Post on 18-Oct-2021
1
1. TÉTEL: A GYÓGYPEDAGÓGIA MINT TUDOMÁNY. FŐ TERÜLETEI. A "FOGYATÉKOSSÁG"
FOGALOM ÉRTELMEZÉSEI
Gyógyító nevelést jelent, elsősorban a nevelés-oktatás eszközével gyógyít. Gyógyítás helyett
használható: a korrekció.
A gyógypedagógia nevelési, terápiás, rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány.
Fogalma:
"Ma a gyógypedagógia interdiszciplináris embertudomány (össztudomány), a gyógypedagógiai
segítséget igénylő személyek (népesség) és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés,
nevelés, terápia, oktatás, képzés, kísérés, rehabilitáció (tevékenység) tudománya." (Gordosné, 2004,
77.) […]
A gyógypedagógia kettős irányultságú:
tudomány: olyan tudomány, melynek az önállósága elkezdődött (1800-as évek – Georgens, Denhart), de még napjainkban sem fejeződött be – tartalma folyamatosan bővül
gyakorlat: a fogyatékos személyek nevelését, terápiáját, rehabilitációját ellátó praxis
A gyógypedagógia kérdései napjainkban.
1. A fogyatékos ember élete.
2. A fogyatékosság értelmezésének megváltozása.
3. A gyógypedagógia elméleti és gyakorlati kompetenciája
4. A társtudományok eredményei a gyógypedagógiában.
5. A gyógypedagógia a tudás jövőképe.
A gyógypedagógiai tevékenység alanyai – kikre irányul a gyógypedagógia?
- Tágabb értelemben: a gyógypedagógia hatáskörébe tartozik minden olyan személy, akik
fejlődésmenete és személyiségszerkezete jelentős mértékben eltér a szabályos fejlődésűtől, ill. a
harmonikus személyiségszerkezettől.
Ide tartoznak:
a) Tényleges fogyatékosságok: érzékszervi, testi/mozgás, beszéd hiányosságai, értelmi
fogyatékosok.
b) Határesetek: olyan gyerekek, akikről később dől el, hogy a sajátosságaik
átmenetiek/visszafordíthatók-e vagy sem.
c) Mentális retardációk (megkésett értelmi fejlődés)
d) Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia)
e) Érzelmi és akarati élet enyhe vagy legfeljebb közepes súlyosságú fokú zavarai, ill. a zavarait
kifejező különböző szindrómák (tünet együttes)- magatartási zavarok, szociális
beilleszkedési zavarok.
Visszafordíthatók: ha a korrekció időben megtörténik, ha a gyerek szociális tényezői jók, ill. a
gyerekek tényezői nem romlanak (ok: ált. nincs mögöttük organikus károsodás – idegszövet
sérülése).
2
Gyógypedagógia területei
Súlyossági fokok: - nehézség - zavar - akadályozottság
Tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséget a nevelési tanácsadó,
Tanulási zavart és tanulásban való akadályozottságot, értelmi akadályozottságot, azaz
fogyatékosságot, sajátos nevelési igényt, kizárólag a szakértői bizottság állapíthat meg.
A gyógypedagógia jellemzői:
- a sérült ember neveléstudománya
- ma már egyre inkább haladunk az elkülönülő emberképtől az integráló felé
- ma már nem a fogyatékos ember áll a figyelem középpontjában, inkább a fogyatékos ember
szerepe a mi világunkban, ezért a pedagógiai eljárások nemcsak individualizáltan irányulnak 1-1
fogyatékos emberre, hanem társadalom centrikusan az őt körülvevő környezetére is
- az ember-környezet viszony ökológiai szemléletéknek köszönhetően a pedagógia már nem annyira
a fogyatékosság fajtája és foka, mint inkább a szükséges segítség fajtája és foka lapján tájékozódik
Több tevékenységet valósít meg (interdiszciplináris tudomány):
- gyógyító nevelés tudománya: kizárólag pedagógiai szempontból
- célpedagógia: fejlődés maximális elérése
- speciális pedagógia: a gyermek optimális fejlesztése csak speciális módszerekkel érhető el
(sajátos eszköztár + módszertan)
- sorsrendező pedagógia: életívet átfogó szakaszokról való gondoskodás („bölcsőtől a sírig”)
- örömszerzés pedagógiája
A gyógypedagógia 3 alapvető kérdéskör köré csoportosul:
- kik azok, akiknek a személyiségfejlődése, nevelése eltér a normálisokétól?
- hogyan értelmezhető és határozható meg a speciális nevelési tevékenység?
- mely tudományok feladata a normálisokétól eltérő speciális fejlesztést igénylőknek
tanulmányozása, törvényszerűségek feltárása, önálló tudományról beszélünk-e, mi ennek a tárgya és
hol helyezkedik el a tudományok rendszerében?
A gyógypedagógia forrás- és határtudományai:
1) Antropológiai (embertan) 2) Nyelvtudomány (lingvisztika) 3) Orvostudomány 4) Pedagógia
(komplementer szerep) 5) Pszichológia 6) Szociológia 7) Jogtudomány és joggyakorlat
A modern gyógypedagógia kutatási területei.
statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása
a terminológiai fejlődése, a definiálás kérdései
intézményhálózat kialakulása és változásai
curriculum kutatások
3
képességzavarok kialakulásának vizsgálata
speciális módszerek fejlesztése (diagnosztikai-, terápiás-, rehabilitációs módszerek)
szociális hátrányok következményei
Fogyatékosság definíció:
- társadalmilag meghatározott, mindenek előtt mint a szokásostól (normálistól) való eltérést szokták
ábrázolni
- leíró meghatározás: az átlagtól való eltérés tényét foglalja magába
értékelő értelmezés: az átlagostól való eltérést a normalitástól való pozitív vagy negatív
eltérésként tekinti
A fogyatékosok élete, életvitele, korlátai és lehetőségei – tükrözi a társadalom milyenségét.
Fogyatékosság kifejezés szakmai értelemben
Fogalma: vitatott szakmai gyűjtőfogalom, eredetét tekintve orvosi fogalom = valamilyen betegség
lezajlása után fennmaradó orvosi eljárásokkal már nem befolyásolható (irreverzibilis) kóros,
rendellenes állapotot jelent.
Fogalmi jelentése kibővült pedagógiai és pszichológiai szempontokkal.
Pszichológiai bővülés: szabályostól (normálistól) eltérő fejlődésmenet és fejlődésszerkezet.
Pedagógiai szempontból: fejleszthetőség; a személyiségfejlődés lehetőségei a normál ped.
eszközétől, ütemétől eltérőek, a sérülés mértékének keretei határt szabnak, de ezen kereteken belül
önmagához képest a személy legalább individuális formában fejleszthető és kiscsoportos formában,
a fejlődés mértéke mindig önmaga.
A fogyatékosság értelmezésének megváltozása:
1. A WHO 2001: A funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása szerint a
gyógypedagógia szempontjából a főfogalom a képességzavar, amely a funkcióképesség bármely
természetű és eredetű akadályozottságot jelent.
2. SNI problematika:
a közoktatás jogi szabályozásában és a nevelési gyakorlatban
megállapítása komplex diagnosztikai eszközökkel, a speciális jogok érvényesítése
az SNI körébe tartozó fogyatékosságok és zavarok, a többletszolgáltatások meghatározása
az SNI pedagógiai értelmezése: az egyéni nevelési szükséglet megismerése
A gyógypedagógia feladata: a sérült, fogyatékos, speciális nevelési szükségletű emberek
igényeihez igazodó eljárások alkalmazásával az eredményes szocializáció, beilleszkedés
elősegítése.
4
Speciális pedagógia A fejlesztés fő
területe
(rehabilitáció)
Intézmény
Értelmileg akadályozottak
pedagógiája.
Tanulásban akadályozottak
pedagógiája.
a megismerési
funkciók fejlesztése
korrigálása
Speciális tantervű általános
iskolák (volt kisegítő és
foglalkoztató)
Szurdopedagógia a hangbeszéd
kialakítása, illetve
fejlesztése
Siketek általános iskolája.
Nagyothallók általános iskolája.
Tiflopedagógia tapintás, fejlesztése
látás fejlesztése
Vakok általános iskolája.
Gyengédlátók általános
iskolája.
Logopédia normális beszéd
kialakítása
Beszédjav. ált.isk.
Beszédjav. Intézet
logopédiai csop-k.
Szomatopedagógia mozgásnevelés
(egyensúly,. biz-
tonság, koordináció,
manipuláció)
Mozgásjavító ált.isk.
Pszichopedagógia inadaptációs
zavarok
leküzdése
TGYVSZ (neurotikus otthonok,
antiszociálisok
számára nevelőotthonok
A fogyatékosság típusai:
1. Értelmi fogyatékosok: A központi idegrendszer sérülése miatt az általános értelmi képesség az
adott népesség átlagától elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott. Fejlesztésükkel
oligofrénpedagógus foglalkozik.
Vannak: enyhe, középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékosok.
2. Hallási fogyatékosok: A hallási analizátor különböző károsító ok/okok miatt sérül.
Fejlesztésükkel a szurdopedagógus foglalkozik.
Megkülönböztetünk: siketeket, nagyothallókat.
3. Látási fogyatékosok: Az, akinek a látási analizátora (szem, látóideg, látás agyi központja)
sérülése következtében a korrigált látás 33-90 % közé esik. Fejlesztésükkel a tiflopedagógia
foglalkozik.
Fajtái: gyengénlátók (látásromlás 33%-90%), vakok (látásromlás 90%-100%).
4. Mozgásfogyatékosság: Ide tartoznak a végtaghiányos vagy deformált, bénult emberek,
továbbá a törpenövésűek és a csonttörékenyek is. Fejlesztésükkel a szomatopedagógis
foglalkozik.
5. Beszédfogyatékosság körébe tartozik a megkésett beszédfejlődés, a kiejtési zavarok, a
beszédritmus zavarai. Fejlesztésével a logopédia foglalkozik.
6. Érzelmi-akarati fogyatékosok: Ide tartoznak az inadaptációs zavarok (a neurózis, a
pszichopátia, a pszichózis). Fejlesztésükkel a pszichopedagógia foglalkozik.
5
2. TÉTEL: GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI ALAPISMERETEK AZ ÉRZÉKSZERVI-, A MOZGÁS-, ÉS
BESZÉD- FOGYATÉKOSSÁGOK KÖRÉBŐL
Érzékszervi fogyatékosok
LÁTÁSSÉRŰLT az a személy, akinek a jobbik szemén maximum terhelés esetén az ép látás 30%,
vagy látótérszűkület nem több 20 foknál, így a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen
akadályozza.
Tiflopedagógiai tevékenység
Sérülhet: a receptorszerv, a látóideg, a cortex
Akadályozottság:
- a látás útján történő megismerés tökéletlen vagy teljesíthetetlen
- mozgás és cselekvéskorlátozottság lép fel
- nagyobb a környezettel való függés (nehezített a szocializáció)
Súlyossági fok:
vakság: a fényt sem észlelik – pontírás alkalmazása (5/50 alatti Snellen érték)
alig látók: fényérzékelők, nagy tárgy látók (különleges optikai eszközökkel), ujjolvasók
(2 m-en belül látják a tárgyakat)
gyengén látók: szemüveggel korrigálható- a teljes látás 1/10 és 1/+-a között van, a
károsodás bármely időszakban létrejöhet. (5/50 és 5/15 Snellen érték)
Látássérülés oka: vele született - később szerzett
Létre jöhet: öröklés útján, méhen belül, születés közben és után.
Fejlesztési lehetőségek:
- veleszületett látássérülés a mozgásfejlődést befolyásolja
- fontos a korai anya-gyermek kapcsolat, mert nincs vizuális ismeretszerzés, mely az utánozást
befolyásolja
- szülői magatartás: ne hagyja egyedül a gyereket, de ne is védje túl
- fontos a helyes napirend:
- világos, tiszta környezet
- önkiszolgálásra nevelés
- korai fejlesztés szakember által a szülő bevonásával:
- óvodában speciálisan vagy integráltan megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, utazó
gyógypedagógus
- speciális iskola, többség integráltan
- tapintó pontrendszer: írás – olvasás
6
Életút:
- részleges vagy teljes integráció keretében tud elhelyezkedni - sajátos vak szakmák
- felsőfokú tanulmányokra képesek
- rehabilitációs munkahelyen eredményesebb
- érdekvédelem, civil szervezetek, alapítványok
HALLÁSSÉRÜLT Szurdopedagógiai tevékenység
A hallásanalizátor sérülhet (receptorszerv, hallóideg, cortex) különböző károsító okok miatt, amely
akadályozza a beszéd normális fejlődését vagy hátrányosan befolyásolja azt.
Jellemzői:
- egész személyiségfejlődés megváltozása
- kommunikációs akadályok
- lecsökken és átalakul a külvilággal való információ felvétel
- az ismeretszerzés lelassul
- nehezített szocializáció
Súlyosság szerint:
- orvosi szempont: nagyothallás: 30-70 decibel - siketség: 70 decibelnél nagyobb
- gyógypedagógiai szempontból a fejleszthetőségnél több szempontot kell figyelembe venni:
6. iskoláskor előtti időszak történéseit
7. beszédállapotot
8. intelligenciaszintet
9. a normálistól eltérő személyiségjegyeket
I. Nagyothallók: beszédállapot szerint
a) verbális kommunikációja kevésbé tér el az épekétől
- kiejtések: alig rendellenes
- beszéd megértés: jó vagy közepes
- nyelvi kompetenciája: alig érett
- nehézség: önálló szövegértő olvasásban és az írásbeli kifejezés területén
- tagjai: enyhén vagy közepes fokban nagyothallók
b) verbális kommunikációja nagyobb mértékben tér el az épekétől
- kiejtések: érthető, de több hang hibás
- beszéd megértés: közepes vagy gyengén fejlett
- nyelvi kompetenciája: jelentősen elmarad a szóbeli és az írásbeli kifejtés
terén
- tagjai: súlyosan nagyothallók, a halláskárosodás a beszéd kialakulását
megelőzően lép fel, beszéd-kialakulás után süketülnek meg
II. Siketek: súlyos hallásveszteség (alsó határa= a hallás funkció teljes kiesése) a természetes
beszédfejlődés megindulása előtt vagy annak időszakában
- kiejtésük: rendellenes
- szókincs: beszűkült
- nyelvi kompetencia: kialakulatlan
- súlyos az elmaradás az önálló szövegértő olvasás és az írásbeli kifejezés
terén
Eszközök:
- auditív orális módszer - iskolában: speciális módszer, tankönyv
Életút:
- részleges integráció
- szakmunkás bizonyítvány
- esetleg közép- és felsőfokú végzettség
7
MOZGÁSFOGYATÉKOSOK Szomatopedagógiai tevékenység
Definíció: a mozgásszervrendszer bármely részének a fejlődési rendellenessége, betegsége vagy
sérülése megbonthatja a fiziológiás mozgások funkcionális egységét és a többi rész szerkezetében
és működésében is zavarokat okozhat. Ez a szerkezeti/működési zavar a mozgáskárosodás.
Nem idegrendszeri eredetű károsodások, hanem fejlődési rendellenességek/balesetek
következményei: csonka végtagúak, csonkolt végtagúak, súlyos testi deformitás miatt
mozgáskorlátozottak
Osztályozása:
a) a fej és a törzs régióinak károsodása (gerincdeformitás)
b) a végtagok mechanikus károsodása:
c) görcsös bénulások:
d) petyhüdt bénulások (gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása):
e) végtaghiányok
Iskolázás: enyhébb fokban: kedvező körülmények között ép gyerekekkel
súlyosabb fokban: speciális intézményekben
Gyógyítás. orvossebészeti eljárások, gyógyászati segédeszközök csökkenthetik a
mozgáskorlátozottságot. Gyógyító nevelés óvodás és kisiskolás korban
BESZÉDFOGYATÉKOSOK: Logopédiai tevékenység
Definíció:
- a beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a zavarai, melyek érinthetnek 1-1
részfolyamatot, kiterjedhetnek egy mechanizmusra teljes egészében és megjelenhetnek a
beszéd valamennyi folyamatában is
Jellemzői:
- ép fizikai hallással bír
- beszédfejlődés nem indul meg vagy kórosan késik vagy valamelyik területen hibásan
működik
- rehabilitálható, a tünetek csökkenthetők
Fajtái:
a) pöszeség: hangképzési zavar
b) orrhangzós beszéd: sajátosan dünnyögő beszéd
c) hadarás: beszédritmus zavar
d) dadogás: beszédritmus zavar
e) afázia: beszédképtelenség
f) Agráfia, alexia: írás-olvasásképtelenség
Jellemzői: - zavart kommunikáció
- hangzó beszéd hiányzik, vagy torzul: folyamatossága, ritmusa felbomlik, sérül a
beszéd megértése, jellegzetes hibák mutatkoznak az írásban
8
Osztályozása:a tünetek figyelembe vétele alapján beszélhetünk:
megkésett beszédfejlődésüek
pöszék
orrhangzósok
beszédritmus zavarai: hadarás (fokozott beszédkészség- gyors beszéd+ változó, hullámzó ritmus; a
központi idegrendszer sérül)
dadogás ( a beszéd közben fellépő görcsös megakadások)
2 csoportja: klónusos dadogás= kezdő hang, vagy szótag ismétlése
tónusos dadogás= görcs fellépésekor beálló
hangképzési képtelenség
3. TÉTEL: AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG FOGALMA, ALAPTÜNETEI. SÚLYOSSÁGI FOKAI ÉS AZOK
MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI.
Az értelmi fogyatékos a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti
hatások eredőjeként alakulhat ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott
népesség átlagos értelmi képességének átlagától, a kezdő évektől számítva számottevően elmarad,
ezért az önálló életvezetés jelentősen akadályozott
Fogalma: valamilyen betegség lezajlása után fennmaradó orvosi eljárásokkal már nem
befolyásolható kóros, rendellenes állapotot jelent. Fogalmi jelentése bővült pedagógiai és
pszichológiai szempontokkal.
Pszichológiai bővülés: szabályostól (normálistól) eltérő fejlődésmenet és fejlődésszerkezet.
Pedagógiai szempontból: fejleszthetőség; a személyiségfejlődés lehetőségei a normál pedagógia
eszközétől eltérőek, a sérülés mértékének keretei határt szabnak, de ezen kereteken belül
önmagához képest a személy legalább individuális formában fejleszthető és kiscsoportos formában,
a fejlődés mértéke mindig önmaga
A személyiségszerkezet megváltozása- diszharmonikus személyiségszerkezet
Egyszeri funkció(1érzékelés9, a funkcionális rendszerek nem alkulnak ki, vagy rendellenesen működnek.
átalakul, leszűkül az információfelvétel - a sérül az információfeldolgozás
mindig együtt jár, mozgászavarral, beszéd sérüléséve.
korlátozott társadalmi kommunikáció, másokkal való érintkezés
akadályozott szocializáció: nehezül a környezethez való alkalmazkodás, a környezetre való hatás, izoláció alakulhat ki.
Felosztása:
- jelenleg az intelligenciakvóciens mérőszám alapján történik
- szükséges megsegítés foka alapján fog történni, ha az ökológiai szemlélet elterjed
50-69 – debilisek: enyhe fokban sérült a tanulásban akadályozottak
25-49 – inbecilis: középsúlyos fokban sérült, értelmükben akadályozott
25 alatt – idióta: súlyos vagy értelmi fogyatékos
9
Jellemzői, kritériumai:
fő tünete az értelmi funkciók elsődleges sérülése: öröklött károsodásról vagy szülés körüli
károsodásról beszélünk.
neuroendokrin (ideg- és hormonrendszeri): elsősorban a központi idegrendszer strukturális/organikus (szöveti) károsodásán, sérülésén és/vagy funkciózavarán alapszik.
a károsodás öröklött (familiáris eredetű; genetikusan kódolt) vagy veleszületett (külső vagy belső eredetű – rubeóla, mumpsz,: anyai szervezetet károsítja, szülés körüli oxigén hiányos
állapot) vagy a korai életkorokban keletkezett.
értelmi működés elsődleges károsodása mellett az egész személyiségfejlődés
diszharmóniája/zavara jön létre – diszharmonikus zavart személyiségfejlődés.
egész életen át tartó állapot = irreverzibilis. Biológiai tény a magyarázata – az idegsejtek nem regenerálódnak, nem képesek újraképződésre.
Különböző súlyossági fokai vannak. Foka függ:
◦ idegrendszer organikus károsodásának mértékétől/kiterjedtségétől
◦ a károsodás, sérülés időpontjától – a legkedvezőtlenebb a fejleszthetősége, a korrigálhatósága:
a; az öröklött és veleszületett károsodásoknak
b; az 1. életéven belül elszenvedett károsodásoknak. A korai károsodások elemi
funkciókat érintenek (testi, mozgás, legelemibb megismerő funkciók) és eleve elzárják
azokat az utakat, amelyeken a személyiségfejlődés még el sem indult.
Az irreverzibilitás ténye szorosan összefügg a súlyossági fokkal és az időfaktorral. (Milyen
súlyosságú a sérülés/Mikor következik be?)
Az irreverzibilitás és a idő összefügg a környezeti tényezőkkel is – meghatározó, hogy mikor
következik be a felismerés/ mikor kezdődik el a korrekció – erre épül a korai fejlesztés gondolata,
tartalma /intézményrendszere.
Súlyossági fokok:
◦ enyhe
◦ középsúlyos
◦ súlyos
◦ nagyon súlyos/halmozottan súlyos
A súlyossági fokok egymástól való elkülönítése
Az általános értelmi képesség vagy értelmesség= INTELLIGENCIA csökkenésének a mértéke szerint.
A képezhetőség, szocializálhatóság mértéke szerint. /A képezhetőség és
szocializálhatóság mértékét meghatározzák a gyermek interperszonális (személyközi)
kapcsolatai és azok minősége. Ez a prognózis szempontjából fontos javító tényező. Az
ún. vivő funkciónak nagy szerepe van a szocializálhatóságban – nagymértékben a
gyerek kapcsolatrendszerétől függ./
A társadalomra való ráutaltság mértéke szerint (képes-e önálló életre, védettség kell...)
Általános értelmesség = intelligencia
- az intelligencia szintje 15-16 éves korig a fejlődés ütemét, gyorsaságát fejezi ki
- 15-16 éves kortól állandósult tulajdonságnak, stabil képességnek tekintjük
Spearman: az emberi értelmességnek, értelmi működésnek van
10
f) „g” általános faktor (generális)„g”: azt jelenti: közös az összes megismerő tevékenységben,
az egyes folyamatoknak fölérendelt.
g) „s” speciális faktor (különböző értelmi képességeket megkülönbözteti egymástól).
Mi a „g” faktor? Valójában az elvonatkoztatás, lényegkiemelés, következtetés képessége. Minden
részfolyamat fölé van rendelve, de mindegyikbe beépül.
„g” faktor eredete: biológiailag meghatározott, korlátozott mértékben fejleszthető serdülő korig (15-
16 éves korig), amíg az intelligencia színvonala a fejlődés szintjén van.
Intelligencia = értelmi működés = értelmesség fogalma.
Wechsler: az IQ - összetett, globális képesség, amely lehetővé teszi, hogy ésszerűen cselekedjen
(praktikus intelligencia- tárgyakkal való bánás), racionálisan gondolkodjon (elméleti intelligencia),
és eredményesen bánjon a társas környezetével, embertársaival(szociális intelligencia) - ugyanaz az
értelmesség van a feladatmegoldásban =cselekvésben= embertársainkkal való bánásmódban)
◦ Vannak, akik különállónak tekintik: absztrakt; praktikus; szociális intelligencia
◦ A személyek különböznek egymástól az értelmesség mértékében, színvonalában.
Intelligencia mértéke = IQ
100)(
életkor
korértelmimentálisIQ
IQ kritikus értékei: 70, 100, 130/120
X = 100 átlag érték.
70 = fogyatékossági küszöb
120/130 = tehetség, kiemelkedő intelligencia küszöbe.
Ha a gyerek IQ-ja 90 alatt van iskolába lépéskor →jó feltételek mellett is iskolai lemaradások
várhatók, kikerülhető mértékű teljesítménykudarcok.
Sávok:
0 – 20/25-ig súlyos értelmi fogyatékos
25-50-ig középsúlyos
50-70-ig enyhe mértékű
70-80-ig határesetek
80-90-ig mentális retardáció (megkésett fejlődés)
90-110-ig átlag sávja, átlagos
110-120/130 magas
120/130-tól kiemelkedő (valamilyen területen okkal és joggal tehetséges gyerek)
↓↓
Gyakorlati szempontból nem mindegy, hogy mi van a három statisztikai sáv között.
Az egyetlen kritérium, ami számszerűsíthető, mérhető.
11
A MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (Megkésett fejlődés)
10. Rendszerint nem organikus károsodás eredménye
11. Korai felismerés és beavatkozás esetén reverzibilis állapot
DE: - ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor irreverzibilissé
válhatnak
Enyhe értelmi fogy. jellemzői.
vezető tünet: értelmi funkciók kóros gyengesége - fogalmi gondolkodás, absztrakció, általánosítás
műveleteinek sérülése
alaptünetek: megkésett beszédfejlődés,ritmuszavar -hadarás, dadogás; a mozgás fejlődészavara;
érzékszervi funkciók károsodnak
másodlagos, harmadlagos sérülések - érzelmi és akarati rend sérülései, érzelmi passzivitás
(szorongás), ingerlékenység (agresszió)
tér-időészlelésben: tér - nagymozgás -helyzetváltoztatás, kismozgás - írás; idő: jelen-jól
tájékozódik, múlt - távolabbi=régen, közelebbi= tegnap; jövő: nincs előrevetítés, előregondolás,
problématudat.
gyenge 1. és 2. jelzőrendszer: vizuális kép és szó közötti kapcsolatai
testi jell: alkati anomália (elsősorban örökletes értelmi fogyatékosoknál) eltolódott testarány,
deformált testformák; idegrendszeri alaptünet - görcsösség; gyakori a bepisilés
4. TÉTEL: AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYEREKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSE. AZ ENYHE MÉRTÉKBEN
FOGYATÉKOS GYEREKEK PSZICHOLÓGIAI JELLEMZÉSE.
Értelmi fogyatékos gyerekek pszichés fejlődése
Rizikófaktor: meghatározó, hogy a károsodás öröklött, veleszületett
- mikor következett be
korai életkor = csecsemőkor
- milyen mértékben következett be
Fejlődés általános jellemzői:
lelassul
életkori periódusok megnyúlnak vagy nem különülnek el rendesen
az adott korszakra jellemző funkciók késve jelennek meg – hiányosan működnek –
torzulnak ez megbontja a személyiségszerkezet egységét is.
A fejlődés alakulása:
csecsemőkor: meghatározó: az ép gyerek fejlődési csomópontjai.
érzékszervi koncentráció ép gyereknél: 3 hónapos kortól új ingerre általában mozgásgátlás
következik be – s az új inger felé fordul
↓↓
ez a készenlét a külső világból érkező inger fogadására nem tapasztalható – nem jut el az új
inger – lassan (ami eljut, az töredékesen dolgozódik fel) kicsi a fogadókészség, a
spontán érdeklődés
12
a szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) próbálkozások hiánya = a tárgyak nem váltanak ki spontán
aktivitást (az egészséges gyereknél lépten-nyomon megfigyelhető)
utánanyúlás, fogás: meg akarja fogni
tárgyi manipuláció megtanulása hiányzik, sokat késik, áthúzódik az óvodáskorra
oka: agytörzsi aktivációs rendszer alulműködése
Spontán próbálkozások hiánya = komoly jelzés (születetten motiváltak vagyunk a spontán
aktivitásra) következményei: az érzékelés / észlelés és a mozgás terén levő dolgokban.
A) érzékelés/észlelés terén hiányosságok: nem ismerkedik a gyerek a tárgyak fizikai
tulajdonságaival és a közöttük lévő egyszerű fizikai összefüggésekkel; nem gyűjt elegendő
érzéki tapasztalatot. Ennek következtében az emlékanyaga mozaikszerű – nem lesz
közöttük kapcsolat, hiányos, szegényes. Következménye: kevésbé tudja a gyerek új
helyzetben a múltbeli tapasztalatait előrehívni és felhasználni.
B) mozgás terén hiányosságok: sérül a nagymozgások / finommozgások fejlődése
- finommozgás (szem-kéz koordináció)
- nagymozgások fejlődése: visszaveti fejlődésüket, kimarad a kúszás, mászás
emberi beszédhangokra nem ad megkülönböztetett reakciót – nem különbözteti meg minden
más hangingertől
- nem rendelkezik az un.: primitív kategorizáció veleszületett adottságával (az újszülött úgy
jön a világra, hogy a primitív kategorizáció kódolva van az idegrendszerében)
eredménye: késnek, szegényesek a beszédet előkészítő közlésformák, szegényes: gőgicsélés,
gagyogás, első szavak
előrevetíti a megkésett beszédfejlődést
- megkésett beszédfejlődés= 3+1 év
passzivitás: nem mutat kíváncsiságot, kapcsolatteremtési kényszereket.
az arcmimika szegény az alapvető érzelmi kapcsolatok kiépítése is késik, és hiányos.
vegetatív idegrendszeri szabályozás zavarai, hibái az alapvető életfunkciók zavaraiban
fejeződik ki:
alvás (alvás - ébrenlét összefolyik
táplálkozás (a kiválasztás később probléma)
Kisgyermekkor
nem különül el világosan a csecsemőkortól
az egész kisgyermekkor (1-3 éves korig) abszolút csecsemős életformában telik el
szegényes spontán aktivitás a tárgyi cselekvésben
mozgásos fejlettség – kora csecsemős szintű; elemi szokások: szobatisztaság, evés nehezen,
lassan alakíthatók ki VAGY sehogy, átcsúszik óvodáskorra
továbbra is szegényes, hiányzik a spontán aktivitás a tárgyi cselekvésben is, és a
kapcsolatteremtésben is.
következményei: lemarad a mozgásfejlődésben, gyengén koordinált, nem ismeri fel a tárgy
eszközjellegét – nem tudja általánosítani (pohár – ivásra való, terítő – segít közelebb hozni a
tárgyakat) nincs tapasztalata általánosításra
beszédértés károsodása - világos jeleket mutat
ha 4 éves korig nem jelennek meg, akkor károsodás, beszédértés probléma (aktív beszéd
problémája is) értelmi károsodás mutatója. Összegezve: az egész pszichikus működés jellegtelen, nincs profilja. Az ép kisgyereknél van
profil – az egész élet szempontjából 3 funkció alakul ki: a járás, a beszéd, és az éntudat kialakulása.
Óvodáskor (3-6 év, 6 éves korig alapesetben)
13
beszéd megjelenése: szavak formájában, formailag hibás, nem illeszkedik a helyzethez. A
beszédnek (saját és mások beszédének) nincs cselekvő szabályozó szerepe a cselekvéseiben
szavakkal nehezen irányítható (erősen csökkenti a taníthatóság lehetőségét, leszabályozza az
önszabályozó képesség kialakulását ) Következményei: a társas világhoz való alkalmazkodás
megnehezül. - óvodáskor jellemzője: legyen barát (nem az számít, hogy milyen a személye, hanem
az hogy legyen)
Játéktevékenység : szegényes mozgássor (beletesz, kivesz, nyomogat) – legegyszerűbb mozdulatok,
funkciójátékok
ép ovisok jellemző játéka: a minden értelmi és érzéki funkciót működtető szerepjáték
feltűnő hiányosság: nincs vagy nagyon leszűkült kérdező korszak
A beszédfejlődés megkésettségében kifejeződik az értelmi károsodás.
Érzékelhető fejlődés ebben az életkorban:
- egyszerű, néhány mozgásos elemekből álló sztereotip cselekvéseket mechanikus utánzással meg
tudja csinálni: gondolatilag nem biztos, hogy feldolgozza, hangos beszédben nem biztos, hogy meg
tudja nevezni
Összegezve: Iskoláskor előtti időszakra összességében jellemző a súlyossági fok szerinti elkülönítés
alig lehetséges, nem kifejezettek a különbségek, hisz inkább a mínusz tünetek a jellemzőek az IQ
által való elkülönítés nem elegendő a megkülönböztetésükhöz
Iskoláskor
- kezdenek elkülönülni a súlyossági fok szerinti kategóriák. Enyhe fokon károsultakat nehéz
megkülönböztetni a határesetektől és a retardártaktól – később derül ki, hogy a károsodás
visszafordítható-e!
visszafordítható
- az iskoláskortól válik kifejezetté az origofrémia (értelmi károsodás) alapvető tünete az
absztrakció ÉS az általánosítás műveleteinek a sérülése, hiánya a fogalmi gondolkodás
sérülése.
- különösen az enyhe fokban károsodottaknál: megnehezedik az életük MERT minden
feladat / megtanulandó nehéz feladat társak között van elkerülhetetlenül elindul a társas
összehasonlítás folyamata a gyerek tudja magát minimális mértékben összehasonlítani
másokkal megmutatja a saját hiányosságait, lemaradásait = fogyatékosságtudat kialakulása
(csökkent kompetencia, alkalmatlanság érzet) negatív, megterhelő élmény kialakítja, hogy a gyerek átmenetileg a korábbiakhoz képest jobban fog félni, szorongani a
feladathelyzetektől fejlődésnek is tekinthető (érti, hogy feladathelyzet, ahol tevékenykednie
kell).
DE: ha a környezetben nincs elegendő tolerancia a szorongás átterjedhet az élet más
területeire is, kapcsolatokra is kialakíthat gátoltságot, passzivitást – agresszióval
kompenzálja. Eredményezhet átmeneti visszaesést önmagukhoz képest.
Serdülőkör – serdülés
- ált. késik a nemi érés – időben elhúzódik, ritkán úgy is marad infantilis (gyermekded)
személyiségkép alakul ki (az életkorral és a testi fejlettséggel nem összeillő lelki alkat)
- amikor a nemi érés megtörténik sokkal nagyobb a szexuális kiszolgáltatottságuk
fokozott védelemre szorulnak.
- az érzelmek fejlődése: megjelennek az épekre is jellemző sajátosságok szélsőséges
érzelmek, ingerlékenység (korábbi önmagához képest fokozódó labilitás), átmeneti befelé
fordulás (introvertálódás) figyelem a saját énre, lelki működésre irányul ez fejlődés - határozottá és láthatóvá válik a különbség az enyhe fokban károsodottak és a középsúlyosak
14
között mert: a középsúlyosak ekkorra elérik a szellemi plafont (a fejlődés megáll) az
enyhék esetében a serdülés lezárultával a magatartásuk sokat érik.
↓
magatartásuk: rendezettebbé válik megerősödik az alkalmazkodási, együttműködési
készségük egyszerű feladatokban, élethelyzetekben a szabálykövetés ún. vivő funkciók
alakulásától nagy mértékben függ: milyen a mikrokörnyezet + gyerek viszonya ÉS a bánásmód
ha egy közegben biztonságban érzi magát: ragaszkodó, készséges, jóindulatú, szorgalmas
Az enyhe értelmi akadályozottság jellemzése:
Vezető tünet: az értelmi funkciók kóros gyengesége: -legalapvetőbb a fogalmi gondolkodás,
absztrakció és általánosítás műveleteinek sérülése, (lényegében: a gyerek nem tud absztrahálni
=elvonatkoztatni).VAGYIS: sem a tárgyi, sem a személyes világ nem rendeződik fogalmi
kategóriákba, „ a gyerek fejében nincs pajtaszerűség” pl. szék, asztal = bútor, akit nem láttam meg =
nem ismerős. Kapcsolatok nélkül látja a világot, az egyedit is általában hiányosan látja.
Alaptünetek: (szinte mindig együtt járnak)
A) a beszéd sérülése: megkésett beszédfejlődés, mely kiterjed:
- a beszédértésre (beszéd percepció)
- a beszéd produkcióra (aktív beszéd- nem jó fogalom)
↓A megkésett beszédfejlődés azt eredményezi: tartalmilag szegényes, alakilag
hibás a beszéde (artikulációs- és ritmuszavarok, mutizmus)
- ritmuszavarok: - dadogás: aritmiássá válik a beszéd, elakad (A dadogás hátterében valószínű nincs
organikus károsodás, öröklési vonala van (általában fiúk körében- háromszor,
négyszer annyi fiú dadog)
- hadarás: a hangképzés elmosottá válik, nem követi a természetes beszéd logikai
tagolódását, feltelezik, hogy a háttérben organikus károsodás van.
B) A mozgás fejlődészavara az értelem károsodásának tükröződése.
C) Érzékszervi funkciók károsodása (egy vagy több kisebb vagy nagyobb mértékben):
- az enyhe mértékű értelmi sérülés is halmozott sérülés
- a diszharmonikus személyiségszerkezet nem mutat egyenes összefüggést a súlyosság
foka és a személyiség diszharmóniája között (elsősorban környezeti tényezőkön múlik)
Másodlagos és harmadlagos sérülések kapcsolódhatnak a főtünethez és az alapvető sérülésekhez.
a másodlagos és harmadlagos sérülések az érzelmi és akarati rend különböző súlyossági fokú
zavarai.
Értelmi károsodás → beszűkül a megismerés lehetősége, ebből következik, hogy a valóságnak, a
világnak kevesebb jelensége tud érzelmeket kiváltan.(inspirálni) →a gyerekek egy részére az un.
érzelmi passzivitás jellemző, a másik részére ingerlékenység a jellemző.
- érzelmi passzivitás: az érzelmi reakciókészsége lecsökken = érzelmi tompaság
- ingerlékenységgel reagál→ irritábilis a külvilág ingereire, impulzivitás jellemzi
ez temperamentum függő:
passzivitás: általában gyenge kiegyensúlyozatlan idegrendszer, melankolikus, nehéz
tennie valamit
ingerlékenység: általában erős kiegyensúlyozatlan idegrendszer (gyenge gátlás, erős
izgalmi folyamatok jellemzik)könnyű tennie valamit
Értelmi fogyatékos gyerekeknél is ez a jellemzői.
Az érzelmi fejlődés sérülései 2 nagy kategóriájában teljesednek ki:
1.Szorongásos alapú, depresszív színezetű un. regresszív viselkedési zavarok
(visszacsúszós)
15
2.Irritábilis, erős, szabályozatlan érzelmek irányába fejlődik, az agresszív típusú zavarokban
nyilvánul meg.
Mind a két fejlődésben (szorongás, agresszió) közös: közel tudnak lenni egymáshoz (szorongás
megjelenik agresszivitásban, agresszivitás bűntudati szorongásban)
erős függőség a személyes környezetétől
emiatt szorongás, bizonytalanság
↓ össz:
az ún. túlkorlátozó önvédelem
ismert környezetben, megszokott személyek között a tünetek, illetve a túlkorlátozó
önvédelem velejárói csökkennek, normál szintre levihetőek
↓↓
a szociális környezet toleranciája, segítőkészsége, mennyire tudja a védettség érzését
nyújtani → pozitív irányban visz, a tünetek csökkenthetőek
VI. Az értelmileg akadályozott gyerek gondolkodása
Fogalmi gondolkodás károsodása azáltal következik be, hogy korábban levő gondolkodás sérül.
Kiindulás: az emberi gondolkodásnak 2 alapvető funkciója van:
h) megértés
i) problémamegoldás
Az emberi gond. mindegyik szintjén jellemmző.
Az emberi gondolkodás szintjei:
1. Cselekvéses gondolkodás a gondolkodás cselekvésbe ágyazódik (akkor gondolkodik és
beszél, amikor cselekszik egyidejű) - a gondolkodás és a cselekvés kisgyermekkorig
A gondolkodás jellemzői:
- a gondolkodás kívül zajlik a gondolkodás az észlelési mezőben zajlik (látja)
- a lépései, műveletei valamilyen cselekvésben fejeződnek ki
- az egységei: - észleleti képek (látvány) - mozdulatok (pl. toronyépítés)
2. Képi gondolkodás nem feltétlenül kívül zajlik, a gondolkodás már le tud válni a cselekvésről. A gyermek akkor tud gondolkodni egy eseményről, tárgyról, ha nem cselekszik
van a tárggyal végzett cselekvésről és önmagáról emlékképe észleleti képekkel és
emlékképekkel végzi a gondolkodást (látás vagy emlékezet alapján)
egységei: képek emlékképek nemcsak pillanatnyi képek
műveletei: fejben zajlanak beszédben fejeződnek ki.
3. Fogalmi gondolkodás a valóság konkrétumait, sajátosságaiból el tud vonatkoztatni
- a lényege: az absztrakció ÉS az általánosítás művelete kell a többi művelet is
hozzá
- egységei: fogalmak (kommunikatív funkcióban: szavak)
- műveletei:
- logikai műveletek
- fejben zajlanak, szavakban, beszédben
fogalmak elvontsági szintben különböznek egyszerű absztrakció elemei (pl.
asztalnál: villa – saját kézre villa – alaki hasonlóság) látványból emel ki valamilyen
közös érzéki tulajdonságot, közös jegy alapján kiemel ahhoz, hogy ezt az 1 közös
jegyet kiemelje csak azt veszi figyelembe, a többiről úgy tesz, mintha nem lenne (pl.
16
számfogalmak a gyerek megérti, hogy a 4 pici gyöngy ugyanúgy 4 mint 4 hatalmas
emeletes ház) minden más tulajdonságtól elvonatkoztat (méret, szín, anyag, funkció….)
Az értelmileg károsult gyerek esetében a gondolkodás folyamatában hol van az a pont, ahol részben
megáll/elakad a gondolkodás?
a cselekvéses gondolkodás is komolyan károsodik és lelassul
MERT: a cselekvések gondolati tartalmát nem tudja kiemelni/ elraktározni. DE: sok ideje van: be
tudja gyakorolni a cselekvéses műveleteket (tárgyi, rutinjellegű cselekvések) szavakban is meg
tudja fogalmazni.
komoly elakadás: képi szintű gondolkodásnál sérül a vizuális analízis – szintézis és
összehasonlítás (kép-látvány egésszé alakítás, részekre bontás) pl. nagyalakú puzzle (9 db-os,
majd 16 db)
puzzle: kép egésze előtte van – válassza ki a részeket (gond: az analízis)
- tegye jó helyre (részek egésszé szervezése viszonyok felismerése)
- nem jó részeket választ (összehasonlítás hibája)
törvényszerűen következik: nem tud absztrahálni, általánosítani
részekre bont
kiemel
Ha képekkel nem tudja elvégezni vagy lényegesen később tudja / hiányosan tudja fogalmakkal,
szavakkal nem fogja tudni a fogalmakkal (az elvont tartalmakkal) végzett műveleteknek NINCS
mire épülniük.
Központi tünet:
12. absztrakció
} – műveletének sérülése a képi gondolkodás szintjén a fogalmi
13. általánosítás gondolkodásban is
Támaszkodni: cselekvéses gondolkodásra kell! észleléssel – képalkotással is összekapcsolódik!!
A SZABÁLYOSTÓL ELTÉRŐ FEJLŐDÉSMENET
A szabályos, standard fejlődésmenet az az ép többségére jellemző fejlődésmenet - a fejlődéslélektan
írja le→ a fejlődés folyamatát szakaszokra vagy életkori periódusokra bontja, amiket az életkori
sajátosságokkal jellemzi. A szakaszok tartalmát az életkori sajátosságok adják. Ezek fejlettségi
szintek, az adott periódusra jellemző átlagértékek → ezektől az egyéni fejlődés eltér, a kismértékű
eltéréseket egyéni sajátosságoknak nevezzük.
Ehhez a standard fejlődéshez képest mutatnak eltérést a nem ép jellemzői.
Eltérések a szabályos fejlődésmenettől:
Általános jellemző, hogy a fejlődési tempó lelassul, néha felgyorsul. - Az életkori szakaszok (csecsemőkor, óvodáskor…) megnyúlnak, átfolynak egymásba, és nem
különülnek el olyan világosan egymástól, mint az ép gyerekek esetében→ ez azt jelenti, hogy a
fejlődésnek súlyossági fokoktól eltérően megvan a „plafonja” / platója, ahol elérik az
intellektuális teljesítőképességük maximumát (elérnek egy szintet, ahonnan a fejlődésük szintje
minőségileg nem változik)
17
Plafon értékei:
14. Enyhe fokú fogyatékos → 8 – 12 éves korú ép gyerek szintjéig.
15. Középsúlyos fogyatékos gyerek→ 3 – 7 éves kor fejlettségi szintjéig
16. Súlyos/nagyon súlyos fogyatékos gyerekek→ 3 éves kor fejlettségi szintjét tudják
elérni.
2.A lelassult fejlődés, a lemaradás nem egyszerűen mennyiségi különbséget jelent, mert az
intellektus (értelmi erők) károsodása az egész személyiségszerkezet változását hozza létre,
diszharmonikussá teszi.
A személyiségszerkezet megváltozása:
A pszichés fejlődés sok összetevőkből, területből álló folyamat. Ha az összetevők
bármelyike sérül, bármelyik időpontban, akkor a fejlődés teljes folyamatában keletkezik
zavar (ami azért van, mert az emberi pszichikumban rendszerszerű működés zajlik).
Jelenti: megbomlik a pszichés működés egysége, a személyiség egységes szerkezete,
összerendezett egész jellege (integrációja bomlik meg) → ennek következtében egyenetlen,
hiányos, egyoldalú = diszharmonikus személyiség szerkezet és fejlődésmenet alakul ki.
Diszharmonikus személyiségszerkezet:
1.Meghatározott, egyszerű funkciók, funkcionális rendszerek nem alakulnak ki vagy rendellenesen
működnek. - egyszeri funkció = 1 érzékelési funkció
- funkcionális = összes érzékelési funkció
PLD 1: látórendszer sérül → vizuális emlékezet: - zavart - hiányos - sérült, töredékes
2.Átalakul, leszűkül (minősége más) a külvilágtól való információ-felvétel → károsodik, sérül az
információ feldolgozás, melynek mértéke az organikus károsodás kiterjedtségétől függ.
3. Értelmi károsodás:
- nem mindig jár együtt az érzékszervek károsodásával
- mindig együtt jár: mozgászavarral, beszéd sérülésével (elsősorban a beszédértés
fejlődősére kell gondolni)- nem önálló, alaptünet, de nem főtünet, az értelmi károsodás
tükröződik bennük.
4. Sérül, korlátozottá válik a társadalmi kommunikáció, a másokkal való érintkezés.
5.Akadályozottá válik a személy szocializációja:
a) megnehezül a környezethez való alkalmazkodás
b) megnehezülnek, leszűkülnek a környezetére való hatásának a formái, módjai
c) nehéz vagy súlyosabb esetekben szociális izoláció (elszigetelődés) alakulhat ki.
Fenti jellegek különböző erősséggel jelentkeznek, egyéni változatok vannak.
5. AZ INTEGRATÍV OKTATÁS ALAPVETŐ FELTÉTELEI
Az integratív pedagógia tanulásra vonatkozó elemei:
A tanulás folyamata az integratív pedagógiában tehát minden gyermekre értendő. Minden gyermek
(mindenféle szelekció és szegregáció nélkül) a társaival kooperálva, saját fejlettségi szintjén, az ő
pillanatnyi gondolkodási, észlelési és tevékenységi szintjén „közös tárgyon” (projekt, terv, tartalom,
téma) tevékenykedik a többiekkel, vagyis játszik, tanul, dolgozik.
Az integráció kooperáló (dialógusokban zajló, interaktív, kommunikáción alapuló), csoportban zajló
tevékenység.
18
Az integráció megvalósulásához egy mindenkire vonatkozó és nem elidegenítő, csak egy bizonyos
népességre vonatkozó didaktikára van szükség.
Ennek négy eleme a következő:
– individualizálás (az egyéni életrajz és fejlődés figyelembevétele)
– belső differenciálás
– kooperatív tevékenységek (a közösség közös tevékenységben, közös cél felé halad úgy, hogy
mindenki a saját képességei szerint vesz részt a munkában)
– közös tárgyon való munkálkodás (ez nem jelenti az ugyanazt cselekvését, hanem a folyamatot
helyezi a középpontba, mindenki számára létezik egy folyamat a közös tárgyhoz kötötten).
Az integratív pedagógia nem jelent a tanulók számára „egyéni tantervet”hanem „individualizált”,
azaz egyénhez igazítottat. Így lehetséges elérni azt, hogy minden gyermek cselekvően vegyen részt
a tanulásban, minden tudás, ismeret, ami egy gyermek birtokában van, hatást gyakorolhasson a
másikra is, minden gyermek/tanuló fontos tapasztalatokat nyújtson a közösség számára. A saját
maga identitását mindenki csak mások által tudja fölépíteni. Az integráció gyakorlata szervezetileg
– lakóhelyhez közelít,
– decentralizált,
– pedagógiai tudás helyben biztosítását (gyógypedagógiai segítség, team-munka,
(gyógy)pedagógiai asszisztens),
– integrált terápiát jelent (a terápiás segítséget a szükséges mértékben be kell tervezni a
csoportoktatásba, ezáltal minden gyermek számára biztosított a preventív fejlesztés, biztosított a
motiváltság a kooperációhoz).
Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás differenciálásával függnek össze.
A leghatékonyabb tanárok tehát azok, akik (Ainscow, 1993):
– a megértés fontosságát hangsúlyozzák,
– olyan feladatokat tűznek ki, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez, és kihívást jelentenek a
tanulók számára,
– biztosítják, hogy a gyermekek munkájában folyamatos legyen a fejlődés,
– elősegítik a tanulási tapasztalatok sokféleségét,
– megadják a tanulóknak a választás lehetőségét,
– magas elvárásokat támasztanak,
– pozitív légkört teremtenek,
– megközelítésük következetes,
– elismerik a tanuló erőfeszítéseit és teljesítményét,
– a tanulás megkönnyítésére megszervezik a pihenést,
– bátorítják a tanulók közös tevékenységeit, az együttműködést,
– figyelemmel kísérik fejlődésüket és biztosítják a rendszeres visszacsatolást.
Az integráció feltételei
Objektív, a környezetben rejlő feltételek:
a sajátos nevelési igény korai felismerése
a család pozitív, támogató hozzáállása
a pedagógus készsége a tanuló speciális igényeinek kielégítésére
befogadó iskolai miliő
a tanítási, tanulási folyamatok individualizálása, differenciálása
kisebb létszámú csoportok
19
rugalmas tanterv, az értékelésben az egyéni különbségek figyelembe vétele
tanulóközpontú pedagógusok
a csoporttársak, osztálytársak pozitív viszonyulása
sérülés specifikus problémák ismerete
a speciális nevelési szükséglethez kapcsolódó oktatás-tanítás irányelveinek, eltérő
módszereinek ismerete
többszintű feladatadás, feladatlapok, kooperatív tanulás, értékelés módjának kialakítása
a sajátos nevelési igényű tanuló rehabilitációjának, habilitációjának egyéni fejlesztésének
megszervezése
Szubjektív, a gyermekben rejlő feltételek:
legalább átlagos intellektuális képességek
önállóság, szociális érettség
pozitív beállítódás az iskolával szemben
együttműködés, terhelhetőség
Wocken szerint az integratív oktatás feltételei:
Az oktatás individualizálása. Minden gyermek különböző, mindegyik egyedi és egyszeri. Az
oktatás individualizálása három dolgot jelent, a célok, módszerek, valamint a teljesítmény
eltérésének individualizálása.
Két-tanáros modell: integrációs osztályban két pedagógusra van szükség. A második
pedagógus lehet asszisztens is.
6. TÉTEL. A HABILITÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ FOGALMA, TÖRVÉNYI HÁTTERE, TERÜLETEI A
FOGYATÉKOS-ÜGYBEN.
Habilitáció Olyan társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek összességek, melyek célja a
fogyatékossággal született embere (gyermekek) meg nem lévő, új képességeinek kialakítása.
A habilitáció területei:
• Orvosi
• Gyógypedagógiai
Gyógypedagógiai tevékenység:
Személyiség fejlesztésre, oktatásra, nevelésre irányuló speciális pedagógiai tevékenység
• Foglalkozási
• Iskolai felkészítés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, munka világa
• Szociális
Nem a fogyatékosság az akadályozó tényező, hanem a beszűkült társadalmi környezet
Célja, hogy a fogyatékos személy aktív, alkotó része legyen a társadalomnak
A habilitáció színterei:
• Korai fejlesztés: Másodlagos, ráépülő sérülések elkerülése
20
• Óvoda: Szociális alapok
• Iskolai nevelés: Irányelvek meghatározza a habilitációs/rehabilitációs órakeretet oktatás 15%-a
• Munka
A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői:
• Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján
• Bazális stimuláció
• Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése
• Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-javítás, szókincsfejlesztés
Rehabilitáció = visszahelyezés, a jelenlegi helyzethez viszonyított, ezt megelőző jobb helyzetbe
való visszahelyezést értjük. Számos tudományág használja és alkalmazza a kifejezést, (orvos, jog,
gyógypedagógia, szoc.munka) de mindig az elsődleges tartalommal.
Rehabilitációs tevékenység meghatározása:
- A rehabilitáció meghatározása a visszahelyezés szándéka mellett más-más lehet attól
függően, .hogy milyen szakma szemszögéből fogalmazzák meg azt, illetve attól is, hogy
kikre vagy kire irányul ez a rehabilitációs törekvés.
- Egyes definíció az érintettek alkalmasságát. mások pedig a rehabilitáció folyamatjellegét ill.
komplexitását hangsúlyozzák.
- Egyesek a,helyreállítást, visszaállítást állítják a középpontba.
A rehabilitáció valakinek valami iránti képességét, jártasságát jelölte. Latin eredetű szó. 1843- ban
használták először (Ritter von Bush nevű orvos). Gyógyítható betegek korábbi állapotukban, ekkor
beszélt rehabilitációról, ezeknek az egyéneknek személyes méltóságukat, rangjuk érzését is vissza
kell állítani a rehabilitációjuk során.
A WHO szerinti általános és hivatalos definíció 1980-óta: A rehabilitáció olyan szervezett
segítség, amelyre egészségükben, testi és/vagy szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen
károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük
érdekében. Orvosi, pedagógiai, szociális és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott
összessége, melynek célja, hogy a rehabilitált egyén boldog, és lehetőleg teljes értékű polgára
legyen a társadalomnak.
A WHO által tartalmilag és fokozatilag megkülönböztetett fogalmak, a rokkantság
kialakulásának 3 fázisa:
1) Károsodás: az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle
rendellenessége, esetleg hiányossága (hiányzó v. sérült testrész)
2) Fogyatékosság: módosult, vagy csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek (pl.
közlekedés, írás, olvasás)
3) Rokkantság, hátrány: a legsúlyosabb károsodásból, fogyatékosságból eredő szociális hátrány,
amely korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi
és kulturális tényezőktől függő mindennapi szerepét. A rokkantság ily módon nem más, mint a
fogyatékosság, károsodás társadalmivá válása, amely igen súlyos kulturális, társadalmi, gazdasági
következtetéseket von maga után.
+1) Megbetegedés: leggyakrabban a betegség teszi szükségessé a rehabilitációt. Baleset,
betegség -> károsodás -> fogyatékosság -> rokkantság
21
A rehabilitáció fajtái
A rehabilitáció alatt értjük az ember fizikai v. szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt
képtelenné válik a mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak a segítségére szorul ahhoz,
hogy ismét önállóvá váljon.
A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.
A rehabilitáció fajtái: orvosi, jogi, pedagógiai, gyógypedagógiai, foglalkozási, (pszichológiai),
szociális rehabilitáció.
1. Orvosi rehabilitáció: a függőség csökkentésének a folyamata az által, hogy a lehetőségek
határáig kifejleszti a képességet arra, hogy az érintett személyek egyéni körülményeinek
megfelelően adekvát módon élhessen. E folyamat magába foglalja a kezelést mindaddig,
amíg fizikai, lelki, társadalmi értelembe vett normális életvitelükhöz kialakítható maximális
képességüket el nem érik. Különböző orvosi szakmák erőfeszítéseit fogja össze abból a ,
célból, hogy helyreállítsa az érintett személyek fizikai, mentális és szociális alkalmasságát,
képessé tegye őket arra, hogy boldogan, produktívan éljenek. Középpontjában az orvos és a
beteg kapcsolata áll. Arra kell törekedni, hogy az orvos-beteg kapcsolat egyre jobban
hasonlítson a segítő - kliens kapcsolatára.
2. Jogi rehabilitáció: a rászorulók jogi védelmét jelenti. A munkához való alkotmányos jog
fontossága és ennek realizálódása egyik legfontosabb momentuma. A rehabilitáció
egészének ez a legelhanyagoltabb területe. Pl.: utcai- munkahelyi baleset esetén a kliensnek
a jogi segítséget meg kell kapnia annak ellenére, hogy ő a vesztes. A munkahely balesetnél a
munkahely arra törekszik, hogy a munkavállalót tegye felelőssé, mivel ennek nagy az anyagi
vonzata.
3. Pedagógiai-Gyógypedagógiai rehabilitáció: nevelés nélkül nem létezik rehabilitáció sem.
Bárczi szerint a humanizmus egyik aspektusát képezi, 'ha veleszületett módon, vagy kora
gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeként fogyatékossá vált embereket
munkaképessé segítjük és támogatjuk társadalmi beilleszkedésüket. Ez a gyógypedagógia
célja, ez a gyógypedagógusok feladata. A nevelés mindennemű rehabilitáció elengedhetetlen
tényezője. A közösséget, magát is nevelni kell, hiszen ők a befogadók vagy nem befogadók.
4. Szociális rehabilitáció: a gyógyító tevékenység befejezése. Szociális rehabilitáció alatt a
közösségbe történő tényleges beilleszkedés folyamatát értjük, amelynek kritériuma van:
megfelelő társas kapcsolatok, viszonylagos anyagi, gazdasági önáll óság, a létfeltételek
biztosításának képessége, fontos az egyenrangú kapcsolat.
Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak
közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás (átmeneti v. tartós), rehabilitáló intézmény,
amíg képessé nem válik.
5. Foglalkozási rehabilitáció: a munkaviszonyba lévő yagy volt, betegség vagy baleset révén
megváltozott munkaképességű személyek gyógyulásuk utáni, egészségi alkalmasságuknak
megfelelő munkába helyezése. Az egészségi alkalmasság szempontjából a munkaviszony áll
a folyamat középpontjában, s az aktív korúakra vonatkozik. Foglalkoztatási rehabilitációra
szorul minden olyan dolgozó, aki eredeti munkakörét változatlan munkakörülmények között
egészségi állapotának károsodása nélkül, átlagos teljesítménnyel betölteni nem képes.
Foglalkozási és munka-rehabilitáció
Foglalkozási rehabilitáció: a munkaviszonyba lévő vagy volt, betegség vagy baleset révén
megváltozott munkaképességű személyek gyógyulásuk utáni, egészségi alkalmasságuknak
megfelelő munkába helyezése. Az egészségi alkalmasság szempontjából a munkaviszony áll a
folyamat középpontjában, s az aktív korúakra vonatkozik. Tehát dolgoztak, munkaviszonyban
álltak, betegség v. baleset révén megváltozott a munkaképességük. Foglalkoztatási rehabilitációra
szorul minden olyan dolgozó, aki eredeti munkakörét változatlan munkakörülmények között
22
egészségi állapotának károsodása nélkül, átlagos teljesítménnyel betölteni nem képes.
A 8 / 1983-as EÜM-PM együttes rendelete egységbe foglalja a foglalkozási rehabilitációs
szabályokat és a munkáltatónak nyújtott kedvezményeket.
Állami támogatás
Hány főt kell foglalkoztatniuk
Pénzbüntetést a Rehabilitációs Alapba, inkább befizetik a munkáltatók, de nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyt
Meghatározott munkaköröket, megváltozott munkaképességű személy részére kell
fenntartani
A rehabilitálandó egyént lehetőleg a régi foglalkozásba v. azzal rokon munkakörbe helyezzék
vissza.
Foglalkoztatási rehabilitációs lépcső:
• A megváltozott munkaképességű a régi munkakört nem tudja ellátni
• Munkáltatója egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani
• Ha nem sikerül, végső esetben legyen más munkakör, ha nem a régi munkahelyén, akkor
más munkahelyen.
A rehabilitálandó egyénekre egységes recept nincs, a megváltozott munkaképesség mindig
különböző. Eltérő rehabilitációs utat fognak bejárni.
Cél: a munkába állítás valamilyen módja, képzés, átképzés, munkahely teremtés megváltozott
munkaképességű emberek foglalkoztatásában.
A megváltozott munkaképességű egyén gátló tényezőkkel találkozik: megbélyegzés, szegregáció.
Ami kívánatos lenne: befogadás, integráció. Nem az a cél, hogy elkülönített munkahelyek létre
jöjjenek, hanem együtt az ép, egészséges emberekkel.
Munka rehabilitáció: az aktív munkáskort még el nem ért, fogyatékos fiatalokra irányul
(akik előtte még nem dolgoztak, az első munkába helyezésüket célozza meg). Ez a
gyógypedagógiai nevelés az a folyamat, amely elvezeti a tanulót az első munkahelyig. Cél, hogy
mire aktív korúak lesznek, képesek legyenek munkát vállalni. Lehetőség biztosítása saját maguk
kipróbálására. Az alkalmasság a munkára tulajdonképpen nem elégséges. A munkaviszony csak
"belépőjegy" a szoc. rehabilitációba. A valóságos integráció elfogadott és viszonzott
kapcsolatrendszerben leli meg lényegét, e nélkül nem beszélhetünk szoc. rehabilitációról.
Fiataloknál habilitációról beszélünk, és nem visszaillesztésről. A habilitáció a fogyatékos
(veleszületett v. kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyerek életre való
felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti. Nagyon fontos az életkor: minél korábbi a
felismerés, annál korábban lehet elkezdeni a kezelést. A segítség nyújtás feltételét is biztosítani kell.
A lakóhelyhez legközelebb eső fejlesztőbe kell vinni a gyereket, a napi I ritmusból nem
kizökkentve. Fogyatékosságának súlyossága határozza meg, hogy elkülönített csoportba, vagy
egészségesek között tanítható, fejleszthető.
A szociális rehabilitáció, pszeudorehabilitáció
Az embert a fizikai vagy szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelenné válik a
mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak segítségére szorul ahhoz, hogy ismét önállóvá
váljon. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban tette közre definícióját: A rehabilitáció
olyan összetett segítség, amelyekre az egészségükben testi, szellemi' épségükben tartósan vagy
véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomban, a közösségbe történő be /
visszailleszkedésük során.
Szociális rehabilitáció: a rehabilitáció nem választható szét a szociálpolitikától. A
társadalomba, a közösségbe való visszahelyezést jelent. A fogyatékosokról való társadalmi méretű
23
gondoskodásban megkülönböztethetően jelen vannak a szociális támogatások és a rehabilitációs
gondoskodás. Szociális rehabilitáció alatt a közösségbe történő tényleges beí11eszkedés folyamatát
értjük, amelynek kritériuma van: megfelelő társas kapcsolatok, viszonylagos anyagi, gazdasági
önáll óság, a létfeltételek biztosításának képessége, fontos az egyenrangú kapcsolat.
Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak
közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás (átmeneti v. tartós), rehabilitáló intézmény, amíg
képessé nem válik.
Minden ember a képességeihez mérten tevékenykedjen.
A megfelelő kapcsolatteremtés és megtartás, nem függő v. kiszolgáltatott helyzet. Fontos tényező:
beilleszkedés a fogyatékosokra vonatkozzék (fogyatékosság visszafordíthatatlan folyamat). A
befogadás a rehabilitálandó .személyre vonatkozzék (betegség következtében szorul
rehabilitációra).
A fogyatékos személy alkalmazkodó képessége: speciális eszközök, módszerek, speciális
iskolák egy fajta izolációt eredményez, elkülöníti őket. Fontos a tárgyi feltétel biztosítása, a
különböző fogyatékkal élő embereket tanítani kell. Arra nincs módja, hogy megtanulja, miként kell
élni az ép emberek között. A fogyatékkal élő ember képzése, szakképzése is speciális.
A társadalom, mint befogadó fontos a rehabilitálandó személy részére. Megfigyelhető az ép
közösség viszonyulása a másság elfogadására v. el nem fogadására. Az előítéletekkel terhes
környezetet is fontos nevelni:
• megítélni, hogy ő más, nem tud olyan tempóban dolgozni
• ha a környezet segítő, támogató, megkönnyíti a beilleszkedést
• a rehabilitálható személyben van bizonyítási kényszer
• a probléma gyakran a közösségben van
• fontos a társadalom kultúráltsága, a morál is képessége
• milyen jogokat biztosít a fogyatékos, a megváltozott munkaképességű ember számára, jogait
tudja-e gyakorolni
Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció)
Látszólagos rehabilitációs megoldások, amelyek a túlméretezett szociális támogatás
eredményeként háttérbe szorítja a rehabilitálandó személyek céltudatos aktivitását. A szociális
munka nem eredményez rehabilitációt. A túlméretezett szociális támogatás a rehabilitációval
ellentétes tényező lehet. Ez hátrányos az egyén és a társadalom számára. A rehabilitálandó személyt
arra kell serkenteni, hogy saját képességeihez mérten vállaljon munkát, mellette kapja a szociális
támogatást (amely a tisztes megélhetéshez szükséges).
A rehabilitációval összefüggő szociális támogatást ott, akkor és olyan mértékben kell
alkalmazni, ahol, amikor és amilyen mértékben a rehabilitációs mértékek szükségessé teszik.
Rehabilitációs folyamat:
1. Felismerés: A veleszületett vagy kora gyermekkorban kialakult fogyatékosságnál
kulcskérdés. A gyermek a szülő által jut el az orvoshoz, attól függ, hogy mennyire
intelligens a szülő? Mikor viszik a gyermeket vizsgálatokra?
2. Korai felismerés (diagnózis): ha nincs pontos diagnózis, nincs rehabilitáció.
3. A vizsgálattal szemben támasztott cél, hogy miért végzik el a vizsgálatot? Határozott cél
kell!
4. A diagnózis felállítása - feladatok, mit kell tenni?
5. Prognózis (előrejelzés) realitásra törekedjünk, ne mondjunk olyat, amiről tudjuk, hogy nem
következik be! Közben kontrollvizsgálatok. A prognózist igényli a szülő, az érintett és a
rehabilitációs terv. Dinamikus és korrigálható legyen!
24
A rehabilitációt segítő és gátló tényezők
Sikeres rehabilitáció - sikeres integráció - feltételek: a rehabilitálandó egyén akarja, kívánja
az integrációt, legyen arra motivált, alkalmazkodjék az épek társadalmának, világának normáihoz,
az épek fogadják be őt és egy optimális tolerancia határon belül legyenek segítőkészek. (A
rehabilitálandó egyén ezzel nem élhet vissza) Nem könnyű az épeknek sem, mert nem tudják, hogy
kell nem sérültek közt viselkedni. Fontos a fogyatékkal élő személyisége is.
Segítő tényezők:
1. A társadalmi szemlélet: a társadalom akarja-e a fogyatékosok rehabilitációját? Mit
gondolunk róluk? Kell-e nekik segítség? A jogszabályokban ez tükröződik - 1998. évi
XXVI. Tv. - a fogyatékosok esélyegyenlőségéről. Szándékot tükröz.
2. A rehabilitáció személyi és tárgyi feltételeinek megléte: - szakemberek (pár éve van
rehabilitációs szakvizsga az orvosoknak), intézmények tárgyi felszereltsége. Elképzelés:
szükség lenne rehabilitációs szakemberekre, akik az egész rehabilitációs folyamatot kézben
tartják .. Ezek lehetnek szociális munkások is.
3. Érintettek meglévő képességeinek fejlesztése, fejleszthetősége Pl.: hallásfejlesztés vakok
számára.
4. A társadalom által támasztott "képesség igény" relatív teljessége. Az épek sem
kényszerülnek a képességek teljes kifejlesztésére, sokkal nem is vagyunk tisztában.
5. A követelmények életszakaszonkénti változása, tanköteles kor után kevesebben találtatnak
fogyatékosnak.
Gátló tényezők:
1. Az épek fogyatékosokkal szemben megnyilvánuló overziója, előítélete.
2. Kellő felvilágosítás, közvélemény informálásának hiánya, elégtelensége. Sokat kell róla
beszélni! Sikereik, tudásuk, képességeik nagy hatással vannak a róluk, bennük kialakult
képre.
3. A rehabilitációt szervezők apparátusának folyamatos tagoltsága.
4. Az érintett személy kooperációjának hiánya.
5. Az egységes rehabilitációs törvény hiánya.
6. Hagyományok, tradíciók: a régi beidegződésekhez való alkalmazkodás akadálya lehet a
fejlődésnek, változásnak. Az integrált oktatás kérdésköre is ide tartozik. Siketek jelbeszédre
tanítása, .most követelmény, hogy ők is megtanulják a hangos beszédet, hogy tudjanak
kommunikálni.
7. Az intézményi rendszer hiányossága. Elhelyezkedés.
8. Az érintettek részéről is táplált izolációs tendenciák.
9. Bürokrácia – aktatologatás
10. Szemléleti hiányosság.
Rehabilitáció - habilitáció
Rehabilitáció = visszaillesztés Habilitáció = beillesztés
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban tette közre definícióját: A rehabilitáció
olyan összetett segítség, amelyekre az egészségükben testi, szellemi épségükben tartósan vagy
véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomban, a közösségbe történő be /
visszailleszkedésük során.
Az embert a fizikai vagy szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelenné válik a
mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak segítségére szorul ahhoz, hogy ismét önállóvá
váljon. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.
Rehabilitáció alatt értjük az orvosi, pedagógiai, foglalkozási és szociális téren történő
intézkedések összehangolt alkalmazását abból a célból, hogy az egyént funkcionális képességeinek
25
ehető legmagasabb fokára jutassuk el, illetve vissza.
A rokkantság bekövetkezésekor bizonyos képességek örökre elvesznek. A rehabilitációs
folyamatban a megmaradt, a rokkant további élete szempontjából fontos képességek fejlesztésére
törekszünk, azaz segítünk a rokkantnak "élni azzal, ami megmaradt."
Rehabilitáció alatt értjük mindazt a tevékenységet, ami a rokkantság hatásainak enyhítésére
irányul.
A rokkantságot megelőző ép állapotot nem lehet visszaállítani, a rokkantság nem
gyógyítható.
Rehabilitálni azt jelenti, hogy alkalmassá tenni, képessé tenni valamire.
Fiataloknál habilitációról beszélünk, és nem visszaillesztésről. A habilitáció a fogyatékos
(veleszületett v. kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyerek életre való
felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti.
Bárczi Gusztáv nevéhez fűződik a rehabilitáció és habilitáció, mint két fogalom elkülönítve.
Véleménye szerint az integráció nem lehet gyógypedagógiai nevelés specifikuma, mert az ép
értelmű gyermekeket nevelő iskola is a társadalom által elvárt integrálódási normákat helyezi
előtérbe.
A kettő közötti különbséget az jelentheti, hogy a gyógypedagógiai nevelés rehabilitációs folyamat
révén közelíti meg az integrációs célt, míg az általános iskola e nélkül teheti ugyanezt.
A habilitációnál nagyon fontos az életkor: minél korábbi a felismerés, annál korábban
kezdődhet meg a kezelése.
Ez az alapvető szükség, hogy minél korábbi segítséget tudjanak nyújtani. A segítségnyújtás
feltételeit is biztosítani kell. Hálózat kiépítése után a lakóhelyhez legközelebb eső fejlesztőbe kell
vinni a gyereket, a napi ritmusból nem kizökkentve.
Fogyatékosságának súlyossága határozza meg, hogy elkiilönített csoportba, v. egészségesek
között tanítható, nevelhető.
Iskolai rehabilitáció - gyógypedagógiai rehabilitáció
Nevelés nélkül nem létezik rehabilitáció.
Gyógypedagógiai rehabilitáció célja: A humanizmus egyik aktusát képezi, ha a veleszületett módon
vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeként fogyatékossá vált embereket
munkaképessé segítjük és támogat juk társadalmi beilleszkedésüket.
A nevelés mindennemű rehabilitációnak elengedhetetlen tényezője. A közösséget is nevelni kell.
Iskolai rehabilitáció:
Attól függően, hogy milyen fogyatékkal él:
1. Értelmi Fogyatékosságnak mértékétől függ, hogy milyen iskolába kerül
- , - enyhe - kisegítő, eltérő tantervű iskolák, ahol kiscsoportba történő 8.osztályos törzsanyag
elsajátítása, szakmát tanulnak .
- középsúlyos - foglalkoztató iskola
2. Hallásfogyatékos gyermek csak egyedi elbírálás alapján nagyon súlyos – siketek általános
iskolájába vagy kevésbé súlyos nagyothallók általános iskolájába.
Befolyásoló tényező:
- döntő hallásveszteség mértéke
- beszédmegértés foka
- hallókészülék korrekciós hatásfoka
3.) Látásfogyatékosok
- vakok ált. iskolája
- gyengén látók sokszor normál általános iskolába járnak, amikor a látás szemüveggel
korrigálható.
26
Közép és felsőfokú iskolába már integráltan folyik az oktatás.
Fontos, hogy mindig egyéni elbírálás döntse el az iskoláztatást. Minden körülményt együtt kell
figyelembe venni, mérlegelni a döntéseket.
A fogyatékosság megítélése nem egyöntetű. Emiatt sok esetben indokolatlan döntések születnek. A
modem szemlélet az integrációs törekvések jellemzik, bár ez még a szakemberek körében is sokat
vitatott téma. Már az is az integráció része, ha a normál iskolában indítanak osztályt fogyatékosok
részére. Fontos lenne, hogy a gyógypedagógiai intézmények jobban élnének a visszahelyezés
lehetőségével.
Elemi rehabilitáció
Az összes fogyatékossági típusnál lehet beszélni róla, de elkülönítetten a felnőttkorukban
látásfogyatékossá válóknál jelentkezik, hiszen az ők rehabilitációs folyamata alapvetően más mint a
veleszületett v. gyermekkorban megvakultak rehabilitációja, a velük való rehabilitációs
gondoskodás is eltérő. A látó típusú életmódot felváltja egy "tapintós" "vakos" életmód. Aki vakon
született annak úgy természetes a világ ahogy van. Ezt a speciális segítséget elemi rehabilitációnak
nevezzük, és az igazi rehabilitációra készít elő és segíti az áttérést. VERCS: Vakok elemi
rehabilitációs csoportja.
Feladata: a vakká válás első időszakában jelentkező feladatok megoldása. Attól függ, hogy a vak:
Családban él-e? !visszakerülhet-e a családjába? / A látás vesztés miatt szociális intézeti elhelyezés
igénye lesz-e? !Milyen a szociális helyzete? / Volt-e megelőzően látáscsökkenése? / Fizikai állapota
lehetővé teszi-e a foglalkozási rehabilitációt, munkába állítását (aktív korban)? / Milyen az
iskolázottsága, IQ-ja? / Van-e egyéb fogyatékossága?
Célja a vakok életmódjára való előkészítés, ennek módja: téri tájékozódás elemi készségeinek
kialakítása, önkiszolgálás, különböző technikai eszközök v. segédeszközök használata (fehér bot,
stb.), Braille írás, olvasás, háztartási eszközök használatának tanulása. El kell fogadtatni a vakság
tényét, meg kell barátkozni a vakos életmóddal. M.o-n évente kb. 500-700 felnőttkorban
realizálódott látásvesztéssel kell számolni. Ezek csak egy része igényli az elemi rehabilitációt mert
részben időskorban játszódott le és valószínűleg folyamatos látásvesztés végeredménye. Évente kb.
30-40 fő elemi rehabilitációja valósul meg. Átmeneti ellátás az elemi rehabilitáció, ami az egyéntől
függ, általában 2-3 hónap, de ennél rövidebb, hosszabb is lehet. A kívánatos az lenne, ha a
megvakulást követően minél előbb eljutna az egyén az elemi rehabilitációs intézetbe. Fontos, hogy
ne legyen tétlenséggel eltöltött idő, tudjanak erről az ellátásról. A kórházban tájékoztatni kell erről a
beteget. Fontos, hogy minél többet megtudjanak a páciensről, jobb ha már előtte tudnak adatot,
mert. akkor úgy fogadják már az intézetben. Lényeges felvenni a kapcsolatot a volt munkahellyel,
hogy tudják-e ott fogadni a rehabilitáció után. A család mint természetes támasz nagyon fontos
ebben az esetben is. Elemi. rehabilitáció más fogyatékosság esetén is van, de nem különül el
annyira, mint a vakok
esetében.
Értelmi fogyatékosok rehabilitációja
Az értelmi fogyatékosok rehabilitációja számos összetevő függvénye. Azok az értelmi
fogyatékosok, akik gyerekkoruktól kezdve szakszerű kezelésben részesültek, könnyebben
megtalálják helyüket az életben, munkába állásuk eredményesebb, mind azoké, akik rendszeres
gyógypedagógiai nevelésben nem részesültek, illetve valamilyen ok miatt a nekik megfelelő
iskolába nem jártak.
27
Az értelmi fogyatékos egyének társadalmi rehabilitációjának egyik lényeges tényezője, hogy adott
országon belül mennyire differenciált az iskolarendszer, s milyen a társadalom egészének és egyes
tagjainak a viszonya a fogyatékos emberekhez.
Hazánkban az értelmi fogyatékosok debilis (enyhe fokban értelmileg akadályozott) és imbecillis
(középsúlyos értelmi fogyatékosok) csoportjai számára kétféle iskola működik. Mindkét iskolatípus
célja a felnőtt életre, a munkára való előkészítés. Azonban az értelmi fogyatékosság súlyosságától
függően más konkrét célokat és feladatokat kell ellátni és megvalósítania debilis és másokat
imbecillis fiatalok társadalmi beilleszkedés rehabilitációja érdekében.
Az eltérő tantervű általános iskolát végzettek jelentős része igényli a továbbtanulást, a
szakmatanulást, s ezt csak az eltérő tantervű általános iskolára épülő továbbképző iskolák tudják
biztosítani.
Beilleszkedés a társadalomba: az eltérő tantervű ált. iskolát végzett debilis fiatalok megfelelő
előkészítés, foglalkozásválasztás után "felszívódnak" a társadalomba, kirekesztettségük meg szűnik.
Ezek a fiatalok szervezett utógondozásban, védelemben csak abban az esetben részesülnek, ha azt
valamilyen ok miatt külön igénylik. A fiatalok többsége önálló életvezetésre, családalapításra
képessé válnak.
A debilisek választójogát, családalapítási törekvéseiket nem korlátozzák.
A foglalkoztató iskola az imbecillis fiatalokat a családi vagy egyéb védett környezetben való életre
készítik fel.
Az iskolát elhagyó fiatalok:
- Családban segédkezik a háztartási, ház körüli munkában.
- Védett munkahelyen, különböző ipari jellegű részmunkákat végeznek felügyelet mellett.
- Szociális foglalkoztató otthonokban állandó irányítás sal, egyszerű ház körüli ipari vagy
mezőgazdasági jellegű munkavégzés.
Az iskoláztatásban részesült imbecillis fiataloknak csak kis hányada munkaképtelen. Ők állandó
gondozást, felügyeletet igényelnek. A foglalkoztató iskolából kikerült fiatalok soha nem lesznek
képesek önálló életvitelre, náluk aktív társadalmi beilleszkedésről nem lehet szó. Kisebb, védő
közösségekben élik le az életüket. Ez nem jelentheti azt, hogy őket kizárják azokból az emberi
örömökből, amit csak a társadalom nyújthat az egyéneknek. Számukra speciálisan szervezett
közösségek és az egész társadalom feladata annak elősegítése, hogy az imbecillis fiatalok élettere
táguljon, minek következtében életük teljesebbé, örömtelibbé válhat.
A súlyos értelmi fogyatékosok nem iskolakötelesek, hanem képzési kötelezettek.
Az értelmi fogyatékos állapot az egész személyiséget érinti. Az önkontroll hiánya még az épek
számára is óriási gond. A fogyatékosok rehabilitációjának alapkérdése a szocializáció, a
rehabilitációs programok középpontjában a fogyatékos egyén szocializációja áll.
A fogyatékos embert hátrány sújtja, amely fogyatékosságából eredően korlátozza, vagy
megakadályozza a társadalmi életben felmerülő szerep betöltését.
A fogyatékos gyermeket akár integrálva, akár izolációban úgy kell fejleszteni, hogy legyen sajátjuk
a beilleszkedéshez szükséges elemi igény és ismeret. Csak az értékvezérelt magatartással
felruházott, az erre nevelt fogyatékos egyéntől várható el a társadalmi beilleszkedés.
Gyógypedagógia feladata az értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek nevelése, oktatása munkába
állítása. A fogyatékos egyén bizonyos feltételek mellett a társadalomba visszahelyezhető,
rehabilitálható.
A fogyatékosságot meggyógyítani nem lehet, de kihatásait csökkentve új magatartási formákat lehet
kiépíteni. Amennyiben a fogyatékos értelmi szintje a tanköteles korhatáron belül elérte a kívánt
mértéket, ez esetben a rehabilitáció az általános iskolába történő visszatelepítés útján történik.
Ezeknek száma kevés. Azok a fogyatékosok, akiknél a munkaképesség fejlődése és az értelmi szint
között nagy különbség jelentkezik, további fejlesztésre van szükség, foglalkoztató intézetekben
nyernek elhelyezést, ahol a munkaképességet fejlesztik.
28
Az értelmi fogyatékosok rehabilitációja sem fejeződik be azzal, hogy munkára alkalmassá vált,
később is szükség van az irányításra. Az önálló életvezetés során a mindennapi élet egyszerű emberi
problémáit kell megoldania, melyben nagy szerepe van a munkahelyi kollektívának, azok
segítőkészségének. A rehabilitáció teljességét a beilleszkedés megtartása jelenti.
Az érzékszervi fogyatékosok rehabilitációja
Érzékszervi fogyatékosok:
- Látási fogyatékosok: vakok, gyengén látók
- Hallási fogyatékosok: siketek, nagyothallók
Látásfogyatékosok: súlyos formája a vakság, enyhébb a gyengén látás. Nem homogén csoport. Vak
az, aki nem érzékel fényt, akinek látásmaradványa 10% alatt van, ami nem teszi , lehetővé, hogy
látóként éljen. Fényérzékenyek = fény helyét megjelöli, 2 m-en belül az eléjük tartott kezet,
ujjolvasók. Nagytárgylátók = körvonalait felismeri.
Gyengénlátók: M.o-n akik 33% látásmaradvánnyal rendelkeznek.
A látássérülteknél a típusba sorolásnál a vízuson (látásélesség) kívül mást is figyelembe kell venni:
veleszületett v. szerzett, milyen az adott szembetegség prognózisa (várható kimenetele), van-e
látótér szűkülete (csőlátók), színtévesztés, színvakság.
1825 óta működik Mo-on Vakok Intézete. A vak és csökkentlátó gyermeket 5-6 évesen ki kell
emelni a családból-ezzel megszakad a szocializációs folyamat, ami a családban volt. Helyette az
iskolában kell alkalmazkodnia. Az iskolában készítik fel a vak életre.
Rehabilitáció célja: a látási fogyatékos személyek tekintetében az integráció. Az integráció célja,
hogy leküzdje a szegregációs törekvéseket és érje el, hogy a látási fogyatékos találja meg helyét a
társadalomba.
Csökkentlátók: síkírás, olvasás, nagyítók használata, egyéni tanulópad, különleges vonalas füzet,
vastag írón, nagyítós vonalzó, speciális eszközök.
A vakok és csökkentlátók csoportjából vannak olyanok, akik az épek között tanulnak tovább.
(telefonközpontos, gyógymasszőr munkák) Választásnál nekik nincs cédula.
Hallássérültek: nem egy egységes csoport. A mértéke szerint (decibel) lehetnek:
- Megközelítően ép hallásúak (hall, de a súgott hangot nem értik)
- Közepesen nagyot hallók (nem tudnak mindig minden szituációban, kommunikációba
bekapcsolódni, sokszor csak következtetnek -> félreértésre ad alapot) befelé fordulóak,
magányosak, izoláltak lesznek, mert kerülni fogják a társaságot.
- Nagyothallók és siketek. Hallókészülékkellehetséges -> normál áll. iskola, ha nem lehet
akkor siket iskola (Sopron, Vác - középiskola Kaposváron). Saját kommunikáció =
jelbeszéd, ami lehet természetes és mesterséges. Természetes jelbeszéd: elmutogatják a
cselekedetet. Mesterséges jelbeszéd: jeltolmács -> egymás közötti kommunikációt teszi
lehetövé. Ezért mindenképpen meg kell tanítani őket a hagyományos hangos beszédre -> a
társadalmunkba való integrálásuk csak így lehetséges. Siketek - elkülönített oktatás /van az
integrálásra példa, törekvés/
1802: Siketek Nevelőintézete Vác
A környezet megnehezíti, de segíthet is a rehabilitációt: megérteni, hogy ő más, fontos a közösség
nevelése, a jogok megteremtésére és gyakorlására a lehetőség biztosítása (munka, kultúra)
A rehabilitáció célja: a fizikai, a mentális, a pszichés, szociális, foglalkozásbeli alkalmasságának
kialakítása, illetve helyreállítás. Képessé kell tenni, hogy produktívan éljen, kiegyensúlyozottan
éljen, ugyanazon lehetőségek között, mint halló embertársaik. Ehhez azonban magának a
hallássérültnek is hozzá kell járulni törekvésével, szorgalmával, hogy egyáltalán akarja, igényelje
mindazt, ami elősegítheti a halló közösségbe való beilleszkedését. Ismeretes, hogy a hallássérültek
foglalkoztatása a hallók üzemeiben, a hallók közé beépítve történik. Ez a módszer megfelel a
rehabilitációs célkitűzéseknek.
29
Érdekvédelmi szervezet: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. Siketek és nagyothallók
egészséges gyermekét az első 2-3 évben halló környezetbe kell vinni (napközben huzamosabb ideig
beszélnek hozzá)
Az érzékszervi fogyatékosok rehabilitációja a gyógypedagógia hatáskörébe tartozik.
A fogyatékos (akadályozott) gyermekek különleges feladatot jelentő oktatását, nevelését, életre való
felkészítését - habilitálását végzik.
Látási fogyatékosok rehabilitációja:
1825. óta működik Magyarországon a Vakok Intézete. A vak és csökkentlátó gyermeket 5-6 évesen
ki kell emelni a családból, ezzel megszakad a szocializációs folyamat. Helyette az iskolában kell
alkalmazkodni. Az iskolában készítik fel a vak gyermeket az életre. A rehabilitáció célja: A látási
fogyatékos személyek tekintetében az integráció elérése. Az integráció célja, hogy leküzdje a
szegregációs törekvéseket és érje el, hogy a látási fogyatékos találja meg helyét a társadalomban.
Hallássérültek rehabilitációja: a fizikai, mentális, pszichés, szociális, foglalkoztatásbeli
alkalmasságának kialakítása, illetve helyreállítása. Képessé kell tenni, hogy kiegyensúlyozottan,
produktívan éljen, ugyanazon lehetőségek között, mint halló embertársai.
Munkaterápiás eljárások célja:
1. A végzett munka annak a sérült funkciónak a helyreállítását célozza meg, ami miatt a
rokkantság kialakult.
2. A végzett munka elősegíti a társadalmi beilleszkedést.
3. A munka elfoglaltságot biztosít ~ elterelő művelet
4. A gyógyító munka a fizikai teljesítőképességet növeli ~ egészen normál vagy azt
megközelítő szintig ~ ami a munkába álláshoz szükséges.
A munkaterápiás foglalkozás követelménye:
1. Figyelembe kell venni a gyógyító munkafolyamat kiválasztásánál a rokkant fizikai állapotát,
különbséget kell tenni a nők – férfiak - idősek terápiájában.
2. Értelmes munkát kell végeztetni, hogy eredménye legyen.
3. Közösségben történjen a munkavégzés ~ részműveletek ~ közös eredmény.
A munkaterápiás szakembernek ismernie kell a betegségeket és azok következményeit, a
funkciókesésnek és sérülésnek kórtanát, a foglalkozás során végezhető munkafolyamatokat.
Gyógyító munkák:
- papírmunkák
- fa megmunkálása
- szövés, varrás
- bőrdíszmű, kerámia
- kreatív terápia (festészet, szobrászat)
Hippokratész megkívánta a kora orvasaitól, hogy az egész emberrel foglalkozzanak, és ne a
betegséget akarják gyógyítani.
A mozgássérültek rehabilitációja
1981 a Fogyatékosok Éve döntő változást hozott a mozgáskorlátozott emberek életében. Ekkor
alakultak meg egyesületeik és ezek országos szövetsége, a MEOSZ. Az egyesület az érdekvédelmi
feladatok mellett hatósági feladatot is ellát. Ilyen a lakás-átalakítási hitel megítélése.
A mozgássérültek rehabilitációja már a kórházi ágyon elkezdődik, az utókezelő osztályon
30
folytatódik, ezután speciális intézetben, később pedig gondozás formájában. Ennek feltétele: orvosi
tevékenységgel fizikailag helyreállitás, lelki egyensúly megteremtés, szociális és szakmai
segítségnyújtás.
A mozgássérült megmaradt képességei alapján szükséges visszahelyezni a mindennapi életbe.
Iskolai rehabilitáció: Mozgásjavító Általános Iskola: oktatás, nevelés, mozgásszervi rehabilitáció,
társadalmi rehabilitáció előkészítését, a pályaalkalmasság kialakítását, önálló életvitel kialakítása.
Oktatás-nevelés: alapvető rehabilitációs tevékenysége a sérülésnek megfelelő egyedi eljárások
alkalmazásával elősegíteni a tananyag elsajátítását. Megadni a lehetőséget a tovább tanulásra,
megnyitni az utat a társadalmi továbbjutás felé, cél a társadalmi egyenértékűség.
Mozgásszervi rehabilitáció:. irányítója az ortopéd orvos, aki meghatározza a tanulók
mozgásnevelésének illetve rehabilitációjának menetét. Mozgásnevelés gyógytorna, amely
elősegíti a mozgáskészség fejlődését. A mozgásszervi rehabilitáció a gyógytornász és a
gyógyfoglalkoztató munkája egymásra épülő, mindkettőnek célja a sérült funkció helyreállítása.
Munkaterápiás eljárások célja:
1. A végzett munka annak a sérült funkcióknak a helyreállítását célozza meg, ami miatt a
rokkantság kialakult.
2. A végzett munka elősegíti a társadalmi beilleszkedését.
3. A munka elfoglaltságot biztosít, elterelő művelet.
4. A gyógyító munka a fizikai tejesítő képességet növeli, egészen a normál, vagy azt
megközelítő szintig, ami a munkába álláshoz szükséges.
A munkaterápiás foglalkozás következménye:
1. Figyelembe kell venni a gyógyító munkafolyamat kiválasztásánál a rokkant fizikai állapotát,
különbséget kell tenni a nők – férfiak – idősek terápiájában. A munka során elszenvedett
kudarc depressziót válthat ki.
2. Értelmes munkát kell végeztetni, hogy eredménye legyen.
3. Közösségben történjen a munkavégzés részműveletek közös eredmény.
A munkaterápiás szakembernek ismernie kell:
- a betegségeket és azok következményeit,
- a funkciókiesésnek és sérülésnek kórtanát,
- a foglalkozás során végezhető munkafolyamatokat.
Gyógyító munkák:
- papírmunkák kivágott, ragasztott tárgyak, könyvkötészet
- famegmunkálás
- szövés, varrás
- bőrdíszmű, kerámia
- kreatív terápia festészet, szobrászat.
Hippokratész megkívánta a kora orvosaitól, hogy az egész emberrel foglalkozzanak és ne a
betegséget akarják gyógyítani.
1981. a Fogyatékosok Éve döntő változást hozott a mozgáskorlátozott emberek életében. Ekkor
alakultak meg egyesületeik és az országos szövetségek. MEO SZ: Mozgáskorlátozottak
Egyesületének Országos Szövetsége.
Az egyesület az érdekvédelmi feladat mellett hatósági feladatot is ellát, ilyen a lakásátalakítási
támogatás megítélése.
A mozgássérültek rehabilitációja már a kórházi ágyon elkezdődik, az utókezelö osztályon
folytatódik, ezután speciális intézetben, később pedig gondozás formájában.
31
Ennek feltételei:
1. orvosi tevékenységgel fizikailag helyreállítás
2. lelki egyensúly megteremtése
3. szociális és szakmai segítségnyújtás
A mozgássérültet megmaradt képességei alapján szükséges visszahelyezni a mindennapi életbe.
Iskolai rehabilitáció Mozgásjavító Általános Iskola
1. oktatás - nevelés
2. mozgásszervi rehabilitáció
3. társadalmi rehabilitáció előkészítését, a pályaalkalmasság kialakítását, önálló életvitel kialakítása.
1. Oktatás - nevelés: alapvető rehabilitációs tevékenység, a sérülésnek megfelelő egyedi
eljárások alkalmazásával elősegíteni a tananyag elsajátítását. Megadni a lehetőséget a
tovább tanulásra, megnyitni az utat a társadalmi továbbjutás felé, cél a társadalmi
egyenértékűség.
2. Mozgásszervi rehabilitáció: irányítója az ortopéd orvos, aki meghatározza a. tanuló
mozgásnevelésének, illetve rehabilitációjának menetét
Mozgásnevelés gyógytorna amely elősegíti a mozgáskészség fejlődését.
A mozgásszerv rehabilitáció a gyógytornász és gyógyfoglalkoztató közös munkája,
egymásra épülő, mindkettőnek célja a sérült funkció helyreállítása.
A kettősen és többszörösen fogyatékosok rehabilitációja
Bárczi Gusztáv vizsgálódásai szerint a beszéd és a mozgás kisebb-nagyobb zavarai,
rendellenességei a fogyatékos gyermekek mindegyikénél jelen vannak, függetlenül attól, hogy
gyógypedagógiai szempontból melyik fogyatékossági főtípusba soroljuk .őket. Ebben az értelemben
kettősen, sőt többszörösen fogyatékosnak kell tekinteni.
Tény, hogy a beszéd alaki vagy tartalmi elégtelensége, a mozgás össze-rendezetlensége,
mozgásformák hiánya, esetleg túlmozgások - valamennyi fogyatékossági képet színezik.
Kettős vagy többszörös fogyatékosságnak nevezzük azt, amelyekben, a gyógypedagógiai
értelemben vett fogyatékosságok közül 2 vagy több együttesen fennáll, illetve jelen van.
Ilyenek pl.:
- értelmi fogyatékos-siketek,
- siket(ek) vakok (vak siket),
- mozgássérült értelmi fogyatékos.
A fogyatékosságok visszavezethetők azonos okokra is, de :jelentéktelen időeltolódással egymástól
függetlenül is kialakulhatnak.
A kettős vagy többszörös fogyatékosságban szenvedőkkel való szakszerű foglakozás csakis
elkülönítetten, a minden más fogyatékosoknál alkalmazhatóktól eltérő en, eltérő módon lehetséges.
Ezeket nem egyszer a legkülönbözőbb betegségi folyamatok színezik.
Gyógypedagógiai nevelésük - oktatásukhoz jogszabályozások is történtek. A halmozottan
fogyatékos gyermekek' közül a kettős fogyatékosok számára Sályon : van. bentlakásos
gyógypedagógiai intézet. Többszörösen fogyatékosok intézete Bp.-en, ahová beszállítják a
gyermekeket a foglalkozások idejére.
A halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai rehabilitációja nem mondható megoldottnak.
A pedagógiai rehabilitáció sajátos formája:
Amikor a gyermekek orvosi intézményben állnak hosszú ideig kezelés alatt, iskoláztatásukat erre az
időre az egészségügyi intézményben biztosítják.
Országos (orvosi) Rehabilitációs Intézetben - gyermekek részére gyermek-rehabilitációs osztály.
Kékesen, Sopronban Gyermekszanatórium.
32
A halmozottan fogyatékos fiatalok rehabilitációjához SZIK (Szociális Intézetek Központja) lehet
segítséget kémi. Lehetőségek azonban nagyon korlátozottak.
Befolyásolja a rehabilitációjukat: életkor, nem, fogyatékosság típusa, súlyossága, családi háttér, a
családtagok tolerancia készsége, szociális szolgáltatások és a szakszerű segítségnyújtás.
Életterük:
1. A család: Sikeres rehabilitáció mögött mindig ott van a támogató, jól működő család>
lehetőség szerint mindig meg kell tartani családi körülmények között, amíg arra a család
lehetőséget és fejlesztő hatásokat illetően garanciát ad.
2. Intézmény: ha más lehetőség nincs ki kell őket emelni a családból. Élhetnek
intézményekben> lakóotthoni formában. A rehabilitációba bevont fogyatékosok nagy része
intézményekben él. Az intézetek sokfélék M.o-n. Életszakaszonként vertikálisan tagoltak.
Bárczi Gusztáv felhívta a figyelmet arra, hogy a beszéd és a mozgás kisebb-nagyobb zavarai,
rendellenességei a fogyatékos gyermekek mindegyikénél jelen vannak, függetlenül attól, hogy
melyik fogyatékossági főtípusba soroljuk őket. Ebben az értelemben tulajdonképpen minden
fogyatékos gyermeket eleve kettősen fogyatékosnak kellene tekinteni.
A kettős vagy többszörös (halmozott) fogyatékosság megjelölés alatt azokat az eseteket értjük,
amelyekben a gyógypedagógiai értelemben vett fogyatékosságok közül kettő vagy több együttesen
jelen van. A’ velük való foglalkozás csakis elkülönítetten, a minden más fogyatékossági
típusoknál alkalmazhatóktól eltérő módon lehetséges.
Siketvakok: az egyik legsúlyosabb fogyatékossági típusba tartoznak:
- az esetek többségében nem teljesen siketek és nem teljesen vakok, .
- a közhittel ellentétben előfordulásuk nem ritka,
- a szociálrehabilitáció nem korlátozódik a gyermekkorra, a felnőtt védelmi szociális
gondoskodás számára is közös feladat.
A hallás és a látás együttes hiánya a legsúlyosabb fogyatékossági állapotot eredményez. A látás és a
hallás hiánya kizárja őket a kommunikáció minden, a siketek és a vakok számára adott szokványos
lehetőségéből. Éppen ezért a velük való szakszerű foglalkozáshoz a kommunikáció számos
módszerét alakították ki.
A rehabilitáció célja: a kommunikációs csatorna kialakítása: ezt a feladatot megoldani csak képzett
szakember tudja, hosszantartó individuális foglalkozások révén. Hiányában súlyos tehertétel hárul
rájuk a későbbi életszakaszokban.
Értelmi fogyatékos hallássérültek:
A "gyengetehetségű", "gyengébb szellemi képességű" hallássérült gyermekek körüli gondok a
magyar siketoktatás kezdetétől jelen vannak.
1971. Hallássérültek Kisegítő Iskolája: kedvező feltételeket biztosít az ép- és fogyatékos értelmű
hallássérült gyermekek emberré neveléséhez.
A felnőtt védelmi szociális gondoskodás intézményei közül a 16 évnél idősebb hallássérült értelmi
fogyatékosok gondozását, nevelését, foglalkoztatását a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézet
kapta feladatul.
Értelmi fogyatékos mozgássérültek: .
Gyógypedagógiai iskoláztatásuk a sályi Mozgásjavító Iskola és Nevelőotthonban
Szociális foglalkoztató intézet: Polgárdi-Tekeresi Szociális Foglalkoztató Intézet.
Értelmi fogyatékos látássérültek:
Az értelmi fogyatékossággal is sújtott érzékszervi fogyatékosok közül elvi és gyakorlati
problémakánt jelentkezik már a képezhetőség kérdése.
33
Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyengénlátók és vakok a gyengénlátók általános iskoláinak,
illetve a vakok általános iskolájának kisegítő iskolai tagozatain tanulhatnak.
Az ifjú- és felnőttkorba jutott kettősen és halmozottan fogyatékos látássérültek számára a
felnőttvédelmi szociális gondoskodás keretében a Súlyos Látássérültek Értelmi Fogyatékosok
Intézete alakult meg, amelynek feladata a fiatalok munkára nevelése és foglalkoztatása.
Halmozottan fogyatékosok számára profilozott intézményeink nincsenek, többségüket
főfogyatékosságuknak megfelelő intézetekben, otthonokban helyezik el.
Törvényi háttér
A rehabilitáció törvényi hátterét az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szó rendelkezés adja.
A fogyatékos személyek esélyegyenlősítésének célterületei:
• Egészségügy, Oktatás, képzés
• Foglalkoztatás, Lakóhely, Kultúra, sport
• A rehabilitáció
• Rehabilitációs szolgáltatás, ellátás
Gyógypedagógiai rehabilitációs feladatok:
• Nevelés: KTV írja elő
• Diagnosztika és tanácsadás
• „A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai
oktatásának tantervi irányelvei”
• Fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások
0-18 éves korig (fogyatékosság esetén meghosszabbítható!)
7. tétel Rehabilitációs módszerek
I. Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer, DSGM.
A DSGM minden eddigi mozgás rehabilitációtól eltérő, új szemléletre épülő rendszer. Nem az eddig
ismert eljárások kibővítése, továbbfejlesztése, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új
megközelítése.
Ezt az eredeti gyógyító módszert Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki
1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján.
A szülési agykárosodások izomtónus eloszlási zavar szempontjából 2 jellegzetes csoportja a
csökkent (túl laza) és a fokozott (túl feszes) izomtónus. A túl laza állapot a hypotonia, a túl feszes
izomzat a spasticitás. Megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre
kifejezettebbé válnak. A Dévény-módszer egy komplex mozgás rehabilitációs eljárás, mely
egyedülálló eredményességével új lehetőségeket nyit a gyógyításban.
Újszülötteknek, csecsemőknek - a terhesség alatt, szülés közben vagy a megszületés után kialakult
idegrendszeri kórképek (agyvérzések, ciszták, agykamrai tágulatok stb.) miatt.
Gyermekeknek - ortopédiai problémák, tartáshibák, mozgásszervi fájdalmak, sport sérülések stb.
esetén. Felnőtteknek - gerincpanaszok, különböző mozgásszervi betegségek, ortopédiai és
34
neurológiai kórképek, műtétek utáni rehabilitáció esetén ajánlott.
A Dévény-módszer jelentőségét az adja, hogy a korai életkorban megkezdett kezelésekkel
gyógyítani tudja e kórképeket. Gyógyítani, mert visszaadja a normál mozgást és mozgásfejlődést.
Egyedi eljárást alkalmaz, mellyel direkt hat az idegrendszerre illetve helyreállítja az izmok és inak
kóros állapotát.
II. H.R.G. : Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika
A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370
mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG-fejlesztést
alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek
idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek-
részképességek profiljais ismertté válik. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben
elvégezhetők, mint a száraz földön. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros
képességeire. Normalizálja a hiányzó képességeket., valamint a felfogóképességet is növeli.
A HRG feladatköre: A megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő
aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási
hibák korrigálása. A HRG komplex fejlesztés. A játékos vízi gyakorlatok a megszerzett ismeretekre
épülnek.
A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy
alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és oktatási helyzet
elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba.
6 éves kor alatt nem cél az úszómozgások tanítása.
A vízi feladatokkal, csak előkészítik az úszást. Kezdetben sok magyarázattal, bemutatással, sok
segítséggel és nagy ismétlésszámmal végzik a vízi gyakorlatokat. Később törekedni kell az önálló
feladatvégzésre. Ilyenkor, már lehet a tempót is gyorsítani, valamint az egyszerű mozgáselemeket
kombinálni. A fokozódó terhelés alapkövetelmény.
III. Alapozó terápiák
Az első terápiákat 1988-ban indították még kifejezetten Delacato módszerével. Dr. Marton-Dévényi
Éva, Tóth Gábor és Szerdahelyi Márton vezetésével átformálták a Delacato módszert és 1991-től
már a jelenleg is használt alapozó terápiával kezelték a gyerekeket. A terápia az elemi
mozgásmintákon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. A fejlődéstani
nagymozgásokat az egyensúllyal és a rugalmassággal karöltve a terápia kezdetétől fejleszti, amire
később ráépíthető a magasabb rendű idegrendszeri funkciók: az írás, olvasás, beszéd, számolás. Az
iskolai kudarcok nagy többségének hátterében az idegrendszer éretlensége, a mozgásproblémák
állnak. Ha az alapozó terápia segítségével újrastrukturáljuk az idegrendszert, az iskolai problémák
"maguktól" megoldódnak. Nagyon fontos, hogy már egészen korai kisgyermekkorban felfigyeljünk
az eltérő fejlődésre, mielőbb szakemberhez forduljunk, és lehetőleg már 4-5 éves korban
megkezdjük a gyermek fejlesztését célzott idegrendszer fejlesztő terápiával,hogy megelőzzük az
iskolai kudarcok kialakulását. Célcsoport: Anyanyelvi készséghiány, idegrendszeri éretlenség,
mozgáskoordináció elmaradottság esetében 5- 16 éves korig. Képzett terapeuták végzik és az esetek
súlyosságától függően kell részt venni a fejlesztéseken. Ez lehet naponta, 1-2 óra, vagy hetente
2x3x 1-2 óra.
IV. Ayres-terápia
Kifejlesztője Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai ergoterapeuta, aki a gyermeki fejlődést
figyelembe véve fejlesztette ki metódusát.
Az Ayres-terápia (továbbiakban szenzoros integrációs terápia) két dologra hivatkozik. Az egyik egy
neurológiai folyamat, amely az emberi test és a környezet érzeteit rendezi, és lehetővé teszi
35
számunkra, hogy a testünket megfelelően tudjuk használni. A másik egy elmélet, mely szerint a
viselkedés és a neuropszichológiai folyamatok között összefüggés van.
Az Ayres-terápia szerint az érzékelés a következő területeken sérülhet:
Regisztráció vagyis az inger észrevétele. Ez egyrészt függ az inger intenzitásától, másrészt az
ember ingerküszöbétől.
Moduláció
„a hangerőszabályzás”, a finomhangolás. Csak egy bizonyos intervallumban
optimális az inger feldolgozása. Ezek viselkedési, emocionális és szociális
zavarokhoz vezet. (A hiperaktív gyerekek jó részének ezen a területen van
problémája.) Ez tulajdonképp a feldolgozást jelenti, amikor az ingerület
végigmegy az idegpályákon, és eljut az agyig.
Diszkrimináció
differenciálni, megkülönböztetni. Az érzőközpontok ingerületeinek az
összehasonlítása, analizálása, tárolása és koordinálása történik az eddigi
tapasztalatokkal. A mozgástervezés zavarához vezethetnek.
Praxis
a cselekvés tervezése. Ez lehet apraxia, és diszpraxia. Az előbbi a tanult
mozgásokban jelentkezik, az utóbbi esetében a mozgásokat nem tanulta meg. Ha
ezen a területen zavart tapasztalunk, azt jelenti, hogy az agyban az ingerület nem
találja a megfelelő központokat, nem tudja eldönteni, mi hova tartozik.
V. Észlelési zavarok terápiája (Affolter terápia)
Problémamegoldási stratégiák kidolgozása, az értelmi és nyelvi fejlődés harmonizálása
Felicia D. Affolter kognitív fejlődési modelljét Piaget fejlődéslélektani elméletére építette. Kutatásai
alapján bizonyította, hogy értelmi fejlődés szempontjából a legmegbízhatóbb és legtöbb információt
hordozó a taktokinesztetikus észlelés melyhez az egyéb szenzomotoros kapcsolatok (vizuomotoros,
auditív-motoros stb.) spontán kapcsolódnak. Terápiájában ez fő hangsúlyt kap. Fontosnak tartja, hogy
minden pszichés fejlődési zavar esetében tárjuk fel a torzulás gyökerét, és onnan indítsuk az értelmi
fejlődés harmonikus felépítését. Terápiás módszerét a mindennapi, természetes tevékenységek
folyamatába integrálja: öltözködés, tisztálkodás, étkezés, háztartási tevékenységek, virágápolás, stb.)
követve a gyermeki fejlődés természetes körülményeit. Módszerét nem csak elméletileg, hanem
technikailag is pontosan, aprólékos mozzanatokig kidolgozta. Nem eszközigényes, de ugyanakkor
szigorú tematikájú, és célirányos. A terápiás együtt cselekvést akkor indítja, amikor a gyermek
értelmezni tudja a helyzetet, és motivált az együttműködésben.
VI. A Delacato módszer
Az Amerikai Egyesült Államokban élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato és csoportja
párhuzamot vont az egyedfejlődés és a törzsfejlődés között. Szerintük az egyedfejlődés nemcsak
fiziológiai síkon ismétli meg a törzsfejlődést, hanem ez a törvény a fejlődés minden területére
érvényes.
Véleményük szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek
mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy
meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad,
vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek,
differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési
problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák,
fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato szerint az idegrendszer egy-egy területének fejlettségéről az
elemi mozgások tájékoztatnak. ( mellúszás, kúszás, mászás, járások, ugrások, fejemelgetés háton és
36
hason fekvésben )
Delacato és csoportja által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek
számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát.
Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus Carl Henry Delacato módszere alapján állította össze
a Mozgásterápiát. Az elemi mozgásokat beépítette terápiájába és tovább fejlesztette. Új területeket
is bevont a fejlesztésbe, kidolgozta a térérzékelés, az egyensúlyérzék, a finommozgások
fejlesztésének gyakorlatsorait. Foglalkozik a pszichés gátlások leépítésének lehetőségeivel. A
fejlesztőprogramot a vizsgálat eredményei alapján állítja össze. Ennek gerincét a
mozgáskoordinációs gyakorlatok adják. Az összeállított gyakorlatsort minden nap végig kell otthon
csinálni. Három-négy hetenként kell visszajárni kontrollra.
VII. Sindelar- Zsoldos program
Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programja elsősorban az
idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok hatékony terápiája. A kognitív fejlesztő módszer az
iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek szisztematikus gyakorlását
biztosítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, az intermodális
integráció, a szerialitás és a téri orientáció.
A módszer három fő részből áll: 1.) az előzetes, tartós megfigyelésre épülő és a fejlesztési tervet
kijelölő vizsgálóeljárásból; 2.) a legalább egy tanéven át tartó képességfejlesztési folyamatból és 3.)
a fejlesztés hatékonyságát ellenőrző kontrollvizsgálatból.
A Sindelar-Zsoldos program 2" c. továbbképzés során megismert fejlesztő eljárás általános iskolás
2-8. osztályos tanulóknál alkalmazható.
Sindelar-program olyan komplex módszer, amelyben a feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő
vizsgálóeljárás, a fejlesztési periódus és a hatékonyságot ellenőrző ismételt vizsgálat szerves
egységet alkot a fejlesztési diagnosztika koncepciójának megfelelően.
VIII. Frostig Fejlődésteszt és Terápiás Program
Dr. Marianne FrostigHiba! A könyvjelző nem létezik.Hiba! A könyvjelző nem létezik.
koncepciója a szenzoros és motoros funkciók szoros összefüggését, az észlelésnek és a mozgásnak a
pszichikus fejlődésben betöltött szerepét hangsúlyozza.
Ezeket a funkciókat úgy tekinti, mint az egyéni képességek kibontásának, a személyiség pszichikai
és fizikai egységének alapfeltételeit a vizuális észlelés, mint az észlelési folyamatok egyik
legjelentősebbike, 4-7 éves korban alapfeltétele a tanulási folyamatok szervezésének. Elmélete a
mozgáspedagógia és a táncművészet, a fejlődéspszichológia és a humanista pszichológia talaján
alakult ki. Pedagógiai vezérelve a speciális segítséget igénylő gyermekek egyéni szükségleteinek,
képességeinek és lehetőségeinek messzemenő figyelembevétele, önmegvalósításuk elősegítése, a
sikereket ígérő tevékenységi formák előtérbe helyezése. A dr. Marianne Frostig által kidolgozott
terápiás program elemei:
Mozgásnevelés. A mozgásnevelés az egész fejlesztési programban alapvető szerepet kap.
Előkészítő program a vizuális észlelés fejlesztésére. A program a vizuális percepcióhoz szükséges
alapkészségeket fejleszti ki és felkészít a munkalapokkal való foglalkozásokra.
Fejlesztő program. A fejlesztő program munkalapjai kezdő, közép, és haladó szinten, 360
különböző nehézségi fokú feladatlapon biztosítanak változatos gyakorlási lehetőséget a
vizuomotoros koordináció fejlesztésére, az alak háttér felismerésére, a konstancia felismerésére,
a téri irányok érzékelésére és a téri összefüggések tudatosítására.
37
Speciális fejlesztő program. A speciális fejlesztő program a vizuális észlelés zavarainak egyedi
korrekciójára szolgál, amely a kezdő, közép és haladó szintű fejlesztő program gyakorlatainak
más feladatrendszerré való kombinálásából és az ún. kiegészítő gyakorlatokból áll. Ezek
tartalmazzák a későbbi írás-, olvasás- és számolástanulásra felkészítő gyakorlatokat, és
kötelezően magukba foglalják a mozgásprogram alkalmazását.
IX. Állat asszisztált terápiák
A Bárczi Módszertani Központban 2003 óta alkalmazzák a kutyás terápiát. Az eljárás az ún. állat
asszisztált terápiák közé tartozik, a lovas-, delfin-, és a kisállat terápiákkal együtt.
Számtalan alkalmazási területe közül leginkább a kommunikáció fejlesztésére használják. A megkésett- illetve akadályozott beszédfejlődésű, elektív mutista, autista, tanulásban- és értelmileg
akadályozott, valamint a súlyosan, halmozottan sérült gyermekeket fejlesztik. Egyéni illetve
csoportos keretek között, de mindig az adott gyerek egyedi fejlettségi szintjéhez igazodva
különböző feladatokat kell végrehajtani a kutyával. A kommunikáció fejlesztése mellett kiemelt a
nagymozgás, finommotorika és a kognitív területek fejlesztése.
Az eredmények széleskörűek.
Lovasterápia
Célcsoport: Tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek, súlyosan és halmozottan fogyatékos
tanulók
Fejlesztési területek:
·Társas kapcsolatok kialakítása
· Egyensúly fejlesztése
· Kommunikáció javítása
·Gondolkodás fejlesztése
·Magatartási, beilleszkedési problémák kezelése
·Mozgáskoordináció fejlesztése
8. TÉTEL: A MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA, TÁRGYA. A FŐ MENTÁLHIGIÉNÉS PARADIGMÁK.
Elterjedése:
Mentálhigiéné előzménye az USA-ban jelent meg a 20-30-as években. ( Az ipari társadalom
már kialakult.- munkások testi lelki egészsége)
Magyarországi viszonyok:
Az 1990-es években, a rendszerváltás körül került be a köztudatba.
Elkülönült a pszichiátriától
humánszolgáltatások felé tolódott
Mentálhigiéné = egészség fogalmán belül a lelki egészséget jelenti.
Lelki egészség/védelem. Hatékonyan tehetünk a lelki egészség védelméért (gyerek, felnőtt
egyaránt).
A mentálhigiéné szó a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején jelent meg és került be a köztudatba.
A mentálhigiéné fogalma már ekkora függetlenedett, különvált a pszichiátriai, elemeorvosi
kontextustól. Egyre inkább a humán szolgáltatások körében helyezkedik el. A humán segítő
szakmákat is magukba foglalják ezek a szolgáltatások.
A lelki betegségekkel foglalkoztak a pszichiátriákon.
38
A humán segítő szakmák közé tartozik:
- pedagógus
- gyógypedagógus
- szociális munkás
- szociálpedagógus
A lelki egészség (mentálhigiéné) fogalma:
Nehezen körülírható, meghatározható fogalom. Rendkívül sok összetevője van.
Mac Donald – O’Hara szerzőpáros nevéhez fűződik, 1997.
Lelki jóminőségű környezet + önbecsülés + érzelmi érettség + önmagunkkal való bánni tudás
képessége + társadalmi támogatottság
__________________________________________________________________________________
Egészség lepusztult környezet + érzelmi + ézelmi + stressz +
kizsákmányolás
visszaélés elhanyagolás
A számlálóba azok az elemek kerülnek, melyek a lelki egészséget fokozzák, míg a nevezőbe a lelki
egészséget gyengítő, a mértékét csökkentő elemek kerülnek.
Számláló (+):
Jóminőségű környezet: jó minőség – relatív fogalom, élhető, az apavető komfortigényeket kielégítő,
esztétikus, elegendő, lakóteret biztosító környezet.
Önbecsülés: tisztában van, ismeri saját tudását, képességeit. Kellő önbizalommal rendelkezik. A
saját erősségeit, gyengeségeit reálisan ismeri.
Érzelmi érettség: az egyén tisztában van, ismeri önnön érzelmeit, és tudja kezelni ezeket,
kontrollálni képes.
Önmagunkkal való bánni tudás képessége: nemcsak az érzelmeivel, hanem a gondolataival is
tudomány bánni, irányítani tudja a cselekedeteit.
Az érzelmekre jellemző, hogy elragadja az embert, uralkodik a gondolkodáson és a logikán. Nem
mindegy, hogy milyen gondolkodást engedünk meg magunknak. Pl. táplálkozás, pletyka – hatékony
gondolat, problémákon való őrlődés nem mindegy mennyi ideig teszem! Arány!
Társadalmi támogatottság: Nem mindegy, hol élünk: demokrácia vagy diktatúra. (Maslaw-piramis
csúcsa az önmegvalósítás. A társadalom függvénye, hogy mennyi
lehetőségem van az önmegvalósításra).
39
Nevező (-):
Lepusztult környezet: túlzsúfolt közeg, környezet, nincs áram, víz, komfort
Érzelmi visszaélés, érzelmi elhanyagolás: A mindennel elhalmozott gyermek érzelmielg elhanyagolt
lehet, hiányokat szenved. Nincs modell, példa.
Stressz: Már 100 éve írtak róla. Akkor alakul ki, ha folyamatosan teljesítenie kell az embernek, s
ehhez elegendő idő nem áll rendelkezésére. „Kóros, állandó” késés és lemaradás állapotába
kerül, amit szinte lehetetlen behozni.
Kizsákmányolás: foglalkozási körönként eltérő lehet.
A szerzők szerint a lelki egészségi állapot javul, hogyha a számlálóban lévő elemeket erősítjük, a
nevezőben levő elemeket pedig gyengítjük, csökkentjük. A lelki egészség javulása, minőségének
pozitív irányba történő változása a számáló erősítésével történhet.
A mentálhigiéné paradigmái
- nem módszer (nem gyakorlati)
- nem mozgalom
A mentálhigiéné paradigmarendszer.
KUHN (német) paradigma fogalma:
Szerinte a paradigma 1-1 történelmi korra jellemző világlátás, amelynek meghatározó jelentősége
van a tudományos megismerési folyamatokra.
Pszichoanalitikus gondolatok – Fraud nevéhez fűződnek (1920-as évek).
1. Mentálhigiénés paradigma
Ovosi szemléleti rendszer származéka, ami a természettudományokhoz igazodott. Ekkoriban
a pszichiátria az orvostudomány rendszerén belül helyezkedik el, annak egyik ágazata.
Ekkorra, vagyis a 19. szd. végére és a 20. szd. elejére tehető az elmebetegségek tudományos
alapon történő gyógyításának kezdete.
Az elméleti hátterét a kor pszichiátriájának egy, már humanizált változata adta, ami a
gyakorlatban a felvilágosítás és a megelőzés, vagyis a prevenció szerepét, hangsúlyozta.
Ennek jelentősége, pl. USA – ipari társaldalom megjelenésével új társadalmi réteg alakult ki.
40
2. Mentális paradigma
(XX. szd. 2. felére tehető, 1950-es évek)
2 jellemzője teszi megkülönböztethetővé az elsőtől:
A) 1. különbség
Az elméleti hátterét az ún. multi- és interciplináris beágyazás adja. Ezáltal módszertani
sokféleséget adva mnd a kutatásban, mind az alkalmazásban.
B) 2. különbség
A mentálhigiéné területén belül a prevencióval szemben az egészség promóciója az, ami
meghatározóvá válik. Azt hangsúlyozza a promóció, hogy miképpen legyünk lelkileg
egészségesek, szemben azzal, hogy miképpen legyünk betegek.
Gondolati fordulat: nem a rossz bekövetkezésétől tart. A lelki egészség megtartásáról van
szó.
Napjainkban milyen a két paradigmának az egymáshoz való viszonya?
Gyakorlatilag egymás mellett létezik a két paradigma, és együttesen fejtik ki hatásukat.Koránt sem
mondhatjuk azt, hogy az egyik vagy másik létalapja megszűnt volna.
Időben és korszerűségében a második meghaladta az elsőt, de a prevenciók(szekunder és tercier
prevenció) bizonyos területein fontos és szükséges, hogy érvényesüljön az első paradigma.
Pl. tűz ha időben érzékeljük, elég egy vödör víz, de ha elaprózódik…..
A. mentális paradigma elméleti háttere:
Pszichológiai alapja ennek az irányzatnak / paradigmának a humanisztikus pszichológia. A
humanisztikus irányzat képviselői: Carls Rogers, Abraham Maslow
Legfontosabb koncepciója az önaktualizáció (önmegvalósítás) fogalma.
Elve: olyan végtelen belső lehetőségekkel, belső pontenciállal rendelkező lényként határozza meg
az embert, aki alapvetően egészséges, felelősséget vállal önmagáért, tetteiért, és képes önmaga
megvalósítására, önnön lehetőségeinek a kibontakoztatására.
Az emberkép is óriásit változott.
41
1. paradigma
(mentálhigiénés)
2. paradigma
(mentális)
Szakszókincs változása
alapján
Betegről vagy páciensről
beszél
Kliens, problémahozó
A beteg betegség hordozója,
ki „megkapja a diagnózist”,
ami sok esetben egyfajta
címkét vagy stigmát jelent.
Problémáról, állapotról vagy
helyzetről beszél, s ezekben
az esetekben nincs
stigmatizáció.
Gyógyítás Terápia vagy kezelés révén
zajlik. Ezekben az esetekben
egyoldalű szakértői
modellről beszélünk.
Konzultáció váltja fel a
terápiát. Már nem egyoldalú.
Kölcsönös szakértés jellemzi,
mely során közös tanulói
folyamat zajlik.
Gyógyító Orvos vagy terapeuta kezel Segítő vagy facilitátor,
problémafogadó, konzultáns
Orvosi szemléletmód Hiányosság központú
megközelítés. A beteg vagy
páciens nem tehet a betegség
kialakulásáról, nem felelős
érte ebben a modellben. Az
orvos és a beteg között
alárendelő kapcsolati viszony
van. A beteg helyzete
egyértelműen el…
A gyógyítás folyamatában a
kliensben meglévő értékekre
épít. A kliens felelős a
helyzet vagy probléma
kialakulásáért és aktívan
részt vállal ennek a
helyzetnek a megoldásában.
Itt máregyenrangú felek
kapcsolatáról van szó.
Aktív felelősségvállalás
jellemzi.
Hol történik a gyógyítás? Az egészségügyi rendszeren
belül. Magának a
gyógyításnak a jellemzője a
betegek egészségesektől való
elkülönítése, vagyis egyfajta
szegregáció.
A segítés helyben történik. A
klienst nem különítik el,
hanem felhasználják a
természetes közösségi
védőrendszernek a megtartó
és segítő erőit.
Természetes védőközeg
elemei:
- család
- barátok
- szomszédok
- „közösségi kapuőrök”
3-6 éves korra az alapvető személyiség kialakul.
Közösségi kapuőrök = pedagógus, védőnő, lelkész, pszichológus, orvos, szociális munkás,
polgármester, köztiszteletben álló, közösségi munkájukkal segítő emberek.
42
9. tétel: Az egészség fogalom értelmezésének változásai. A prevenció szintjei, azok jellemzői.
Az iskola mentálhigiénéje. A burn out (kiégés) szindróma.
Ahhoz, hogy a mentálhigiénét, a lelki egészséget és fogalomkörét megértsük, ismernünk kell az
egészség fogalmát.
A VHO meghatározás:
Az egészség a teljes testi, pszichés és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.
Az egészséget sok tényező együttesen határozza meg:
Genetikai tényezők
Nem,életkor, anyagi helyzet, munkanélküliség
Életmód (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, táplálkozás,fizikai aktivitás)
Oktatás (egészséggel kapcsolatos ismeretek megfelelő életkorban megfelelő ismerethez jutás)
Szociális ellátás
Egészségügyi ellátás jellege,minősége
Gazdasági környezet A egészség alapvetően a társadalom legkisebb egységében a családban kezdődik. Az alapot itt kell
megteremteni. A társadalomnak és a helyi közösségnek kell alkalmassá tenni a körülményeket arra,
hogy a család és annak tagjai képesek legyenek egészségesen élni, és az egészségért tenni.
Az új szemléletű rendszerben nem csak kiadási tétel az állami és családi költségvetésben, hanem
befektetésként kell értelmezni. Nélkülözhetetlen az egészség visszaszerzéséhez vagy végleges
elvesztése miatt a betegség kezeléséhez jelentősen nagyobb költségekkel járó ellátórendszer
igénybevétele. Ugyanakkor kétséges, hogy azonos szinten sikerül-e az egészség visszaállítása,
megőrzése és fejlesztése.(Pl. szív-és érrendszeri betegségek + stressz következményei)
A stressz komoly megbetegítő körülménnyel bír: stressz tényezők→szomatikus(testi) tüneteket idéz
elő. FREUD szerint:"Egészséges ember az, aki tud szeretni, és tud dolgozni"
Egészségfejlesztés (aktív folyamat)
- Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy megértsék és növeljék befolyásukat az
egészségüket meghatározó tényezők fölött, hogy a saját egészségi állapotuk jobb legyen.
- Aktív folyamat szereplői az állampolgárok, a közösségek és egy olyan társadalom, mely támogatja
az embereknek a saját egészség felfogását, és engedi, hogy az emberek saját maguk is befolyásolják
saját egészségi állapotukat.
- Bármilyen tevékenység, amely gondozza az egészséget és javítja az egyének és közösségek
egészségügyi állapotát.
- Az egészségfejlesztés alapvetően olyan emberekkel foglalkozik, akik egészségesek. Közösségi és
egyéni értékek kialakítására törekszik, amelyek az egyén életminőségét javítják, jólétét erősítik.
Az egészségfejlesztés célja:
4. Az egészség erősítése
5. Az egészségfejlesztés az egész populációt kezeli, nem kiemelt csapatokkal foglalkozik.
6. Az egészségfejlesztésre mindenkinek szüksége van és nemcsak 1-1 csoportnak.
Az emberekkel való foglalkozás rizikófaktor. Kiégést=BURN OUT szindrómát idéz elő.
Az egészségfejlesztés főbb területei:
Az OTTAVAI KARTA -ban határozták meg az egészségfejlesztés főbb területeit.
j) Az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése
k) Az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása (gazdasági, társadalmi, természeti )
l) Helyi, lokális, közösségi akciók fejlesztése, támogatása.
m) Az egyéni készségek kibontakoztatásának lehetőségei.(a lehetséges alternatívák közül az
egészségesebb választása.
n) Az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése az egészségfejlesztésen belül, és
annak érdekében.
43
Az egészségfejlesztés céljai, csak hosszútávom tudnak megvalósulni (akár több évtized).
HARDY szerint: " A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy nem nélkülözhetjük azokat az alapvető
pszichológiai, egészségvédelmi ismereteket,amelyeknek a megszerzése legalább olyan fontos, mint
a mindennapi élet testi, lelki, fizikai higiénéjének elsajátítása"
Lelki egészségvédelem főbb feladatkörei.(szintjei)
1. szint: A lelki egészség megőrzése, fenntartása - Relaxáció -Meditáció - Fizikai aktivitás
2.szint: A lelki problémák megelőzése (prevenció)
3. szint:A lelki egészség harmónia visszaállítása (rehabilitáció)
Nemcsak az egyén felelőssége, hanem a társadalom összefogásának is jelen kell lennie a lelki
egészség megvalósulásához.
Ahhoz, hogy ezt a 3 feladatot el tudjuk látni, a következő feltételek szükségesek:
- Anyagi, szociális biztonság,- társadalmi szabadság és az egyéni érvényesülés lehetősége, -
társadalmi mértékű empátia és érzelmi nevelés.
Megelőzés -prevenció
A már kialakult testi, lelki betegség szenvedést jelent, nemcsak a beteg, a környezet számára
is, és a társadalom igénybevételét vonja maga után.
A megelőzés elsősorban a pszichikus ellenálló képesség fokozását jelenti, aztán a kiváltó
okok megismerését és megszüntetését vagy elhárítását.
A pszichés betegségek létrejöttének, keletkezésének megelőzése csak több oldalról
lehetséges, multidiszciplináris (Több tudományterületet érintő, több tudományterületre
támaszkodó) megközelítéssel.
A civil szervezeteknek is jelentős a megelőző szerepük. Ezek a civil szervezetek mint
közösségek is funkcionálnak, segítő, támogató, preventív jelleggel is rendelkeznek.
A megelőzésben CAPLAN háromféle prevenciós célt említ: (CAPLAN preventív pszichiátriával
foglalkozik 1964.)
1.Primer prevenció 2. Szekunder prevenció 3. Tercier prevenció
1.Primer prevenciós szint:a lelki egészség erősítését, védelmét és lelki bántalmak előfordulásának
csökkentésére törekszik (iskola, munkahely). Lényegében oki megelőzés, a káros erők és behatások
ellen dolgozik, mielőtt azok bajt okozhatnának.
Különböző szintjei, síkjai vannak:
1.testi, vagy szomatikus szint:
- fizikai higiéné, fizikai egészség alapja a lelki higiénének,
- alapvető emberi szükségletek kielégítése pl.megfelelő élelmiszer, ivóvíz, lakás-
viszonyok, testmozgás lehetősége éppolyan fontos, mint a külső behatások.
(szennyeződés, vegyi károk)
2. pszichoszociális szint:
- ezen a síkon történik a pszichoszociális igényeknek az ellátása.
- A személyiség, szellemi, érzelmi fejlődésének biztosítása.
- Elsősorban a családdal és más érzelmileg fontos kapcsolaton, személyeken alapul
- Egyértelmű az anya-gyermek kapcsolat és a családnak a fontossága
- a kulcsszemélyek jelentősége: (a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában)
családtagok, hozzátartozók, barátok, fontosabb társadalmi személyek
- Az elsődleges megelőzésben primer prevenció során fontos a rizikószemélyek
felismerése, kiszűrése. Rizikószemélyek- olyan emberekről van szó, akik
könnyen megbetegednek, gyenge idegzetűeknek nevezzük őket.
- A pszichés károsodás iránti fogékonyság, örökletes tényezők mellett
visszavezethető még kora gyermekkorra, traumákra, nem megfelelő családi
körülményekre (anya elvesztése, felbomlott otthon… stb.)
- Sokszorozódik a külső körülmények hatása, ha az első 5 évben történik.
- Különböző traumák érhetik az embereket, de nem mindenki lesz lelki beteg.
44
- A szociális háttér összefüggésben van a személyiséggel.
-Sokszor nem is kézzelfogható objektív támogatásról van szó, hanem
elegendő ha a krízisben lévő személy érzi, hogy számíthat valakire.
- A szociális támogatásban is alapvető tényező, hogy az egyén hogyan
tud megkapaszkodni
3.szociokulturális szint
4.ökológiai szint
2.Szekunder prevenció: a már kialakult, létrejött kóros állapotok időtartalmát igyekszik
lerövidíteni (kórházak, rendelőintézetek)
3. Tercier prevenció: a cél a pszichés betegségek által okozott kár csökkentése.
II.Az iskola mentálhigiénéje
Az ember alapvető értéke az élet és az egészség, erre épül a társadalom működése, de az egyén
boldogsága is. A 21.sz.-ban minden 6. magyar felnőtt az egészségi állapotát rozsnak, vagy nagyon
rozsnak ítéli meg. A halál okai Mo-on: 1. szív-és érrendszeri megbetegedések 2. daganatos 3.
emésztő szervrendszer és az erőszakos halálozás. A lakosság egészség=érték szemlélete nem
megfelelő.
A felnőtt lakosság elsősorban a család, mint elsődleges szocializációs szintér a gyermekek, fiatalok
számára "mintaadó közösség" így egészségi állapot megtartó közösség. Kiemelt szerepe van az
óvodáknak, iskoláknak.
Az iskolai mentálhigiénés program célja:
1. kompetencia növelő stratégia: a gyermek terhelés, konfliktustűrő képességének,
problémamegoldásának, személyi erejének, épségének növelése.
2.ökológiai program:a környezetből származó megterhelések, az ártalmak csökkentése.
Az iskolai mentálhigiéné feladatai (Buda Béla):
szemléletformálás
mentálhigiénés prevenció (konfliktus, agressziókezelés, nemet mondás)
korrektív programok(hátrányos helyzet, fogyatékosságból eredő gátlások lekűzdése)
az önértékelés fejlesztése
önsegítő, kortárssegítés
mentálhigiénés pedagógiai munka/empátia, kommunikáció fejlesztése
Szupervízió - a kiégés megelőzésére
iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés
szülők kapcsolatok befolyásolása
Burn out (kiégés) szindróma:
Krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális
kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s
melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.
(Freuderberg)
A kiégés 3 oka: - érzelmi túlterheltség; - bizonyos személyiségjegyeket (magas szakmai elvárások)
- kliensközpontú orientálódás
Testi kimerültség. krónikus fáradtság, gyengeség, kedvetlenség, betegségekre való hajlam.
Érzelmi kimerültség: levertség, reménytelenség, kiúttalanság
Szellemi kimerülés: negatív beállítódás alakul ki az érintettekben önmagukkal, a munkával és
általában az élettel szemben.
A kiégés az empátiás kapacitás kimerülése.
A kiégés folyamata: A kiégést 12 lépcsős folyamatként írjuk le, a stádiumok között nincs éle határ.
A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek.
Bizonyítani akarás- fokozott erőfeszítés - személyes igények elhanyagolása - konfliktusok elfojtása
45
- értékrend megváltozása - a fellépő problémák tagadása - visszahúzódás - magatartás és viselkedés
változás - depresszió - belső üresség - teljes kiégettség
A kiégés kialakulásának fázisai:
Az idealizmus szakasza: lelkesedés a szakmáért, a kliensért. A segítés kudarcát a
személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg.
A realizmus fázisa. a szakma iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal.
Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.
A stagnálás, vagy kiábrándulás fázisa:csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság.
Fusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik. Kétségbe
vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke.
Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka
sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges.
A kiégés terápiája:
7. Prevenció: a) általános motiváció b) személyes motiváció
8. Intervenció: beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére
9. Krízisintervenció: a végstádium felrobbantja a szakmai szerep korrekcióit és terápiás
intervenciót igényel, mert az egész személyiséget érinti.
A burn-out szindróma öndiagnózis. A segítő a szakmában időnként meg kell állni és
megfogalmazni: milyen motiváció tart a pályán és mit jelent a segítés? Hogyan látnak engem a
kliensek, és hogyan a kollégák? A kiégés fenti szakaszában hol tartok?
A burn-out szindróma, ha az embert a munkája teljesen kizsigereli
érzelmi kimerültség: frusztráció, félelem a következő munkanaptól
távolságtartás: elhatárolódó, személytelen, cinikus beállítódás a kliensekkel
csökkent személyes teljesítmény: negatív hozzáállás a munkához, csökkenő koncentrálókép.
zavart önértékelés: úgy érzi, állandóan hibázik, düh és agresszivitás
testi és pszichoszomatikus tünetek:álmatlanság, fejfájás, szédülés, félelem, depresszió.
10. TÉTEL: AZ INTEGRÁCIÓ FOGALMA ÉS FAJTÁI, SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI. AZ INKLUZÍV
PEDAGÓGIA ÉS AZ INTEGRÁCIÓ KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
Az integráció fogalma:
Integráció: együttnevelés, melybe beletartoznak mind a fogyatékos, mind a pszichés, mind pedig a
különböző fokú tanulási problémákkal küzdő gyermekek. Ennek ellentéte a szegregáció, ami egy
teljesítményorientált, tudás alapon történő elkülönítést (esetenként etnikai) jelent, amely iskolai
szegregációt is eredményezett.
Fajtái:
-lokális: (helyi) egy épületben van a többi gyermekkel,de nincs közöttük kapcsolat
-szociális: egy épületben vannak, szabadidőben, kirándulás együtt, tanulás külön
-funkcionális: részleges: közismereti tárgyak külön csoportban, készségtárgyak együtt
teljes: kis létszámú osztály, 2 tanáros modell, gyógyped. és ált. tanár
fordított: épértelmű gyerekek között fogyatékos, pl. érzékszervi
spontán:(amikor az együttnevelés nem tudatosan jött létre pl. falusi iskolák
Az integráció jogi háttere: ha a településen nincs befogadó iskola, akkor a település vezetésének
biztosítani kell a feltételeket (személyi-tárgyi). Az intézményekben a pedagógiai programnak
46
tartalmazni kell a beintegrált tanulót (osztálynapló, fejlesztési terv)
Az integrált oktatás megvalósulásának menete:
iskola alapító okirata, ped. prog. -tartalmaznia kell az SNI-s tanuló nevelésének, oktatásának
céljait, alapelveket, az értékelést.
személyi feltételek. főállású vagy utazó gyógypedagógus
SNI-s tanmenetek, tankönyvek, segédeszközök
emelt összegű normatíva SNI-s diákra
el kell dönteni, melyik integráció formát alkalmazza az iskola
Szakember ellátottság:
10. gyógypedagógus, vagy utazó gy. feladata: konzultáció pedagógusokkal, segít az SNI-s
tanmenetekben,eszközök kiválasztásában, beszerzésében, figyelemmel kíséri a tanuló
munkáját
11. fejlesztő pedagógus: habilitációs és rehabilitációs kiscsoportos foglalkozás foglalkozás vagy
egyénileg képességfejlesztés. Gyógyped-al állandó konzultáció.
12. pedagógus: csoport vagy páros munka alkalmazása- együttműködő munka kialakítása.
Tananyag differenciált feldolgozása, gyerek sokoldalú tevékenykedtetése.
Az inkluzív pedagógia és integráció közti különbség, kiket érint az inklúzió
o) integráció: együttnevelés, fogadás, a sajátos nevelési igényű gyerek csak jelen van, DE
különleges igényeit nem veszik figyelembe, elvárják, hogy hasonló teljesítményt nyújtson.
p) inklúzió: befogadás, a hangsúly az egyéni differenciáláson, az egyéni kibontakoztatáson és
fejlesztésen van
q) Az inkluzív pedagógia az együttnevelést, a többségi iskolába történő befogadást jelenti. Az
inkluzív iskola olyan feltételeket teremt, ahol olyan gyermekek is megjelennek, akik eddig
különnevelődtek, ill. azok is sikeresen nevelődhetnek, akik eddig sikertelenek voltak. E
gyermekeknek a „többségi”iskolában van a helyük.
r) Az integráció következménye az inkluzív pedagógiának. Az integrációt felvállaló
intézmény inkluzívvá válhat.
Az inkluzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek
során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az elfogadó gyakorlatban a módszer,
az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai
gyakorlat.
Az integráció érinti: a szülőt, gyermeket, pedagógust.
Kiket integrálunk?
HH (hátrányos helyzetű gyermekek) ( családi körülmények, szociális helyzet-rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül ) jegyző állapítja meg
BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek) , nevelési tanácsadó állapítja meg
SNI (sajátos nevelési igényű gyermekek)
a - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos
b- pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási, nevelési folyamatban tartósan, súlyosan
akadályozott ( dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, mutizmus, hiperaktív) szakértői bizottság
állapítja meg
Az SNI fogalma:
Mo-on 2003-tól hatályos fogalom az SNI. A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. pontja szerint:
47
SNI gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
elfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott (pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)
Integráció előnyei, hátrányai:
előny:
elfogadás, tolerancia képességfejlesztése
együttnevelés, önfejlesztés
pedagógus látóköre is tágul, szakmai felkészültsége nő
alkalom lehet szakemberek együttműködésére, ismeret cserére
nem kell a szülőnek messzire vinnie a gyermeket spec. iskolába
hátrány
magas integrált gyermek létszám
pedagógus felkészületlen SNI-s gyermek oktatására gazdasági szempontból a fenntartó nem támogatja gyógypedagógus jelenlétét
Másik kidolgozás:
Az integratív pedagógia az együtnevelési folyamatot az akadályozotság, ebből következően a spec,
szüks-ek és a segítség nyujtás aspektusából vizsg-ja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelekiv ped.
Kifejezés, ami teljesítmény orientált , tudás alapon történő tan.i elkülönítést,v-is fogy-ok számára
iskolai szegregációt eredményezett (esetenként etnikai)
Fajtái:-lokális: (helyi) egy épületben van a többi gyermekkel,de nincs közöttük kapcsolat
-szociális: egy épületben vannak, szabadidőben, kirándulás együtt, tanulás külön
-funkcionális: részleges: közismereti tárgyak külön csoportban, készségtárgyak együtt
-teljes: kis létszámú osztály, 2 tanáros modell, gyógyped. és ált. tanár
fordított: épértelmű gyerekek között fogyatékos, pl. érzékszervi
spontán:(amikor az együttnevelés nem tudatosan jött létre pl. falusi iskolák
Inkluzív ped.Az együttnev-t a többségi isk-ba történő befog., a többségi iskola hagyományos
értékrendje. Ebből következőleg elsősorban folyamat terv-si, oktetás szer-si, metodikai oldaláró
közelíti meg. Arra keresi a választ. Mit és milyen módon kel másként tennijük a többségi isk ped-
nak tanórai és tanórán kivüli munklájuk során a sikeres integráció érdekében.
Az integrált oktatás megvalósításának menete
A SZ: B vizsg során a szülő ragaszkodik a helyi isk-hoz
A szakértő b, felveszi a kapsscolatot az isk-val,jegyzővel, v. a pog-mesterrel
Az integráció csak akkor jöhet létre ha mindenki elfogadja figyelembe véve a törvényeket
Az iskola ped. Programjába beirni,hogy milyen fogy,gy.ek oktatását válalja
A ped programnak szintén tartalmazni kel azSNI-s gy nev okt-ra vonatkozó sérültspecifikus ped-i és
egészségügyi habilitációs, rehabilitációs feladatokat.
Személyi feltétel. Gyógy ped-gus vagy utazó Gyógy ped-gus
SNI gy számára tanmenetet, tankönyveket,segéd eszközöket be kell szerezni
48
Finaszirozásukra emelt üsszegü normatíva igénylése
El kel donteni hogy az integráció mely formáját válasszák
Szakember ellátottság:
--gyógypedagógus, vagy utazó gy. feladata: konzultáció pedagógusokkal, segít az SNI-s
tanmenetekben,eszközök kiválasztásában, beszerzésében, figyelemmel kíséri a tanuló munkáját
--fejlesztő pedagógus: habilitációs és rehabilitációs kiscsoportos foglalkozás vagy egyénileg
képességfejlesztés. Gyógyped-al állandó konzultáció.
--pedagógus: csoport vagy páros munka alkalmazása- együttműködő munka kialakítása. Tananyag
differenciált feldolgozása, gyerek sokoldalú tevékenykedtetése.
Az integráció megjelenítése az isk-i dokumentumokban
Helyi tantarvnek tartalmaznia kell mi a diff-ált, terápia fejl célja anyaga, speciális tartalmak
követelményeket érintő változásokat értékelést
Ped prog-an szükséges maghatározni a SNI gy nevelésének okt-ak célkitüzéseit, alapelveit,
feladatait.
Tanmenet tartalmazza a gy kötelező heti óraszámot, ennek figy-vételével elkészíteni az órarendet
összevetve az osztály órarendjével
adminisztráció osztélynapló vezetése félévkor -végén bizonyítvány írás
statisztika az osztály létszán megállapításakor az SNI gy 2 ill.3 főnek számítanak
Az inkluzív pedagógia és integráció közti különbség,
integráció: együttnevelés, fogadás,
s) módszer óraszervezés nem változik
t) 2. frotális óra és tejesitményorientált
u) 3 gondokért gy . Felelős
v) 4 gy p-ra háruk afekadat negokdása
w) 5csal az ofő válalja föl
x) 6. a sajátos nevelési igényű gyerek csak jelen van, DE különleges igényeit nem veszik
figyelembe, elvárják, hogy hasonló teljesítményt nyújtson.
inklúzió: befogadás, 1nem hagyományos,
2 a hangsúly az egyéni differenciáláson, önértékelésen van
3 gondokon a ped változtat,
4 gyp csak partner a megoldásban,
szemlélet váltás a tantest-ben,
6. az egyéni képességkibontakoztatáson és fejlesztésen van jelen az osztban Az inkluzív pedagógia az együttnevelést, a többségi iskolába történő befogadást jelenti. Az
inkluzív iskola olyan feltételeket teremt, ahol olyan gyermekek is megjelennek, akik eddig
különnevelődtek, ill. azok is sikeresen nevelődhetnek, akik eddig sikertelenek voltak. E
gyermekeknek a „többségi”iskolában van a helyük.
Az integrációt felvállaló intézmény inkluzívvá válhat.
Az inkluzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek
során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az elfogadó gyakorlatban a módszer,
az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai
gyakorlat.
Az integráció érinti: a szülőt, gyermeket, pedagógust.
49
AZ EGYÜTTNEVELÉS FELTÉTELEI, ISMÉRVEI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN1
Kirekesztés, kirekesztettség prevenciója
Meleg, elfogadó iskolai légkör
Együttműködés, kooperáció
Alacsony fluktuáció
Együttműködés szülőkkel, partnerekkel
Gyermekközpontúság
Tevékenységre orientált oktatás, tanulási tapasztalatokon keresztüli problémamegoldás
Elfogadó közösség kialakítása, diszkriminatív attitűdök megváltoztatása
A speciális nevelési szükségletek maximális figyelembe vétele
Tanulási nehézség esetén hibakeresés az oktatás minőségében
Motiváló tanítási folyamatok
Hatékony nevelési-oktatási módszerek
Mérték szerinti oktatás
Tanári teamek, segítő szakemberek
Megfelelő eszközök
Erősségekre támaszkodás a deficit javítása, pótlása helyett
Komplex értékelés
Belső differenciálás
Reformpedagógiai elemek beépítése
AZ INTEGRÁCIÓ ELŐNYEI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN
Pozitív személyi változások: a sajátos nevelési igényű tanuló énképének erősödése, önbizalom
és tolerancia növekedése, ép magatartásminták, kommunikációs stratégiák elsajátítása.
Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik, fejlődik az alkalmazkodó képessége,
szocializációja magasabb szintet ér el. Az ép diák személyiségébe beépül a másság tapasztalata,
kialakulnak morális értékei (empátia, segítőkészség, tolerancia). Fejlődik az
alkalmazkodóképessége. Megtanulja az együttműködés más formáit. Saját egészsége, épsége
felértékelődik, elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. 2
1 Integráció és módszerek a gyógypedagógiában I és II. Konferencia kiadvány, Százhalombatta, 2006-2007.
2 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyuttneveles-Fatalin-Szulo
50
A fejlesztés kiterjesztésének lehetősége: A többségi osztályokban tanuló, tanulási
nehézségekkel küzdő gyerekek kiscsoportos fejlesztése minden területen meghozhatja a várt
eredményt, kivéve a figyelmi teljesítményt, tehát a fejlesztés kiterjesztése az egész
tanulócsoportra kedvezőbb.3
Társadalmi beilleszkedés elősegítése: a fogyatékos gyerekeket gyakran speciális
intézményekben képzik. Bár ezek az oktatási intézmények magas pedagógiai kultúrával
rendelkeznek, az izolált iskolák hátráltatják a fogyatékos diákok későbbi társadalmi
beilleszkedését, mivel nehezen igazodnak el a fogyatékos szubkultúra határain kívül.
Gyermeklétszám növekedése: több iskola gazdasági nehézségei megoldása miatt vállalja az
integrált oktatást.
Fejlődés: szakmai, emberi és tárgyi feltételekben megnyilvánuló fejlődés.
AZ INTEGRÁCIÓ HÁTRÁNYAI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN
Személyi és tárgyi feltételek hiánya: Az intézményekben gyakran hiányoznak az integráció
személyi és tárgyi feltételei.
Szülői ellenkezés: a többségi iskolákban tanuló diákok szülei nem támogatják az integrált
oktatást.
Tanulói összetétel: A tehetséggondozás megléte egy iskolában akkor eredményes, ha a tanulói
összetétel megfelelő. A jobb képességű gyerekekre nagyobb iskolahatás vonatkozik, mint a
rosszabb képességűekre.
Negatív személyi tapasztalatok: A sajátos nevelési igényű gyermek azonnal szembesül
másságával, mely pszichés zavarokat okozhat, továbbá kirekesztődhet. Ép gyermeknek a
sérültség látványa frusztrációs lehet.
AZ INTEGRÁCIÓ AKADÁLYAI:
Szegregáló hajlam: a magyar oktatási rendszernek a szabályozás és a társadalmi szolidaritás
miatt erősen szegregáló hajlama van.
Intézményi felvállalás: az integráció csak akkor valósulhat meg, ha az egész intézmény
felvállalja azt.
Tanulói összetétel: az iskolák a jobb képességű tanulók kiválogatásával, felvételével próbálják a
tanulói összetétel minőségét, és ezáltal az eredményességet javítani.
3 Gyenei Melinda: Tanulási alkalmasság – iskolai beválás in: Integráció és inklúzió, Trefort Kiadó, 2006. 206-217. p
51
Különleges csoportbeosztás: Olyan csoportbeosztást kell készíteni, hogy a diák el tudjon jutni a
fejlesztőórákra.
Módszerek változtatása: Háttérbe kerülnek a hagyományos módszerek, előtérbe kerül a
differenciálás, a csoportmunka, a több előkészületet igénylő módszerek.
Személyi feltételek: a pedagógus illetve tanító képzések nem terjednek ki a gyógypedagógia
területére, ezért a többségi iskolarendszer nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek
igényeit. Az integráció feltétele gyógypedagógus jelenléte az oktatási intézményben.
Tárgyi feltételek: Az integrációs oktatás speciális eszközöket és tanszerellátottságot igényel,
amelyek beszerzése az anyagi feltételek hiánya miatt nem megoldható a többségi iskolában.
Anyagi feltételek: több tanári munkaidőre, korszerű pedagógiai eszközökre, továbbképzésekre,
magasabb fizetésekre van szükség.
11. tétel: A sajátos nevelési igény fogalma, kompetenciák a diagnosztizálásban.
Az integrált nevelés törvényügyi szabályozása
Az SNI fogalma:
Mo-on 2003-tól hatályos fogalom az SNI. A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. pontja szerint: SNI
gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elfordulása
esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
(pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)
Kompetenciák a diagnosztizálásban:
Az Országos, ill. Megyei Szakértői és rehabilitációs Bizottság véleménye alapján:
a) organikus okú (szervi eredetű):
testi: (mozgáskorlátozott, testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, mozgássérült)
diagnosztizálás: orvos, gyógypedagógus, pszichológus. Fejlesztő: szomatopedagógus
érzékszervi: (hallás, látás, mozgás) Diag.: orvos, gyógypedagógus, pszichológus.
Fejl.:látás- tifloped., hallás - szurdoped.
értelmi fogyatékos: (tanulásban, ill. értelmileg akadályozott) Diagn: pszichológus,
pszichiáter, gyógypedagógus, háziorvos
beszédfogyatékos: megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés (hadarók, dadogók, afáziás,
52
hangképzés zavaros) Diag.: foniáter szakorvos, logopédus
autista: diag.: gyermekpszichiáter, szakorvos
b) a gyermek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem
vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Diagn.: pszichológus, logopédus
(diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia, mutista, hiperaktív )
A SNI diagnosztizálásában pszichológus, logopédus vesz részt.
A sajátos nevelési igényű gyermek gyógypedagógia szaksegítséget igényel.
Az integrált nevelés törvényi szabályozása:
Mo-on az SNI kifejezést a közoktatási törvény (Kt.) 2003-tól használja.
A kt.121§ (1) 29 - az SNI fogalma
A Kt. a különleges gondozáshoz való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmányával (16.§)
összhangban fogalmazza meg: "A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyes adottságának
megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban -
részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon
segítségért.
85-91§: tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatokról
91§: a jegyző feladatai a beiskolázással kapcsolatban értesíti a SzB-ot, hogy mely intézmény
rendelkezik az SNI-s tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel.
13.§: a polgármester segítségét kérheti a szülő, hova irányítsák a gyereket.
30.§(4): a szülő köteles együttműködni
Együttnevelést segítő rendelkezések:
6.§: a tankötelezettség meghosszabbítható
50.§: egy évfolyam teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet a helyi tanterv.
30.§(12): - a befogadó pedagógus munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel
rendelkező gyógyped., (vagy utazó gyp.) segítheti, és lehetőség van pszichológus,
konduktor, gyógytestnevelő, logopédus bevonására is, esetleg gyógypedagógiai
asszisztenst is alkalmazhat.
- az isk. igazgató egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészekből mentesíthet az
értékelés/minősítés alól a Sz RB véleménye alapján. - ebben az esetben a törvény
rendelkezik a tanuló számára kötelezően tartandó egyéni foglalkozások szervezéséről
- az igazgatónak lehetősége van, hogy egyéni továbbhaladást engedélyezzen, legfeljebb a 4
tanév végéig.
3.sz. melléklet. az SNI-s gyerek a fogyatékosság típusától és súlyosságától függően 2 ill. 3
tanulóként kell számításba venni.
52.§: az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt
szolgáló órakeretnek. (15-50%). Az emeltszintű normatív támogatásból kell a tanuló számára
nagyobb értékű segédeszközt, az akadálymentesítést, vagy a pedagógus óradíját biztosítani.
114.§:A ped.-i szakszolgálat fejlesztő foglalkozásait ingyenesen vehetik igénybe az SNI-s tanulók.
ezen a napon a szülőt átlagkereset illeti meg.
33.§: Az együttnevelésre vállalkozó iskolák speciális megsegítésére létrehozott EGYMI (egységes
gyógypedagógiai módszertani intézmény)-ek is elláthatják a jövőben.
30.§ (9): a különféle vizsgákon (érettségi, szakvizsga, osztályozó) alkalmazkodni kell az SNI-s
tanuló speciális szükségleteihez. (pl. érettségi diszes tanuló + 60 perc)
53
A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget
biztosító feltételek a közoktatásban is adottak. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet.
Az integrált oktatásnak az 1993-as törvény adott zöld utat.
Kt.35§ - korai fejlesztés max 5 éves korig heti 2-6 órában
30§: fejlesztő felkészítés - SNI-s állapota miatt nem tud óvodát igénybe venni - heti 20 órakeretnek
52§: habilitációs, rehabilitációs órák gyógypedagógus segítségével 15-50%.
17. 50% - siket, autista
18. 40% - mozgásfogyatékos, vak, nagyothalló, beszédfogyatékos
19. 35% - gyengénlátó
20. 15% - diszes, enyhe ért. fogyatékos.
12. TÉTEL: A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK. A TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVARRAL
KÜZDŐ TANULÓK OKTATÁSA ÉS NEVELÉSE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
SNI fogalma:
SNI:82003) Kt. 121.§ 29.pont: SNI gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elfordulása
esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
(pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)
Tanulási - magatartási zavarral küzdő tanulók oktatása, nevelése közötti különbségek:
Tanulási zavar: Az IQ szint alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítmény, amely
gyakran neurológiai deficit, vagy funkciózavar miatt jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel.
Maga a tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei a felnőttkorban is fellelhetők.
Kognitív és tanulási terápiával jól kezelhető.
Tanulási zavar jellemzői:
a problémát részképesség kiesések, ill. az egyes területekhez köthető fejlődésbeli elmaradások okozzák;
nehézségek az olvasásban, írásban, matematikában, beszédben;
sok esetben csak megkésett fejlődésről van szó;
jellemző a gyerekekre, hogy gyakran figyelmetlenek, munkáikban ügyetlenek, rendetlenek, rajzaik csúnyák, teljesítményük ingadozó;
a viselkedésbeli tünetek gyakran a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki
a tanulási zavar tulnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő
fejlődésének következtében lép fel;
a probléma a központi idegrendszer rendellenes működésével függ össze.
A tanulási zavar kritériumai:
21. a tanulási teljesítmény és a tanulási teljesítőképesség eltérő jellege
22. a megismerő (kognitív) funkciók rendellenes működése
23. sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)
A tanulási zavar típusai:
1. részképesség -zavarok:
y) kognitív funkciók zavarai (percepció zavarok, figyelemzavar, emlékezetzavar, a
gondolkodás zavara, a beszéd sajátosságainak zavara
54
z) a motorikum zavara: (az izomtónus zavara, a nagymozgások zavara, a finommozgások
zavara)
2. komplex tanulási zavarok:
aa) diszlexia
bb) diszgráfia
cc) diszkalkulia
dd) viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok
Tanulási zavar: oktatás - nevelés - fejlesztés
alapvető pszichikus folyamatok fejlesztése
érzékszervi- mozgásos koordináció fejlesztése
fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus közreműködése
célszerű a Nevelési Tanácsadó segítségének igénybevétele, ha súlyosabb a gond
fejlesztési terv készítése ( előtte elemezni kell a tanuló pszichikus folyamatait)
a tantárgyakhoz speciális anyagok kidolgozása, kompenzáló és korrekciós oktatás
a tanítási módszerek gyakori váltogatása, feladatlapok készítése, tanulópárok (szerepcsere)
kialakítása
meg kell tanítani a jegyzetelés, lényegkiemelés vázlatírás technikáját
diagnosztikus értékelés
tanári hatékonyságunkban. világosság, változatosság, feladatorientáltság, érzelmi színezetű motiváció
Magatartási zavarok BNO besorolása F 91
A magatartászavarra visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás jellemző. A
viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet, sokkal súlyosabb
mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás, a viselkedés tartós
zavarára utal.
Oka: multifaktorális, biológiai- pszichikai-szociális okok játszanak közre (Veleszületett, öröklött
tényezők, organikus károsodások, enyhe retardáció, fejlődészavar, fejlődésbeli elakadás, helytelen
nevelési módszerek a családban, iskolai nevelés hibája, iskolai kudarcokra épülő magatartászavarok
Tünetei: fenyeget, megfélemlít másokat, verekedést kezdeményez, hajlamos a gyakori rongálásra, a
szabályokat képtelen betartani.
Terápiája: a kezeléshez többnyire komplex beavatkozás szükséges (a pszichiátriai kezelés mellett
intézményi/családi). Lényege a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és
tartós fenntartása.
Típusai:
figyelemzavar: alacsony éberségi szint, alulmotíváltság, gyengébb feladattartás, fáradékonyság,
szétszórtság. Terápiája: figyelemfejlesztés, pszichoterápia
Hiperaktivitás: nyugtalanság, túlfűtöttség, túlzott aktivitás, szertelenség tünetei (ált.5-12 éveseknél)
terápia: pszichoterápia
Agresszív-szembenálló magatartászavar: öntörvényűség, nehezen irányíthatóság, alacsony
frusztrációs tolerancia terápia: magatartásterápia, családterápia
Szorongás-kényszerek, fóbiák, visszahúzódó magatartás: beilleszkedési zavar, viselkedési zavar,
pszichoszomatikus tünetek.
Magatartászavar következményei:
Hatással van az egész tanulási folyamatra. (Tanulási problémák)
Nehezíti az iskolai beilleszkedést.
A kortárs kapcsolatok zavarához vezethet.
55
A családon belüli kapcsolatok, a család-iskola kapcsolata megromlik .
Oktatás - nevelés - fejlesztés:
kitartó szülői magatartás,
segítő kortárskapcsolatok,
jó intellektuális (szellemi, értelmi) képességek
inkluzív oktatás / alternatív pedagógiai módszerek
szabályok közös kialakítása
következetes számonkérés
személyre szóló figyelem
meleg, elfogadó nevelési stílus
56
13.TÉTEL: A TANULÁSI ZAVAROK FOGALMA. AZ OLVASÁSI, ÍRÁSI ÉS SZÁMOLÁSI ZAVAR
MEGHATÁROZÁS, ETIOLÓGIÁJA, TÜNETTANA
Tanulási zavar: Amennyiben egy gyermek átlagos intellektus, megfelelő pedagógiai módszerek,
kellő mennyiségű gyakorlás, jól funkcionáló érzékszervek mellett sem nyújtja a tőle elvárható
teljesítményt.
A gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentős eltérés van. Ők a pszichés
fejlődésük zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak.
ilyenek lehetnek még a nagyon nehezen tanuló gyerekek is, akiknek a szocio-kulturális otthoni
környezetük nagyon alacsony szintű, egyáltalán nem motiválja őket a tanulásra. Gyakran a
fogyatékosok iskolájába járnak. Kerülik az erőfeszítést, a gyakorlatiasabb dolgokban jobbak, mint a
beszédben, a gondolkodásban. Ezek a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés
Tanulási nehézség: amennyiben a tanuló tanulási teljesítménye átmenetileg alacsony. ezeket az
átmeneti problémákat általános pedagógiai módszerekkel, eszközökkel korrigálni tudjuk. Ezek a
gyerekek normál értelmi képességűek, de lemaradók, lassan tanulók, helytelen szokással tanulók.
Felzárkóztatásra van szükség.
Tanulási akadályozottság: Az értelmi képességek sérülése, tanulási képesség funkciózavara,
átfogó, visszafordíthatatlan: Ilyenek az enyhén értelmi fogyatékosok. IQ=50-70
Gyógypedagógus - egyéni fejlesztési terv.
Felismerése A pedagógus illetve a Nevelési tanácsadó feladata
DISZLEXIA, DISZGRÁFIA
Luchsinger- Arnold (1970): Átlagosan intelligens gyermekek veleszületett vagy korai
gyermekkorban szerzett képtelensége arra, hogy az olvasást és írást a szokott módon elsajátítsák.
Meixner: Tanulási zavar. Olvasási, helyesírási gyengeség. A fonológiai tárolás zavara, a szókincs
gyengesége.
Összegezve:diszharmónia (nem összeillő) a gyermekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás-írás
tanítására szánt idő és a gyakorlás mennyisége, valamint az eredmények között.
Előfordulási gyakorisága Mo-on: 7-10%
Etiológia (ok-okozat összefüggését tanulmányozó tudomány)
1.Vízuális zavarok: látási percepció;
- komplex formák percepciója, reprodukciója;
- gyenge emberalak-ábrázolás;
- a térészlelés zavara;
- irányzavar(jobb-bal irányának megkülönböztetése);
- ujj-agnózia (felismerési képtelenség);
- hibás lateralizáció (nem tudja az egyik kezét ügyesebbé tenni)
2. Nyelvi zavarok
3. Idegrendszeri károsodások
4. fejlődési késés: -az egyes funkciók átlagos érése késik vagy elmarad
-lassú agyi differenciálódás, éretlenség
- a beszéd és a helyes nyelvhasználat késése
57
5. Örökletes tényezők:
a - elsődleges diszlexia(familiáris halmozódás, irányzavar,
vizuális percepció zavara,ujj-agnózia)
b- másodlagos diszlexia (intellektuális, szociológiai, érzelmi
hatások következménye)
Az olvasási és írási zavarok tágabb kritériumai:
- az iskolai teljesítményzavarok körébe tartozik
- az analízis és szintézis részleges problémáira vezethető vissza
- magasabb kérgi funkcionális rendszerek sérüléseiből adódik
- csak speciális (gyógypedagógiai)módszerekkel javítható
Az olvasási zavarok típusai:
Mély diszlexia: a globális szókép betűkre való bontásának képtelensége
Felszínes diszlexia: a betűk szóalakká történő szintézise, összeillesztése válik nehezítetté (félreolvasás)
Hibatípusok: 1./felszíni diszlexia/
- optikai hibák: (értelmes és értelem nélküli félreolvasások)
- felcserélés, betűtévesztés (láda-lába, bab-dab)
- összeolvasás (vágja-vágya)
- előrehelyezés, megváltozik a szórend
- áthelyezés, elővételezés
- akusztikus-motoros hibák: (a spontán beszédben is megjelennek)
- ismétlés (nem dadogás)
- hangátvetés(csak gyerekeknél pl.korom-komor cipő-picő
- rövidítés, csonkítás
- betoldás pl. krokodil- korokodil
- hangtáv- hasonulás (mulató-mutató, fedő-födő)
- íráskészültség hibái:
- helytelen testtartás
- helytelen kéztartás
- az ujjak munkamegosztása helytelen
- görcsös vonalvezetés - fáradékonyság
Hibatípusok 2. /mély diszlexia/
- szemantikai olvasási zavarok: - alaki vagy jelentésbeli hasonlóságon
alapuló kombináció pl. ellenfél - ellenség
- grammatikai hibák. - hasonló alakú vagy hangzású ragok felcserélése
- igék olvasásának hibái: a különböző igeidők és
módok felcserélése
- tagolási nehézségek:- hibás elválasztások
- nem érzékeli a szótaghatárt
- az egybe-különírás szabályaiba való
bizonytalanság (igekötők, összetett szavak)
-tempó nehézségek: túl lassú,- túl gyors, - egyenetlen
58
Hibatípusok 3.
- az írás külalakjának hibái:
- az írómozgás nem lendületes, hanem egyenetlen, akadozó
- nincs vonalfolytonosság
- nem a vonalra ír
- a betűk nagysága változó
- a betűk dőlésszöge nem egyenletes
- a betűformák szabálytalanok
- gyakori javítgatás
- szabálytalan betűkapcsolások
- nehezen olvasható íráskép
- csak néhány helyen olvasható nehezen
- szinte olvashatatlan íráskép
- margó
- a sortávolság nem egyenletes
- a sorok nem egyenesek és rendezettek
- a szótávolságok nem arányosak
Beszédben megnyilvánuló tünetek:
- későn indul meg a beszédfejlődés
- a tünetek megegyeznek a veleszületett beszédgyengeség és az
expresszív - motoros diszfázia maradványtüneteivel
- a szájtérben való tájékozódás gyenge
- pöszeség
- fejletlen szókincs
- szegényes mondatalkotás
- enyhe diszgrammatizmus
- gyenge szövegemlékezet
Egyéb tünetek: fejletlen ritmusérzék, dominanciazavar, nehezen alakul ki a testséma, ügyetlen
finom mozgás, gyenge téri, idői orientáció
Magatartásban megjelenő tünetek: védekezési és kitérési mechanizmus, agresszivitás,
kompenzáció, félelemmel teli visszahúzódás
Az áldiszlexia: érdekes statisztikai adatok- napjainkban30-40% a diagnosztizált
azok tartoznak ide, akiknek a környezete juttatja ide a gyerekeket
A diszlexia lehetséges okai:
24. az aktív szókincs gyakorlásának lehetősége korlátozott-megváltozott (társadalmi, szociális
szokások)
25. korai beiskolázás
26. nincs meg a megfelelő biológiai érettség
27. nincs megfelelő tankönyv, gyors tempó
A diszlexia tünetei:
ee) az olvasás és írás terén: betűk felcserélése, betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere,
szövegértés zavara, nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás.
ff) a beszéd területén: a gyermek későn kezd el beszélni, szóalkotási nehézség, szegényes
szókincs.
gg) a magatartás terén. frusztráció, neurotikusság, nagy mértékű szorongás, kudarcélmények
hatására kialakult magatartásproblémák.
59
hh) egyéb tünetek: téri- idői tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dominancia zavarok,
nehezen kialakuló testséma, fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú
memória.
Olvasáshoz szükséges képességek:
térbeli orientációs képesség (b-d)
verbális analizálás-szintetizálás
emlékezés, tárolás
Diszgráfia: a gyermek íráskészsége elmarad az életkortól elvárhatótól, nem magyarázható mentális
elmaradással, látászavarral és a nem megfelelő beiskoláztatással.
A diszgráfia tünetei:
az íráskép kusza, nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható
írás közben kihagy, felcserél és betold betűket,
a betűk alakja, nagysága és kötésmódja nem megfelelő,
görcsös, nem megfelelő ceruzafogás,
vonalas papíron sem ír egyenesen,
a manuális tevékenységet nem kedveli,
nem szívesen rajzol,
Tollbamondáshoz szükséges képességek:
auditív figyelem (hallással kapcsolatos)
vizuális emlékezet, differenciálás
intermodális integráció ( többféle módot, eszközt kombináló összevonás) vizuomotoros koordináció
téri orientáció
sszerialitás
SZÁMOLÁSI ZAVAR- DISZKALKULIA:
a gyereknél alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről,
nagyságokról, és a matematikai műveletekről.
előfordulási gyakorisága 3-6%
Etiológia:
orvosi megközelítés: örökletesség, az idegrendszer elnyúló fejlődésében ható noxák
(hipoxia, hipoglokémia, acidózis)
gyermekpszichiátriai megközelítés: kora gyermekkori exogén, pszicho-szindrómák,
hiperkinetikus szindrómák
pedagógiai megközelítés: a megfigyelhető tünetek
A számolási zavar típusai:
- elsődlegesen kialakult számolási zavar:
1. a központi idegrendszer sérülése
2. genetikailag meghatározott agyműködés
3. perinatálisan szerzett sajátosságok (szülés körüli események)
- másodlagosan kialakult számolási zavar:
pszichikai reakcióként jelentkezik (Haessing,1990:pszichoreaktív
számolási gyengeség
60
A számoláshoz szükséges legfontosabb képességek:
figyelem; emlékezet; motorikus funkciók; vizuális, taktilis, akusztikus percepciója; szenzoros
integráció; szerialitás; beszéd-és nyelvi képességek; absztrahálás; fogalmakkal történő
gondolkodási műveletek végzése; matematikai szimbólumok tartalmi azonosítása.
A számolásvizsgálat főbb területei és hibatípusok:
tájékozódás; számlálás; globális mennyiségfelismerés; számemlékezet; mennyiségállandóság;
mennyiség-számnév egyeztetés; alapvető matematikai fogalmak; mennyiségi relációk; helyiérték-
fogalom; a műveletek lejegyzése, értelmezése; a mennyiségfogalmak, a számfogalmak
kialakulásának fejlődési foka;
műveletvégzés - hibaelemzés; sor-és szabályalkotás; gondolkodási műveletek; szöveges feladatok;
figyelem, emlékezet, fáradékonyság; motiváció ; taníthatóság, rugalmasság.
14. TÉTEL: A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG FELADATAI,
KOMPETENCIÁI
A szülők és pedagógusok nevelőmunkáját, a nevelési- oktatási intézmények feladatainak ellátását
segítik.
Pedagógiai szakszolgálatok feladatköre:(Kt. 34-35§)
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
korai fejlesztés 5 éves korig - 2-6 órában, egyéni fejlesztési terv alapján;
fejlesztő felkészítés: 5 éves kortól, ha továbbra sem tud óvodába menni, a tankötelezettség időtartama alatt továbbra is fejlesztő felkészítésben vesz részt, legalább heti 20 órában.
szakértői bizottsági tevékenység (megyei, országos)
nevelési tanácsadás
logopédiai ellátás
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
konduktív pedagógiai ellátás
gyógytestnevelés
A különleges gondozásra való jogosultságot beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel
küzdő tanulók esetében a nevelési tanácsadók, az SNI-s tanulók esetében a megyei vagy országos
feladatellátási hatáskörrel működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottságok, valamint a testi- érzékszervi fogyatékos gyermekeket, tanulókat vizsgáló szakértői
bizottságok határozzák meg.
A testi- érzékszervi fogyatékosság miatt SNI-s gyermeket vizsgáló intézmények a következők:
látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Szolgáltató Központ
Hallásvizsgáló OSZésRBésGYSZK
Mozgásvizsgáló OSZésRBésGYSZK
Beszédvizsgáló OSZésRBésGYSZK
A z SNI-s tanulók speciális intézményeiben elvárás a sérülés típusának megfelelő gyógypedagógiai
végzettség.
A BTM-es tanulókkal foglalkozó pedagógustól nem követelnek meg speciális szakértelmet.
61
A szakértői és rehabilitációs bizottságok munkája:
Szűrik, vizsgálják a gyereket a fogyatékosság megállapítása vagy kizárása céljából
A vizsgálati eredmények alapján javaslatot tesznek a tanulók különleges gondozására, annak
módjára, formájára, helyére.
Vizsgálják a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
Országos szakértői és rehabilitációs feladatok.
hallás, értelem és személyiségvizsgálat
Látás, értelem és személyiségvizsgálat
Mozgás, értelem és személyiségvizsgálat
Tanulási képességet vizsgáló fővárosi és megyei szakértői és rehabilitációs feladatok:
értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása
autizmus megállapítása vagy kizárása
pszichés zavarok miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság
megállapítása vagy kizárása
Szakértői bizottságok feladatai:
28. sajátos nevelési igény megállapítása
29. a tankötelezettség formáinak megállapítása
30. folyamatos figyelemmel kísérés
31. korai fejlesztésre, fejlesztő felkészítésre, fejlesztő iskolai oktatásra történő javaslattétel
32. magasabb összegű családi pótlékra valójogosultság elbírálása
33. GYES méltányossági meghosszabbításának véleményezése,
34. ápolási díjra való jogosultság megállapítása
35. javaslattétel ápoló-gondozó otthoni elhelyezésre
36. javaslattétel értelmi fogyatékosok napközijébe való elhelyezésre
37. közreműködés közigazgatási eljárásban - eseti felkérés
38. szaktanácsadás szülőknek, pedagógusoknak
39. a jogszabály által előírt kötelező felülvizsgálatok elvégzése.
A vizsgálat menete.
dokumentumelemzés
pszichológiai vizsgálat
logopédiai vizsgálat
orvosi vizsgálat
A szakértői vélemény szerkezete:
Bevezetés: kit, kinek a kérésére, milyen célból?
Főrész: előzmények, a vizsgálat lényeges elemei, vélemény, diagnózis
Záró rész: javaslat, érvényesség, kijelölt intézmény/fejlesztési forma, szülői nyilatkozat, -
hitelesítés, a véleményt kapó célcsoport felsorolása.
A szakértői vélemény tartalma:
a tanuló nevelésével/oktatásával kapcsolatos előzmények
képességfejlesztési/eszközhasználatra vonatkozó igény
gyógypedagógiai segítséget nyújtó intézmény megnevezése
értékelés/minősítés alóli felmentésre javaslat
állásfoglalás magántanulói státusz mellett
62
Nevelési tanácsadás feladatai:(14/1994 MKM 22.§)
ii) iskolaérettség megállapítása
jj) az óvodai nevelés alóli felmentés
kk) BTM-es gyermek/tanuló óvodai, iskolai nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatok
meghat.
ll) további óvodai nevelési évre vonatkozó javaslattétel
mm) óvodába nem járó gyerek vizsgálata jan.15- márc. 31.
nn) továbbítás az SNI felmerülése esetében a szakértői bizottság felé
oo) szülő tájékoztatása (felebezés)
pp) nevelési-oktatási intézmény tájékoztatása
15. TÉTEL: A TANULÁSI ZAVAROK FOGALMA. A KOGNITÍV FUNKCIÓK ZAVARA, FIGYELEMZAVAR,
HIPERAKTIVITÁS
Tanulási zavar: Amennyiben egy gyermek átlagos intellektus, megfelelő pedagógiai módszerek,
kellő mennyiségű gyakorlás, jól funkcionáló érzékszervek mellett sem nyújtja a tőle elvárható
teljesítményt.
A gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentős eltérés van. Ők a pszichés
fejlődésük zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak.
ilyenek lehetnek még a nagyon nehezen tanuló gyerekek is, akiknek a szocio-kulturális otthoni
környezetük nagyon alacsony szintű, egyáltalán nem motiválja őket a tanulásra. Gyakran a
fogyatékosok iskolájába járnak. Kerülik az erőfeszítést, a gyakorlatiasabb dolgokban jobbak, mint a
beszédben, a gondolkodásban. Ezek a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés
Fejlesztése:
kognitív és tanulási terápiával
mivel a tanulási zavarokkal nem állandósulnak a személyiségben, nem tekintjük ezeket a tanulókat sérülteknek, fogyatékosoknak, mert amint a kiváltó ok megszűnik, a tanulási zavar
is enyhül, oldódik.
felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés segítségével
Magatartási zavar:
Visszatérő és tartós agresszív, vagy dacos magatartás. A kornak megfelelő szociális elvárások durva
áthágásához vezet. Minimum 6 hónapig fenn kell állnia ahhoz, hogy diagnosztizálható legyen.
40. kudarcra épül
41. az oka: rossz családi minta, szocializációs probléma
42. ha a család nem megfelelő, akkor az iskolában kell motiválttá tenni a gyereket
Hová vezethet a magatartászavar?
Deviáns személyiségfejlődés:
Disszociális = nem megfelelő magatartás.
Asszociális = különc.
Antiszociális = bűnöző.
Deviáns, kriminális életpálya. Szociális lecsúszás.
Jó a prognózisa, ha a szülő kitartóan támogatja, szeretetteljes, türelmes vele. Jobb
a kilátása, ha magasabb az IQ és jók a szociális készségei.
63
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermek:
qq) az egész életen át végig kíséri
rr) fejleszthető, javítható
ss) a népesség 15%-át érinti
tt) ellátásukért az intézmény felelős (a fejlesztés megszervezése, Nevelési Tanácsadón belül
tanácsadás, konzultáció gyógypedagógus segítségével.
uu) a BTM-es gyerek 2 tanulónak számít, de nem jár utána emelt normatíva
vv) ha felmerül a gyanú, a pedagógus feladata:
ww) beszél a szülőkkel
xx) a szülőknek javasolja a nevelési tanácsadót, aki diagnosztizál és terápiát javasol
yy) a bizottság hiperaktivitás, autizmus gyanúja esetén gyermekpszichiáterhez küldi a
gyereket
zz) tanulási zavar esetén a bizottság terápiát ír ki
Hiperaktivitás: (ADHD)
A hiperaktivitás jellemzői:
Nagy a mozgásigénye.
Rosszul tűri a monotóniát.
Nagy benne az újdonság iránti igény.
Ami más gyerekek esetében reflexszerű, az részükről koncentrációt igényel.
Több fiú van, mint lány (4-5-ször).
Legnagyobb részben iskolakezdés után diagnosztizálják. Az iskolai normarendszer hozza
felszínre.
Teljesítménye nagyon hullámzó.
A nyugtatótól válik izgatottá, és a stimulánsok nyugtatják meg.
tünetei:
a gyereket nagymértékű figyelmetlenség, nyugtalanság, impulzív magatartás jellemzi
jellemző rá a túlmozgékonyság, engedetlenség, indulatkitörés
nem tudják végig ülni az órát, a teljesítményük messze alulmaradnak a képességeiktől
több a fiú
társuló tünetek. figyelemzavar, agresszív, disszociális személyiségfejlődés terápia: gyógyszer, pszichoterápia
Figyelemzavar: (hiperkinetikus HKZ)
zavart gondolkodás, felfogás, figyelmi feszültség; figyelmét elsősorban az új erős ingerek kötik le.
tünetei:
alacsony éberségi színt
alul motiváltság
gyengébb feladattartás
fáradékonyság
szétszórtság
diagnosztika: pszichiátriai megfigyelés, tesztek
terápia: gyógyszerek, pszichoterápia
A figyelemzavar és a hiperaktivitás differenciáldiagnosztikája:
a figyelemzavarhoz nem minden esetben társul hiperaktivítás, fordítva viszont igen
alvászavar csak a hiperaktivitásnál
a figyelemzavar kombinálódhat egyéb tanulási zavarokkal és enurésis-sel(bepisilés)
a hiperaktivitás mindig együtt jár impulzivitással, személyiségfejlődési zavarhoz vezet.
64
A tanulási zavar információfeldolgozás nehézségei másodlagos tünete a hiperaktivitás.
Agresszív - szembenálló magatartászavar:
tünetek: öntörvényűség, nehezen irányítható, alacsony frusztrációs tolerancia
terápia: gyógyszer, mozgásterápia, család - szülő terápia, tanácsadás
Szorongás, kényszerek, fóbiák: visszahúzódó magatartás
tünetek. beilleszkedési zavar, kommunikációs nehézség, pszichoszomatikus tünetek, öröklődő
hajlam
terápia: egyéni és családterápia, nyugtatók, hangulatjavítók
16. TÉTEL: A KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK SZEREPE A SZOCIÁLIS TANULÁSBAN
A kooperatív tanulás elvi alapját a szociálpszichológia vetette meg a 1920-as, 30-as években.
Először az USA-ban.
Fogalma: együtt-tanulás - az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében.
Kölcsönösen egymásra vannak utalva.
Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában, hogyan figyeljen oda másokra,
hogyan törődjön azzal, hogy társa tudja-e a feladatát, megtanulja, hogy egy szöveget, feladatot,
elméletet hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy
különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül, egyszóval olyan nélkülözhetetlen
szociális kompetenciákra tesz szert, amelyek később hasznára válnak.
Alaptétele: ha az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében, a cél elérésében
kölcsönösen egymásra vannak utalva.
Ez a kölcsönös függőség arra motiválja az egyéneket, hogy
bátorítsák egymást, mindenki kövessen el mindent a csoport sikeréért,
segítsenek egymásnak minden megengedhető eszközzel, ami a csoportot közelebb viszi a cél eléréséhez,
jó viszonyt alakítsanak ki egymással, ami abból adódik, hogy az emberek kedvelik azokat,
akik hozzásegítik őket a céljaik eléréséhez.
Célja: jobb tanulási teljesítmény elérése
Jellemzői:
43. heterogén összetételű csoportokkal dolgoznak,
44. a csoport tagjai hosszú időn át együtt maradnak,
45. a pedagógusok a csoport teljesítményét értékelik és osztályozzák.
Alapelvek:
aaa) párhuzamos interakciók (egyidejű történések, aktív, idő megnő)
bbb) egyéni felelősség
ccc) építő egymásrautaltság
ddd) egyenlő arányú részvétel (szerepek, munkamegosztás)
Az együttműködésen alapuló tanulásszervezés alapelvei: (Spencer Kagan)
párhuzamos interakciók: egyidejű interakció- egy tanulóra jutó aktív részvétel ideje
sokszorosa a hagyományos módszerekének
egyéni felelősség: az egyén felelősséggel tartozik a csoportnak
65
építő egymásrautaltság:az egyén fejlődése hat a társra, az egyik csoport fejlődése a másikra
egyenlő arányú részvétel a feladatokban képességeiknek megfelelően vesznek részt
Az alapelvek együttes érvényesülése nélkül nem beszélhetünk együttműködő tanulásról.
Szociális kompetencia: (NAT kulcskompetencia)
A szociális kompetenciának vannak öröklött és tanult elemei.
Kialakulását befolyásoló tényezők:
az egyén személyisége - pozitív önértékelés - pozitív attitűd - mások elfogadása
a család: a gyerek megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttes szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési módokat.
iskolai környezet: meleg, nyitott iskolai légkör, világosan megfogalmazott célok és szabályok, tanulóközpontú tanulás és tanítás, a gyerek pozitív elfogadása, kooperatív
tanulási formák alkalmazása.
ha a szociális viselkedésnek vannak tanulható elemei, akkor tanítható is. Fejlesztése minden tanuló
érdeke, a társadalomnak pedig jogos elvárása.
Szociális kompetenciák fejlesztése a kooperatív tanulás során:
Együttműködés képességének fejlesztése: a cél elérése csak együtt lehetséges, fontos az
együttműködés hatékonysága.
empátia fejlesztése: A gyakori interakciók mellett a tanulók egyre jobban fel tudják mérni,
hogy a másik egy adott szituációban mit gondol és érez.
Kommunikációs készség fejlesztése: megtapasztalják, hogy a kommunikáció megy formái
vezetnek eredményre.
Tolerancia fejlesztése: elfogadásra, egymás segítésére nevel, háttérbe helyezi a versengést.
Konfliktuskezelő képesség fejlesztése: az ellentéte vélemények konfliktusokat szülhetnek,
amelyeket a csoport sikere érdekében meg kell oldani.
Vitakészség fejlesztése: a csoporton belül megtanulják saját álláspontjukat előadni, a
másikat meghallgatni, közös álláspontra jutni.
Kezdeményezőkészség fejlesztése: a módszer teret ad az egyéni kezdeményezéseknek,
kreatív gondolatoknak. A produktumok elkészítésénél kreativitásra van szükség.
Másság elfogadására nevelés: a különböző kultúrájú gyerekek toleránsabbak lesznek
egymással. Saját képességei és érdeklődése alapján mindenki hozzá tud járulni a
csoportteljesítményhez, ami a másik elfogadását megkönnyíti.
A KOOPERATÍV NEVELÉSFILOZÓFIAI ALAPJAI
A pedagógiai pragmatizmus, illetve a reformpedagógiai elgondolásaiban:
Pedagógiai pragmatizmus a 19. 20. Század fordulóján az Egyesült Államokban született filozófiai irányzatra építő pedagógia,
John Dewey: a tanulás a tapasztalatok egymáshoz kapcsolódásának és viszonyának
felépítése,
A tanulás tevékenységeken keresztül történik, „cselekvés által tanulni” (learning by doing)
Tudás
Elmélet gyakorlat
Ismeret - Tevékenység-képességek, készségek, kompetencia
66
Exklúzió (van társadalmi exklúzió is) =kizárás↔Inklúzió = befogadás→inkluzív=befogadó
A tanulást valóságos életproblémák stimulálják, egy-egy probléma megoldásának igénye
szüksége
Ennek megfelelően a nevelési folyamat termeli ki a célokat és az azokhoz tartozuó eszközöket,
A pragmatista pedagógia hátterében annak felismerése állt, hogy a preidnusztriális „közösségi élet” felbomlásával, az urbanizáció következtében szűk tapasztalati körrel
rendelkező, elidegenedett, társadalmi kontextus nélküli generáció növekszik fel,
veszélyeztetve az amerikai demokrácia alapértékeit,
A reformpedagógia alapvetései között meghatározó helyen szerepel a cselekvésorientáltság,
a tanuló aktivitásra, kreativitásra, életközeliségre nevelés, a tanulói öntevékenység
A pragmatista pedagógiából vezethető le az individualizált tanulásszervezés, a közösségi szellem fejlesztése, a kooperáció, a felelősségre nevelés, melynek jó példája a Dalton-terv
- Kidolgozója Helen Parkhurst a hagyományos zárt osztályszerkezetet megszüntetve
az öntevékeny egyéni munkára alapozta a tanulók tevékenységét
- Megállapodást kötött tanítványaival, akik egy maximális, közép- és minimális
programot állítottak fel maguknak saját tárgyukban,
- Tetszés szerint választhattak munkát, s a munkavégzés közben ismerhették fel igazi
képességeiket,
- A vállalt feladatok elvégzése után vizsgára jelentkezhettek, annak sikeres letételét
követően újabb feladatok elvégzését vállalhatták, így mindenki saját fejlődési
ütemének megfelelően haladhatott
Rudolf Steiner (Waldorf iskola): ne kívülről jövő követelményeket, önkényesen meghatározott programokat közvetítsen a nevelő, hanem a gyermeki fejlődés
törvényszerűségeit figyelembe vevő tananyagot és tevékenységformát,
- Ezt a célt szolgálta a tanrágyak tananyagának tömbösítése (epocha), szolgálva a
gyermek figyelmének, érdeklődésének egy-egy területre történő tartós
koncentrációját
Maria Montessori koncepciója szerint akkor nevelhetjük a gyermekeket a legeredményesebben, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni,
- Ez alapján fogalmazódik meg rendszerének két alapelve: a gyermeki aktivitás és a
szabadság
- Az első annak lehetőségét jelzi, hogy a gyermek maga alkossa meg képzeteit, építse
meg saját gondolatvilágát, ne a nevelő erőszakolja rá sajátját
- A szabadság elve pedig azt jelenti,hogy minden gyermeki tevékenység
megengedett, ami nem sérti a többi gyerek önálló tevékenységét
- A gyermek szabadságának természetes határa a közérdek és az ennek megfelelő
magatartás
- A gyermek sokoldalú tevékenységét szolgálják a hosszú évek során kidolgozott
didaktikai eszközök, a látás, a hallás és egyéb területek fejlesztéséhez járultak
hozzá ezek az eszközök
A KOOPERATIVITÁS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ALAPJAI
Szociálpszichológia: az egyének társas környezetben való viselkedését térképezi fel-
Szociális tanulás: szociálisan befolyásolt tanulási folyamatok és ennek eredményei, melyek
közvetlen társadalmi hatások és más személyekkel való kapcsolat révén jönnek létre, társak által jön
létre.
Közösségekben zajlik, oktatási-nevelési intézményekben is,
Az iskolai tanulás meghatározott viszonyulások és magatartások tanulása is,
67
Tanulás szűkebb értelmezése: ismeretek, készségek elsajátítása
Tanulás tágabb értelmezése: magatartások, viszonyok megtanulása is
A szociális tanulás lehetőségét a tanítási-tanulási folyamat számos tényezője (módszerei,
munkaformái, követelmények, értékelés formája, a pedagógus személyisége) magában
hordozza,
Rejtett tanterv hatásrendszere, mint a szociális tanulás sajátos területe
- A rejtett tanterv (implicit tanterv, idegen szakszóval hidden curriculum) azon
élmények, tapasztalatok, viselkedésmódok, ismeretek összessége, egyszóval az a
tudás, amit az adott iskola vagy egyéb oktató-nevelő intézmény nem oktat
tantervszerűen és tantárgyi formában; viszont fontos részét képezi a tanulók által
elsajátítandó (számonkért!) ismereteknek (tehát mégis „tananyag”). A rejtett tanterv
általában szándéktalanul kerül bele a „tananyagba”, néha pedig szándékosan, noha
tudattalanul, noha szándékosság és szándéktalanság közt (éppen például a tudatalatti
és az emberi elme egyéb működései, például a megszokás, elfogultság stb. miatt)
nem húzható éles határ.
- Szokás ezen ismeretek összességét „másodlagos tudásnak” vagy az „oktatás
melléktermékének” is nevezni; nem értékítéletként, hanem jelezve, hogy ez nem
kerül bele az elsődleges, tantárgyi ismeretek körébe tartozó írott
követelményrendszerbe. (Wikipédia)
Az 1960-es évek közepe (Nyugat-Európa): az iskola és az oktatás társadalmi dimenziói: tantárgyi és szociális tanulás
Iskolareform-viták egyik központi témája a szociális tanulás
A demokratikus társadalom iskolájának biztosítani kell az egyén számára érdekei és igényei kielégítésének lehetőségét, helyet kell kapjon az önmegvalósítás, az esélyegyenlőség
A SZOCIÁLIS TANULÁS, MINT PEDAGÓGIAI INTERAKCIÓ
A produktív teljesítmények növekedése az együttműködés feltételei között valósítható meg, ehhez számos munkaforma él az iskolában, lehetőség van az együttműködés megtanulására
és begyakorlására,
Ezáltal az egyéni tanulás csoportos tanulássá válik, a tanulók ezáltal elsajátítják a munkamegosztáson alapuló tanulást, begyakorolják a szociális szerepeket, kidolgozzák az
együttműködés és együttélés szabályait, megtanulják a konfliktusok feloldását
Az iskolai valóságban kialakulnak az együttélés szabályai
A szaktárgyak összekapcsolása az élet valóságos szociális összefüggéseivel
A szociális tanulás jelenségei az iskola azon szervezeti keretei között figyelhetők meg, melyekben a tanítási tanulási folyamat intézményesített formában van jelen (csoport,- páros
munka, projektmunka, kooperatív tanulás),
A szociális tanulás gyakorlatorientált
IRÁNYZATOK, ÉRTELMEZÉSEK
A szociális tanulás, mint társadalmi integráció (tanuláselméleti megközelítésekhez, a marxista értékrendhez kapcsolódik, az egységes iskola vonatkozásában kerül előtérbe);
komprehenzív iskola (adott intézményben 12-ik évfolyamig jár, iskolán belüli nagy
különbségek)
szelektív iskolarendszer (gyerekek kiválogatása, iskolák közötti különbségek nagyok)
68
Az iskola a vertikális tanítás színhelye: a tanár tud valamit, amit átad a többnyire
engedelmes diáknak,
Horizontális tanulás is alapvető az iskolában: kortársaktól való tanulás
Kiemelkedő jelentőségű a serdülőkor: ekkor alakulnak ki az életmódot befolyásoló szokások, gondolkodási, tervezési minták,
Fontos a jövőre nézve a vertikális és horizontális ismeretátadás viszonya (Pléh Csaba 2009)
MIÉRT SZÜKSÉGES A KOOPERATÍV TANULÁS?
A tanulói összetétel heterogenitása növekszik
Együttes tanulás: a tanulás egyéni jellege helyett a tanulás közösségi jellege hangsúlyozódik
Önszabályozó tanulás: a tanulásért való felelősség (a tanulás tanulása) komplex, interaktív folyamat, mely nemcsak a kognitív önszabályozást, de a motivációs önregulációt is
magában foglalja, továbbá olyan egyéni gondolatok, cselekvések és érzések rendszere,
melyek a tanulót szisztematikusan saját tanulási céljainak a megvalósítása felé irányítja
(Réthy, 2003, 2005). !
„Módszertani forradalomra” van szükség: tanítva tanulunk (90%-ban)
A hagyományos pedagógia hiányosságaira vezethető vissza alkalmazása
A frontális tanulási formák nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek
Nem készítenek fel a modern tudásalapú társadalomban való aktív részvételre
A hagyományos pedagógiai kultúra csődje (Nagy József) a kognitív fejlődés, a szociális kompetencia, vagyis a társas viselkedés terén
Kiút: az egyéni és csoportos, cselekvő tanulás rendszeres művelése, a kooperatív tanulási
formák alkalmazása
Professzionális alkalmazása lehetővé teszi a különböző képességű, felkészültségű és érdeklődésű tanulók individuális tanulását, egyéni tanulási utak kialakítását
Lehetőség van a tanulók egyéni tanulási és élettapasztalatainak, aktuális tudásszintjének a tanulási folyamatban történő hasznosítására
KOOPERATÍV TANULÁS
Nemcsak tanítási módszer, hanem filozófia
Kooperatív értékszemlélet: kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés, a közösség minden tagja egyéni teljesítményének előtérbe állítása
Nem hangsúlyozza a versenyszellemet
Verseny helyett együttműködés - e szemlélet átvitele az élet más területeire is, meghatározza az emberekkel való kapcsolatot
Előfeltétele a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus
4-6 fős kiscsoportokban végzett tevékenységen alapul
Az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek
kialakulásában és fejlődésében
A tanulók közösen dolgoznak, együttes felelősség a csoport eredményéért, a csoporttársak
munkájáért
A konstruktív tanulás elméletére épül: az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, vagyis konstruktív módon történik
Előnye: a tapasztalati tanulás
A tanítás helyett a tapasztalati tanulásra kerül a hangsúly
Kidolgozása a 70-es évek elejétől kezdődik, elterjedése a 90-es évekre tehető
69
4 alapelve
1. Párhuzamos, egyidejű interakció
- Cél, hogy a tanulók a rendelkezésre álló idő alatt minél többször kicserélhessék
gondolataikat egymással, minél többször kerüljenek egymással kapcsolatba
- Törekedni kell arra, hogy egy adott időben minél magasabb legyen a személyes
interakciók, kapcsolatok száma
2. Építő/ösztönző egymásrautaltság (pozitív interdependencia)
- A csoportok fejlődése szorosan összefügg, pozitívan korrelál egymással, és az
egyik diák fejlődéséhez társul a másik diák fejlődése
3. Egyéni felelősség
- A csoport valamennyi tagjának felelősséget kell vállalnia azért, hogy a vállalt
vagy megbízásként kapott feladatot elvégezze, és hozzájáruljon a csoport
eredményéhez, teljesítményéhez
4. Egyenlő részvétel
- Minden tanuló aktívan dolgozik, senki nem vonja ki magát a csoportban a
közös munkavégzés alól, és mindenki saját teljesítményével hozzájárul a
csoport sikeréhez, ha a csoport teljesítménye nem csak néhány tanuló sikere
és teljesítménye, hanem minden csoporttagé
Megváltozott tanári szerep
Nem hagyományos ismeretközlő a tanár, segítő, támogató, a tanulókkal együtt dolgozó „munkatárs”, koordinátorként irányítja a tanulók munkáját
Az új tanári szerep lényege
Döntéshozatal: célok kitűzése, csoportalkotás, a tanulási környezet kialakítása, a
segédeszközök meghatározása, a tanulók csoporton belüli feladatainak
meghatározása
Tanulásszervezés: feladatadás, segítő, kölcsönös, pozitív függés (interdependencia)
kialakítása a csoporttagok között, egyéni felelősség kialakítása, viselkedéssel
kapcsolatos elvárások megfogalmazása
Megfigyelés és beavatkozás: a tanulók viselkedésének figyelemmel kísérése, segítő
beavatkozás feladatmegoldás közben
Értékelés: a tanulók önértékelésének fejlesztése, a csoport munkájának elemző
értékelése
Nem csupán a szociális kompetencia fejlesztését szolgálja
Nem egyedüli cél
A kognitív fejlődést is kedvezően befolyásolja
Pozitív hatással van az olvasás eredményességére
Ösztönzőleg ha a tanulók segítőkészségére, verbális kommunikációjára, kritikai
gondolkodására, önbizalmára
Nem csupán a hagyományos módszereket váltja fel, azokat egészíti ki
A tanári professzionalitás alapvető feltétele: minél több tanítási-tanulási módszert felölelő repertoár kialakulása és fejlesztése
A módszereket soha ne alkalmazzuk öncélúan, mindig csak eszköz legyen
Nem csökken a tanár szerepe, szerepváltozást jelent
A tanári kreativitás kiemelkedő tényező
Szervező, irányító a tanár a tanóra folyamán
Nagyobb szerepet kap a tanóra előkészítése
A fáradság megéri: a tanulók idegenkedése csökken a tantárggyal szemben, a gyengébb teljesítményű tanulók is szóhoz jutnak, rejtett képességeket fedezhetnek fel magukban
70
Komoly felkészültséget és befektetést (időt, szellemi energiát) követel a pedagógustól!!!!
Csökken az irányító, utasító, fegyelmező megnyilvánulásainak száma!!!!!
Csoportos tanulás – egyéni teljesítmény Heterogén csoportban dolgoznak a tanulók a tanár által tartott bevezető óra után
A tanulók törekszenek, hogy a csoport minden tagja jól felkészüljön a közös munkát
követő egyéni beszámolóra
A beszámolón nyújtott teljesítményt mindenkinek a korábbi teljesítményéhez
viszonyítják
Az egyes tagok kapott pontjainak összege adja meg a csoport teljesítményét jelző
pontszámot
Csoportos tanulás – egyéni vetélkedő
Csak az értékelés módjában tér el az előzőtől
A csoportmunka után minden csoport minden tagja vetélkedik egymással,
helyezésük alapján pontszámot kapnak
Mozaikmódszer 1971, USA
A faji, iskolai elkülönülés megszüntetésére, a deszegregáció megvalósítására tett első
amerikai oktatáspolitikai próbálkozások
Elliot Aronson és kutatótársai tevékenysége
A kutatócsoportnak sikerült megszüntetni az ellenségeskedést
Úgy, hogy a gyerekcsoportokat olyan helyzet elé állították, amely az egymástól való
kölcsönös függést igényelte tőlük, tehát olyan szituáció elé, melyben egy bizonyos
cél elérése érdekében kooperálniuk kellett egymással
A mozaikmódszer valójában egy összerakós játékhoz, a puzzle-hoz hasonlítható
Lényege az osztály heterogén csoportokba sorolása és az azonos tananyag (feladat)
felbontása annyi részre, ahány tanuló van egy csoportban
Minden csoportban a tagok a tananyag (feladat) különböző részeit egyénileg
dolgozzák fel, tehát minden csoportnak megvan a teljes tananyag, feladat, de egy-
egy tanulónak csak egy meghatározott rész áll rendelkezésre
Mindegyik gyereknek a kezében van egy darab az egészből, de ahhoz, hogy
összeálljon a teljes tananyag, mindenkinek figyelemmel kell kísérnie csoportja többi
tagját, amint az felolvassa a neki kiosztott részt
A gyerekek rövid időn belül rájönnek arra, hogy egyikük sem tud elérni semmit az
összes többi nélkül és felismerik azt, hogy mindegyik csoporttag (nemtől, etnikai,
nemzeti hovatartozástól függetlenül) elengedhetetlen módon járul hozzá ahhoz, hogy
megértsék és elsajátítsák a tananyagot.
Csoportkutatás A tanulói csoportok közös tervezést, kutatást végeznek
egész osztály által feldolgozott anyag egy résztémáját választja ki a csoport
Ezt tovább bontva egyéni feldolgozás következik
Majd összeállítják a csoportbeszámolót, melyet az egész osztálynak mondanak el
A PROJEKTMÓDSZER
Kialakulása: 20. Sz. eleje J. Dewey, W. H. Kilpatrick
A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, mely a
megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg
A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati probléma áll
Ezt szélesebb összefüggéseiben dolgozzák fel a tanulók, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazul
A projekt végeredménye mindig egy produktum
71
A projekt lényeges ismérvei:
Komplex probléma, mely nem köthető egyetlen tantárgyhoz, agy tanrágyakat átfogó,
tantárgyközi téma
A gyerekek főszereplői a folyamatnak
Az általuk elfogadott, őket motiváló cél áll a középpontban
Valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik
Alkalmazásának lépései: A célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása
Tervezés
Kivitelezés (adatgyűjtés, -feldolgozás, a produktum összeállítása),
Zárás, értékelés (projektbemutató)
Nagyfokú önállóságot tesz lehetővé
Módot ad az ismeretek integrálására, kapcsolatok kialakítására
Nehézségei: tantervi keretek, nehezen illeszthető a hagyományos szervezeti keretek közé, hagyományos tanári-diák viszony
17. TÉTEL: A KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA A TANÓRÁN. RÖGZÍTETT
TANÓRÁJÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE, ELEMZÉSE.
18. tétel: A viselkedési zavarok fogalma, típusai, genesise (biológiai és szociális
determinánsai/faktorai). Az egyéni sérülékenység.
Elnevezések:
személyiségfejlődési zavarok - a pszichés fejlődés természetébe be van építve a kisebb/nagyobb elakadások, zavarok lehetősége. Ezek könnyen korrigálhatóak.
pszichés rendellenességek: - abból indul ki, hogy a megfelelőtől eltérő viselkedés hátterében a pszichés folyamatok rendellenes viselkedése van.)
viselkedési zavarok: - ha a látható viselkedés zavart, sérült, hátterében viselkedési zavar áll.
Jelentésük átfedik egymást. Olyan jelenségek, amelyeket a gyerek/szemály szűkebb vagy
tágabb környezete a normálistól eltérőnek minősít.
Viselkedési zavar:
Ha a látható viselkedés zavart, sérült, - hátterében viselkedési zavar áll. Pszichés rendellenesség,
ami zavart kelt a nyílt viselkedésben. A viselkedés olyan visszatérő és állandósuló mintája,
amelyben mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb szociális normákat és
szabályokat megszegik.
Viselkedési zavar
Elsődleges tünete a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartásséma.
A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól.
A szabályokat durván áthágja,
súlyosabb a viselkedés, mint egy hagyományos gyermekcsíny, és hosszan is tart (társakkal,
állatokkal, tárgyakkal való durva bánásmód, rombolás, hazudozás, lopás, gyakori és súlyos
indulatkitörés, szófogadatlanság)
72
Viselkedési zavar jellegzetességei
Fenyeget, terrorizál, megfélemlít másokat
Verekedést kezdeményez
Olyan eszközt használ, ami fizikai sérülést okoz
Kegyetlen másokkal, állatokkal
Erőszakos támadásban részt vesz, rongál, lop, gyújtogat, hazudik,
Szabályokat súlyosan megsért
Kimarad, csavarog
Típusai:
Agresszív : az enyhe verbális agressziótól kezdve minden egyéb azokból eredő viselkedés pl.
hazudozás, lopás, csavargás.
Regresszív: alapja rendellenes, neurotikus szorongás
- biológiai funkciók zavara (alvás, táplálkozás); - nyílt szorongásos tünet együttes
(teljesítményzavar); - hangulat rendellenességei; - depresszív színezetű állapotok.
Vagy:
1. Oppozíciós zavar: negatív, ellenkező, kihívó, engedetlen, szembeszegül, vitatkozik a
felnőttekkel, másokat hibáztat (enyhébb forma)
2. Magatartászavar: agresszió, rombolás, hazugság, lopás, erőszakosság, megbánás hiánya, betörés,
lopás, vandalizmus
Genesise:
(biológiai és szociális faktorai). Érzelmi és akarati funkciók enyhe, vagy közepes súlyossági fokú
zavarát kifejező szindrómák, amelyek tartósan fennállnak (hónapokig/évekig), és amelyek
szubjektív szenvedésélménnyel járnak együtt. A nyílt viselkedésben kifejező eltéréseket, zavarokat
hoznak létre, és amelyek az egyes gyerekek esetében jellemző reakciómóddá válnak.
Ép értelmű gyerekek zavarai. Nem áll a háttérben organikus idegrendszeri károsodás, hanem
kiegyensúlyozatlan idegrendszeri működés jellemzi.
Károsító tényezők: - diszharmonikus családi légkör; - szülők rendszertelen életvitele, szélsőséges
magatartása; - negatív környezeti hatások.
A személyiségfejlődési zavarok gyermekkorban nem azonosak a felnőttkorival. Ezek még nem
megszilárdult zavarok, ezért még visszafordíthatóak, de ha az erősen károsító környezeti hatások
állandósulnak - felnőttkorra személyiségzavarokká válhatnak.
…….
Kialakulásuk okai:
-biológiai és szociális tényezők együttese - multikauzális jelenségek; mindig tünetegyüttesben,
szindrómákban fejeződnek ki.
Károsító tényezők: - diszharmonikus családi légkör; - szülők rendszertelen életvitele, szélsőséges
magatartása; - negatív környezeti hatások.
A személyiségfejlődés zavarainak egyik lehetséges csoportosítása:
biológiai alapfunkciók zavarai (táplálkozás, alvás, kiválasztás)
szorongásos rendellenességek (neurózisok)
hangulat rendellenességei -depresszív állapot; - pszichoszomatikus zavarok (pszichés
73
eredetű testi betegségek)
tanulási zavarok
Egyéni sérülékenység = neurótikus potenciál (Bagdy E) - sérülés lehetősége, sérülésre való hajlam
Minden ember sérülékeny, az egyes emberek a sérülékenység mértékében különböznek. Lehet
átlagos mértékű, nagy, kicsi, lehet szélsőséges, extrém. Az átlagosnál nagyobb mértékű
sérülékenység megteremti a valószínűségét a személyiségfejlődési zavarok kialakulásának.
A sérülékenység mértékét meghatározza: biológiai természet (veleszületett diszpozíciók); és
kora gyermekkori élmények, tapasztalatok (első 3 év).
A sérülékenység és annak mértéke kb. 5 éves korig kialakul és a gyerek alapszemélyiségének
alapvető jellemvonása lesz. A lelki élet minden nagy területének a kezdeményei megvannak:
- megismerő folyamatok – érzelmek - én-tudat - akarati- motivációs folyamatok
Az átlagosnál nagyobb fokú sérülékenység alapot teremt a különböző pszichés rendelleneségek
kialakulásához. Azonban, ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor a
neurótikus potenciálból rövid időn belül pszichés rendellenességek alakulnak ki.
Gyermekkori zavarok
Emocionális zavarok
Kötődési nehézségek
Beszédben jelentkező zavarok ( dadogás, elektív mutizmus)
Motoros zavar (tic)
Kiválasztási zavarok
Aktivitás és figyelem zavar
Tanulási zavar
Viselkedési zavar
A viselkedészavart mutató gyermekek jellemzője:
ép intellektus
viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól
a hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak náluk, azoknak ellenállnak, sokszor
szemben állnak velük
Speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz
Nem kell őket kiemelni az adott gyermekközösségből, azon belül megoldható a probléma
ambuláns megsegítéssel
A személyiségfejlődési zavarok gyermekkorban nem azonosak a felnőttkorival. Ezek még nem
megszilárdult zavarok, ezért még visszafordíthatóak, de ha az erősen károsító környezeti hatások
állandósulnak - felnőttkorra személyiségzavarokká válhatnak.
A személyiségfejlődés zavarainak egyik lehetséges csoportosítása:
biológiai alapfunkciók zavarai (táplálkozás, alvás, kiválasztás)
szorongásos rendellenességek (neurózisok)
hangulat rendellenességei -depresszív állapot; - pszichoszomatikus zavarok (pszichés
eredetű testi betegségek)
tanulási zavarok
Egyéni sérülékenység = neurotikus potenciál (Bagdy E) - sérülés lehetősége, sérülésre való hajlam
Minden ember sérülékeny, az egyes emberek a sérülékenység mértékében különböznek. Lehet
74
átlagos mértékű, nagy, kicsi, lehet szélsőséges, extrém. Az átlagosnál nagyobb mértékű
sérülékenység megteremti a valószínűségét a személyiségfejlődési zavarok kialakulásának.
A sérülékenység mértékét meghatározza: biológiai természet (veleszületett diszpozíciók); és
kora gyermekkori élmények, tapasztalatok (első 3 év).
A sérülékenység és annak mértéke kb. 5 éves korig kialakul és a gyerek alapszemélyiségének
alapvető jellemvonása lesz. A lelki élet minden nagy területének a kezdeményei megvannak:
- megismerő folyamatok – érzelmek - én-tudat - akarati- motivációs folyamatok
Az átlagosnál nagyobb fokú sérülékenység alapot teremt a különböző pszichés rendellenességek
kialakulásához. Azonban, ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor a
neurotikus potenciálból rövid időn belül pszichés rendellenességek alakulnak ki
Azonos feltételek mellett úgy a kockázati tényezők, mint a védő faktorok egyénileg nagyon eltérő
mértékben fejtik ki hatásukat. Az egyéni különbségeket meghatározó tényezők feltárása és
megértése távlatilag nem egyszerűen a szűrés és az egyéni érzékenységgel való számolás egyébként
nem lebecsülendő lehetőségével kecsegtet, de utat mutathat a betegségek kialakulásának pontosabb
megértésében és a hatékony beavatkozási programok kidolgozásában is, hiszen lehetőséget teremt a
változó társadalmi környezethez való hatékony alkalmazkodás feltételeinek megismeréséhez.
Az orvostudomány elsősorban a genetika kapcsán foglalkozik az egyéni különbségekkel, jóllehet
ennek a magatartásbeli tényezők kapcsán is kiemelt figyelmet kellene kapnia, hiszen egyre több
megfigyelés támogatja, hogy az egyéni tapasztalatok befolyásolják a gének expresszióját.
19. TÉTEL
AZ ÁTMENETI REGRESSZIÓ JELENSÉGE ÉS A VISELKEDÉSI ZAVAROK KIALAKULÁSA. A SZORONGÁS
ALAPÚ SZINDRÓMÁK
Regresszió
Gyakran figyelhető meg, hogy bizonyos helyzetekben vagy bizonyos életkori periódusokban a már
elért fejlettségi szint visszaesik – regrediál. Ilyenkor vagy az előző integrációs szintre megy vissza a
viselkedés koordinációja, vagy sokkal korábbi szakaszokban jellemző működési mechanizmusok
kerülnek előtérbe.
Az átmeneti regresszió jelensége:
A pszichés fejlődés egyenetlen, a folyamatos mennyiségi változások folyamatába minőségi ugrások
iktatódnak, s ezek:
szakaszokra bontják,
egyenetlenné teszik a fejlődést.
A gyerekek jelentős részének a minőségi ugráshoz több időre ven szüksége. Az érési lökés nem
minden gyereknél azonos, a fejlődés sebessége eltérő. Akik ezt nem tudják rövid idő alatt zökkenő
nélkül megtenni - átmeneti regresszió (visszacsúszás). A gyerek visszacsúszik a korábbi értetlenebb,
de jól begyakorolt, feszültségcsökkentő, örömnyújtó viselkedésmódokhoz.
Azért átmeneti, mert jó esetben (a többség ilyen) fokozott társas támogatással ugyan, de a gyerek
önerejéből kikerül ebből a regresszív állapotból.
75
Az átmeneti regressziónak nagy az esélye:
46. életkori szakaszváltásnál
47. gyökeres élethelyzet változtatásoknál (pl.: válás, halálesetek a családban, trauma)
Az átmeneti regresszió állapotában rögzülhet a gyerek - fixáció: sorozatos lemaradás és kudarc
(szociális összehasonlítás - társaihoz viszonyítva magát illetve a felnőtt környezet büntető
visszajelzései).
A rögzült regresszív állapot előbb - utóbb tüneteket fog kitermelni, a nyílt viselkedés zavarait fogja
eredményezni. Függ a gyerek temperamentumától, idegrendszeri típusától. Agresszív vagy
regresszív színezetű zavarokat termelhet ki.
Az átmeneti regresszió egy kétesélyes átmeneti szakasz a gyerek életében.
Korrekció/visszafordítás:
A gyermeki személyiség alakítható, sokkal formálhatóbb, mint a felnőtt. Sem a test, sem a lelki
fejlődés struktúrái nem rögzültek, nem állnak ellen a formálási kísérleteknek, van esély a
formálhatóságra.
NEURÓZISOK - szorongás alapú rendellenességek
A szorongásnak különböző fajtáit különböztetjük meg. Ezek:
• Fóbiák : Agorafóbia, Szociális fóbia, Specifikus (izolált) fóbia
• Pánik szindróma (epizodikus paroxismális szorongás)
• Generalizált szorongás-szindróma
• Kevert szorongásos szindrómák (kevert szorongásos-depressziós szindróma)
• Kényszerbetegség (obsessiv-compulsiv szindróma)
• Akut stressz reakció
• Poszttraumás stressz szindróma
• Alkalmazkodási zavarok
Manifeszt szorongásos rendellenességek: (kinyilvánítani, megnyilvánulni)
Nyílt viselkedésben láthatók a szorongás jelei.
Kiváltó helyzetük szerint megkülönböztetünk:
szeparációs szorongást - elválási, leválási, elszakadási szorongás (szülőtől való leválás
helyzete, 6 hónap/3 év 10 éves korig gyógyítható)
teljesítményszorongás - egészséges lámpaláz, kudarcelkerülés
generalizált szorongás - állandósult; szeretet elvesztésétől való félelem
szorongás, pánikroham
Rendellenes, kóros hárítási és védekezési módok:
Viselkedésben jelennek meg. A nyílt viselkedésben nem maga a szorongás, hanem rendellenes
tünetek, melyek funkciója: szorongás elleni védekezés, szorongás csökkentése, feszültség
csökkentése.
Fóbiák: irracionális és irreális, indokolatlanul heves félelmek, amikor aktívak, akkor
rohamszerűek.
egyszerű fóbiák: pl. magasság
összetett fóbiák. pl. szociális fóbia)
Kényszerek, kényszerneurózisok: túlzott precizitás - út a kényszerneurózisokhoz.
76
Kezelési lehetőségek
Viselkedésterápia
A viselkedésterápia célja a nem kívánt cselekvés feletti uralom elsajátítása és az ilyen viselkedés
megváltoztatása. A terápiában résztvevő megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, gyakran úgy,
hogy ellenőrzött körülmények között megteremtik számára azokat. A kezelésnek ez a formája a
betegnek az élete feletti kontroll birtoklásának érzését adhatja.
Kognitív terápia
A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák
megváltoztatása. A beteg tanulmányozza érzéseit és megtanulja elkülöníteni a helyes és a rosszul
működő sémákat. Akárcsak a viselkedésterápiában, a beteg itt is aktív résztvevője a gyógyulási
folyamatnak és képessé válik a kontrollra.
Kognitív-viselkedésterápia
Sok terapeuta alkalmazza a kognitív és viselkedéses terápia kombinációját. E terápiák egyik komoly
haszna, hogy a beteg olyan készségeket sajátít el, melyek egy egész életen át használhatók.
Relaxációs technikák
A relaxációs (ellazulási, légzési) technikák abban segítik az egyént, hogy kifejlessze a szorongást
kiváltó stresszhelyzetekkel, és a szorongással járó testi tünetekkel való hatékonyabb megküzdés
képességét.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszerek nagyon hasznosak lehetnek a szorongásos zavarok kezelésében, és gyakran
használják őket az említett terápiás módszerekkel együtt. Időnként antidepresszánsokat vagy
szorongásoldókat használnak a súlyos tünetek enyhítésére, hogy a terápia haladni tudjon. A
gyógyszeres kezelés sokaknak segít és egyéntől függően lehet rövid- vagy hosszútávú.
20. TÉTEL
AZ AGRESSZIÓ FOGALMA, FAJTÁI, KIALAKULÁSA. GYERMEKKORI AGRESSZÍV VISELKEDÉSI
ZAVAROK, SERDÜLŐKORI DEVIANCIÁK.
I. AGRESSZIÓ
Agresszió: ha valaki a másik embert szándékosan bántani, vagy károsítani akarja.
Akkor mondható, hogy a tett agresszív, ha van:
igazolható szándék
látható cselekmény
a cselekmény normasértő
fajtái:
48. verbális agresszió (csúfolódás, gúnyolódás)
49. metakommunikatív jelzések (mutogatás, arcjáték)
50. kirekesztés, mellőzés
51. fizikai agresszió (verés)
52. megalázás, becsmérlés
53. érzelmi bántalmazás (megfélemlítés, fenyegetés)
54. szexuális bántalmazás
elkövethető:
eee) egyénileg/tömegben - megoszlik a felelősség
77
fff) mások felé/önmaga felé - öngyilkosság
Az agresszió kialakulásához vezető tényezők:
környezeti tényezők:
az anyai elutasítás (állami gond.)
anyai engedékenység az agresszivitással szemben
a szülők hatalmi, tekintélyelvű nevelési módszerei
egyéni sajátosságok: a gyerek temperamentuma
a frusztrációs tolerancia mértéke
siker/kudarc orientáltság
nem, életkor
családi minta,
média hatás, kortárscsoport.
Az agresszió kifejeződhet, megnyilvánulhat:
provokatív válaszok, cinizmus, gúnyolódás, tartózkodás, közönyösség, ellenségesség,
ellenállás.
a hang felemelése
verés, öngyilkosság
lopás, hazugság, csavargás
rossz vagyok, hogy észrevegyenek
passzivitás: nem alszik, nem eszik, direkt rosszul tanul.
Az agresszió csökkentésének lehetőségei:
ne nézzünk agresszív filmeket, ne játszunk agresszív játékokat
az önismeret fejlesztése
meg kell tanulni a feszültségek levezetését
esetmegbeszélés, csapatépítés
kooperatív technikák alkalmazása
a lehiggadt gyerekkel megoldási lehetőségeket kell keresni a problémára. Ennek lépései:
probléma feltárása
alternatív megoldási módok keresése
a legjobb alternatíva kiválasztása
a terv végrehajtása - ha jó folytatja, ha nem újat választ
II. Magatartás zavarok
„Visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartási sémák.”
Ezen viselkedési formák súlyosabbak, mint egy serdülőkori lázadás vagy gyermekcsíny és elég
hosszan kell tartania (minimum 6 hónap).
Jellemzői: harcosság, fenyegetőzés, durva bánásmód, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés,
indulatkitörések.
Ez lehet családi körre korlátozódó magatartászavar, kortárscsoportba sem beilleszkedettek
magatartászavara, kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara, nyílt oppozíciós zavar
(dacos, de nem garázda).
Formái:
1. Agresszivitás:
mutatója: (szenvedést akar előidézni) - bosszantja, becsmérli társait, - kegyetlenül, dühösen
verekszik, - kínoz, rúg, csíp, - rágalmaz, rombol
A gyerek azért agresszív, hogy lehessentet kínzó szorongását, a támadásban találja meg
belőle a kiutat.
Sokszor a szülők vele szemben tanúsított dackorszaki magatartása a minta az agresszióhoz-
78
büntetés, verés.
A gyerek a családban elszenvedett agressziót (szóbeli, tettleges bántások) agresszióval
torolja meg a saját közösségében.
Gyógyítása:
meg kell szüntetni a szorongás forrását
erősíteni kell a bizalmat
következetesség, határozottság
feladatok adása - a belső feszültség levezetése
fizikai munka
Ha a szülő ezt nem tudja megoldani, fontos, hogy a nevelőhöz tudjon érzelmileg kötődni.
2. Hazudozás:
13. Fajtái: - fantázia - dicsekvés - védelmi - szolidaritási - utánzásos
14. Ezek időnként minden gyereknél bekövetkeznek
15. Kóros. szembefordulás a felnőttekkel (ok: nem elégítik ki érzelmi igényeit)
16. A kórosan hazudozó gyerek: magányos, lehangolt, kárpótlásként hazudozik, mert akkor ő a
hatalmasabb.
3. Lopás:
neurótikus/kárpótlásos lopás - és időnkénti ajándékért
akkor jön létre, ha a gyerek érzelmi kapcsolatai a legszűkebb környezetében felbomlanak.
talajvesztett, dacos, gyűlölködő lesz - mert őt meglopták - ellopták tőle a szeretetet. 4. Csavargás
lehet betegség tünete, de lehet tiltakozás is az elviselhetetlen körülmények miatt.
formái:
a) enyhe alak: szórakozásból, a játék kedvéért
b) kényszeres jellegű, neurotikus csavargás: több napon át tartó, ismétlődő.
Szorongással, pánikállapottal, agresszióval jár együtt.
c) depresszív állapotban csavargás. súlyos trauma hatására következik be
közös vonásaik:
aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás
magány
kriminális veszélyeztetettség
súlyosbodnak általa az érzelmi konfliktusok
az intézeti nevelésbe helyezés nem oldja meg a problémát
SERDÜLŐKORI DEVIANCIÁK
A) DEVIANCIA FOGALMA, FAJTÁI
FOGALMAK
Norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás:
A társadalomban az emberek normák / szabályok összessége / szabályok szerint élnek. Ezeket a
szabályokat az egyének többsége elfogadja, kisebb része elutasítja.
Norma = viselkedési, magatartási szabály, amit egy társadalomban be kell tartani. Ha az egyén, aki tud alkalmazkodni ezekhez a normákhoz KONFORM, akik nem tudnak alkalmazkodni
NONKONFORM.
Normaszegés = az aki ezeket a szabályokat elutasítja, nem tartja be.
Van POZITÍV NORMASZEGÉS: elveti a régit, de képes újat teremteni helyette.
79
Van NEGATÍV NORMASZEGÉS: ilyen pl. a deviancia
Konformitás: a latin conformare szóból származik, jelentése: alkalmazkodni.
Deviancia: Normaszegés, összeütközés a társadalommal, eltérő magatartás. Nem pozitív
egyének a társadalomban, sok támadást kapnak (pl. tudomány világában).
Deviáns viselkedés: Az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. A deviáció
normatív és értékorientációs zavart jelent.
A DEVIANCIA FAJTÁI
1. Szenvedélybetegség
Alkoholizmus:
ggg) Szociológiai értelemben: az az alkoholista, akinek az életében az alkoholfogyasztás
súlyos problémákat okoz
hhh) Orvosi értelemben: az az alkoholista, akinél már kialakult a függőség, és emiatt nem
tudja ellátni társadalmi feladatait.
Az alkoholisták számáról nincs pontos statisztikai adatunk. Az alkoholistákat gondozó intézetekben
nyilvántartott mintegy 50 ezer gondozott csak töredéke a teljes számnak. Hazánkban 1 millió felett
van a becsült számuk, leggyakoribb a felnőttkor derekán lévő férfiak között. Úgy látszik azonban,
hogy a nők körében is terjed, és az alkoholisták korösszetétele fokozatosan fiatalodik. Ezt lehetővé
teszi az a tény, hogy a fiatalok körében végzett ivásszokás-vizsgálatok szerint jelentős részük
rendszeresen és nagy mennyiséget fogyaszt. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a magyar fiatalok
egy nem jelentéktelen kisebbsége sokat, mondhatni mértéktelenül fogyaszt és így komoly a
veszélye annak, hogy alkoholistává válik. A nagy többség azonban úgynevezett alkalmi vagy
társasági fogyasztó.
Hogyan válik valaki alkoholistává?
LINEÁRIS SZAKASZ ÖRDÖGI KÖR
1., találkozik az egyén az alkohollal 1., Farmakológiai, vegyi kör: a szervezet
fokozatosan hozzászokik az alkoholhoz,
kialakul a függőség.
2., próbálkozás szakasza 2., Önszabályozás gyengül: elveszíti saját
cselekedete felett a kontrollt.
3., kiegyensúlyozott integrált használat 3., Pszichés ördögi kör: érvényesül az alkohol
feszültségoldó hatása.
4., mértékvesztett használat 4., Szociális ördögi kör: az emberi
kapcsolatok szétmennek, tovább nő az ivás.
5., kialakul a függőség
80
Kábítószer-fogyasztás: Az ifjak devianciája.
A kábítószerezés szakaszai:
a) 1960-as évek: a fiatalok virtusból próbálták ki a drogot. Az élvezete, a cinkosság,
összetartozás eszköze volt ekkor a drog. Főleg a fővárosban, nagyvárosban lakók éltek vele.
A fogyasztás módja: szórakozóhelyeken tablettára alkoholt ittak.
b) 1970-es évek elején történt a robbanás a drogfogyasztásban Magyarországon. A
drogfogyasztási szokásokban változás következett be. A fiatalok a menekülés, a
társadalommal szembeni passzív ellenállás eszközének tekintették. A kemény drog kezd
elterjedni a kisvárosban is.
c) Ma már a drog árucikké lett. Inkább unalomból, kíváncsiságból próbálják ki a fiatalok.
d) Magyarországon 100 ezres nagyságrendre növekedett. Két formája fordul elő:
szipuzás: /ragasztó, oldószerek belégzése már általános iskolás korban
/különféle gyógyszerek nagy mennyiségű vagy alkohollal kombinált fogyasztása. e) Két csoportot céloz meg:
o gazdag szeretett hiányos ifjak,
o halmozottan hátrányosak—bűnöznek is mert kell a pénz.
DROGSTRATÉGIAI PROGRAM: 96/2000. Országgyűlési határozat .
A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére.
Magyarországon a 90-es évek óta növekszik a drogokat kipróbálók, rendszeres drogfogyasztók,
drogfüggők, illetve a drogfogyasztással összefüggő halál esetek száma. Ez tette szükségessé a
drogstratégiai program kidolgozását, amelyet a magyar parlament 1996-ban fogadott el
Magyarországra nézve.
2006-ban 15480 drogost kezeltek Magyarországon, ebből új beteg volt 5673.
+játékszenvedély, cigaretta
2. Öngyilkosság
Nemek szerint: több a férfi, mint a nő. Az öngyilkosok 2/3-a férfi.
Családi állapot szerint: egyedül élők között gyakoribb.
Életkor szerint: együtt nő az életkorral.
Bakó Tihamér: Titkok nélkül:
Az öngyilkosságot közvetlenül megelőző események (preszuicidális traumák):
1. Tárgyvesztés
Tárgy: maga a kapcsolat, ami az ember elemi szükséglete (Hermann Imre)
A tárgyvesztés jellemzői az életszakaszokban:
A fejlődés korai szakaszában: pszichoszexuális fejlődés zavara, regresszió
A fejlődés későbbi szakaszában: az elvesztett tárgy gyűlölete, önvád, negatív önértékelés („az öngyilkos halála egyesülés a szeretett tárggyal békében,
szeretetben”)
A tárgyvesztés következményei általában: pszichoszomatikus zavarok, neurózisok,
pszichózisok, viselkedéses zavarok, alkoholizmus, narkománia, bűnözés,
öngyilkosság
A tárgyvesztés érzelmi feldolgozása zavart szenved érzése, bizonytalanság érzése, tájékozódás érzése beszűkülés vágy az elvesztett
személlyel való találkozásra egyre nagyobb teret kap a halállal való foglalkozás
az élet és a halál közötti szakaszok elmosódnak.
81
2. Szégyen
Szégyent akkor érzünk, ha kudarc vagy kellemetlenség mások előtt ér bennünket, vagy úgy véljük, hogy mások is tudomást szerezhetnek róla.
A megszégyenített el akar rejtőzni, nem akarja, hogy bárki lássa.
A szégyenérzés az egyént kizárja a csoportból.
A megszégyenített önmagát is kizárja a közösségből, úgy érzi, hogy őt nem lehet szeretni gyakran teremt olyan szituációkat, amelyben úgy érezheti magát, mint
akinek szégyellnivalója van öndestrukció [önbomlasztás, önzüllesztés] megnő
az öngyilkosság veszélye.
3. Bűntudat
A bűntudat az elkövetett bűn morális értékelése.
Az öngyilkosság gyűlöleti reakció önmagunk iránt.
Oka lehet a kifelé irányuló agresszió elfojtása.
Szégyen- és bűntudatélmény belső feszültség az indulatok kifelé történő elvezetése gátolt fokozódik a szorongás nem működnek a körábbi jól működő
védekezési mechanizmusok, a beteg önmagát okolja.
Terápiája: belső feszültség, önveszélyeztetettség dinamikájának feltárása, oldása. 4. Narcisztikus sérelem
A narcisztikus személyiségek főbb jellemzői: önelégültség, extrém énközpontúság,
mások iránti empátia és érdeklődés feltűnő hiánya, igénylik a többi ember csodálatát
és elismerését, irigykedés mások felé, saját érzelmeik differenciáltsága, gyors
fellángolás, majd gyors visszaesés, gyász, veszteség átélésének képtelensége.
A narcisztikus én zavara megnövekedett sérülékenységgel jár együtt ingadozik az üresség, tehetetlenség, a narcisztikus mindenhatóság és az idealizált személlyel való
azonosulás fantáziái között regresszió kisebbrendűségi érzés túlértékelt
eszmék, amelyek segítségével az egyén az életét igyekszik szervezni ez sosem
sikerülhet bűntudat feloldására képtelen beszűkülés önmaga ellen forduló
agresszió.
Az öngyilkosok jellemvonásai: kitaszítottságérzés, beszűkült élettér, izolálódás, elhagyatottság,
félelem az egyedülléttől, kapaszkodás, alkalmazkodási zavar, sértettség, szégyen,
megalázottságérzés, perspektívátlanság, nagyfokú vágyakozás az elveszett személy iránt, éretlen
nőiesség, csökkent feleségfunkciók , labilis kapcsolat, rejtett agresszió, bűntudat, a veszteség
reális elfogadásának hiánya, megtapadás a traumatikus eseménynél, nagy belső terhet, a megosztás
hiánya, önállótlanság, mágikus gondolkodás, vágyteljesítő fantáziák, csalódás önmagában, a
környezet elítélése, kiközösítés érzése, önérzet sérelme, agresszió gátlódása, megaláztatás, büntetés
- kilépés a helyzetből, labilis önértékelés, irreális viszonyulás, bűnösségi érzés, bűnhődési vágy,
önbecsülés hiánya, önmegbékélés hiánya nemi identitás hiánya, izolálódás, kapcsolatuk
idealizálása, saját képességeinek irreális megítélése.
Az öngyilkosságot megelőző állapot:
1. A külső tényezők önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy öngyilkosságot váltsanak ki
2. Az egyéni lehetőségek beszűkólése a személy magatartásának eredménye
3. Ha sor kerül az élet és halál közötti mérlegelésre, a dinamikus beszűkülés hatására a mérleg
nyelve az öndestrukció felé billenhet el.
Jelzések számunkra az öngyilkosságot megelőző állapotról:
Élettér: beszűkülés
Kapcsolat: beszűkülés, hiány vagy elvesztés
82
Viselkedés: alkalmazkodási zavar, a viselkedési minták beszűkülése, a reakcióképesség
csökkenése, destruktív konfliktusmegoldások
Indulat: indulat és agressziótorlódás, az agresszió rejtett és/vagy gátolt
Önmagához való viszonyulása: az önértékelés csökkenése, hiányos, sérült énkép, önvádak, kisebbrendűség
Érzelem: reményvesztettség, szorongás, sértettség, bűnösségérzés
Fantázia: az ősi primer állapotba való visszatérés fantáziája
Képzet: a halálképzetekkel való gyakori foglalkozás
Gondolkodás: az asszociációk beszűkülése, realitás megtagadása, mágikus gondolkodás,
merev értékek
Álom: önmegsemmisítő katasztrófaálmok
Elhárító mechanizmusok: elhárítási módok beszűkülése, önagressziós késztetés
Pszichoszomatikus zavarok: alvászavar, táplálkozási zavar, nagy izgalmi állapot, pszichoszomatikus megbetegedések.
Jelzések az öngyilkossági veszélyeztetettségről (nem közvetlen megelőző állapot!):
Önmegsemmisítő gondolatok
Önkezű halálra való készülődés
Öngyilkos a családban
Felbomlott családi háttér
Tárgyvesztés
Szociális nehézségek
Alkohol, drogfogyasztás
3. Bűnözés
Bűnözés: főleg a felnőtt férfiak devianciája. Az ismerté vált bűncselekmények száma az utolsó
években rohamosan nőtt. Ki kell ezek közül emelni az erőszakos, és az élet elleni
bűncselekményeket. A nagymértékű növekedés főleg a vagyon elleni bűncselekmények terén
tapasztalható, mely a rendszerváltással párhuzamos.
A bűnelkövetők többsége férfi, a fiatal férfi túlsúlyban van. A bűncselekmények számának 30%-át
már nem is jelentik az emberek. Több a bűneset, mint amit feltárnak. A bűncselekmények száma
200000-ről 500000-re nőtt. A bűnözés szervetté vált. Serdülőkorban gyakori a csoportos elkövetés.
A bűnözés kialakulásának okai:
1. személyiségzavarok,
2. családi-szocializáció zavar
3. környezeti hatás pl: kortárscsoport
4. Egyes szakirodalmakban a prostitúció is deviancia, de ez a nézet még nem elterjedt
5. Lelki (Mentális) betegségek: (Ezt Molnárné nem diktálta, de mások államvizsga-tételeiben
benne van).
Ide tartozik a depresszió, skizofrénia is. Előfordulásuk leggyakrabban a pszichiátriai
gondozóintézetekben van. A neurózisban és depressziós tünetekben szenvedők aránya
folyamatosan nő, főleg a szegények, munkanélküliek között. Magasabb a számuk a nők, mint
a férfiak között, számuk az életkorral emelkedik.
83
DEVIANCIÁK KIALAKULÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI
Oka: a nem jól működő prevenció
A deviancia okai:
1. Általában:
1) létfenntartási problémák,
2) emberi kapcsolatok hiánya,
3) családi problémák,
4) nem ért egyet az egyén a fennálló gazdasági és társadalmi rendszerrel,
5) kíváncsiság,
6) rossz családi körülmények.
2. Részletesen:
a) Egyén
Ranschburg (2001):
o Magas aktivitási szint és élménykereső magatartás
o Hiperaktivitás, különösen, ha agresszív viselkedés társul hozzá (nem tűri a szabályok
által irányított viselkedést, így nem képes beilleszkedni a társadalomba)
o Alkalmazkodási rendellenesség: antiszociális magatartás, agresszió más személyekkel,
következetes és durva szembenállás szülőkkel, gondozókkal, stb., hazudozás, lopás,
csavargás, vandalizmus jellemzi a fiatalt
Rácz (2000):
o Sérült, megzavart, késleltetett személyiségfejlődés
o nem képes ép, érett felnőtt identitás kialakítására
o Elmaradása szembetűnő a következőkben:
Kommunikáció
kapcsolatteremtés
Empátia
Személyesség
Másokba és a jövőbe vetett bizalom
Önkifejezés
Önismeret, önértékelés, énkép
Stresszkezelés
Önérvényesítés
Másokkal való együttműködés o Genetikai, biológiai meghatározottság (egyes vizsgálatok kimutatták, hogy örökletes és
biológiai adottságok következtében veszélyeztetettebb lehet az egyén, mint mások)
o Ismeretek a szerekre és a szerfogyasztásra vonatkozóan (téves, egyoldalú ismeretek és
hamis hiedelmek: csak azok a drogok veszélyesek, amelyek fogyasztása fizikai
függőséget okoz; alkalmi fogyasztásból nem lehet probléma; a drogfogyasztás veszélye
kizárólag a szer sajátosságaiból ered; úgyis abba lehet hagyni
o Pszichológiai tényezők (kritikus a kamaszkor, a szülőkről való leválás)
84
b) Család
anya-gyermek kapcsolat nem megfelelő: érzelmi elhanyagoltság, szeretethiány,
a helyes gondozás (táplálás, rend, szellemi tevékenység) hiányosságai,
apa-gyermek kapcsolatban mutatkozó rendellenességek,
testvérek közötti kapcsolat rendezetlensége (testvérféltékenység, irigység, érzelmi
elzárkózás),
a nagyszülőkre vagy hozzátartozókra áthárított gondozás ártalmai: kettős nevelés, túlzott kényeztetés vagy túlzott szigor,
a szülők hiányos vagy hibás nevelése,
a rossz házasélet ártalmai,
a válással kapcsolatos ártó hatások,
a család züllött életmódja,
árvaság.
c) Iskola
túlméretezett tananyag és tantervi követelmények, kudarcok,
a napi tanórák túlméretezettsége,
nem megfelelő pedagógus-tanuló kapcsolat,
motiválatlanság a tanulásban,
rossz iskolai- illetve osztálylégkör.
d) Környezeti hatások
a gyermeket érő csábítások,
találkozás korcsoporti vagy idősebb gyermekekből álló galerikkel, csapatokkal,
korábbi lakótelepi viszonyok.
A deviáns magatartás jellemző sajátosságai:
pszichés labilitás (depresszió, csökkent kötődés a társakhoz, tanuláshoz)
impulzivitás (elkóborlás, iskolakerülés, kalandvágy)
agresszivitás (dühkitörések, tartós ellenkezés, támadás tárgyak és személyek ellen)
bűnözés
A deviancia következményei:
Deviáns spirál – „melyen az érintettek már nagyon korán – kisgyermekkorukban vagy még előbb
indulnak el , és amely – ha a társadalom nem avatkozik be, akkor egész biztosan – a visszaeső
bűnöző büntetésre érzéketlen, a normák betartására képtelen személyiségének kialakulásához
vezet.” (Ranschburg, 2001)
Külső jegyek:
Immunrendszer csökkent működése,
Fertőzéseknek, betegségek
Testsúly csökkenése
Erőnlét hanyatlása
Sebek, gyulladások
85
Belső tulajdonságok:
Személyisége eltűnik
Nehéz kapcsolatteremtés
Szegényes kommunikáció
Kapcsolatteremtés nehézkes vagy túl könnyed
Feszültségeit nem tudja kezelni
Önbizalma csökken
Embertársaik iránti bizalma alacsony szintű
Kapcsolatai felszínesek
Feladja foglalkozását, szabadidős tevékenységeit, társadalmi elfoglaltságát
Annak ellenére folytatja devianciáját, hogy tudja: az káros
Ifjúsági kultúrák Stílus Mentalitás Öltözködés
Alternatív
Inkább lányokból áll
Különleges, elvont,
avantgard, elszigetelődés,
egyéni szabadság, nem rejti
el a személyiséget,
kísérletezőkedv az
öntözködésben, kötetlen
élet és szabadság utáni
vágy
múltra orientált
Hagyományos divat,
természetes, fantáziadús
öltözet, olcsó ruhák, sötét
vagy földszínek
House
Fiúk lányok közel fele-fele
arányban
Haj festése, zselézés, extra
frizura, élénk színű smink,
gyantáztatás a teljes
testfelületen, szoláriumos
bőr, test és intimékszerek;
lányok: beteges
fogyókúrázás, fiúk:
izomerősítés, de gyerekes
dolgok: pl. nyalóka
A szórakozás rituális
alkalom, a cél a
diszkósoktól és a raverektől
való elkülönülés, a
versengés, jövőre orientált
A legújabb, drága
divatcuccok, top és
izompóló, feszes felső,
csípőnadrág- és szoknya,
gyerekes kiegészítők,
uniformizált öltözet
Rocker
Fiúk- lányok vegyesen
Politika: szimbólumuk a
béke jele
Hosszú haj, lófarok., bőr
nyak- és csuklópántok,
testdíszítés, tetoválás.
Külsejük szakadt, kopott,
igénytelen, de nem
ápolatlan.
Nem kapcsolódnak
művészetekhez; bulik:
zene, tánc, ital, füves cigi,
gitár; túrák, kempingezés;
elutasítják a fogyasztói,
jóléti társadalmat és a
polgári külsőségeket.
Múltra orientált.
Kedvenc együttesük
ruházatai, farmer, póló,
kockás ing, bőrcuccok,
bakancs, nem drága dolgok.
Rapper
Leginkább fiúk
Rövid, tüskés haj, ezüst és
arany ékszerek, tetoválások
Graffitikészítés,
kerékpározás,
görkorcsolyázás,
gördeszkázás, bandázás.
Szeretnek egyformák lenni.
Nyugodtak, lazábbak, az
urcák, terek gyerekei,
sportosak.
Jövőre orientált.
baseball sapka, keskeny
kapucni a dzsekin kívül, bő
nadrág, XXXL-es póló,
sportos, kényelmes,
márkás. A nadrág lóg
rajtuk, alóla kivillan márkás
alsógatyikájuk .
Pólóikon feliratok, képek.
A bakancsot nem fűzik be.
Farmerzseben lógó lánc.
86
Ifjúsági kultúrák Stílus Mentalitás Öltözködés
Punk
Politika: szélsőbal
Hivalkodó,
természetellenes, rikító
színű taréjba felállított haj,
használt, kopott, tépett
ruhák, morbid ékszerek
(biztosítótű, WC-lánd,
lakatok), orr- és fülkarikák.
Általában a szegény
családok gyerekei
A szkinhedek ellenségei
Lényege a szabadság,
lázadó (elsősorban a
politikaii elnyomás, a
képmutató társadalom,
egyház, előítéletek ellen.
Szélsőséges. Kulcszavai:
anarchia, káosz, rombolás,
nihilizmus, kívülállás,
egyenlőség. A polgári lét
elutasítása. Pusztítás és
önpusztítás, tagadás,
elutasítása.
Jövőképe pesszimista
Színes cipőfűzők, bőrruha,
katonai surranó, hipózott,
telefirkált ruha, felvarrók,
emblémák.
Szkinhed
Politika: szélsőjobb
Kopasz fej, horogkereszt,
vaskereszt, kettős kereszt,
turulmadár, Árpád-sávos
zászló, felvarrók, pólók
felvarrókkal: IO, Nagy-
Magyarország térkép,
Nincs ékszer és tetoválás,
mert férfiatlannak tartják
azokat.
Általában a jobb módú,
értelmiségi család gyerekei.
A punkok ellenségei
Erős csoportidentitás,
radikális megoldások,
erőszakos férfiasság
megjelenítése, a terület, a
faj védelme, agresszió,
bűnbakkeresés,
idegengyűlölet, rasszizmus,
antiszemitizmus,
szélsőséges ncionalizmus
Egyhangú, militarista
öltözet, acélbetétes bakancs
fekete vagy fehér
cipőfűzővel (fehér =
fajgyűlülő), feltűrt
nadrágszár, bomberdzseki,
deszantos nadrág, militáris,
nacionalista jelképek
EMO
Fiúk, lányok, vegyesen
(netről:
http://index.hu/kultur/
eletmod/emo071011/)
A mozgalom kulcsa a net, a
mondatok végét X-xel
jelölik (ami a straight edge
nevű antidrogos és
alkoholellenes hardcore-
mozgalom jele, és senki
sem tudja, pontosan miért
került az emós
szimbólumok közé.)
Érzékenyek, érzelmesek,
akár saját nemükkel is,
filozófikusak, passzívan
lázadók, jellemző gondolat
az öngyilkosság, a
pesszimizmus
testre tapadó pólót,
kitűzőket, halálfejmintás
kendőt vagy táskát,
feltupírozott, szembe fésült
hajat, női farmert és
szájpiercinget hordanak
21. TÉTEL: JELLEMEZZE AZ EU ESÉLYEGYENLŐSÉGI POLITIKÁJÁT!
2000. - diszkrimináció ellenes jogszabályok: minden EU-ban élő és dolgozó ember számára
egyenlő bánásmód és védelem biztosítása.
bőrszíntől, etnikai hovatartozástól függetlenül
vallástól és meggyőződéstől függetlenül
fogytékosságtól függetlenül
nemi irányultságtól függetlenül
kortól függetlenül
hangsúly:
- Európai Bizottság felvilágosítja a polgárokat esélyegyenlőségi jogairól és kötelezettségeiről.
- Az EU a diszkrimináció ellenes intézkedések széles körét támogatja:
szervezetek támogatása
figyelemfelhívó kampány
képzés (a hátrányos megkülönböztetésről)
cigányság támogatása
diszkrimináció ellenes szakértői csoport (2008)
87
Az EU esélyegyenlőségi politikája:
A tanuláss célja az EU-ban:
Személyes kiteljesedés biztosítása
A társadalmi integráció (beilleszkedés) elősegítése
Az aktív állampolgárság elősegítése Ezeket a célokat oktatási programokon keresztül támogatja: Leonardo, E-learning (hagyományos és
távoktatás az internet segítségével), valósággá tenni az élethosszig tartó tanulást.
Közös programfejlesztés:
Irányai:
1. Az oktatási rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása szükséges:
- a fiatalok számára lehetővé teszi, hogy jól informált, felelősségteljes felnőtté váljanak
- felkészítse őket a munkaerőpiacra, vonzóvá kell tenni az oktatást; a munkát, a szabadidőt és
az oktatást tanulási élménnyel kombinálják.
2. A társadalomismeret oktatási programban a sokszínűség és esélyegyenlőség megvalósítása
Meg kell teremteni a tudásalapú társadalom feltételeit:
- Olyan társadalom kell, ahol megnő a tudomány szerepe, a teljesítmény értéke
- Van mérés, értékelés és visszajelzés
- Cél: minél szélesebb tudás, műveltség, kulturáltság kialakítása
- Nem cél a túl speciális képzés
- Csúcstechnológiák alkalmazása: megnő az oktatás jelentősége, a tudás kinccsé válik.
Az esélyegyenlőség biztosítása:
- az oktatást a tehetségek igényei alapján kell felépíteni
- Integráltan kell nevelni
- Inkluzív, befogadó iskolákat kell létrehozni (fogyatékosok, romák)
- Fontos a tehetséggondozás
- A szociális, gazdasági különbségek eltüntetése nem az iskola feladata, hanem a
szociálpolitikáé
- Együttműködésre kell tanítani a gyereket, a sokszínűség elfogadása.
Az esélyegyenlőség biztosítása az EU-ban:
- Romák helyzetének javítása
- Esélyegyenlőség biztosítása nők-férfiak (állás-fizetés)
- Akadálymentesítés-Európa versenyképességének növelése
- Szociális biztonsági rendszer létrehozása
- Intézkadések a rasszizmus, fogyatékosság, etnikai diszkriminációja ellen
- Gyermek jogok védelme
- Élet- és munkakörülmények javítása
- Szegregáció felszámolása
Az egyenlőtlenségek okai:
- Az iskolák között minőségi különbségek vannak
- A szülők társadalmi-gazdasági státusza közötti különbségek
- Az oktatás leképezi a társadalomban lévő egyenlőtlenségeket
- A tanulási eredményekben mérhető egyenlőtlenségek negatívan hatnak a versenyképességre,
a gazdaság növekedésére.
- Abban az országban, ahol az emberek nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel,
megnőnek a szociális és egészségügyi kiadások.
88
Célok, feladatok:
- Minőségi oktatás –új módszertani megközelítés, élethosszig tartó tan. formális, nem
formális tanulás, ne legyen szegregáció, egyéni képességek kibontakoztatása, integrált,
inkluzív oktatás, kooperatív technikák alkalmazása
- Tanárok továbbképzése, kapcsolattartás szülőkkel, fejlesztőped. Alkalmazása
- Átjárhatóság biztosítása
- Szakiskolai reform
A társadalomismeret oktatásának stratégiái:
- Multikulturális nevelés
- Antirassiszta pedagógiai megközelítés
- Tudásalapú és megértést szolgáló megközelítés (interkulturális párbeszéd9
- Emberi jogok és ehhez kapcsolódó törvények alkotásának megközelítése
- Morális feldolgozás (morális kérdések megvitatása)
- Társadalmi nyilvánosság vizsgálata
- Empatikus megközelítési mód
Liszaboni folyamat: az élethosszig tartó tanulásban a felnőtt lakosság 15%-a vegyen részt 2010-re.
Lemorzsolódás csökkentése
Mi tesz az EU az esélyegyenlőség javítása érdekében?
Esélyegyenlőség az Európai Unióban http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1446
A szociális terület eredetileg nem tartozott az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései
közé. Annak ellenére, hogy közös szociálpolitikáról már az 1957-es, az EGK-t alapító Római
Szerződés is külön fejezetben rendelkezett, a szociális kérdéseket csupán a gazdasági
együttműködés előrehaladásával összefüggésben kívánták rendezni.
Elsőként, az európai integráció kezdeti időszakában (1957 és 1972 között), a munkaerő szabad
áramlásának megteremtését segítő szabályozások születtek meg.
Ugyanakkor a szociális jogharmonizáció kezdete az 1972-1986 közötti időszakra tehető.
Az EU célja ezen a területen többek között, hogy megakadályozza az emberek elleni bármilyen
diszkriminációt faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk
vagy szexuális orientációjuk alapján.
Az Európai Bizottság elindította a Sokféleségért a diszkrimináció ellen elnevezésű kampányát,
hogy fokozza a diszkrimináció ismeretét és információt nyújtson az új diszkrimináció-ellenes EU-
szabályokról, amelyek 2003-ban léptek hatályba.
A területet érintő fontosabb irányelvek a következők:
1. Faji egyenlőség irányelve [2000/43/EK], amely megvalósítja az egyenlő elbánás elvét az
emberek között, függetlenül faji vagy etnikai származásuktól. Védelmet nyújt a diszkrimináció
ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben,
valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
A diszkrimináció sértettjeinek megadja azt a jogot, hogy jogi vagy adminisztratív eljárásban panaszt
emeljenek, s ezt a diszkriminálók megfelelő büntetése kísérje.
89
Minden tagállamban előírja egy olyan szervezet megalakítását, amely az egyenlő elbánást
szorgalmazza és független segítséget nyújt a faji diszkrimináció áldozatainak.
2. Foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv [2000/78/EK], amely megvalósítja a
foglalkoztatásban és képzésben az egyenlő elbánás elvét, függetlenül az emberek vallásától, hitétől,
szexuális orientációjától és életkorától.
A faji egyenlőség irányelvével azonos előírásokat tartalmaz a diszkrimináció, a jogorvoslati jog és a
bizonyítási teher megosztásával kapcsolatban.
Igényli, hogy a munkáltatók ésszerű elrendezésben tekintetbe vegyék a fogyatékossággal élők
szükségleteit, amennyiben azok rendelkeznek a szóban forgó munkakörhöz szükséges képesítéssel.
A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valósította
meg.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és
deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők
számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher
megfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró
hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság).
Magyarország viszonylatában az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt,
hogy a Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos
módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A szabályozás szerint 2004. évtől kezdődően a munka díjazásának meghatározása során az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani.
A jogszabályalkotáson túl az Európai Unió esélyegyenlőséget érintő fontosabb intézkedései a
következők:
1. Megalakultak a nemi esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek az Európai Bizottságban
(Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság és komitológiai bizottságok), az Európai Unió
Tanácsában (munkacsoporti szint, Tanácsi formáció) és Európai Parlamentben (Nők Jogai és a
Nemek közötti Esélyegyenlőség Bizottság).
2. Számos közösségi program és kezdeményezés is elősegíti a nemi esélyegyenlőség
megteremtését (DAPHNE II., esélyegyenlőségi keretstratégia).
3. A Bizottság 2003 óta évente készít jelentést az Európai Tanács tavaszi ülésszakára, amelyben
bemutatja a nemi esélyegyenlőség terén, közösségi szinten egy év alatt megtett intézkedéseket, és
javaslatot tesz a következő időszak prioritásaira.
4. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkrimináció-
mentesség a kibővített Európai Unióban” című Zöld Könyvét, amelyben konzultációra hívta az
érintett szervezeteket.
90
Ennek nyomán hirdették meg a „diszkrimináció elleni és esélyegyenlőség mindenki számára”
keretstratégiát, mely a jelenleg is működő Esélyegyenlőségi Keretstratégia nyomdokaiba lépett a
2007-2013-ig terjedő időszakra.
5. Nyitott koordinációs mechanizmus
A szociális védelmet érintően a Nizzai Szerződés 144. cikke teremtette meg a jogalapot a nyitott
koordinációs mechanizmus alkalmazására. A szociálpolitika területén elsősorban a következő jogi
eszközökkel nem szabályozott területen biztosítja a tagállamok közötti együttműködést: szegénység
és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, nyugdíjrendszerek, egészségügyi ellátórendszerek és
tartós ápolás.
Az Európai Tanács 2000. márciusi, lisszaboni ülésén döntött arról, hogy a szegénység és társadalmi
kirekesztés elleni küzdelemnek az Unió egyik alapvető céljává kell válnia, és az újonnan
kialakítandó együttműködésben az ún. nyitott koordinációs módszert alkalmazzák.
6. A vállalatok társadalmi felelőssége (CSR) olyan üzleti magatartás, amely a vállalat
stratégiájában a tisztán gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi és társadalmi
megfontolásokat is érvényre juttatja.
A vállalatok társadalmi felelőssége az elmúlt évtizedekben az EU foglalkoztatás- és
szociálpolitikájának új, gyors ütemben fejlődő területévé vált. Az Európai Tanács 2000
márciusában felhívást intézett a vállalatokhoz, hogy a lisszaboni célok megvalósítása érdekében
tevékenységük során vegyék figyelembe a társadalmi felelősség szempontjait.
A Zöld Könyvvel kapcsolatban a Bizottsághoz beérkezett válaszok nyomán 2002 júliusában egy
Közleményt adtak ki, ami megfogalmazta az EU CSR stratégiáját.
7. PROGRESS, az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja
A megkülönböztetés elleni fellépés és az EU-jogszabályok megfelelő végrehajtását célzó
kezdeményezések finanszírozása az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programján, a
PROGRESS-szen keresztül történik.
E tevékenységek között a nagyközönség tudatosságának a növelése, az állampolgárokat elérni
szándékozó tájékoztató kampányok, kutatások, képzés és a megkülönböztetésmentességért dolgozó
nem kormányzati szervezetek (NGO-k) európai hálózatának a támogatása szerepel.
A PROGRESS előfutára a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programja volt,
amely 2001-től 2006 végéig tartott.
A program többek között támogatta a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdések tanulmányozását,
az információcserét és a jó gyakorlatot EU-szerte elősegítő hálózatokat és szervezeteket, az
emberek tudatosságának növelését, a törvények szerint jogaikról és kötelezettségeikről való
tájékoztatást , valamint a diszkriminatív hozzáállás és magatartás elleni fellépést célzó
kezdeményezéseket.
A Bizottság az új, 2007-2013-as programidőszakra vonatkozóan úgy döntött, hogy tovább folytatja
erőfeszítéseit ebben az irányban, és javaslatot tett egy új integrált program, a PROGRESS (program
a foglalkoztatásért és a szociális szolidaritásért) létrehozására. A programot az Európai Parlament és
a Tanács 2006 novemberében hagyta jóvá.
91
8. "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen" tájékoztató kampány
Ezt a tájékoztató kampányt mindkét programból finanszírozták azok tudatosságnövelő
tevékenységeik részeként.
A PROGRESS révén finanszírozott tevékenységekről további információ található az Európai
Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága honlapján.
9. Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év
Az EU vagy az Európa Tanács évente-kétévente európai évnek nyilvánít egy adott évet annak
érdekében, hogy kiemelkedően fontos európai témákra hívja fel az emberek figyelmét. 2007 az
Egyenlő Esélyek Mindenki Számára európai éve volt.
10. Nemek közötti esélyegyenlőség
A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető emberi jog, az Európai Unió országainak közös
értéke, egyszersmind a növekedésre, foglalkoztatásra és a társadalmi kohézióra vonatkozó uniós
célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele.
Bár a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség még mindig nem érvényesül maradéktalanul, az EU
ezen a téren jelentős előrelépést tett az utóbbi évtizedekben. Ez főként az egyenlő bánásmódot
biztosító jogszabályoknak, a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésére hivatott
kezdeményezéseknek és a nők érvényesülését elősegítő célzott intézkedéseknek köszönhető.
Az alábbiakban az EU olyan intézkedéseiről olvashat, amelyek célja a nemek közötti
esélyegyenlőség előmozdítása:
Esélyegyenlőségi ütemterv
A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség érvényesítésének ütemterve a 2006 és 2010 között
végrehajtandó fontosabb teendőket körvonalazza. A terv a célzott intézkedések mellett előirányozza
a nemek közötti esélyegyenlőség ügyének valamennyi uniós politikába és tevékenységbe való
beépítését.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete
2006-ban az Európai Parlament és a Tanács vilniusi (Litvánia) székhellyel létrehozta a Nemek
Közötti Egyenlőség Európai Intézetét, amelynek feladata, hogy szakértői segítségnyújtással
szolgálja a női-férfi esélyegyenlőség ügyét, bővítse az ezzel kapcsolatos ismereteket és felhívja a
nyilvánosság figyelmét a problémára.
Döntéshozatali pozíciókat betöltő nők uniós hálózata
Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2008 júniusában jött létre a gazdasági és politikai
döntéshozatali pozíciókat betöltő nők hálózata. A hálózat lehetőséget teremt az uniós szintű
tapasztalatcserére, a bevált gyakorlatok és sikeres stratégiák megosztására, ami elősegítheti a nők és
férfiak létszámának kiegyensúlyozódását a vezető pozíciókban.
Fellépés a nők elleni erőszak ellen
A 16 és 67 év közötti nők harmada válik legalább egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává
92
Európában. Ezt orvosolandó, az Európai Parlament és a Tanács kidolgozta a Daphne közösségi
programot.
Az 1997-ben indított program célja a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak minden formájának
megelőzése, valamint az áldozatok és veszélyeztetettek védelme.
„Piros lapot a kényszerprostitúciónak”
Az EP nőjogi szakbizottsága 2006. március 8-án indította el a németországi labdarúgó
világbajnokság „alatti kényszerprostitúció és emberkereskedelem elleni küzdelem és annak
megelőzése szükségességét hirdető”, „piros lapot a kényszerprostitúciónak” elnevezésű kampányát.
Összegezve:
1. Megalakultak a nemi esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek
2. Számos közösségi program és kezdeményezés
3. A Bizottság 2003 óta évente készít jelen
4. Nyitott koordinációs mechanizmus
5. A vállalatok társadalmi felelőssége
6. PROGRESS, az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja
7. "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen" tájékoztató kampány
8. Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év
9. Nemek közötti esélyegyenlőség
10. Számos közösségi program és kezdeményezés
Az uniós foglalkoztatási és szociális politika kézzelfogható eredményeket hoz az uniós polgárok
számára: lehetővé teszi, hogy más uniós tagállamba költözzenek akár munkavállalás céljából, akár
más okból, megkönnyíti a munkahelykeresést, elősegíti a továbbképzést stb. A főigazgatóság, a
tagállami hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civilszervezetekkel és más érdekeltekkel
együttműködve azon fáradozik, hogy megoldja a globalizációhoz kapcsolódó, az európai
társadalom elöregedése miatt fellépő és a változó társadalmi viszonyokkal járó
kihívásokat. Tevékenységi területei között szerepel:
több és jobb munkahely létrehozásának elősegítése a tagállami szakpolitikákat egymáshoz
közelítő európai foglalkoztatási stratégia és a tagállamokkal közösen kezelt, évi 9 milliárd
eurós költségvetésű Európai Szociális Alap révén;
A munkavállalók szabad mozgásának biztosítása és a szociális védelmi rendszerek
koordinálása, mivel minden európai uniós polgárnak joga van az EU bármely tagországában
munkát vállalni, illetve letelepedni, és az egyik tagállamból másikba költöző személyeket
nem érheti hátrány a szociális biztonság tekintetében, melybe az egészségügyi ellátás is
beletartozik.
jobb munkakörülmények biztosítása közös munkahelyi minimumszabályok bevezetésével,
az európai uniós szintű szociális párbeszéd kialakulásának ösztönzésével, a munkaügyi
kapcsolatok korszerűsítésével és az uniós munkavállalói mobilitás támogatásával;
a társadalmi befogadás erősítése szembeni fellépés azoknak az erőfeszítéseknek a
támogatásával, amelyek célja a szegénység leküzdése és a társadalmi kirekesztés
felszámolása, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, az új demográfiai és társadalmi
fejlemények felmérése.
Az Európai Bizottság legfontosabb foglalkoztatás- és szociálpolitikai teendőit
a Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás éves munkaterve rögzíti.
93
22.TÉTEL: MUTASSA BE AZ ESÉLYTEREMTÉS PEDAGÓGIAI PARADIGMÁIT!
A tanulók közötti különbségek
A tanulók közti különbségek létezése természetes jelenség, mely részben a társadalmi pozícióból,
részben a tanulók eltérő személyiségéből következik:
Nemek közti különbségek: növekszik a lányok iskolázottsági szintje, javul relatív
teljesítményük.
nyelvi és kulturális különbségek: a többségtől eltérő nyelv és kultúra egyenlőtlenségek forrása. A különbségek kezelésére kétféle modell létezik: nemzetiségi és multikulturális
oktatás
Településtípus mentén képződő különbségek: a szülők iskolai végzettségére vezethető vissza
az iskola felerősíti a tanulók közötti különbségeket (a magasabb presztízsű iskola
választásával együtt jár a jobb tanulási eredmény.
2000. PISA vizsgálat: Mo-on hat legerősebben a családi háttér a teljesítményre
Az egyenlőtlenségek csökkentésének oktatáspolitikai dimenziói:
55. Befogadó oktatási rendszer létrehozása
56. szociális támogatások hatékonyabb alkalmazása
57. a HH és SNI-s tanulókkal kapcsolatos problémák szabályozása
58. A közoktatási törvény megfogalmazza:
1. a hátrányos megkülönböztetés tilalmát;
2. minden gyermek jogát ahhoz, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek,
adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.
Az oktatásirányítás mozgástere:
iii) HH felzárkóztatást segítő mérési - értékelési - ellenőrzési rendszer kiépítése
jjj) felzárkóztatás
kkk) fejlesztés
lll) differenciálás
Hátránykezelési stratégiák:
korai beavatkozás
a HH csoportok oktatásában való részvételi aktivitás növelése
korai lemorzsolódás elleni intézkedések
egész életen át tartó tanulás előmozdítása
méltányos oktatási környezet kialakítása
Az egész életen át tartó tanulás stratégiája:
Magába foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és helyszínét.
Alapvető cél: a tevékeny állampolgári magatartás és a foglalkoztathatóság elősegítése
Ennek érdekében:
- a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása
- hatékony oktatási és tanulási keretek kifejlesztése
- módszertani fejlesztés, különös tekintettel a nem formális és informális tanulásra,
- tanulási lehetőségek biztosítása az IKT eszközök biztosításával.
94
A második esély iskolája:
az intézmények ott létesülnek, ahol a célcsoport fiataljai élnek, hogy integráltabb stratégiát
kínáljanak a válságtérség újjáélesztéséhez.
létrehozásukban a helyi irányítás, a szociális szolgáltatások, a munkáltatói magánszféra
partneri együttműködésben tevékenykednek,
cselekvő tanulást segítenek elő
az IKT eszközök központi szerepet kapnak a tanulásban
A diákok motivációját fejlesztő stratégia:
A diákok önbecsülésének visszaállítása
Tanulási környezet kialakítása: ahol nem félnek a kudarctól
Releváns tudás
A tanulás időkeretének rugalmas meghatározása
Bentlakásos lehetőség a nehéz helyzetben lévők
Integrációs stratégia:
Az SNI tanulók száma emelkedjen a többségi iskolában
Befogadó intézményhálózat kiépülése
Együttműködés a gyógypedagógiai intézmények és a befogadó iskolák között
Információs rendszer kiépítése: nyomonkövetés
Társadalmi egyenlőtlenségek paradigmái:
a) Konzervatív paradigma: magas műveltség megszerzésének lehetősége társadalmi
előjog
b) Liberális paradigma: - mindenki egyenlő jogokkal születik (ingy. okt;
tankötelezettség; fenntartó az álam - egyéni felelősség, meddig jut el
c) Kompenzatórikus paradigma: egyenlőtlenségek (tanulók tudása9 a család kulturális
miliőjéből adódnak. Mérhető mutatók: nyelvhasználat, tanulási attitűdök, absztrakt
gondolkodás, szociális képességek. Megjelenik a HH fogalma. A gyerek
szocializációs feltételei kedvezőtlenek. (felzárkóztatás, szakkör, diff.
d) Emancipációs paradigma:az egyenlőtlenségek csökkentését a csoportokon keresztül
kell csökkenteni. Összehangolt stratégia. Mo-on a roma tanulók integrációja –
őrizzék meg kulturális identitásukat. multikult. nev. – interkult. okt.
Ez nagymértékben függ a pedagógus személyiségétől. Gyermekszemléletű legyen
Alkalmazkodóképesség a különbözőségekhez:;szerencsésebb, ha az egyéni különbségekhez
igazítjuk az oktató – nevelőmunkát (differenciálás).
Szabad iskolaválasztás – spontán szegregáció
23. TÉTEL
A KÖZOKTATÁS, MINT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYRENDSZER
1997 évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
(röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó
intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a
közoktatási intézményekre.
95
Eszerint:
17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el
– a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében
a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi
gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a
családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást
kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos
veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető
magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő
társadalmi szervezet is élhet.
A fent felsorolt személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő
nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek
egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan:
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel
összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,
feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d)
A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási,
beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával,
valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és
tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások
megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést
kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti
szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6))
A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének
megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal,
illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,
intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat
veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a
gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))
Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges
feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3))
96
A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
(11/1994 MKM rendelet 6. § (4))
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:
a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,
amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának
kezdeményezése,
tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
együttműködés:
o a szabadidőt szervező kollégákkal,
o az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel,
o az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,
o a kollégiumi nevelőtanárokkal,
o nevelési tanácsadóval,
o gyermekjóléti szolgálattal,
o polgármesteri hivatallal,
o gyermekorvossal.
A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:
a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,
a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az
iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,
a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása, igényeik
szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),
segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi
helyzetétől függően,
a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos
ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
97
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:
a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,
az okok feltárására,
az okok megszüntetésére.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a
Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a
súlyosabbá válásukat.
Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a
veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való
segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.
24. TÉTEL
CSALÁD, MINT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ „INTÉZMÉNY”
Család: olyan személyek alkotják, akiket házassági, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog
egybe. A családban a személyek közös háztartásban egy fedél alatt élnek.
A család tekintetében „biológiai- szociális kettős természetről” beszélhetünk, hiszen nem csupán
társadalmi konstrukció a család és nem is tisztán genetikai megalapozottságú. Éppen ebből a kettős
természetből fakad a családi nevelés különleges legitimációs formája. Társadalmi minták és jogi
normák alapozzák meg, továbbá a természetjog egy fajtája is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szülők
belátására van bízva a nevelés, jogok és kötelességek színezetével. A társadalom azért nem hagyja
teljesen magára a családot, a gyermek védelme érdekében az állam intézkedéseket foganatosít, ha
veszélyeztetés áll fenn. A család hagyományos értelemben egy olyan elsődleges csoport, amelybe
az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul fizikai és lelki védelmükhöz.
Családi szocializáció és nevelés
A gyermeket alakító társas hatások közül kiemelkedik a család fontossága, hiszen, ez a legelső és
érzelmileg mindvégig a legjelentősebb közösség életünkben, mely a társas viselkedés
szokásrendjébe vezet bennünket. Az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport. A kultúra
szokásait, szabályait, a külső elvárásokat jórészt itt tanuljuk meg.
A szocializáció, a társas együttélés szabályainak elsajátítása kiscsoportokhoz kötött. Ilyen
mikromiliő, társas közeg a család is. Az itt alakuló kapcsolatainak jellemzője a személyesség és a
kölcsönösség.
A család elsődlegessége a szocializáció folyamatában azt jelenti, hogy
• A legkorábbi időszaktól kezdve hat a fejlődő emberre
• Érzelmi jellemzői, a benne lévő kapcsolatok erőssége meghatározza és diszpozicionálja a
későbbi kapcsolatainkat (A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi
kapcsolat alapmintája)
98
• Az értékek, elvárások, szokások, szabályok elsődleges közvetítője
A szülők szocializációra vonatkozó elvárásai az adott környezethez, szociokulturális rendszerhez
alkalmazkodnak. A kulturális különbözőség és sokszínűség mellett úgy tűnik vannak általános,
mindenütt fellelhető, mintegy egyetemes szülői célok.
Minden kultúrában biztosítani akarják a gyermek életben maradását, ehhez a gazdasági
biztonságot, és ki szeretnék fejleszteni gyermekeikben a közösség által fontosnak tartott
értékeket. Mindenütt fontosnak tartják, hogy gyermekük optimálisan beilleszkedjen a
társadalomba. A szülők azt szeretnék, hogy gyermekük hatékony legyen a céljai elérésében,
produktív munkaszerepet valósítson meg, kerülje a patológiákat, és képes legyen intim és stabil
kapcsolatok kiépítésére.
Család funkciói:
1. Reprodukciós funkció: a reprodukció a társadalom utánpótlását, biológiai újratermelődését
biztosítja.
2-3. Gazdasági és fogyasztási funkció: a pásztorkodó, az agrár és kézműves társadalmakban a
mainál jóval erősebb volt a család gazdasági szerepe. Napjainkban előtérbe került a családokban a
tágan értelmezett fogyasztás (közös TV-és, kirándulás), a szabadidő eltöltése. Ugyanakkor bizonyos
területeken újraéledt a közös gazdálkodás. De a fő tendencia a fogyasztási szerep erősödése.
4. Szocializáció: a család rendkívül fontos szerepet tölt be az értékközvetítésben, a kulturális tőke
átörökítésében. A család közvetíti a társadalmi normákat, a családban tanulják meg a gyerekek
azokat a szerepeket, amik alkalmassá teszik őket arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A
család szocializációs szerepe egyre szűkül, különböző társadalmi intézmények léptek be, például
iskola, óvoda, bölcsőde.
5. Felnőttek pszichés védelme: intim, feszültségszabályozó szerep. A család erős érzelmi köteléket
jelent tagjai között. Olyan szükséglet, ami kielégületlensége esetén válságba sodorhatja a családot.
Jó működés esetén a család segít az iskolai, munkahelyi sérelmek, kudarcok feldolgozásában,
csökkenti a feszültséget. A család társadalmi kiscsoport és egyúttal intézmény is. Kiscsoport, mivel
hosszú ideig vagyunk tagjai, multifunkcionális, tehát több fontos szükségletet elégít ki.
A csecsemőkor szociális fejlődésének legfontosabb eredménye, hogy a kisgyerekek 7- 9 hónapos
koruktól sajátos érzelmi kötődést mutatnak az őket gondozó felnőttek felé. Ez a ragaszkodás, mely a
későbbi morális és társas fejlődés meghatározója is.
Két, egymásra épülő fázist lehet megkülönböztetni a korai társas fejlődésben. Az első a korai
kötődés szakasza, mely a későbbi ragaszkodást alapozza meg.
Ha a születéstől a felnőtté válásig nincs közvetlen, működő kapcsolat a szülő és a gyermek között,
akkor veszteségek, hiányok egész sora válhat hangsúlyossá. Ez az ún. érzelmi vagy emotív
depriváció, ami sok esetben az érzelmi- akarati élet sérülése miatt teljesítménygyengeséget és a
humán motivációk alacsony szintjét eredményezheti. Ez a helyzet a fiatal felnőtt önálló életvitelét,
beilleszkedését akadályozza. A szociális kohézió kifejlődésének alapja a közvetlen anya- gyerek
kötődés. A korai, első évben mutatkozó, anyához, illetve a közvetlen környezethez fűződő viszony
feladata az ősbizalom érzésének kialakítása. Ez a későbbi bizalom, kölcsönösség érzésének
99
pszichobiológiai alapjait is jelenti.
Rejtett vagy nyílt zavarok a családi légkörben is megmutatkozhatnak. Ezek a
személyiségfejlődésben okozhatnak nehézségeket, problémákat, zavarokat. Ha egyenlőtlen szülői
viszonyok állnak fenn és a társas kapcsolatok disszonánsan alakulnak a családban, akkor a szülők
védelmi- ellenőrzési funkciója csorbát szenved. Az érzelmi bizonytalanság miatt a családi
kontaktusminták torzulnak, kedvezőtlen viselkedési formák rögzülnek. Az életciklus váltásával
problémák léphetnek fel, ha az előző időszak számos értékének elvesztése miatt frusztráció nagy,
vagy ha az új helyzethez való alkalmazkodás a rigid szabályok és struktúra miatt nehezített
100
EGYÉB TUDNIVALÓK:
Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet
2004-től Területi Gyermekvédelmi Központról
Gyermekvédelmi rendszerében fontos a prevenció, az alapellátás felé kell mutatnia. Területi
Gyermekvédelmi Központ akkor számításba kerüljön, amikor az alapellátásban rendelkezésre álló
lehetőségek nem vezettek eredményre
A Területi Gyermekvédelmi Központ első szolgáltatása a gyermek „útját” figyelembe véve, a
Befogadó Gyermekotthon, amely Nyírszőlősben található.
Ideiglenes hatályú beutalást elrendelő végzés értelmében a gyermek beszállítására kerül az
intézmény Befogadó Gyermekotthonba, Lakásotthonba vagy nevelőszülőkhöz. Az ott dolgozó
szakemberek fő feladata, megnyugtassák, teljes biztonság érzését nyújtsák sérült gyermekek
számára. Biztosított a családtagokkal - szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel – történő
kapcsolattartás lehetősége. A gyermekek 22 munkanapra ideiglenes elhelyezésben, amíg a végleges
elhelyezése Városi Gyámhivatal döntést hoz.
Szolgáltatások rendszere
1. Elhelyezési csoport
Előzményeket gyűjtenek a gyerekekről a társhatóságoktól, oktatási intézményektől. Kapcsolatba
lépnek a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, az illetékes Városi Gyámhivatallal, védőnővel,
pedagógussal, osztályfőnökkel, óvónővel.
Az adatgyűjtést kökvet6ően elhelyezési értekezletet hívnak össze, amelyre meghívót kap minden
érdekelt:
a vérszerinti szülők,
a gyermek,
az illetékes Városi Gyámhivatal képviselője,
az illetékes Jegyzői Gyámhatóság,
az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója,
az oktatási intézmény képviselője (óvónő, osztályfőnök, stb.),
ha a gyermek kora indokolja, a védőnő,
az üres férőhellyel rendelkező gondozási helyek képviselői,
területileg illetékes gyámi-gondozói tanácsadó,
nevelőszülőnél történő elhelyezés esetén nevelőszülői tanácsadó. Jegyzőkönyv dokumentálja, javaslat születik a gyermek gondozási helyére.
A javaslat és a jegyzőkönyv egy példánya a Városi Gyámhivatalhoz kerül megküldésre, amely
határozatban döntésre kerül sor gondozási hely, a gyermek gyámjának, valamint a kapcsolattartás
jogának szabályozása ügyében.
2. Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
Elhelyezési Csoport munkájával párhuzamosan működik
bizottságvezető,
gyermekorvos,
gyermekpszichológus,
gyógypedagógus,
fejlesztőpedagógus,
családgondozók (előzménykutatást végzők)
101
közreműködésével járul hozzá az elhelyezési értekezlet témájához.
Városi Gyámhivatal végzésben követően gyermek átszállításra kerül a kijelölt gondozási helyére.
Ha nevelőszülőkhöz kerül, úgy nevelőszülői tanácsadó és gyámi gondozói tanácsadó követi
nyomon sorsának alakulását, lakásotthoni, vagy gyermekotthoni elhelyezés esetén gyámi gondozói
tanácsadó látogatja a gondozási helyén.
3. Nevelőszülői tanácsadó
Gondozási-nevelési problémák esetén szolgál tanáccsal a nevelőszülőnek a gyámi-gondozói
tanácsadó. Gyámi teendőkben nyújt segítséget, mindkét esetben meg kell őrizni a segítő-ellenőrző
funkció kényes egyensúlyát.
Átmeneti és tartós nevelés alatt a szülők felügyeleti jogukat csak részben vagy általában nem
gyakorolhatják, a gyermek gyámságát, törvényes képviseletét az adott intézmény szakmai vezetője
látja el, nevelőszülőnél. Nevelőszülőnek vagy ha visszautasítania ekkor a Területi Gyermekvédelmi
Központ hivatásos gyámjai közül jelöl ki a Gyámhivatal.
A tanácsadók hivatásos gyámok rendszeres látogatásaik során figyelemmel kísérik a gyermek
életének alakulását, igyekeznek felkészülni a gyámhivatal felülvizsgálathoz.
Az átmeneti nevelt tartós neveltként gondozási helyén önjogúvá váló, fiatal felnőtteket a törvény
értelmében utógondozói ellátás illet meg az időtartama alatt utógondozó segíti az ügyei intézésében.
4. Utógondozó
Az utógondozó személyére a nevelőszülőnél nevelkedő gyermek esetében a Területi
Gyermekvédelmi Központ tesz javaslatot, aki azonos az addigi nevelőszülői tanácsadóval,
gondozási formánál a gondozási hely munkatársa látja el ezt a feladatot.
24 éves korig realizálható otthonteremtési támogatás igénybevételekor otthonteremtési ügyekben
illetékes munkatársak állnak a fiatalok rendelkezésére ügyvéd közreműködésével.
5. Örökbefogadási tanácsadó
Foglalkozik azoknak a gyermekeknek az ügyeivel, akiket a Gyámhivatal örökbe fogadhatóvá
nyilvánít.
6. Nevelőszülői hálózat
Működtetése, fejlesztése elsőbbséget élvez a családi szocializáció lehetőségét rejtő gondozási forma
miatt.
A nevelőszülők örökbe fogadni kívánó szülők előkészítő tréningje Központ szervezésében zajlik,
kiképzett tanúsítvánnyal rendelkező nevelőszülők, örökbefogadó szülők várnak nevelésükre bízott
gyermekekre.
A két tanfolyam a környezettanulmány, személyiségvizsgálatok mindkét esetben szükségesek,
nevelőszülői felkészítés vérszerinti kapcsolatok ápolását elsődleges szempontnak tekinti, az
örökbefogadói felkészítés egy „idegen gyermek” saját gyermekként történő felelősségteljes
felnevelésére.
A speciális gyermekvédelem
1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekvédelem fogalmát. A gyermekek védelme a gyermek
családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és
megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek
helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
102
A testi-lelki fejlődésükben korlátozott gyermekek megóvása a speciális gyermekvédelem körébe
tartozik. Speciális gyermekvédelemről akkor beszélünk, amikor a család már az alapvető funkciói
egy részét vagy egészét nem képes ellátni. Ebben az esetben a gyermek testi-lelki fejlődése
veszélybe kerül. Társadalmi beavatkozásra van szükség. Két fogalom használatos: veszélyeztető és
veszélyeztetett.
A speciális gyermekvédelem rendszere:
Pénzbeli ellátások:
a) rendszeres gyermekvédelmi támogatás
b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
c) gyermektartásdíj megelőlegezése
d) otthonteremtési támogatás
A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátás:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása
c) átmenti gondozás
A személyes gondoskodás körébe tartozó szakellátás:
a) otthont nyújtó ellátás
b) területi szakszolgáltatás
A gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések:
a) a védelembe vétel
b) családba fogadás
c) ideiglenes elhelyezés
d) átmeneti nevelésbe vétel
e) tartós nevelésbe vétel
f) utógondozás
g) az utógondozói ellátás elrendelése
A védelmi rendszer célja, hogy elősegítse a gyermekek családban történő nevelését, csak végső
esetben a családtól való elszakításra „kiemelésre”.
A rendszerhez kapcsolódó intézmények:
a védőnői szolgálat, a házi gyermekorvosi ellátás
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, családsegítő szolgálat, családsegítő
központok, nevelési tanácsadás, a lélektani szakrendelések
az oktatási intézmények
a rendőrség gyermekvédelmi csoportja
az ügyészség
a bíróság
anyamentő otthonok, egyházak
103
A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE
A gyermekvédelmi rendszer működtetése önkormányzati és állami tevékenység
ELLÁTÁSOK GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK
Települési önkormányzat Települési önkormányzat jegyzője
rendszeres gyermekvédelmi támogatás
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
gyermekjóléti szolgáltatás
gyermekek napközbeni ellátása
gyermekek átmeneti gondozása
védelembe vétele
ideiglenes hatályú elhelyezés
ügygondnok, eseti gondnok kirendelése
Városi Gyámhivatal
gyermektartásdíj megelőlegezése
otthonteremtési támogatás
ideiglenes hatályú elhelyezés
nevelésbe vétel
gyermekek kapcsolattartása
gyámság, gondnokság
családba fogadás
örökbefogadás
utógondozás, utógondozói ellátás
Megyei Önkormányzat Megyei Gyámhivatal
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
otthont nyújtó ellátások
utógondozás, utógondozói ellátás
az I. fokú gyámhatóságok irányítása,
felügyelet
másodfokú döntések meghozatala
gyermekintézmények működésének
engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése
a fiatalkorúak pártfogó felügyelete
A gyermekvédelem magyarországi rendszere
1. szint: A GYERMEKEK KÉPVISELETE, PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
Preventív gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a
gyermeknevelés feltételeit.
2. szint: GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELŐ- ÉS JELZŐ RENSZER
Veszélyeztetettség gyanúja esetén feladata ezt észlelni és jelzéssel élni
az egészségügyi szolgáltatóknak
a családsegítési szolgáltatásokkal foglalkozóknak
a nevelési tanácsadók munkatársainak
társadalmi szervezetek képviselőinek,
valamint élhet e joggal bármely állampolgár
A jelzés fogadója:
a helyi gyermekjóléti szolgálat, vagy ezt a feladatot ellátó önkormányzati munkatárs;
bűncselekmény, áldozattá válás vagy önveszélyeztető magatartás esetén az illetékes
hatóságok.
3. szint: GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
4. szint: GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK
104
5. szint: HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK RENDSZERE
Alapellátáshoz kapcsolódó intézkedések:
pénzbeli és természetbeli támogatások (önkormányzat, jegyző)
Védelembe vétel
Arra szolgál, hogy a gyermekek és a család komplex problémáit átfogó eszközrendszer
igénybevételével kezelje. A települési önkormányzat veszi védelembe a gyermeket, és a
gyermek ellátásának segítésére, a szülő gondozói tevékenységének támogatására,
családgondozót rendel ki. A védelembe vétel egyéni gondozási terv alapján történik, és
félévenként felülvizsgálja. Védelembe vehető továbbá a tanköteles vagy rendszeres iskolai
oktatásban részesülő, szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem
töltött gyermek is.
Családba fogadás
Az a gyermekvédelmi jogintézmény, amelyben a szülő kérelmére gyámhivatal
hozzájárulásával, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja a gyermeket.
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek ideiglenesen felügyelet nélkül marad, vagy felügyeletre szorul, ideiglenes
gondozási helyen helyezhető el. Ilyenkor a szülő gondozási, nevlési joga szünetel. A
gyámhivatal 22 munkanapon belül köteles felülvizsgálni az ideiglenes hatályú lehelyezés
szükségességét.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok az iskolában
A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás. A nehéz
helyzetbe kerülő tanulóknak nyújtott segítséget jelenti. Megvalósításában részt vesz a tantestület, de
kiemelt szerepe az osztályfőnöknek és a gyermek- és ifjúságvédő felelősnek van. Legfontosabb a
prevenció, a megelőzés. Fel kell tárni a gyermekek életkörülményeiben észlelt veszélyeket, a
fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket. A veszélyeztetettség feltárását, feldolgozását
követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Kiemelten foglalkozni kell azokkal a
gyerekekkel, akiknél a környezeti ártalmak (szülők életmódja, baráti kör rossz hatása) a jellemző.
Feladat
A tanulók és körülményeik megismerésére való törekvés.
Naprakész kimutatás a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról.
A szülők bekapcsolása a problémák okainak feltárásába és megoldásába.
A szociális támogatások véleményezése, kezdeményezése.
A szülők tájékoztatása az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.
Eszközök, eljárások
családlátogatás
környezettanulmány készítése
egészségvédő és mentálhigiénés programok
iskolai étkezési lehetőségek biztosítása
pályaválasztás segítése
családi életre történő nevelés
napközis ellátás szorgalmazása
105
Kapcsolattartás más intézményekkel
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat
Pedagógiai Szakszolgálat
Polgármesteri Hivatal
Gyámhatóság
Iskolaorvos
Védőnő
Helyzetelemzés
Az iskolákban magas a hátrányos helyzetű tanulók száma. Ezek a tanulók elmaradott
szociokulturális környezetben nevelkedik, munkanélküli szülők gyereke. Anyagi körülményei a
népesség átlagától jelentősen elmaradnak. Gyakran több generáció él együtt, a szülők iskolai
végzettsége 8 általános iskola. Jövedelmi forrásaik segélyekre és a családi pótlékra korlátozódik.
Növekszik a feszültség, csökken a gyermek teljesítménye. Több esetben gyermekbántalmazás
történik családon belül ez negatív mértékben befolyásolja a tanulók normarendszerhez való
alkalmazkodási képességeiket.
Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése
Nagyon fontos a tanuló képességeinek teljes kiaknázása. Egyéni képességeikhez mérten egyéni
követelményeket kell felállítani, fejlődésüket saját magukhoz képest kell értékelni. Fontos
személyiség fejlődésük. Az iskolák pedagógiai programjai kiemelik az önismeret fejlesztését,
empátia, becsületesség, megbízhatóságé s az emberi méltóság tiszteletben tartását.
Dicséretet, pozitív megerősítést alkalmazni a kortárs csoportból való pozitív példa mutatását.
Házirendben betartható normákat és követelményeket fogalmaznak meg. Fontos a benne foglaltak
következetes betartása.
Szabadidős programok kialakítása
Legfontosabb szempont a tanuló érdeklődése, adottsága.
Lehetőség nyílik különféle sporttevékenységek folytatására. A sportban egészségre gyakorolt pozitív hatása mellett a szociális képességek is fejlődnek: csapatban
együttdolgozás, szabályrendszerek kialakítása-betartása, kitartóképesség nevelése,
konfliktuskezelés. Ezek beépülnek a tanulók személyiségébe.
Történik a tehetségük kibontakoztatása. A szakköri tevékenységben való részvétel teljesen
önkéntes.
Roma tanulóknak lehetősége nyílik a cigánytánc hagyományait elsajátítani. Szabadidős tevékenységek hozzájárulnak a tanulók sikerélmény megéléséhez a kudarcélmények
csökkentéséhez.
106
Együttműködés szülői szervezetekkel, család, gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel
Iskolák nagy hangsúlyt fektetnek a szülőkkel való kapcsolattartásra.
Családlátogatás: gyermek életkörülményeinek, családi viszonyaik megismeréséhez a
tanulóknál felmerülő problémák mélyebb feltárásához családlátogatást alkalmazunk.
Tájékoztatjuk a szülőt a gyermekkel felmerült problémákkal kapcsolatban, és közösen
keressük a megoldást.
Szülőértekezlet, fogadóóra: Évente több alkalommal áll a szülők rendelkezésére gyermekükkel kapcsolatos ügyeik megbeszélésére.
SZMK: Szülői Munkaközösség
Diákönkormányzat: Iskolai diákközösséget képviselő tanulók véleményüket fejezhetik ki az
iskolával kapcsolatos kérdésekben.
Az erőszak megelőzésére szolgáló módszerek
Felső tagozatban rendőrség segítségével bűnmegelőzési előadást szervezünk. Gyermekbántalmazás
témakörében szervezünk prevenciós programot.
Súlyosabb deviáns magatartási problémák esetén pszichológus, pszichiáter segítségét kérjük.
1. Drámapedagógia
Nagyon hatékony eszköz segítségével „kijátszhatják” magukból a feszültségeket, a
foglalkozások során fejlődik a toleranciájuk, az egymásra odafigyelés képessége.
2. Team munka
Segítő beszélgetéssel sikerül a gyermek nem megfelelő magatartásának okát feltárni és a
megfelelő szakemberrel orvosolni.
Továbbképzések
Személyiségfejlesztő tréningen pedagógusaink.