Post on 01-Jan-2016
description
1. előadás1. előadás
A statisztika fogalmaA statisztika fogalmagyakorlati tevékenység, amelynek
eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk;
e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége;
a statisztikai tevékenység módszertana
A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.
A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődésemár az ókori államokban
népszámlások, adóösszeírások,középkorban: egyházi népmozgalmi
események gyűjtése1563: Tridenti zsinat1611: Nagyszombati zsinat
XVII. sz.-ig leíró statisztikaXVII. sz.-közepétől politikai
aritmetika
A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődéseXVIII-XIX. sz. matematika,
valószínűség- számítás fejlődéseXIX. század hivatalos statisztikai
szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)
XX. század számítástechnika fejlődése
Központi Statisztikai Központi Statisztikai HivatalHivatalElnöke: Dr. Vukovich GabriellaA KSH jellemzői:
o nagy múltú szervezet,o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,o szakmailag önálló,o országos hatáskörű szervezet.
Fő feladatai:o adatfelvételek megtervezése,o adatok felvétele,o adatok feldolgozása,o adatok tárolása,o adatok elemzése és közzététele,o az egyedi adatok védelme.
Központi Statisztikai Hivatal
KSH kialakulásának KSH kialakulásának kronológiájakronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének
kezdete.
XX. sz. közepe: összehangolt
gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.
1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.
1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.
1992: Genfi konferencia – statisztikai
alapelvek.
A KSH adatszolgáltatási A KSH adatszolgáltatási tevékenységetevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti:
objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok
egyidejű védelme mellett),egyidejű tájékoztatás.
1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény
„ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a
tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az
államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”
1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény
„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni
(átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési
szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”
A statisztikai A statisztikai tevékenység ágai tevékenység ágai népességstatisztikagazdaságstatisztikaágazati statisztikákvállalati, üzemi statisztikatársadalomstatisztikaigazságügyi statisztika
Statisztikai Statisztikai alapfogalmakalapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek
Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.
A sokaság tipizálása A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben,
térbenVégtelen: pl.: azonos körülmények
közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei
Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű
Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű
A sokaság definiálásaA sokaság definiálásaegységek tételes felsorolása,
vagya közös tulajdonságok megadása.
Az ismérvek tipizálása Az ismérvek tipizálása 1.1.Időbeli: időpont vagy időtartam
megnevezéséből állTerületi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás,
hajszínMennyiségi: számmal jellemezzük
◦diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.
◦folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.
Az ismérvek tipizálása Az ismérvek tipizálása 2.2.Közös: adott tulajdonság
szempontjából egyforma sokasághoz tartoznak. Ezért a sokaság megadása történik a közös ismérvek megadásával.
Megkülönböztető: sokaság jellemzése a megkülönböztető ismérvek szerinti megoszlás vizsgálatából
◦ két változattal rendelkezők: alternatív
ismérvek(pl. nem)
◦ több változattal rendelkezők: Tulajdonság meglétét vagy hiányát is kifejezik.
Statisztikai sorok és Statisztikai sorok és tábláktáblák
Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása
A sort létrehozó összefüggés származhat:1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából
(összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság
felsorolásából (leíró sor).
A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:- minőségi- mennyiségi- területi- időbeli
Összehasonlító sorÖsszehasonlító sorAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze.leggyakoribb altípusai:1. idősorokAz idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást.
◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja
◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja.
2. területi sorok
A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.
Csoportosító sorokCsoportosító sorokAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.
Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg.
Tartozéka az összesítő adat.
Leíró sorLeíró sor
Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz
Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik
Statisztikai táblákStatisztikai táblákA táblák csoportosítása:1.) rendeltetése szerint:feldolgozói: az adatok feldolgozása közben
összeállítottközlési: a munka végső eredményeit foglalja
összemunkatábla: azért készítjük, hogy belőle
további számításokat végezzünk
2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerűcsoportosítókombinációs
A statisztikai táblák A statisztikai táblák szerkesztésének szerkesztésének szabályaiszabályaiA tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része,sor a tábla vízszintes része,rovat a sor és az oszlop találkozása.
Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el,oldalrovat a sorok előtt találhatók,összegrovat a sorok és az oszlopok
adatainak összegzését tartalmazó rovatok.
Statisztikai sorok/táblák Statisztikai sorok/táblák tartozékaitartozékai
címmértékegység időpont, időszaküres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat
Mérési skálákMérési skálákNévleges (nominális) skála: a számok,
jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak. Pl.: rendszám, irányítószám, név, stb.
Sorrendi (ordinális): A skálaértékek sorrendisége is meghatározható.
A különbségi (intervallum) skála: A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető. Nullpontja önkényesen választott.
Arányskála: Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.
Munkaerő-piaci helyzet a Munkaerő-piaci helyzet a régiókban régiókban
RégiókMunkanélküliségi ráta (%)
2010 II. né. 2011 II. né.
Közép-Magyarország 8,9 8,9
Közép-Dunántúl 10,4 9,3
Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3
Dél-Dunántúl 11,8 11,9
Észak-Magyarország 16,0 16,6
Észak-Alföld 14,3 14,5
Dél-Alföld 10,3 10,6
Országos átlag 11,1 10,9
Forrás: www.ksh.hu
Magyarország néhány Magyarország néhány adata (2010)adata (2010)
Megnevezés Adatok
Területe (ezer km2) 93,0
Évközepi népesség (millió fő) 10,0
Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő)
2701,9
Munkanélküliségi ráta (%) 11,2
Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)
98,4*
Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0
Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3
Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4
Fogyasztói árindex (%) 104,7Forrás: www.ksh.hu *EUROSTAT előrejelzés
A bruttó hazai termék A bruttó hazai termék összefoglaló adataiösszefoglaló adatai
Volumen-index
2008/2000(%)
Részesedés a világ
össztermeléséből, %
Egy főre jutó GDP
2008-ban
vásárlóerő-
paritáson
(PPP)
2000 2008
EU-27 117 25,2 22,1 29950
USA 119 23,5 20,7 46860
Japán 111 7,7 6,4 34100
Kína 217 7,2 11,4 5960
India 176 3,6 4,8 2760
Forrás: www.ksh.hu
A munkanélküliség alakulása A munkanélküliség alakulása MagyarországonMagyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%)
2008.
I. n.év 8,0
II. n.év 7,7
III. n.év 7,8
IV. n.év 8,0
2009.
I. n.év 9,7
II. n.év 9,6
III. n.év 10,4
IV. n.év 10,5
2010.
I. n.év 11.9
II. n.év 11,1
Fogyasztóiár-index Fogyasztóiár-index MagyarországonMagyarországon
20092009Árufőcsoport (%)
Élelmiszerek 104,4
Szeszes italok, dohányáruk
107,5
Ruházkodási cikkek 100,5
Tartós fogyasztási cikkek 102,6
Háztartási energia 108,2
Egyéb cikkek, üzemanyagok
101,1
Szolgáltatások 104,6
Összesen 104,2Forrás: www.ksh.hu
Regionális munkaügyi adatokRegionális munkaügyi adatok2010. II. negyedév2010. II. negyedév
Területi árindexFoglalkoztatotta
kMunkanélküliek
száma (ezer fő)
Közép-Magyarország 1227,4 120,6
Közép-Dunántúl 427,3 49,9
Nyugat-Dunántúl 402,2 42,4
Dél-Dunántúl 346,6 46,4
Észak-Magyarország 392,6 75,1
Észak-Alföld 497,0 83,0
Dél-Alföld 485,7 56,1
Összesen 3778,9 473,3Forrás: www.ksh.hu
Fogyasztói-árindex (%)Fogyasztói-árindex (%)Ország, országcsoport 2009.
EU-27 101,0
Ausztria 100,4
Bulgária 102,5
Csehország 100,6
Észtország 100,2
Görögország 101,3
Lengyelország 104,0
Magyarország 104,0
Németország 100,2
Olaszország 100,8
Portugália 99,1
Románia 105,6
Szlovákia 100,9
Szlovénia 100,9
Egyesült Államok 99,6
Japán 98,6
Forrás: www.ksh.hu