H a a f e n t i a d a t o k o n végigtekintünk, látjuk, h o g y a hamvas réti­héja főleg pocokkal, apró madarakkal és gyíkokkal táplálkozik. R ö v i d e n úgy fejezhetnénk k i m a d a r u n k táplálkozástani jellegét, h o g y elsősorban a fűben, sásban bujkáló k i s e b b ger incesek speciális ü ldözője , hosszú, v é k o n y csüdje is elárulja, h o g y a sűrűségből ügyesen t u d j a k i f o g n i zsák­mányá t . E z u tóbb i általában jel lemző tulajdonsága a rétihéjáknak, karva lyéhoz hasonló, hosszú, v é k o n y csüdjük a f e n t i célt szolgálja.

A h a m v a s rétihéja n a g y ügyességét és rátermettségét b izonyí t ja a Locustella naevia szereplése i s , m e l y a g y o m o r t a r t a l m a k b a n 3, a fész­keknél gyű j tö t t a n y a g b a n p e d i g 5 esetben, tehát összesen n y o l c s z o r f o r d u l elő, a m i elég n a g y gyakoriságnak mondha tó , főleg h a t e k i n t e t b e vesszük, h o g y U T T E N D Ö R F E R összesen 5 példányát m u t a t t a k i ragadozók­nál (4 a karvalyfészkeknél . 1 pé ldány m i n t Circus sp. zsákmánya.

A vá l tozó hőmérsékletű ger incesek, különösen a gy íkok , je lentékeny mennyiségben szerepelnek, a Circus-oh általában n e m igen i d e g e n k e d ­n e k az efféle zsákmánytól , b izonyára erre vezethető v i s s z a az a f r i k a i ,,Circus ranivorus Johnst.'' név i s . E g y i k ca . 1 hetes h a m v a s rétihéja-fióka szájából i gen n a g y Lacerta agilis-t v e t t e m k i , m e l y n e k f a r k a j ó d a r a b o n ki lógot t . A gyíkfogás terén általában kitűnik ez a faj ; a g y o ­m o r t a r t a l m a k száma szer in t 2 5 . 9 % - b a n , a fészkeknél gyűj tö t t táplál­kozási b izonyí tékok sze r in t p e d i g 2 7 . 3 % - b a n v a n a Lacerta-nem kép­v i s e l v e , tehát a h a r m a d i k h e l y e n áll gyakoriság szempont jából , az apró­madár és m e z e i p o c o k után következ ik . A franciaországi a n y a g b a n ( P a r i s ) még t ö b b (38 .0%) a gy ík . R a g a d o z ó m a d a r a i n k közül talán csak a vörösvércse v e t e k e d h e t i k ve le a gyíkevésben. A réti héják közül csupán a Circus aeruginosus szerepel r i tkábban a gyíkvadászat terén minálunk, úgy látszik a z o n b a n , h o g y az i l y e n t e k i n t e t b e n a l k a l m a s a b b területen, p l . Afrikában más a he lyze t , m e r t CÍIAPIN 6 pé ldányból 4-nek a gyomrában talált gy íko t és ped ig 3-éban f i a t a l Varanust (/), 1-ében ped ig egyéb gy íko t .

1931/34] A H A M V A S R É T I H É J A T Á P L Á L K O Z Á S Á R Ó L 323

A h a m v a s rétihéja a rovar-evés terén is meglehetősen kiválik, n o h a a t ö b b i Ci rcus - fa j szintén esz ik r o v a r t csekélyebb mértékben. A k ö ­p e t e k b e n talált k i s e b b r o v a r o k a z o n b a n b i z o n n y a l c s a k n e m m i n d másod­lagosan , főleg apró m a d a r a k k a l és esetleg a gy íkokka l kerültek a r a g a ­d o z ó gyomrába . A téli szálláson va ló rovarevés példájaként felemlít­h e t e m C H A P I N adatát , a m e l y sze r in t egy B e l g a - K o n g ó b a n e le j te t t pé ldány gyomrában ( i m m a t . május 6) csupán n a g y szöcskék

maradványai t találta ; a z o n b a n egy b a r n a réti héja gyomrában i s v o l t szöcske.

A fen t i eke t összefoglalva, n e m tagadható , h o g y a h a m v a s réti­héja rátermettségénél f o g v a egyaránt képes m e g k e r e s n i és f e l s z e d n i a pacsirtafiókát és a pacsir tatojást , a fűben és sásban bujkáló apró m a d a ­ra t , a f o g o l y - és fácáncsibét , v a l a m i n t a k i s n y u l a t , p o c k o t és gy íko t i s . E b b ő l következik , h o g y vadgazdasági szempontból, o t t t u d n i i l l i k , ahol különösebb gonddal tenyésztik az apró vadat, kárt tehet. A z apró m a d a r a k pusztí tásában e l l enben nehéz lenne e l m a r a s z t a l n i , m e r t a számbajövő fa jok szaporasága m i a t t , á l lományuk n i n c s veszé lyez te tve . I l y e n t e k i n ­t e t b e n a g y í k o k pusztítását sem vethet jük szemére. Másfelől a z o n b a n határozottan h é z a g p ó t l ó s z e r e p e t v i s z b i z o n y o s m é r t é k i g a z a p r ó e m l ő s ö k f o g á s á b a n , a m e l y e k e t a v e g e t á c i ó b a n g a z d a g i d ő s z a k b a n , k ü l ö n ö s e n a d ú s é s m a g a s f ü v ű r é t e k e n , n y á r i d e j é n a n e m e r r e t e r m e t t , m á s t e s t a l k a t ú é s m á s m ó d o n v a ­d á s z ó v é r c s é k é s ö l y v e k k e v é s b b é t u d n a k m e g ­s z e r e z n i .

A h a m v a s réti héja dániai és egyéb országi településeit is t e k i n ­te tbe véve (v. ö . Weis, ' S C H U S T E R L . C L A U D O N ) és összehasonlítva a hansági v i s z o n y o k k a l , észre k e l l vennünk, h o g y e faj megtelepedésének, i l l . v a l a m e l y h e l y e n való fennmaradásának o l y a n e lőnyös feltételei v a n n a k a d v a , a m i l y e n e k egyéb Circus-okn&l n incsenek m e g . É r t em az t , h o g y p l . Dániában a z e r d ő k i t e r m e l é s a l k a l m á v a l ú j r a „ b e n ö v é n y e s e d ő " h e l y e k e n t e l e p ü l t m e g é s s z a ­p o r o d o t t e l , a r á n y l a g r ö v i d i d ő a l a t t , nálunk p e d i g , m i n t láttuk, a hansági tőzegvágással előidézett uj formáció a fészke­lési he lye . Éppen az i l y e n a l k a l m a s fészkelő h e l y e k és a bő táplálékot , t ö m e g e s , s z a p o r a , k i s e b b á l l a t o k a t n y ú j t ó b i o t o p t e s z i k lehetővé számára a c s a k n e m t e l e p e s n e k m o n d h a t ó fészkelést, k a p c s o l a t b a n a z z a l is , h o g y elég kevés időt töl t a területen, az t a l egnagyobb bőség és vál tozatosság idején éh föl , m i n t e g y nyaralás­képen ( V . ö . a kékvércse telepes fészkelésének feltételeit). A g a b o n a ­m e z ő k é n é l ő s i b b v i s z o n y o k a t , á l l a n d ó b b t á p ­l á l k o z á s i l e h e t ő s é g e k e t n y ú j t ó r é t éppen a k i t e r j ed t

21 *

324 D R . V A S V Á R I MIKLÓS [Aquila

rétgazdálkodás révén megad ja n e k i t ö b b , egyébként kulturterületen valószínűleg a j ö v ő b e n i s a fennmaradási módoka t . B i z o n y o s érte­l e m b e n tehát ez a madár a , , j övő ré t ihé já ja" .

Über die Ernährung der Wiesenweihe.

V o n D R . N I K O L A U S V A S V Á R I .

D i e W i e s e n w e i h e w u r d e b e i uns , i m Gegensa tz z u i h r e n d r e i übrigen A r t g e n o s s e n , selbst z u r Z u g s z e i t für e inen z i e m l i c h se l tenen V o g e l geha l t en . E r s t i n d e n l e t z t e n J a h r e n , seit 1929 s te l l te es s i c h heraus , dass sie i n e inze lnen G e g e n d e n unseres L a n d e s a u c h brütet, s te l ­lenweise sogar i n grösserer A n z a h l . E s k o n n t e a lso a u c h d ie E r f o r s c h u n g der Ernährungsverhältnisse dieses V o g e l s erst i n neuester Z e i t e inen d e r a r t i g e n U m f a n g a n n e h m e n , dass w i r uns heute s chon e in z i e m l i c h k l a r e s B i l d über d ie Ernährung dieser V o g e l a r t m a c h e n können.

M e i n U n t e r s u c h u n g s m a t e r i a l b e s t a n d aus 81 M a g e n i n h a l t e n , ferner aus N a h r u n g s r e s t e n u n d Gewöllen, d ie b e i insgesamt 27 H o r s t e n g e s a m m e l t w u r d e n . D e r grösste T e i l der M a g e n i n h a l t e s t a m m t aus der Hanság b e i L é b é n y , w o eine V e r m i n d e r u n g der äusserst z a h l r e i c h au f t r e t enden W i e s e n w e i h e n i m Interesse der F a s a n e n z u c h t u n d der N i e d e r j a g d gebo ten e rsch ien . D i e Bescha f fung des U n t e r s u c h u n g s ­ma te r i a l s v e r d a n k e n w i r z u m überwiegenden T e i l d e m grossen E i f e r unseres M i t a r b e i t e r s L A D I S L A U S S T U D L N K A , de r auf meine B i t t e d ie erwähnten Nahrungs re s t e be i den H o r s t e n b e r e i t w i l l i g s a m m e l t e , wofür i h m wärmster D a n k gebührt .

D a s R o h m a t e r i a l e über d ie i n M a g e n i n h a l t e n , Gewöllen u n d b e i den H o r s t e n gefundenen N a h r u n g s r e s t e n bef inde t s i c h a l s p a r a l l e l ­l e r T e x t i m u n g a r i s c h e n T e i l e p . 3 0 8 — 3 1 9 . E i n e zusammenfassende D a r ­s t e l l ung der i n M a g e n i n h a l t e n , Gewöllen u n d B e u t e r e s t e n ge fundenen N a h r u n g s t i e r e n bef inde t s i c h i n z w e i T a b e l l e n ebenfal ls i m u n g a r i s c h e n T e x t e p . 3 1 9 , 3 2 0 .

E i n B ü c k auf d ie b e i d e n Z u s a m m e n s t e l l u n g e n lässt d ie grosse Übereinst immung der M a g e n i n h a l t e m i t d e n Gewöllen b e z w . N a h r u n g s ­res ten e rkennen , e i n B e w e i s dafür, dass i n der Z e i t v o m A p r i l b is S e p t e m b e r d ie N a h r u n g der W i e s e n w e i h e —- s o w o h l der a l t en a ls a u c h der j u n g e n — fast d ie g le iche i s t . A u f f a l l e n d e U n t e r s c h i e d e können w i r k a u m fes ts te l len . A m merkwürdigsten i s t w o h l d ie T a t ­sache, dass E i e r auf d e m Speiseze t te l der J u n g e n k a u m v o r k o m m e n , während junge Kle invögel , besonders d ie s chon flüggen, aber n o c h z i e m l i c h unbehol fenen j u n g e n L e r c h e n , z a h l r e i c h v e r t r e t e n s i n d .

1931/34] Ü B E R D I E E R N Ä H R U N G D E R W I E S E N W E I H E 325

D e r U n t e r s c h i e d i n der Grösse resp. i m Körpergewichte is t be i d e n G e s c h l e c h t e r n n i c h t so bedeu tend , dass m a n i n der Leistungsfähig­k e i t z u r Bescha f fung der N a h r u n g wesen t l i che D i f f e r enzen a n n e h m e n könnte . D a s Körpergewich t d e r ^ c j beträgt d u r c h s c h n i t t l i c h 260—305 gr während die 99 e i n d u n k s c h n i t t l i c h e s G e w i c h t v o n 340 gr haben . D i e haben daher m a n c h m a l e in geringeres Körpergewicht als d ie Sperber 99- l n e i n e m F a l l e w o g e in E x e m p l a r n u r 254 gr . D i e Ernährungs­weise dieser k l e i n s t e n W e i h e w i r d eben d u r c h ih re ger inge Grösse ermöglicht .

D i e V o g e l n a h r u n g der W i e s e n w e i h e besteht i m a l lgeme inen aus L e r c h e n . P A U L P A R I S f a n d b e i 75 (bezw. 71, d a 4 leer waren) un te r such ten E x e m p l a r e n i n 13 Fällen F e l d l e r c h e n . A u s s e r d e m i n 12 Mägen die U b e r ­reste v o n L e r c h e n e i e r n . D i e v o n i h m u n t e r s u c h t e n M a g e n i n h a l t e s t a m m e n ebenfal ls aus der B r u t z e i t , aus d e n M o n a t e n M a i , J u n i u n d J u l i . R e s t e v o n Kleinsäugern s te l l te er i n 37 Fällen fest, E i d e c h s e n i n 28 Fällen, i m ganzen a lso z i e m l i c h übereinst immend m i t d e m unga r i s chen M a t e r i a l . G U E R L N un te r such te d ie aus d e n M o n a t e n M a i , J u l i , A u g u s t u n d S e p t e m b e r s t a m m e n d e n M a g e n i n h a l t e v o n 21 W i e s e n w e i h e n . Feldmäuse w a r e n i n sämtlichen Mägen v o r h a n d e n . A n Vögeln f a n d er i n 3 Fällen P i e p e r , i n je e inem F a l l e R a u b Würger u n d rotrückigen Würger . I n 6 E x e m ­p l a r e n w a r e n G r y l l e n u n d i n 4 E x e m p l a r e n H e u s c h r e c k e n . D E L A F U Y E f a n d i n 6 E x e m p l a r e n Feldmäuse i n 4 Fällen, b e z w . andere K l e i n ­säuger, i n 2 Fällen L e r c h e n resp. Vöge l , i n e inem F a l l e F r o s c h k n o c h e n , i n je 1—-1 F a l l e I n s e k t e n (e inmal Vespa crabro). M A D O N f a n d i n 10 M a g e n ­i n h a l t e n aus M a i — A u g u s t F e l d m a u s i n 6 Fällen, S p i t z m a u s (Sorex) i n

1 F a l l , L e r c h e u n d P i e p e r 1—1-mal, Decticus 2 - m a l , Locusta 1-mal, Polycleis 1-mal. R Ö R I G i n 31 E x e m p l a r e n 28 Mäuse. 1 M a u l w u r f . 8 L e r c h e n , 2 A m m e r n , 1 P i e p e r , 1 B e r g f i n k , 1 R e b h u h n , 3Jungvöge l , 2 - m a l E i s c h a l e n . 1 -mal Grashüpfer. L E I S E W I T Z s te l l te be i 9 E x e m p l a r e n Vöge l i n 5 Fällen fest ( A l a u d a 1-mal), Microtus arvalis fünfmal, Lacerta agilis 1-mal. U T T E N -

D Ö R F E R b e s t i m m t e aus der z u m H o r s t ge t ragenen B e u t e F e l d l e r c h e n (meistens junge) 7 -mal , junge W a s s e r r a l l e e i n m a l u n d Frösche 2 - m a l ; i n 14 Gewöllen f a n d er H a a r e v o n Feldmäusen, w o b e i d ie M e h r z a h l der Gewölle ganz oder te i lweise aus so lchen bes tand , während e in ige Gewölle z u m ger ingen T e i l e aus F e d e r n u n d E i d e c h s e n s c h u p p e n , e ins aus H a a r e n v o n J u n g h a s e n , e in anderes z u m T e i l aus E i e r s c h a l e n , z w e i aus unde f in i e rba ren V o g e l f e d e r n zusammengese tz t w a r e n . Se iner A n s i c h t n a c h i s t d ie H a u p t b e u t e der W i e s e n w e i h e d ie F e l d m a u s . D Ö B B R I C K f a n d a m N e s t z w e i m a l G o l d a m m e r n . J A E C K E L erwähnt m i t B e r u f u n g auf L E U als Beu t e t i e r e : F e l d m a u s . S p i t z m a u s , A m m e r , L e r c h e , E i d e c h s e u n d Saatkrähe. B I T T E R A f a n d i n 13 W i e s e n w e i h e n Microtus arvalis 4 - m a l , Mäuse 2 - m a l , Mäusehaar 2 -ma l , Cricetus 2 - m a l ,

326 D R . N I K O L A U S V A S V Á R I [Aquila

Alauda 1 -mal , Emberiza citrinella 1 -mal , R e b h u h n j u n g e s 1 -mal , F e d e r n 2 - m a l , Lacerta 1 - m a l , Grashüpfer 2 -ma l , H e u s c h r e c k e n 1 -ma l , Gryllus melas 1 -ma l . J A R K O F F u n d T E R L O F F k o n s t a t i e r t e n i n den Mägen v o n 19 E x e m p l a r e n 2 Apodemus agrárius, 1 Apodemus flavicollis, 11 Mic­rotus arvalis, 1 Evotomys glareolus. 1 Arvicola amphibius. 1 Lyrurus tetrix, 1 Cannabina, 1 Passer domesticus u n d 3 Coturnix communis, sowie e inen u n d e t e r m i n i e r b a r e n V o g e l . N a c h D O M B R O W S K I schlägt d ie W i e s e n w e i h e m i t V o r l i e b e W a c h t e l u n d Kleinsäuger, d o c h f a n d er i n Mägen öfters a u c h E i d e c h s e n , Frösche u n d grössere I n s e k t e n . Se ine r A n s i c h t n a c h w i r d d ie W i e s e n w e i h e i m Frühjahr d u r c h V e r n i c h t u n g zah l r e i che r V o g e l b r u t e n sehr schädlich.

E i n Überbl ick über d ie o b e n angeführten D a t e n zeigt , dass d i e N a h r u n g d e r W e i s e n w e i h e h a u p t s ä c h l i c h a u s W ü h l ­m ä u s e n , K l e i n v ö g e l n u n d E i d e c h s e n b e s t e h t . D i e E r n ä h r u n g s w e i s e d e r W e i s e n w e i h e lässt s i ch also k u r z so c h a r a k t e r i s i e r e n , dass sie i n erster L i n i e e in spezie l le r V e r f o l g e r der i m G r a s u n d R i e d hausenden k l e i n e r e n W i r b e l t i e r e i s t ; i h r langer , dünner L a u f verrät s chon z u r Genüge, dass sie i h r e B e u t e aus d e m D i c k i c h t g e s c h i c k t he rauszufangen v e r m a g . Dieses i s t i m a l l g e m e i n e n eine beze ichnende E i g e n s c h a f t de r W e i h e n . I h r sperberähnlicher, l anger , dünner L a u f d i e n t ganz d i e sem Z w e c k e .

D i e grosse G e s c h i c k l i c h k e i t u n d Leistungsfähigkeit der W i e s e n -we ihe i n dieser H i n s i c h t w i r d a u c h d u r c h d ie R o l l e des H e u ­schreckensängers bewiesen , der i n d e n M a g e n i n h a l t e n 3 -mal , i n d e m a n H o r s t e n ge sammel t en M a t e r i a l aber 5 -mal , also z u s a m m e n 8 -ma l v o r k o m m t ; diese Häufigkeit i s t z i e m l i c h gross, besonders w e n n i n B e t r a c h t gezogen w i r d , dass U T T E N D Ö B F E R n u r 5 Heuschreckensänger als „ R a u b v o g e l t a t e n " f a n d (4 b e i Spe rbe rho r s t en u n d 1 b e i C i r c u s sp.) .

D i e w e c h s e l w a r m e n W i r b e l t i e r e , besonders d ie E i d e c h s e n , k o m ­m e n i n n a m h a f t e r M e n g e als B e u t e t i e r e v o r . D i e W e i h e n verschmähen i m a l l geme inen de ra r t ige B e u t e n i c h t , w o r a u f jedenfa l l s a u c h der N a m e „Circus ranivorus J O H N S T . " zurückzuführen is t . A u s der Mundhöhle eines J u n g v o g e l s , we l che r e t w a eine W o c h e a l t se in k o n n t e , habe i c h e i n grosses E x e m p l a r v o n Lacerta agilis h e r aushoh len können, de ren S c h w a n z z u e i n e m g u t e n T e i l e he raushang . D i e W i e s e n weihe betät igt s i ch ganz besonders a n d e m E i d e c h s e n f a n g — l a u t d e n M a g e n i n g a l t e n bes teht die N a h r u n g z u 2 5 . 9 % aus E i d e c h s e n , l a u t d e n a m H o r s t e gefundenen N a h r u n g r e s t e n aus 2 7 . 3 % , es fo lg t daher n a c h den K l e i n ­vögeln u n d der Wühlmaus d ie E i d e c h s e n - N a h r u n g a n d r i t t e r S te l l e . I n F r a n k r e i c h i s t der P r o z e n t s a t z der E i d e c h s e n - N a h r u n g 3 8 % , also n o c h höher. V i e l l e i c h t n u r der T u r m f a l k k a n n i n dieser H i n s i c h t m i t i h r we t t e i f e rn . U n t e r den W e i h e n a r t e n dürfte b e i uns w o h l d ie R o h r -

1931/34] Ü B E R D I E E R N Ä H R U N G D E R W I E S E N W E I H E 327

weihe a m wen igs t en Eidechsenjäger sein, o b w o h l auf günstigereren G e b i e t e n das Verhältnis e in anderes sein k a n n , z . B . i n A f r i k a , w o Chapin i m M a g e n v o n 6 E x e m p l a r e n 4 - m a l E i d e c h s e n v o r f a n d , d a r u n t e r 3 junge Varanus (!) u n d eine andere E i d e c h s e n a r t .

D i e W i e s e n w e i h e n i m m t a u c h als I n s e k t e n v e r t i l g e r i n eine S o n ­de r s t e l l ung u n t e r d e n W e i h e n e in . o b w o h l a u c h d ie übrigen C i r c u s -A r t e n — w e n n a u c h i n ge r ingerem Masse — I n s e k t e n ve rzeh ren . D i e i n d e n Gewöllen v o r k o m m e n d e n k l e i n e r e n I n s e k t e n ge langen aber jedenfa l l s fast i m m e r i n d i r e k t , hauptsächlich m i t k l e i n e n Vögeln u n d e v e n t u e l l m i t den E i d e c h s e n i n den M a g e n des R a u b v o g e l s . A l s B e i ­s p i e l dafür, dass d ie W i e s e n w e i h e a u c h i n den W i n t e r q u a r t i e r e n I n s e k t e n fr iss t , erwähne i c h die A n g a b e C H A P I N ' S , we lche r i n d e m M a g e n eines i n B e l g i s c h - K o n g o er legten E x e m p l a r s ( i m m a t . 6. M a i ) aus­sch l i ess l i ch Überreste v o n H e u p f e r d e n f a n d .

Zusammenfas send lässt s i ch also sagen, dass die W i e s e n w e i h e befähigt is t , s o w o h l das L e r c h e n j u n g e u n d L e r c h e n - E i , d e n i m G r a s u n d R i e d ve rbo rgenen K l e i n v o g e l , das R e b h u h n - u n d Fasanenküken, a ls a u c h den J u n g h a s e n , d ie M a u s u n d E i d e c h s e aufzustöbern u n d z u ergreifen. D a r a u s folgt , dass sie dor t , w o a u f d i e H e g e d e s n i e d e r e n J a g d w i l d e s b e s o n d e r e s G e w i c h t g e l e g t w i r d , s c h ä d ­l i c h w e r d e n k a n n . D e r S c h a d e n , d e n sie der K l e i n v o g e l w e l t zufügt, fällt k a u m ins G e w i c h t , d e n n der B e s t a n d dieser Vöge l i s t be i der grossen F r u c h t b a r k e i t der i n F r a g e k o m m e n d e n A r t e n n i c h t gefährdet. A u s demse lben G r u n d e können w i r i h r a u c h d e n A b f a n g v o n E i d e c h s e n n i c h t z u m V o r w u r f m a c h e n . A n d e r e r s e i t s f ü l l t s i e b e i m F a n g d e r k l e i n e n S ä u g e r b e s t i m m t e i n e g e w i s s e L ü c k e a u s , w e i l d i e s e T i e r e i n d e r v e g e t a t i o n s r e i c h e n J a h r e s ­z e i t , b e s o n d e r s a u f W i e s e n m i t d i c h t e m u n d h o h e m G r a s w u c h s a l s o i m S o m m e r , v o n d e n h i e r z u n i c h t g e e i g n e t e n , w e i l a n d e r s g e b a u t e n u n d a n d e r s j a g e n ­d e n T u r m f a l k e n u n d B u s s a r d e n n u r s c h w e r e r b e u t e t w e r d e n k ö n n e n .

D i e Siedlungsverhältnisse der W i e s e n w e i h e a u c h i n Dänemark sowie i n ande ren Ländern (cfr. H . W E I S , L . S C H U S T E R , C L A U D O N )

i n B e t r a c h t z i e h e n d u n d m i t den i n der u n g a r i s c h e n „ H a n s á g " v e r ­g l e i chend , müssen w i r gewahren , dass für d ie A n s i e d l u n g resp . für das F o r t b e s t e h e n der A r t s te l lenweise so vo r t e i l ha f t e B e d i n g u n g e n gegeben s i n d , w ie dieselbe be i ande ren W e i h e n n i c h t v o r h a n d e n s i n d . I c h vers tehe da run t e r , dass sie i n Dänemark besonders i n d e n b e i der A u f f o r s t u n g n e u bewachsenen S t e l l en , seit r e l a t i v k u r z e r Z e i t , angesiedel t u n d s i ch v e r ­m e h r t ha t t e , b e i uns i n , .Hanság" aber s i n d hauptsächlich d ie b e i den T o r f a u s s c h n i t t e n herges te l le tn neuen „ F o r m a t i o n e n " ih re H o r s t s t e l l e n .

3 2 8 D R . N I K O L A U S V A S V Á R I [Aquila

U n d ebensolche passende F o r t p f l a n z u n g s t e l l e n u n d der a n N a h r u n g , besonders a n massenhaf t v o r k o m m e n d e n , s i ch s t a rk v e r m e h r e n d e n K l e i n t i e r e n re iche B i o t o p e ermöglichen i h r jenes fast ko lon ienwe i se N i s t e n , — i m Z u s a m m e n h a n g a u c h m i t d e m U m s t a n d , dass unser V o g e l i m Geb ie t e z i e m l i c h wenige Z e i t , aber b e i der grössten R e i c h h a l ­t i g k e i t u n d A b w e c h s l u n g a n N a h r u n g , e t w a a ls . . S o m m e r f r i s c h l e r " , v e r w e i l t (cfr. d ie B e d i n g u n g e n für das ko lon ienwe i se N i s t e n v o n Cerchneis vespertinus). D i e W i e s e n l a n d s c h a f t , we lche d e m b e b a u t e n gegenüber U r l a n d s c h a f t C h a r a k t e r h a t u n d ständigere Ernährungs­möglichkei ten b ie te t , eben d u r c h d ie i n mehre ren Ländern w i c h t i g e W i e s e n w i r t s c h a f t , w i r d i h r a u c h i n d e n übrigen K u l t u r g e b i e t e n w a h r ­s c h e i n l i c h a u c h i n der Z u k u n f t d ie z u r E r h a l t u n g geforder ten V e r ­hältnisse schaffen. I n gewissem S inne i s t daher dieser V o g e l eine „ W e i h e der Z u k u n f t " .

Idézett i roda lom. — Zitierte Literatur.

BITTERA G y . : N a p p a l i r a g a d o z ó m a d a r a i n k g y o m o r t a r t a l o m - v i z s g á l a t a . — M a g e n u n t e r -

s u c h u n g e n u n s e r e r T a g r a u b v ö g e l . A q u i l a , X X I , 1914, p . 231—-232.

CHAPIN J . P . : T h e B i r d s of t h e B e l g i a n C o n g o . P a r t I . B u l l . A m . M u s . N a t . H i s t . , V o l .

65 , 1932 , p . 6 0 0 .

CHERNÉL I . : A d a t o k húsevő m a d a r a i n k t áp lá lkozásának kérdéséhez . — Be i t r äge z u r

N a h r u n g s f r a g e u n s e r e r c a r n i v o r e n V o g e l w e i t . A q u i l a , X V I , 1909, p . 148 .

CLAUDON, A . : L e B u s a r d cendré , C i r c u s P y g a r g u s ( L . ) d a n s l e D e p a r t e m e n t d e s

V o s g e s . L ' O i s e a u et l a R e v . F r a n c . d ' O r n i t h o l . , v o l . V , N o . 2, 1935 , p . 3 2 2 — 3 2 9 .

DoBBiíK'K L . : S t u d i e n a n H o r s t e n d e r W i e s e n w e i h e . J o u r n . f. O r n . , 65 J a h r g . , 2 . B a n d ,

1917, p . 1 6 — 2 7 .

DOMBROWSKI R . : O r n i s R o m a n i a e . B u k a r e s t , 1!)12.

FERDINAND, JOHS. — PALUDAN, K N U D : F o r t s a t t e underösgelser o v e r d a n s k e r o v f u g l e s

o g u g l e r s fode . D a n s k o r n i t h o l . F o r e n i n g T i d s s k r i f t . 25 , 1931 , p . 99 .

JARKOFF I . V . — T E R L O F F V . P . : M a t e r i a l s o n f e e d i n g of t h e b i r d s of p r e y . K a b o t y

V o l j s k o - K a m s k o i Z o n a l n o i o k h o t m i t c h i é — p r o n y s l o w o i b i o l o g i t c h e s k o i s t a n z i i ,

( K a z a n ) 1932 , p . 165 ( o r o s z n y e l v e n , a n g o l n y e l v ü k i v o n a t t a l — r u s s i s c h m i t e n g l i ­

s c h e m R e s ü m e e ; e k ö z l e m é n y megkü ldésé t DEMENTIEV G . p r o f . úrnak k ö s z ö n h e t e m

— i c h v e r d a n k e d i e Z u s e n d u n g d i e s e r A r b e i t H e r r n P r o f . G . DUMENTIEV).

JÄCKEL , A . J . : S y s t e m a t i s c h e Übe r s i ch t d e r V ö g e l B a y e r n s . M ü n c h e n u . L e i p z i g 1891 .

LEISEWITZ, W . : U n t e r s u c h u n g e n über d i e N a h r u n g e i n i g e r l a n d - u n d f o r s t w i r t s c h a f t ­

l i c h w i c h t i g e n V o g e l a r t e n . V e r h . d . O r n i t h . G e s . i n B a y e r n , V I , 1905, p . 197.

MADON, P . : L e s R a p a c e s d ' E u r o p e , l e u r r ég ime , l e u r s r e l a t i o n s a v e c l ' A g r i c u l t u r e e t l a

chasse . T o u l o n , 1933 .

PARIS, P . : S u r le B u s a r d M o n t a g u . R e v u e f r a n c . , d ' O r n i t h . , I , 1910, p . 1 4 6 — 1 4 7 .

— — E x a m e n d u c o n t e n u s t o m a c a l de q u e l q u e s r a p a c e s . I b i d . , I I I , 1914, p . 3 5 7 — 3 5 8 .

RÖRIG, G . : M a g e n u n t e r s u c h u n g e n l a n d - u n d f o r s t w i r t s c h a f t l i c h w i c h t i g e r V ö g e l . A r b .

B i o l . A b t . f. L a n d - u n d F o r s t w i r t s c h a f t e t c . , B e r l i n , I , 1900, p . 24.

U n t e r s u c h u n g e n übe r d i e N a h r u n g u n s e r e r h e i m i s c h e n V ö g e l , m i t b e s o n d e r e r

Be rücks i ch t igung d e r T a g - u n d N a c h t r a u b v ö g e l . I b i d . , I V , 1903, p . 64 .

— — M a g e n u n t e r s u c h u n g e n h e i m i s c h e r R a u b v ö g e l . I b i d . , V , 1905 , p . 244 .

— — M a g e n - u n d Gewöl lun te r suchungen h e i m i s c h e r R a u b v ö g e l . I b i d . , V I I , 1910, p . 4 8 8 .

1931/34] Ü B E R D I E E R N Ä H R U N G D E R W I E S E N W E I H E 329

SCHUSTER., L . : B e o b a c h t u n g e n a n d e n H o r s t e n d e r K o r n w e i h e C i r c u s c y a n e u s c y a n e u s ( L . ) u n d de r W i e s e n w e i h e C i r c u s p y g a r g u s ( L . ) Be i t räge u . F o r t p f l a n z u n g s b i o l . d e r V ö g e l m i t B e r ü c k s . d . O o l o g i e , I I , 1 9 2 5 , p . 1 2 7 — 1 3 6 , 1 4 5 — 1 5 1 .

UTTENDÖRFER, O . : W e i h e n g e w ö l l e . B e i t r . u . F o r t p f l a n z u n g s b i o l . d . V ö g e l e t c . , I I , 1 9 2 5 , p . 1 5 2 — 1 5 4 .

— — S t u d i e n z u r E rnäh rung u n s e r e r T a g r a u b v ö g e l u n d K u l e n . A b b . d . N a t u r f . G e s . z u

Gör l i t z , 3 1 . B . , 1. H . , 1 9 3 0 . WEIS , H . : L i f e of t he H a r r i e r i n D e n m a r k . L o n d o n — C o p e n h a g e n , 1 9 2 3 .

Kócsagvédelem — Természetvédelem.

1932—34 évi jelentés.

I r t a : S C H E N K J A K A B .

Legutolsó jelentésemben az t a sajnálatos körü lményt k e l l e t t meg­állapítanom, h o g y a k i s b a l a t o n i kócsagál lomány erősen megfogya t ­k o z o t t . Sz in t e a r r a k e l l e t t g o n d o l n i , h o g y a szabályozási munkála tok és a ve le kapcso la tos zavaró körülmények, így a f o r g a l o m erős meg­növekedése, m e l y a Zala-folyó mindkét p a r t i töltésén leza j lo t t , a kócsa­g o k a t elijesztették. A kócsagál lomány fo ly tonos csökkenése, m e l y 1933-ban érte e l mélypont já t , a m i k o r az á l lomány 3 párból állott és azok mindössze 3 f ia t neve l t ek föl , míg a többi e l p u s z t u l t , érthető aggoda lma t k e l t e t t a kócsagtelep fönnmaradására nézve. Annál örven-detesebb a he lyze t alakulása az 1934-ik évben , a m i k o r 16 pár köl töt t , és a köl tő párok összesen 35 f ia t n e v e l t e k föl. A z á l lománynak ez az újabb, örvendetes megnövekedése a Fertő-tavi kócsagál lomány csökkenésével függhet össze. E z természetesen csak föltevés, a m e l y bebizonyí tásra vár, ezidőszerint a z o n b a n határozot t párhuzamot m u t a t a ké t t e lep á l lományának hullámzása. A z e g y i k telepről a másikba való áttelepedés közvet len o k a úgy látszik az avas nádasok égetése. 1933-ban a K i s ­b a l a t o n o n v o l t a k nagyarányú nádégetések, v i s z o n t 1934 tavaszán hír szer in t a Fer tőn történtek óriási nádégetések. E z e k n e k a köve tkezménye lehete t t 1933-ban a k i s b a l a t o n i kócsagál lomány visszaesése, m a j d örvendetes emelkedése 1934-ben. M i n t hasonló jelenséget megemlí the­t e m , h o g y 1933-ban a nádégetés m a j d n e m tel jesen tönkretet te a ve lence i t a v o n a régi népes gémtelepet . 1934-ben ennek a gémtelepnek az állo­mánya megnövekedet t .

Természetes do log , h o g y a kócsagál lomány megmaradása n e m c s a k a fészkelő területeken foganatosí tot t védelmi intézkedésektől függ, h a n e m attól is , h o g y m i l y e n intézkedéseket tesznek a z o k b a n az orszá­g o k b a n , a h o l a kócsag m i n t á tvonuló v a g y téli vendég j e l e n i k m e g . Ind í tványomra az A m s z t e r d a m b a n 1930 június 2—7-én t a r t o t t V I I .